Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-08 / 211. szám
u ^épüjsàg 1986. szeptfinhfr 8. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mi alapján állapították meg? >F. R. aláírással szerkesztőségünkhöz érkezett levélben azt kérdezték, hogy « 600 forintos településfejlesztési (hozzájárulást mi alapján állapították meg, u jó keresethez, a kisiparosok jó jövedelméhez, vagy a nagy nyugdíj után. Figyelemmel vannak-e arra. hogy valaki egyedülálló, s alacsony nyugdíjjal rendelkezik, hiszen emellett a 600 forint mellett még számos- egyéb kiadása is van. A Szekszárdi Városi Tanács elnökének, Kovács Jánosnak válasza: — Az aláírásból nem áll módunkban megállapítani, hogy milyen címen fizet Teho-t. A levélben közöli 600 forintos összeg arra enged következtem, hogy ezen összeget más település tanácsa állapította meg. Szekszárd városban a tulajdonjogú ingatlan esetében 1000, bérelt ingatlan esetében 700 forint a Teho évi összege. Azonban olvasójukat arra kérjük, szíveskedjék a városi tanács vb. pénzügyi osztályát felkeresni. ahol készséggel adnak felvilágosítást kérdéseire. Elterelik-e a tehergépkocsiforgalmat a Rákóczi utcából ? A szekszárdi Rákóczi ul cai lakók kérdezték: „Mikor vonják ki ezt a sok tehergépkocsit a Rákóczi utcáiból? Nem lehetne-e ti Damjanich utcába irányító T elefonszámunk : 16-211 ni őket? Semmi nyugalmunk nincs, s a házak falai is megrepednek a rázkódástól.” A Pécsi Közúti Igazgató ság Szekszárdi Koordinációs Üzemmérnökség főmérnöke, Rikker István válaszolt: — A bejelentést megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy a kérés nem megvalósítható. A teherforgalom Damjanich utcába történő terelése nem oldja meg a problémát, mivel innen nincs megfelelő úthálózat a déli városrész újibóli megközelítésére, valamint a Mohács irányú továbbhaladásra. Ezenfelül a városi úthálózat teherbírása és út szélessége nem megfelelő az ilyen mértékű teheríorga- lom-növekedes lebonyolítására. Kell-e fizetni a szénáért? Wiesthaler János györkö- nyi olvasónk úgy tudta, hogyha bárki június 20-a után valahol kaszál, azt nem köteles megfizetni. Ezt tette ő is egy kollégájával a bikácsi legelő szélén, ahol kaszáltak, azon az alapon, hogy június 20-a már több mint egy hónapja elmúlott. Begyűjtéskor azonban a bikácsi kerületvezető nagyobb összeget kért a szénáért, mint amennyit az egész ér. „Hiába hivatkoztam arra a törvényre, amit már többször is hallottam a rádióban. hogy június 20-a után bárhol lehet kaszálni.” A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége titkára, Horváth József válaszolt: — Olvasójuk mulasztási követett el azáltal, hogy a kaszálásigény bejelentésének nem tett eleget, a termelő- szövetkezet felé. így a belső szabályzatában meghatározott vagyonvédelmi rendszerén kereszt ül szolgáltaié - sí engedélyt nem is adhatott, holott bizonyított, hogy a termelőszövetkezet az igénylő téesztagoknak és kívülállóknak — állatar- tóknak — kaszálót rendszeresen biztosit —, így panaszos olvasójuk sérelmét is orvosolta volna. Vállalhat-e külföldön munkát? Béki Gizella szekszárdi olvasónk azt kérdezte, hogy egy érettségizett, fiatal nő, némi gépírástudással, (gimnáziumban szerzett orosz és német nyelvismerettel, kereskedelmi és (könyvelési munkában szerzett gyakorlattal tudna-e (külföldön munkát vállalni. Ha igen. úgy milyen vállalaton vagy intézményen keresztül, s hol és hogyan kell jelentkezni ? A Tolna Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának vezetője, Pál István válasza: — Megyénkben 1980-tól — a magyar—INDK munkaerő- kocparációs egyezmény lejárta óta — nincs lehetőség szervezett formában külföldön munkát vállalni. Természetesen ettől függetlenül mód van arra, hogy egyes vállalatok külföldi munkavégzésükre önállóan kiküld- jenak dolgozókat. Ennek bonyolítása azonban nem tartozik feladatkörünkbe. — 1983. július 1. óta a 8/(1983. (V. 4.) MT. számú rendelet hatályba lépését követően lehetőség nyílott magyar állampolgárok külföldön történő egyéni munkavállalására. — A jogszabály a kiutazást feltételekhez köti (erkölcsi, politikai feddhetetlenség, külföldi munkavégzés népgazdaság számára való hasznossága stfo.), amelyeknek való megfelelés után engedélyezhető csak a munkavállalás. Ennek a foglalkoztatási formának a főbb jellemzői : — csak munkaviszonyban álló, vagy más kereső foglalkozást folytató személyek, hazai munkáltatójuk véleménye és jellemzése mellett nyújthatják be kérelmüket, — egyénileg kell keresnie a dolgozónak olyan külföldi munkáltatót, aki a jogszabályi előírásoknak megfelelő állásajánlatot ad a számára, — a külföldi munkavégzés időtartama alatt folyamatosan és havonta kell a munkavállalónak külföldi keresményének 20 százalékát, valamint a nyugdíjjáruléknak megfelelő összeget hazautalna, — a külföldi munkavégzés időtartama alatt a hazai munkáltatónál a munkaviszony szünetel, azonban megfelelő igazolások bemutatása mellett ezt az időt munkaviszonynak kell elfogadni. (Az eeyéni külföldi munkává! I aléssal kapcsolatban a sajátosságokra és az eltérő problémára tekintettel szerencsésebb. ha az ügyfelekkel személyesen tudunk foglalkozni. Illetve nekik felvilágosítást adni. Ml VÁLASZOLUNK Az óvodák működéséről szól a művelődési miniszter 12/1986. (VIII. 1.) MM számú, az alapfokú nevelésioktatási intézmények működéséről a 13/1986. (VIII. 1.) MM számú rendelete. Az óvodák működéséről szóló jogszabály kimondja, hogy az óvodák legkésőbb 1987. szeptember 30-ig kötelesek elkészíteni működési szabályzatukat, ennek elfogadásakor az őket érintő kérdésekben ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét. Az óvodai nevelési év- szeptember elsejétől a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda a nyári időszakban egybefüggően általában két hétig, különleges körülmények esetén legfeljebb négy hétig tartható zárva. Kiemelendő, hogy az óvoda általában hétfőtől péntekig, legfeljebb napi tizenkét órát tart nyitva, a szülők munkahelyi elfoglaltságára tekintettel a fenntartó a gyermekek óvodai nevelését szombaton is biztosítja. A rendelet külön fejezetben foglalkozik az óvodai gyermekvédelemmel, szabályozza az óvodai felvételt, az óvoda vezetését, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség és a szülök közösségének feladatait, meghatározza a szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozó kérdéseket is. a jogszabály melléklete pedig rögzíti az óvodai gyermek - csoportok szervezési elveit és létszámhatárait, valamint az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát végző és segítő más dolgozók létszámát. Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet meghatározza a tanév rendjét, a tanítási órákal.- a tanórán kívüli foglalkozásokat. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelemről szóló fejezetben kimondja, hogy az állami gondozott tanulókat előnyben kell részesíteni a diákotthoni, tanulószobai, stb. felvételről való döntés kor. Kimondja a jogszabály, hogy nemzetiséghez tartozó gyermeket az iskola körzeté tői függetlenül fel kell venni a nemzetiségi nyelven tanító vagy a nemzetiségi nyelven és magyarul tanító, illetőleg a nemzetiségi nyelvet tantárgyként tanító iskolába. Szabályozza a rendelet a tanulók teljesítményének mi kénti értékelését, és szó sze rint idézzük azt a rendelke zést, amely szerint: „Az igaz gató részben vagy egészben felmentheti a tanulót a köte,. lező iskolai foglalkozások látogatása, illetőleg mentesít heti egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos helyzete ezt indokolttó teszik.” A továbbtanulás elősegítéséről szóló fejezetben kimondja a rendelet, hogy a középfokú iskolába jelentkező tanuló ról az osztályfőnök jellemzést készít, ennek tartalmát a tanulóval és a szülővel ismertetni kell. Ha a szülő a jellemzésben foglaltakkal nem ért egyet, -véleményét a tanuló jelentkezési lapjához csatolni kell. Ez a jogszabály is szabályozza a nevelőtestület. a szakmai munkaközösségek, a szülők közösségének, valamint az iskolatanács feladatait, rendelkezik a dolgozók iskolájáról, a diákotthonokról és a külföldön folytatott tanulmányok beszámításával, és természetesen az anyagi és a fegyelmi felelősségről is. A belkereskedelmi miniszter 7 1986. (VIII. 1.) BkM számú rendelete módosítja a belkereskedelemben foglalkoztatottak műszakpótlékáról szóló korábbi jogszabályt, a rendelet melléklete tünteti fel, hogy mely munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak műszak pótlékra. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 31. számában olvashatók. DR. DEÁK KONRAD Reggel a kikötőben... A vízibuszok, (Budapest „mozgó hidjai” naponta szállítják az utasok százait Pestről Budára, Budáról Pestre. Nemcsak utazást, puszta közlekedést jelent hajózni a főváros kék országútján, kellemes élményt, szórakozást is nyújt az átkelés. Új adatok, információk is felszínre kerülnek Értékelték az idei helytörténeti pályázatot A honismereti füzet még várat magára... A helytörténeti pályázatot 1970 óta minden évben meghirdeti a Tolna Megyei Levéltár, a HNF Tolna Megyei Bizottsága és a Tolna Megyei Tanács művelődési osztálya közösen. A kiírókhoz csatlakozott idén a KISZ Tolna Megyei Bizottsága a közelgő 30. évfordulóra való felkészülés jegyében és a városi tanács a 925. évfordulóhoz kapcsolódóan. Az eredmény- hirdetés lezajlott; K. Balog Jánost, a levéltár igazgatóját rövid értékelésre, a tapasztalatok összegzésére kértük. — Minden év elején, januárban meghirdetjük a pályázatot, a határidő június vége. Az azt követő másfél hónap a lektorálás időszaka, s a pályadíjak kiadására a népművelők ünnepén kerül sor. — Miért éppen ehhez az alkalomhoz kapcsolódik? — A helytörténeti munkában komoly szerepük van a népművelőknek, és mint ismeretes, ünnepük augusztus 20-hoz kapcsolódik, a közművelődésben nagyon sok fáradtságot, gyakran kudarcot kell elviselniük. Nagy kitartásra, és nem ritkán jelentős pénzügyi kiadásra van szükség, hogy valaki ezt csinálja, környezete, települése múltjában, történetében elmélyüljön, vizsgálódjon. — Kik vállalják ezt, kik pályáznak? — A társadalom legszélesebb skáláját sorolhatnám fel, a nyolcadik osztályos tanulótól az egyetemi tanárig. Különböző indíttatással, fel- készültséggel, de örömmel mondhatom, hogy megfelelő igényességgel készülnek fel. adják be dolgozataikat a pályázók. A beérkező 10—12 munka nagyrészt konkrét forrásokra, levéltári vagy családi tulajdonban lévő iratokra, dokumentumokra hivatkozik, hiteles adatokra épül. — Előfordult-e már, hogy eddig ismeretlen adatokat tártak fel, ismeretlen ösz- szefüggésekre világítottak rá a pályázók? — Igen, sok