Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
1986. szeptember 6. 8 "rlÊPÜJSÀG Tambov-Tolna Gyümölcsöző testvéri kapcsolatok Tolnai úttörők Tambovban Tolna megyei és Tambov megyei gyerekek az Orljonok táborban. A képet a Tambovszkaja Pravdából vettük át. Kenyérrel-sóval köszöntötték a pionírok az Orljonok táborban azokat az úttörő barátaikat, akik a Magyar Népköz- társaságból, Tolna megyéből érkeztek nyaralásra. A baráti Tolna megyéből érkezett gyerekek a táborban töltött idejük alatt kirándultak Tambovba, virágot helyeztek el Lenin szobrának talapzatán és az Örök láng emlékműnél az Október téren. A magyar fiúk és lányok meglátogatták a városi képtárat és a Puskin könyvtárat. Vidám, kellemes hajókiránduláson vettek részt a Cna folyón. A Magyarországról érkezett vendégek - írja a továbbiakban testvérlapunk - ellátogattak Micsurinszkba is, ahol a város nevezetességeivel ismerkedtek, majd felkeresték a Micsurinról elnevezett kutatóintézetet, ahol aktíván találkoztak a megye pionírjaival. Ugyancsak találkoztak a Roszinka úttörőtábor pionírjaival is. A Tolna megyéből érkezett úttörők az Orljono táborban az első naptól kezdve jól beilleszkedtek, aktívan bekapcsolódtak a sportba, a szakköri munkába, és igen jó barátságot kötöttek a tambo- vi gyerekekkel. Talaj nélküli növénytermesztés Többszintes melegház: gyógy- és dísznövényeket termesztenek benne Jó eredményekkel dicsekedhet a talaj nélküli növénytermesztés terén az örmény Tudományos Akadémia agrokémiai tudományos kutatóintézetének kollektívája. Különleges berendezéseket szerkesztettek a különféle növényfajták irányított körülmények között történő termesztésére. A növényeket állandóan ellátják vízzel, tápanyagokkal és levegővel. Ilyen közegben az egységre jutó produktivitás 3-5-szörösére nő. A közel negyvenhektáros nyitott víz- kultúrás ültetvényeken olajos, gyógy- és más növények élnek. Az intézet szoros kapcsolatban áll a termeléssel. A köztársaság baromfi- és állattenyésztő telepein vízkultúrás részlegek jöttek létre az intézet szakemberei által kidolgozott javaslatok és tervek alapján. Az őszi-téli időszakban innen látják el zöld vitaminadalékkal a növendékállatokat és a baromfiakat. Tizennégy éve, hogy aláírták a két megye közötti testvérmegyei kapcsolatokat. A két nép barátsága ennél régebbi keletű. A Tambov megyeiek soha nem felejtik el, hogy mekkora részt vállalt a kulák-eszer felkelés leverésében az a nemzetközi ezred, amelynek soraiban ott voltak és harcoltak a magyarok is. Az ezred parancsnoka Olcsányi-Kis Zoltán, aki későbben ismert festő és képzőművész volt, akinek munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. A két nép barátságának szerves részét képező Tolna és Tambov kapcsolata a közel másfél évtized alatt egyre szélesebbé, tartalmasabbá s mind gazdagabbá vált politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ipari és mezőgazdasági üzemek, iskolák teremtettek egymással baráti, testvéri kapcsolatot. A kölcsönös látogatások nemcsak mélyítették a testvéri kapcsolatokat, de gyümölcsözőek is voltak. Mint barátokhoz illik - mindent elmondtak, mindent megmutattak egymásnak a tamboviak is, a tolnaiaik is. Akik Tambovban jártak, kintlétükkor családtagnak érezhették magukat. A nálunk járt Tambov megyeiek is ezzel az érzéssel távozhattak tőlünk. Nemcsak örökre megmaradó baráti, testvéri érzést vittek-hoztak magukkal a küldöttségben jártak, hanem tapasztalatokat is. Az aparhantiak például megfigyelték azt, hogy testvérkolhozukban nagy gondot fordítanak a tagok és a gyerekeik kulturális életére is. A kolhozban nem az irodaépület a legnagyobb, hanem a kultúrház. A kultúrházban tánc- és énekkar működik, zeneoktatás folyik... Saját múzeumuk van és ebben megtalálhatók mindazok a dokumentumok, amelyek a település, a kolhoz múltjáról tanúskodnak. Amióta kint jártak, az aparhantiak is nagyobb gondot fordítanak a falu kultú- rális életére. Rendszeresen rajzpályázatot hirdetnek a gyerekeknek, anyagilag is támogatják a kultúrházat, különböző együtteseket hívnak