Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
1986. szeptember 6. ÜÉPÜJSÀG 9 értékben gyártottak számítástechnikai eszközöket. A Szovjetunió elektronikai ipara ma már gyakorlatilag az „értelmes” technika minden fajtáját gyártja, kezdve a könyvelési feladatokat végző mikroszámítógépektől az egész iparágazatok irányítási feladataihoz segítséget nyújtó szuperszámitógépekig. A „Palnovoje Hozjajsztvo” (Tervgazdálkodás) című szovjet folyóirat adatai szerint a számítógépes vezérlésű automatizált irányítási rendszerek a teljes szovjet ipari termelésnek több mint a felét szolgálják ki. Egyedül 1985-ben 775 új technológiai folyamatirányító rendszer került üzembe állításra. Automatizált termelés A litvániai „Szigma” termelési egyesülés új számítástechnikai eszközei közül az idei évben megjelennek az első SZM-1700 típusú, negyedik generációs számítógépek is. A „Szigma” által gyártott számítástechnikai komplexumok az utóbbi időkig elsősorban gazdasági információk feldolgozására készültek. Az új, SZM-1700 típusú gép alkalmazási köre színje korlátlan. Használható automatizált tervezésre és automatizált technológiai folyamatirányításra egyaránt. A litván elektronikai szakemberek újdonsága a Szovjetunióbeli és a KGST partnerországokban elért legújabb tudomány-műszaki eredményeken alapszik. Az SZM-1700 típusú litván számítógépet a KGST országok automatizált tervezési rendszereiben tervezik majd üzembe állítani. Előtérben a minőség Hajtóvadászat Sabagyin aláírásáért A legfejlettebb nyugati termékekkel azonos szintű személyi számítógépet fej- esztettek ki a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának szakemberei. A mikrotól a szuperig A személyi számítógépek új modell- einek fejlesztése a Szovjetunió 2000. évig szóló állami programjának fontos eleme. A terv szerint már az első szakaszban - 1990-ig - a maihoz képest 2-2,3 szorosára kell növelni a számítógépek és az elektronikai alkatrészek gyártását. Ez igen komoly előrelépést jelent, hiszen a Szovjetunióban már 1985-ben is több mint 4 milliárd rubel Programozók gyakorlaton a moszkvai építészmérnöki főiskola számítógép központjában A Szovjetunióban 1987. január 1 -jétől új minőségellenőrzési rendszert vezetnek be a fogyasztási cikkeket és alapvető népgazdasági rendeltetésű termékeket gyártó vállalatoknál. A rendszer állami termékzsűri formájában a vállalatoktól függetlenül funkcionál majd. A termékek minősége az utóbbi időben a szovjet gazdaság egyik legégetőbb problémájává vált. Az iparvállalatok selejtből származó veszteségei meghaladják az évi egymilliárd rubelt. A selejt kijavítására, kártérítésekre kell fordítani az összes termelőkapacitás tíz százalékát. Javításra visszaküldik például az országban gyártott majd 600 ezer traktorból minden tizediket, s garanciális javításra szorul a 4 millió színes televízió közül minden harmadik. A kereskedelemben 2 milliárd rubel értékű eladatlan áru halmozódott fel. Igaz, ez csak egy százaléka a kiskereskedelmi áruforgalomnak, mégis nyugtalanító jelenség. Nyilvánvalóvá vált tehát a hagyományos minőségellenőrzési rendszer elégtelensége. Két év alatt az ország több tucat vállalatánál kísérletképpen kipróbáltak néhány minőségellenőrzési módszert. Az állami termékzsűri kiállta a próbát. A moszkvai marógépgyárban például a kísérlet alatt 1985 végére a korábbi 15-20 százalékról 90-re emelkedett az első ellenőrzésen megfelelt termékek száma. Gorkijban a vásárlók „hajtóvadászatot” indítottak az olyan televízió után, amelyek gyártási bizonyítványán Sabanyin- nak, az állami szabványügyi bizottság képviselőjének az aláírása szerepelt. Természetesen, senki sem tekinti