olyan információ kerül a felszínre, aminek hivatalos iratokban nem találtuk a nyomát. A korábbiak közül a Tolna megyei boszorkányperek című munkát említhetem, a mostani anyagból pedig érdekes kérdésfelvetés volt az, hogy hol és mikor alakult meg megyénkben az első termelőszövetkezet. Bár valós választ nem talált a szerző, dokumentumokkal bizonyította, hogy 1945. március végén, a földreform első periódusában Lengyelben nem parcellázták fel a föld egy részét, együtt maradt a társaság. — Hány munkát értékeltek az idén, és melyek emelkedtek ki ezek közül? — Tizenegy pályázat érkezett be, első díjat Soóky Árpád A törvényhatósági bizottság közigazgatási tevékenysége Tolna megyében 1872—76 között című pályamunkája kapta meg. Mintegy 120 oldal terjedelmű dolgozatról van szó, ami előtanulmányok és kutatás eredményeként összeállított, nem szakemberek számára is érdekes, színes olvasmányt jelent. A lektori vélemény szerint Tolna megye politikailag aktív korszakát vizsgálja, kiváló szintézist nyújtva az adott időszakról. Második díjjal B. Lakatos Margitnak „A néptanítók helyzete Tolna megyében a 19. század utolsó évtizedeiben” című munkáját jutalmazták. A dolgozat a témában első jelentős vállalkozásnak számít, a néptanítók szociális helyzetéről részletes ismertetés eddig nem született. Szintén második díjat érdemelt ki dr. Töttős Gábor „Történelmi séták Szekszárdon” című pályamunkája, amit a Szekszárd Városi Tanács különdíjával ismertek el. — *Kinek ítélték oda a KISZ felajánlását, külön- díját? — Mint minden évben, idén is megjelöltünk egy kiemelt területet, ami az ifjúsági mozgalom újjászületésének 30. évfordulójához kapcsolódott. Ebben a témakörben azonban nem érkezett be pályamunka. — Ez azt tükrözi, hogy kevés a fiatal jelentkező? — Nem, idén a pályázóknak fele 30 év alatti fiatal volt, és örvendetes, hogy többségében nők. Ök ugyanis pontosabban, precízebben dolgoznak. — Találkoztak-e új témával ebben az évben? — Vallásfelekezeti témakörben ketten is vizsgálódtak. A nagyszokolyi egyházak történetét feldolgozó pályamunka alapos és érdekes megközelítésből veszi sorra a község minden hitfelekezetét, egy volt református lelkész vállalkozott a kutatásra. A másik munka „Felekezeti egyesületek Szekszárdon' címmel 1890 és 1945 között ezeknek a szervezeteknek társadalmi funkcióját, szerepét vizsgálja. Érdemes még megemlíteni a „Kapos menti vándortábor Nagyszékelyben'' című, viszonylag szűk terjedelmű, de értékes melléklettel, gyermekrajzokkal, írásos dokumentumokkal leadott dolgozatot. A legjobbakat egyébként megjelentetjük, a többi munkát egy, a városi tanáccsal, megyei könyvtárral, múzeummal közösen gondozott honismereti füzetben lehetne kiadni. A kiadvány egyelőre várat magára, bár az anyag bőségesen rendelkezésre áll, gondoljunk a 17 év termésére ... — Mi a véleménye, megélénkült-e a honismereti tevékenység, vagy csak divattá vált beszélni róla. jobban odafigyelünk rá? — Tömegesebb lett a honismeret, amíg azelőtt, egy- egy faluban megvolt a szenvedélyes pedagógus, aki a honismeretet pártfogolta, a fiatalokat maga köré gyűjtötte, addig mára többen vállalják ezt, többnyire az iskolákban találnak jó partnerekre, segítőkre. A legkülönfélébb néven, természetbarátokként, klubokban, vagy szakosztályok, szakkörök formájában dolgoznak, de nem is ez a lényeg. A fontos az, hogy az adott település történetével, néprajzával, környezetével mind többen foglalkoznak. De hozzá kell tenni, hogy nem minden esetben hosszú életűek ezek a mozgalmak. TAKÁCS ZSUZSA
