Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

2 ^ËPÜJSÀG 198«. szeptember 8. Havasi Ferenc beszéde Bátonyterenyén Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, s minden magyar bányász­nak, majd napijaink gondjai­ról. feladatairól szólott. — Sem a világ történései, sem a gazdasági változásai, sem a természet nem kedvez nekünk az utóbbi években. Ezek hatásaiból eredő vesz­teségeinket egyrészt azért kell megemlíteni, mert ezek jelentősek, másrészt pedig azért, hogy a maguk helyén legyenek kezelhetők, ne ve­gyüljenek el munkánk tőlünk függő hiányainak következ­ményéivel. A világra és az időjárásra nem vagyunk ha­tással, de az, hogy az általuk okozott károkat, vesztesége­ket hogyan minimalizáljuk és pótoljuk, az már jó részt rajtunk múlik. — Lassan itt az éves szám­adás elkészítésének ideje. Korai még véleményt alkot­ni', mert értékes hónapjaink vannak hátra, de az már látszik, hogy kiadásaink ez éviben is meghaladják a be­vételeinket. — Helyzetünk megítélésé­ben a közvélemény, a köz­gondolkodás érthetően nem egységes. Egyesek — „vala­hogy mindig volt alapon — baga telid zá 1 j ák, elbizakodot­tan szemlélik gondjainkat, másokat a kilátástalanság, a kiúttalanság hangulata tart hatása alatt. Ezek szélsősé­gek, de nem ártalmatlanok és hatástalanok a nagy és reáli­san gondolkodó többségre. Ez a többség él, dolgozik, végzi mindennapi munkáját, de több aggodalommal, mint ré­gebben, s talán még nagyobb féltéssel eredményeink védel- mezhetősége iránt, s ez a többség hajlandó még többet tenni azért, hogy gondjain­kon úrrá tudjunk lenni. — E többség cselekvési készségét, tenni akarását kell mederbe terelni, ennek kell irányokat mutatni, kijelölni a kivezető utat. — E kérdésekkel foglalko­zik most az ország vezetése, fontolgatja, elemzi,, hogy mii lehet és mit kelj tenni a gaz­daságban, a politikában, az irányításban, és a végrehaj­tásban. Nagy megrázkódtatá­soknak, negatív fordulatok­nak, válságtoelyzeteknék az elmúlt 30 év során nem en­gedtünk teret. Ma is rendel­kezünk a taliponmaradás és továbbfejlődés mindén szük­séges feltételével: politikai programmal, gazdasági ter­vekkel, népünk bizalmával, útkereső törekvéseinkben nemzetközi, baráti támoga­tással. Mindezek azonban feltéte­lek, fontos és elengedhetetlen tartozékai a szorgalmas és eredményes munkának. De ha csak úgy dolgozunk, mint eddig és nem javítunk a munkán, akikor az önmaguk­ban kedvező körülmények nem tudnak hasznosulni. Társadalmi méretekben kell jobb, fegyelmezettebb műn­két végezni,, hogy egy újabb 30 évig tartó felemelkedés szilárd alapjait megvessük. — Az ipar politikában a célkitűzésünk, az, hogy az energiaszektor' fejlesztését a hatékonyság növelésével együtt hajtsuk végre. Ez vo­natkozik az energiahordozók kitermelésére, á ta 1 a k í t ás ár a és felhasználására egyaránt. — Az új világpiaci árak megkövetelik, hogy energia- szükségletünk több mmt fe­lét hazai forrásokból gazda­ságosan elégítsük ki. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a maximális mértékben igény­be vesszük a hazai kőolaj- és földgáztermelés lehetőségeit, a gazdaságosan kitermelhető szénvagyont és folytatjuk a hazai uránérc-vagyonira tá­maszkodó atomenergetikai fejlesztést. A szükségletek hazai forrásókból történő ki­e lég ítése en er.gi ae Hátas unik biztonságát is növeli. — A tervek szerint hosz- sza'bb távon az energiiaszer- kezetben a szén részaránya a jelenlegi szinten marad, s ugyanez vonatkozik a föld­gázra. 