általános gyógyírnek, az állami termékzsűrit, mivel csak egyike a szovjet gazdaságban napjainkban észlelhető számtalan minőségjavító intézkedésnek. A probléma átfogó, ha tetszik, radikális megoldása az egész népgazdaság áthangolását igényli. LEONYID KORENYEV Új módszer a csonttörések gyógyítására örmény traumatológusok a csonttörések gyógyításának meggyorsítására új módszert dolgoztak ki. Ez különösen eredményes olyan betegeknél, akiknél lassan forr össze a csontszövet. A jereváni traumatológiai és ortopédiai intézet szakemberei megállapították, hogyha a betegtől vesznek egy kis csontrészecskét, s abból eltávolítják az ásványi anyagokat, majd behelyezik a törési gócba, akkor az ösztönzi a csontképződést. Javasolták továbbá, hogy a pácienstől vegyenek csontvelő-részecskét is, azt szaporítsák tápközegben, majd az így kapott sejteket ültessék be a rászoruló szervezetbe. Ezt a csontvelő-tenyésztést a jereváni orvosok a moszkvai járványtani és mikrobiológiai intézet munkatársaival közösen végezték. A klinikai megfigyelések azt bizonyítják; hogy így a csontok még a legnehezebb törések esetén is egy-két hét múlva összeforrnak. Kiderült, hogy a törések gyógyításának új módszere a koponyacsont helyreállítása során is felhasználható. Ez pedig azt jelenti, hogy az idegsebészeti beavatkozásoknál szükségtelenné válnak a plasztikai műtétek. A gyermekek a számítógép kezelését tanulják az egyik litván iskolában Megvalósul az agráripari integráció írta: Pjotr Paskar, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének első helyettese A Szovjetunió agráripar dolgozói előtt az a feladat áll, hogy a lehető legrövidebb idő alatt oldják meg az élelmiszer- ellátás problémáját. A tervek szerint már a tizenkettedik ötéves tervidőszakban (1986-1990) több mint kétszeresére emelik a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét. 1990-ben a gabona össztermelését 250-255 millió tonnára, a húsét - 21 millió tonnára tervezik növelni (1976 és 1980 között évente átlagosan 14,8, 1981 és 1985 között 16,2 millió tonna húst termeltek.) Az ország agrárszektorában a fontos feladatok sikeres megoldását előmozdítják az irányítás és a gazdálkodás új módszerei. 1985 őszén létrehozták a Szovjetunió Agráripari Állami Bizottságát. A volt földművelési, zöldség- és gyümölcsgazdálkodási, a hús- és tejipari, az élelmiszeripari, a mezőgazdasági építés minisztérium és az Agrártechnikai Állami Bizottság összevonásából jött létre. A bizottsággal hangolja ösz- sze saját munkáját a sütőipari termékek minisztériuma, a talajjavítási és vízgazdálkodási minisztérium, a halgazdasági minisztérium és az erdőgazdasági bizottság. Azonkívül azok a minisztériumok, amelyek a feldolgozó ágazatok számára mezőgazdasági gépek és berendezések gyártásával, ásványi műtrágyák és mikrobiológiai fehérje gyártásával foglalkoznak, a legszorosabban együttműködnek az Agráripari Állami Bizottsággal. Meg kell mondani, hogy az egyesülés nem volt zökkenőmentes. Negyvenhét százalékkal csökkentették a korábbi minisztériumok hatalmas apparátusait, gyökeresen megváltoztatták, egyszerűbbé tették annak szerkezeti felépítését. Korábban az irányítást 206 önálló főigazgatóság és hivatal, valamint 49 egyesülés tartotta kézben. Jelenleg az irányítás 10 nagy tömbben összpontosul, amelyek mellett 26 tudományos-termelési egyesülés működik. Ezeket a tömböket az Agráripari Állami Bizottság helyettes elnökei vezetik. Egyidejűleg bővültek a gazdaságok és a feldolgozó üzemek jogai, a folyó ügyek megoldásában növekedett az önállóságuk. Ugyanakkor minden szinten nőtt a vezetés felelőssége munkájuk eredményeiért. Néhány példát említhetek, amelyek