meg és a fellépéseikkel járó költséget a tsz fizeti. Hozzájárultak a klubberendezés vásárlásához és más módon is támogatják a kulturális tevékenységet. A Bátai November 7. termelőszövetkezet küldöttsége is alaposan körülnézett a Kari Marx kolhozban. Különösen tetszett nekik a szabadtartásos halszál- kás fejőrendszerrel működő szarvasmarha-tenyésztés. Kiderült, hogy Bátán is van fantázia ebben az olcsó, gazdaságos rendszerben. Ma már Bátán is intenzív rét- és legelőgazdálkodást folytatnak, a növendéküszőkön kívül háromszáz tehén van szabadtartásos rendszerben, két istállójukat átalakították fekvő boxossá. Tanulmányozták testvérkolhozukban a konzervgyárat is. Hazajövet arról kezdtek beszélgetni: jó lenne Bátán egy gyümölcslé üzemet létesíteni. Az ötletet azóta is dédelgetik. Egyelőre csak a pénzhiány az akadály. Nagy szükség lenne egy ilyen üzemre, hiszen a 120 hektáros gyümölcsösükben megterem az alapanyag, a sok lehulló gyümölcs is tönkremegy. De nemcsak gazdasági, hanem szociális téren is láttak a bátaiak számukra megszívlelendő dolgokat. Látták például azt a kilencven lakást, amelyet a Kari Marx kolhoz a kulcsembereknek épített. Már ott elhatározták; Bátán is lesznek szolgálati lakások. És lettek. Nagyrészt ennek köszönhetik, hogy kiváló fiatal szakembereket sikerült Bátához kötni. A Paksi és Micsurinszki Konzervgyárban ugyanolyan magyar berendezések működnek. Könnyű volt egymás tapasztalatait átvenni. Minden kölcsönös látogatás elősegítette a tapasztalatcserét, hozzájárult a termelékenység, a minőség javításához. A paksiaknak - is részük van abban, hogy a micsurinszki gyár több terméke megkapta a Minőség-védjegyet. A micsurinszkiek a paksi példát követve új módszert alkalmaznak a termékszállításra - a kolhozok, szov- hozok és a szállító vállalat gépkocsijait használják, a szolgáltatásokat a gyár fizeti. Átvették az érett borsó minősége megállapításának módszerét, ami kedvezően hatott a minőségre. A micsurinszkiek a magyar tapasztalatokat az építkezésben is felhasználják. A Tambovi Házépítő Kombinát küldötteit is sok minden érdekelte abból, ami testvérvállalatuknál, a TÁÉV-nél folyik. A TÁÉV dolgozói elsősorban a paneltechnológia átadásával igyekeztek szovjet barátaik segítségére lenni. A Tambovi Agráripari Egyesülés kollektívája 1973 óta tagja a Szovjet-Magyar Baráti Társaságnak. Ugyanebben az évben vették fel a kapcsolatot a Dal- mandi Állami Gazdasággal, amely azóta kombinát lett. A kombinát dolgozói és vezetői azt vallják: a barátság erősebb, ha azt a gazdasági és az emberek közötti élő kapcsolat támasztja alá. Kétévenként Dalmandra utazik innen egy küldöttség. És mindig találnak valami olyant, amit otthon hasznosítani tudnak. Az egyesülés dolgozói nemcsak alkalmazzák, de szívesen beszélnek is arról, hogy miként használják a dalmandiak receptjeit a kombitakarmányok elkészítésekor. A kukoricaföldön is büszkén mutatják: ezen a területen a magyar barátaiktól kapott hibrid kukoricamagot vetették el. Amióta Dalmandra, Magyar- országra járnak az egyesülés dolgozói és vezetői amatőr művészegyüttesük műsorán gyakran szavalják Petőfi és más magyar költők verseit, járják a csárdást. Nemcsak megszerették, de népszerűsítik is a magyar kultúrát. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát a tambovi „60 éves a Lenini Komszo- mol” szovhozzal tartja a kapcsolatot. A látogatások során a szekszárdiak is sok hasznos tapasztalatra tettek szert. Feltűnt nekik, hogy a szovhozban a beruházásokat olcsóbban valósítják meg, egyszerűbb, praktikusabb gazdasági épületeik vannak, ugyanakkor a felszereltségük is példamutató. A zöldlisztkészítö üzemüket például nem tették épületbe. A gazdasági épületek felszerelése olcsó, ügyes kezű emberek is elkészíthetik. A szekszárdiak el is hozták e felszerelések mintáit, fényképeit, s sokat közülük a kombinát üzemeiben is alkalmaznak majd. A tamboviaknak is sok minden tetszett a szekszárdi kombinátban. Nagyon tetszett például nekik a fiatal borjak tartása és tenyésztése a boxokban, érdeklődéssel