2000-re az olajtermé­kek részaránya 23 százalékra csökken, az atomenergia ré­szesedése pedig 15 százalékra emelkedik. — Az energiaigényesség csökkentése alapvető iparpo­litikai célkitűzésünk marad, mert a feldolgozóipar égetően szükséges korsz erű sí tés séh ez csak akikor jut elegendő erő­forrás, ha a kitermelő ágaza-' tok fejlesztése, ezen betűi az energetika fejlesztése, nem köti le az indokoltnál na­gyobb' mértékben a korláto­zott beruházási forrásokat. — Fokozott figyelmet kell fordítanunk a megújuló ener­giaforrásokra. Minden eset­ben, akár új energiaforrások­ról, akár takarékosságról van szó, a kisebb ráfordítást, az olcsóbb megoldást kell vá­lasztani a behozatal növelé­sével szemben. A szónok a továbbiakban a szénbányászat helyzetéről, azokról a kormányzati dön­tésekről beszélt, amelyek a szénbányászat fejlődését az utóbbi években, meghatároz­ták, illetve azokról, amelyek a jövőre nézve döntő jelen­tőségűek. — A kormányzati intézke­dések közül ki kell emelni a Minisztertanács 1985-iben ho­zott határozatát a szénbá­nyászat műszaki-gazdasági helyzetéről. Ez egy sor kér­désben rendezte a problémá­kat, az 1985. évi termelési terv teljesítésére és a távlati feladatok megalapozására irányult. A változatlan lét­számgondok, a növekvő pénz­ügyi veszteség és a termelés technológiai problémái, együt­tesen szükségessé tették a a helyzet ismételt áttekinté­sét. — Az elemzések azt iga zolták, hogy a ma kitermelt szénmennyiségre hosszú tá­von is szükség van. Ez a mennyiség gazdaságilag is versenyképesen termelhető ki, de jelentős szerkezeti át­rendezést kell végrehajtani. Kibontakozik és teljessé válik az a folyamat, amely még a XI. pártkongresszus­nak az ásványkincseink ha­tékony és gazdaságos haszno­sítását előíró határozatával indult meg, s amely a szén- vágyon fokozott földtani ku­tatásával, feltárásával és új bányák telepítésével folyta­tódott. — Szeretném hangsúlyozni, hogy a jelenlegi korszerűsí­tési program alapvetően kü­lönbözik az emlékezetes tár­sadalompolitikai feszültsége­ket okozó, 1968-tól végrehaj­tott visszafejlesztéstől. — Most a leggazdasúgta- lanabb bányaüzemekben is gyorsított leműveléssel hasz­nosítják a. még igénybe ve­hető szénvagyont. A szer­kezetváltással, a gépesítés­sel, a szervezési, irányítási és egyéb intézkedések ré­vén, és számítva a bányá­szok alkotó részvételére, az egész magyar szénbányászat termelékenységét, hatékony­ságát kell növelni. Most a bányászat létszámhiánnyal küzd. A szerkezeti átalakí­tás révén, a nagy termelé­kenységű munkahelyek ta­lán szakképzett munkaerő­höz jutnak. Szívünkön vi­seljük a bányamunka meg­felelő anyagi elismerésének ügyét, társadalmi megbe­csülését. — Meggyőződésem, tibgy a program végrehajtásával a kormányzati és vállalati feladatok sikeres elvégzésé­vel a szénbányászat kike­rülhet a válságágazatok kö­zül — hangoztatta befejezé­sül Havasi Ferenc. Véget ért a hararei csúcsértekezlet Vasárnap hajnalban Hara- réban véget ért az el nem kötelezett országok mozgal­mának nyolcadik csúcsérte­kezlete. A hatnapos tanács­kozáson részt vevő állam- és kormányfők, valamint a mozgalomhoz tartozó 101 ország magas rangú képvi­A magyar turista, ha az NDK - ban járv.a igényibe ve­szi a városi tömegközleke­dést. akár otthon érezheti magát. No nem