megmutatják, hogy az agráripari komplexum irányításának új szemlélete miként realizálódik a gyakorlatban, s menynyire eredményes ez a szemlélet. Az egyik példa: a Krasznodari határterületen működik a „Kubany” agráripari kombinát. Ötvenhat üzem és szervezet tartozik a kombináthoz. Nemcsak mezőgazdasági termelőüzemek, hanem a kiszolgáló, a begyűjtő szervek és a feldolgozó üzemek is. A kombinátnak saját kereskedelmi hálózata, 12 áruháza, építőipari trösztje van. Más szóval: létrehoztak egy szervező és kereskedelmi szervezetet, amely lehetővé teszi, hogy közvetítők nélkül egy kézben összpontosítsák a termelést, a tárolást, a feldolgozást és az élelmiszeripari termékek értékesítését. A „Kubany” a termékek egy részét, megszabott áron, az államnak adja el, a többit saját üzemeiben dolgozza fel és a kombináthoz tartozó kereskedelmi hálózaton keresztül értékesíti. Azonkívül a kombinátnak joga van ahhoz, hogy külföldi piacon tevékenykedjen, s az ott szerzett valutáért berendezéseket vásároljon. A kombinátnak az iparági bankjogaival felruházott saját pénzügyi és fizetési központja van, ahol a gazdaságok, üzemek számláit őrzik. Ez lehetővé teszi a partnerek között a gazdasági műveletek jelentős mértékű gyorsítását és egyszerűbbé tételét, a hitelezés rendjének, a költségvetési kifizetéseknek a tökéletesítését, a beruházási jellegű építkezések finanszírozását. A pénzeszközök forgásának meggyorsítása révén jelentősen csökkent a hitel- szükséglet. A „Kubany” gazdasági mechanizmusa még nem működik tökéletesen, de az agráripari integráció előnyei már ma is szemléletessen megmutatkoznak. Mint ismeretes, a Szovjetunióban egy sor élelmiszeripari termék termelését az állam dotálja, beleértve a húst és hústermékeket, a tejet és tejtermékeket, a burgonyát és egyéb termékekeket is. A „Kubany” kombinát 1985-ben, amellett, hogy észrevehetően növelte a termelést, csaknem 4 millió rubellel csökkentette az állami dotáció kifizetendő összegét. Tervezik, hogy a későbbiekben teljesen lemondanak a dotációról. A rentabilitás a kombinátban valósággá válik. A „Kubany” mezőgazdasági kombinátban, valamint a Grúziában, Észtországban és más vidékeken végzett nagy kísérletek folytán felhalmozódott tervezési, pénzügyi, irányítási tapasztalat megbízható alapul szolgál a Szovjetunió egész mezőgazdaságának átszervezéséhez. Az anyagi alap - az agrárszektor anyagi-technikai ellátottságának állandó növelése. Ez azonban nem oldja meg a fő feladatot, a termelés növelését és a lakosság élelmiszerellátását, ha nem biztosítják, hogy a termés maximális épségben jusson el a fogyasztóhoz. A betakarításnál a földeken, az állattenyésztő telepeken a szállításnál, tárolásnál és feldolgozásnál a termékveszteségek csökkentése - az élelmiszerkészletek növelésének közvetlen forrása. A gyarapodás húsz-, néhány termékféleségnél harmincszázalékos is lehet. És a veszteségek kiküszöbölésére fordított összegek kétszer-háromszor alacsonyabbak, mint az ugyanazon termékmennyiség pótlólagos termelésére fordított összegek. Éppen ezért a tizenkettedik ötéves tervidőszakban a feldolgozó ágazatokba beruházott összegek 51 százalékkal növekednek. Az egész agráripari komplexumban - 22 százalékkal. Végeredményben azonban minden az agráripari komplexum ágazataiban dolgozó káderektől, hatásköri illetékességüktől, felelősségérzetüktől, szakmai hozzáértésüktől függ. A gazdálkodás új körülményei között új módon kell gondolkodni a munkáról. Csak az ilyen gondolkodásmód teszi lehetővé, hogy a Szovjetunió agáripari komplexumát az állam gazdaságának nagy hatásfokú szektorává változtassák. APN-KS ■n BflHHBESHi NÖVEKVŐ SZÁMÍTÓGÉPG YÁRTÁS