tanulmányozták a répa- és kukoricatermesztés technológiáját is. Az itt szerzett tapasztalatok a termelésben realizálódnak majd. Magyarország felszabadulás utáni történelme azt bizonyítja, hogy a magyar és a'szovjet nép együttműködése, barátsága, testvéri kapcsolata hozzájárul a fejlett szocializmus gazdasági és szociális terveinek sikeres teljesítéséhez, a fejlett szocialista társadalom tökéletesítéséhez. A kiragadott példák azt mutatják, miként realizálódnak e baráti kapcsolatok kicsiben, egy-egy kisebb közösség életében. » A Szovjetunióban, természetesen a Tambov megyei üzemekben is előtérbe került a minőség, a technikai színvonal növelése. Testvérlapunkban, a Tambovszkaja Pravdában rendszeresen és sokat foglalkoznak e témával. A lap legutóbbi számában „Világszínvonal” címmel egy egész oldalon foglalkoztak ezzel a témával. Hogy milyen lehetőségek kihasználásról van szó, jól mutatja azt többek között a Glavnotechnika egyesülés példája is. Az üzemben és más hasonló üzemben használatos automata vonalakat a múltban külföldről szerezték be. Egy- egy vonal 4-500 ezer dollárba került. Megvizsgálták annak lehetőségét: tudnának-e ők is hasonló, a világszínvonalat elérő automata vonalat készíteni. Kiderült, hogy igen. Ráadásul sokkal olcsóbban. Egy ilyen vonal mindössze 40-50 ezer rubeljébe kerül a népgazdaságnak. A Galvanotechnika egyesülésben ma már évente mintegy ötszáz ilyen automata szerelővonal készül. Nehéz volt a kezdet a tavaszon a Tambov megyei szovhozokban és kolhozokban. Nem volt kedvező az időjárás. Ennek ellenére az üzemek több tejet, húst, tojást adtak el az államnak. 1986-ban az elmúlt év azonos időszakához képest augusztus 1-ig 12,5 ezer tonnával több húst, 36,5 ezer tonnával több tejet és 26,1 millióval több tojást értékesítettek. Idén augusztus 1 -ig a Tambov megyei kolhozokban átlagosan 188 literrel több tejet fejtek, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ebben az átlagban benne vannak azok a szovhozok és kolhozok is, amelyekben az egy tehánre jutó fejési átlag 335-410 kilóval nőtt januártól július végéig és azok is, amelyek lényegesen a megyei átlag alatt maradtak. A jókat a lap kiemeli, példájukat követendőnek tartja, a lemaradókat pedig bírálja. Vetekszik a damaszkuszi acéllal Az uljanovszki műszaki főiskola gépgyártási karának laboratóriumában előállított és különlegesen megmunkált vágószerszámok tartósság és kopásállóság szempontjából felveszik a versenyt a híres damaszkuszi acéllal. A helyi tudósok által kidolgozott technológia szerint a szerszámok élét titánbevonattal látják el, ami né- hányszorosára növeli tartósságukat. Nyikolaj Sirmanov (balra) és Jurij Nyikolajev mérnökök a bevonatfelhordó berendezésnél. Összecsukható repülőgép Összecsukható repülőgép kísérleti próbáit kezdték meg Ovanesz Mikojan vezetésével a moszkvai kísérleti ifjúsági tervezőiroda szakemberei. Az „M-5” jelű repülőgépet mindössze fél óra alatt lehet összeszerelni. Súlya 150 kilogramm, terhelhetősége 160 kilogramm. Utazási sebessége óránként 85 km, felszállási sebessége 45, leszálló sebessége 40 km. Az „M-5" fel- és leszállásához mindössze 30-50 méteres pálya szükséges. A gép konstrukciójához szabvány anyagokat és alkatrészeket alkalmaztak. A gép gazdaságos, bármely körülmények között indítható. Ezt a szuperkönnyű repülőgépet széleskörűen hasznosíthatják a mezőgazdaságban, a postai szállításoknál és a mentőszolgálatban. Robot a háztartásban Borisz Grisin Kalugában olyan robotot konstruált, amely négyszáz utasítást hajt végre. A robot ételt melegít, kezeli a telefont, ajtót nyit, kiszolgálja a vendégeket, reggel ébreszt, bekapcsolja a rádiót, televíziót, magnetofont és még seregnyi más feladatot lát el. „Emberszabásúra készítettem a robotomat” - meséli Grisin. - „Igaz, a súlya kicsit nagyobbra sikerült, 300 kilogrammot nyom. Az alumíniumból készült szerkezet átlagos férfi magasságú, a feje forgatható és mozgathatók a kezei. Kezdetben lépegető robotra gondoltam, de ez nem eléggé praktikus, így gördeszkákon gurul a lakásban”.