azért, meri zsúfoltak a .buszok — per­sze az is előfordul —, ha­nem, mert a járművön azonnal mindent megtalál. Hiszen Ikarusok járják a berlini és a többi nagyváro­si utcáikat. Ha pedig betér a látogató az Alexander- platzo.n lévő többszintes lak- berendezési áruházba, jóleső érzéssel tapasztalja: Video­ton számítógépek adnak pil­lanatok alatt felvilágosítást a raktárkészletről. De nem is kelj ahhoz az NDK-ba utazni, hogy szin­te naponta kapcsolatba ke­rüljünk a baráti német ál­fámmal. Áttételesen, persze, az NDK-han gyártott ter­mékek révén. Gondoljunk csak a kedvelt háztartási gépekre, akusztikus beren­dezésekre, újabban pedig a jó minőségű színes televí­ziókra Sokan autózunk Wartburgokkal és Traban­tokkal, bár — őszintén szól­va —- igen várjuk a négy­ütemű modellek megjelené­sét. Mindennapjainkhoz tar­toznak e cikkek, ezért az­tán érthetően jobban ismer­jük őket. mint az ipari, me­zőgazdasági berendezéseket. Természetesen nagyságrend­ben ez utóbbiak alkotják a kereskedelem többségét. Az NDK nem szomszé­dunk ugyan, de földrajzilag nincs távot. Az országainkat összefűző szálak sokasága révén pedig igen köze! áll selői politikai és gazdasági nyilatkozatban foglaltak ál­lást a világbéke megőrzése mellett, az apartheid rendszer ellen, sürgették a fegyver­kezési hajsza leállítását. He­ves vitáktól sem mentes ta­nácskozásukon a résztvevők nem jutottak egyetértésre a hozzánk. A diplomaták azt mondják: a magyar—NDK kapcsolatok problémamen­tesek, kiegyensúlyozottan fejlődnek. Ennek az a hát­tere. hogy a szocialista épí­tés és a nemzetközi politi­ka fő kérdéseiben nézet- azonosság jellemzi a vi­szonyt. Rendszeresek a ta­lálkozók a két ország veze­tői között. A magas szintű megbeszéléseken tükröződik egymás tapasztalatainak megbecsülése, az igény ar­ra, hogy ápoljuk a mindkét fél számára fontos és elő­nyös kapcsolatokat. Ezek újabb jelentős állomása Lá­zár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének látoga­tása az NDK-ban. Megkülöniböztetettt figye. lem illeti meg a gazdasági együttműködést. Hiszen a szocialista országok között az NDK a második legfon­tosabb partnere hazánknak, Magyarország pedig a har­madik helyet foglalja el az NDK partnereinek sorában. Tavaly szeptemberben írták alá az 1986—1990-re szóló kereskedelmi megállapodást, amelynek értelmében az el­következő öt esztendőben 13 százalékkal bővülnek a köl­csönös szállítások. Szintén tavaly írták alá azt a prog­ramot, amely az ezredfor­dulóig határozza meg a kap­csolatok fő irányait. Mind­két fél részéről törekednek arra, hogy bővítsék az együttműködés lehetőségeit, elmélyítsék a kooperációt, a gyártásszakosítást A súly­pontok a számítástechnikán. következő csúcstalálkozó színhelyében. Miután Ni­caragua igényét a találkozó megrendezésére a többség nem támogatta, abban álla­podtak meg, hogy két év múlva Cipruson külügymi­niszteri szintű értekezleten döntenek a következő szín­helyről. a mezőgépgyártáson és a fogyasztási cikkeket előállító iparágakon varrnak. De nem minden a gazda­ság, még ha a legfontosabb is. Kulturális, tudományos területen legalább olyan élénkek a kontaktusok. Er­ről sokat tudnának beszél­ni a berlini magyar kultúra házának, illetve a budapesti NDK kulturális központnak a munkatársai. Szoros az együttműködés az egyetemi és főiskolai oktatásban is. Az elmúlt három évtized­ben kilencszáz magyar szer­zett diplomát az NDK-ban, s magukkal hoztak még egy kincset is: a német nyelv­tudást, ez utóbbi bizony minden mennyiségben elkel­ne. Hiszen hazánk sok te­kintetben nyitott, nagy ide­genforgalmat lebonyolító or. szág, s mily jó lenne, ha többen tudnának útbaigazí­tást adni a német ajkú ven­dégeknek. A látogatók jó része az NDK-ból utazik hozzánk, s kedvelik hazánk túristavidékeit, mégha nehe­zen barátkoznak is meg az árokkal. Beválthatjuk ne­kik: mi sem vagyunk ezzel másképp. Ha feltárjuk ap­ró -kis „titkainkat” NDK-beli ismerőseink viszonozzák a bizalmat. A jobb megisme­rés még közelebb hoz ben­nünket egymáshoz. A hiva­talos tárgyalások ennek te­remtik meg a lehetőségét. Élni ezzel a lehetőséggel — nos, ez már mindannyiun­kon múlik. LACZIK ZOLTÁN MHSZ-vezetök V. országos tanácskozása A Magyar Hon védelmi Szö­vetség hivatásos és társadal­mi vezetőinek V. országos ta­nácskozását szombaton tar­tották Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában. A megyei, városi szervezetek, szakosztályok és klubok ve­zetői, küldöttei áttekintették az előző tanácskozás óta el­telt öt év alatt végzett hon­védelmi nevelő és felkészí­tő tevékenységüket, valamint a honvédelmi technikai tö­meg- és versenysport-szak­osztályok munkáját. A ta­nácskozáson részt vett Varga Péter, az MSZMP KB osz­tályvezetője, az MSZMP KB tagja, Mór-ocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár, az MSZMP KB tagja, párt, állami és tö­megszervezetek, valamint a társ fegyveres erők több kép­viselője. Az MHSZ országos vezetőségének értékelését Ké­ri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára összegezte beszámolóijában. A Magyar Hon-védelmi Szö­vetség megyei szervezetei és a klubok széles hálózata tár­sadalmunk politikai életének szerves részeivé váltak, be­folyásúk kiterjed a lakosság széles rétegeire — állapítot­ta meg többek között. A szö­vetség a korábbinál maga­sabb színvonalon teljesítette feladatait: az egészséges élet­módra nevelést a honvédel­mi —technika i spo rtágakk al, a fiatalok honvédelmi okta­tását, technika iránti érdek­lődésük felkeltését, valamint a sorkötelesek általános kép­zését. Így gyarapodtak a ka­tonai szolgálathoz szükséges ismereteik is, és ez elősegí­tette beilleszkedésüket a ka­tonai életbe. Magyar-NDK kapcsolatok - mindennapjaink része Mai kommentárunk A püspök és hívei A múlt héten kétszeresen is Dél-Afrikéra figyelt <i világ. Nem volt olyan felszólalás az el nem kötelezett országok mozgalmának hararei csúcsértekezletén, hogy ne esett volna szó benne a pretoriai kormány fajüldöző politikájáról, s a Dél-afrikai Köztársaságból is egyre nyugtalanítóbb hírek érkeztek. Egyedül Sowetóban. Johannesburg gyászos hírnevet szerzett elővárosában huszonnégy halottja volt a keddi tüntetésnek, s az ál­dozatok csütörtöki temetésén újabb nyolc életet oltott ki a rendőrök sortüze. Robert Runde, Canterbury érseke vasárnap avatta a dél-afrikai anglikán egyház fejévé Desmond Tutv Nobel-békedíjas püspököt. Ez, a különben egyházi bel ügynek számító lépés az adott helyzetben nagyonis jel­képes erejű állásfoglalásnak számít, és további gon­dokat okozhat Pieter Botha kormányának. Ronald Reagan amerikai elnök — Mangaret Thatcher mellett az utolsó tekintélyes politikus, akiben a dél-afrikai ve­zetők még bízhatnak — ugyan bejelentette a nagyon enyhe gazdasági szankciók egyéves meghosszabbítását, ám senki sem hiszi, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia tényleges lépései nélkül igazán hatásos nem­zetközi bojkottról lehetne szó. Ebben a szituációban az anglikán egyház egyértelműen a Tutu által képviselt, viszonylag mérsékelt, ám egyre inkább radikalizálódó politika mellett tette le' a voksát, s ezt még a londoni toryk sem hagyhatják figyelmen kívül. Tutu további tekintélynövekedése hozzájárulhat ah­hoz, hogy személye körül „kormányképes” és a széles tömegek számára is elfogadható csoport jöjjön létre, alternatívát kínálva a jelenlegi kormánnyal szemben, A nyugati hatalmak ugyanis semmitől sem félnek job­ban, mint egy esetleg túlzottan is radikális politikát folytató fekete kormánytól, a gazdaságilag kulcsfontos­ságú Dél-afrikai Köztársaságban. A fekete bőrű többség jogaiért küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus nevű szer­vezet a soraiban lévő nagyszámú marxista miatt jelen­leg nem elfogadható Washington vagy London számára. A kétségbevonhatatlan tisztességű, mindvégig bátor emberi magatartást tanúsító Tutu azonban mindenki számára megfelelő alakja lehetne az elkerülhetetlenül bekövetkező átmeneti időszaknak. A püspökre és híveire nehéz idők várnak. Könnyen meglehet, hogy a mostani találgatásokat végérvényesen szétfoszlatja az erőszak egyre erősödő hulláma, s akkor a fegyverek veszik át a szót. Talán az utolsó lehetőség Lenne a vérontás elkerülésére, ha Botha komolyan ven­né a Tutu által képviselt irányzat józan figyelmezteté­sét. HORVATH GÁBOR Vérfürdő egy isztambuli zsinagógában Huszonnégy halálos áldozata van az egyik isztambuli zsinagógában a szombat reggeli órákban végrehajtott terrorista merényletnek. Az áldozatok közt van két merénylő is. Képünkön rendőrök vizsgálják a zsidó szentély belsejét a barbár akció után. (Telefotó) PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke levél­ben köszöntötte Todor Zsiv- ko-vot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nökét 75. születésnapja alkal­máiból. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte José Sairney köztársa­sági elnököt, a Brazil Szövet­ségi Köztársaság nemzeti ün- ' nepe alkalmából. * Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására a Ka­nadai Kommunista Párt kül­döttsége szeptember 2. és 6. között látogatást tett ha­zánkban, Kimball Cariout, a sask atchewani tartományi pártszervezet vezetőjét, vala­mint Dávid Waltist, az al- bertai tartományi pártszerve­zet vezetőjét, a Központi Bi­zottság tagjait fogadta Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára Nyílt plenáris üléssel fe­jezte be szombaton munkáját a Pag wash mozgalom Buda­pesten tartott 36. konteren ciájia. A Magyar BNSZ-társaság meghívására szeptember 3. és 7. között hazánkban tar­tózkodott a Spanyol ENSZ- társasáig küldöttsége Frances co Noguéro I Vallverdu fő­titkár vezetésével. A spanyol küldöttség Budapesten talál * kozott az állami és társadal­mi élet több képviselőjével és látogatást tett Nógrád megye ben. BERLIN Jelentős, összesen majd nem 500 millió rubel értékű magyar—NDK üzleti megái Japodásók születtek a szom baton véget ért lipcsei vasú ron. Hazánkat 39 külkeres­kedelmi vállalat képviselte és három magyar termék —uz Ikarus 356 autóbusz, a He­lla—D kozmetikai készít mény, valamint egy kabá t - szövet — kapott vásári arany­érmet.

Next

/
Thumbnails
Contents