Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 210„ szám. AHA: 2,20 FI 198«. szeptember «. szombat. Mai számunkból GEORGIKON-NAPOK UTÁN (3. old.) ISMERKEDJÜNK AZ ÜJ SZŐLŐKKÉ! (4. old.) BIZTONSÁG A MUNKAHELYEN ÉS A KÖZÚTON (5. old.) „NÁLUNK CSALÁDI HAGYOMÁNY A PINGPONGOZÄS” (13. old.) , Jeho”-val vagy anélkül? Az ország 3079 települése közül 2740-ben a lakosság többsége megszavazta a településfejlesztési hozzájárulás bevezetését. 149 településen a tanács nem kezdeményezte a hozzájárulás megállapítását, 65 településen még nem zárták le a témát, s eddig csupán 125 községben és városban mondtak nemet a tehóra. Németh Zoltán pénzügyminisztériumi osztályvezető adta ezt a tájékoztatást a közelmúltban egy kerekasz- tal-beszélgetés során. Ugyanott mondta el dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, hogy a teho kilencven százalékos elfogadása — hiszen ilyen az arány — társadalompolitikailag lényegesen többet jelent az így befolyó évi 800—900 millió forintnál, hiszen a lakosság akaratát és segítő- szándékát fejezi ki. A „teho”-val vagy anélkül eldöntése természetesen a községek és városok lakóinak szuverén joga. Az is tény, hogy — ugyancsak elhangzott az említett beszélgetés alkalmával —, a VII. ötéves terv időszakában a településfejlesztési hozzájárulás a tanácsok bevételeinek nem jelentős része. Az a 149 település, ahol nem is kezdeményezték, s az a 125, ahol nemet mondtak rá. bizonyára elboldogul majd a hozzájárulás nélkül is Mégis érdemes felfigyelni arra, hogy mi van a hozzájárulásról való lemondás hátterében. S az is tanulságos, hogy számos helyen miért múlott csak néhány százalék „nem" szavazaton a „teho" sorsa. A tapasztalatok szerint alapvető kérdés volt az igazán népszerű, a lakosság többségét érintő közérdekű célok megválasztása. Ahol ezt nem sikerült már előzetesen kipuhatolni, ott még a valóban hasznos, u nagy többség érdekeit szolgáló létesítmény ígérete sem nyerte meg az embereket. Volt olyan város, ahol például az idősek helyzetét javító szociális központ, úttörő nyári tábor, iskolaépítés, biztonságos vízellátás került az elérendő, támogatásra váró célok közé. mégis csak lelt- arányban voksolt mellette a lakosság A sokféle vonzó cél bizonyára megosztotta a szavazó• kát a/. érdekviszonyoknak megfelelően, s ez volt az oka a sikertelenségnek. Másutt, ahol kezdettől fogva megígérték, hogy a befolyó összeget a tanácstagi alapba helyezik, s a lakosságot közvetlenül érintő célokra fordítják, ez az arány jóval kedvezőbben alakult. Elmondták a Hazafias Népfront e munkára felkért aktivistái és a bevont segítőtársak azt is, hogy sok múlott a beszélgetések tónusán, a meggyőző érveken, vagyis a felvilágosítást nyújtó személyen, annak fel- készültségén, és bizalmat ébresztő szavain. Egyáltalán a megfelelő tájékoztatáson, a demokratikus légkör kialakulásán, vagy ennek hiányán. Ahol a tanácstag nem vette azt a fáradságot, hogy legalább házcsoportonként beszéljen a választóival, ott az a látszat alakult ki, hogy a tanácsi szerveknek sem fontos ez az' egész. Mint a későbbi értékelés során kiderült, volt olyan városrész, ahol a házfelügyelő csöngetett be a kérdőívvel, s ő is szedte össze — minden magyarázat nélkül — a papírokat. Akadt olyan lakóház is, ahol a levélszekrényekbe dobálták be a kérdőíveket, s azok beküldését az illető öntevékenységére bízták. Bizonyára az ilyen, és ehhez hasonló módszerek is közrejátszottak abban, hogy az ilyen helységekben a hozzájárulást nem szavazta meg a lakosság. Felmerüli a kérdés, vajon szabad-e ilyenkor is a „közakarat" érvényesülését látni a sikertelenségben. Azt hiszem, hogy sokkal célravezetőbb a tényeken okulva, a nyílt község- és várospolitika módszerein, lehetőségein elgondolkozni. Mert akármennyire is „nem számottevő” a befolyó összeg, az igazi nyereség vagy a veszteség nemcsak forintokban mérhető. A lakosságai való párbeszéd — a választás óta ilyen méretekben aligha került erre sor — termékenyítő hatását ez esetben is nehéz volna túlbecsülni. Érdemes (lenne) összegezni a családoknál lefolyt beszélgetések legfőbb tapasztalatait, az ott elhangzott észrevételek — a teho „intézményét” illető általános vélemények — lényegét. Nyugdíjas pedagógus ismerősöm például, mások aggodalmát is tolmácsolva, az egyenlősdi ellen emelt szót. Szerinte a jövedelmek szerinti differenciálás volna igazságos, bár az kétségtelenül nagyobb adminisztratív munkát hárítana a tanácsokra, Akadtak, nem is kevesen, akik a pénzösszeg „megválthatóságának” lehetőségeire hívták fel a figyelmet, mondván : sok olyan szakember van, aki szívesen ledolgozná a hozzájárulási összeget. Lehet, hogy az ilyen módszerek már keverednének a társadalmi munka szervezésével, de, ki tudja, hátha éppen a rugalmas megoldások teremthetnék meg az egész lakosságot mozgósító — a célok-elérését segítő — nagy. népi összefogást. Mindenesetre a figyelem a hozzájárulást megszavazó helységek felé fordul, hiszen most válik el a gyakorlatban, mihez is kezdenek ezzel a lehetőséggel, mint a demokratizmust is segítő politizálás egyik eszközével F. T. P fl SZOT ülése Kádár János fogadta Zbigniew Messnert Befejeződtek a magyar-lengyel kormányfői tárgyalások A hivatalos, huruti látogatáson hazánkban tartózkodó Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök pénteki programja záró plenáris tárgyalással kezdődött délelőtt a Parlament delegációs termében. A Zbigniew Messner vezette lengyel és a Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezette magyar tárgyalócsoport összegezte a megbeszélések eredményeit, ismét kifejezve szándékukat, hogy az eredményes magyar —lengyel kapcsolatokat a kölcsönös érdekeknek megfelelően, az együttműködés- minden területén továbbfejlesztik. A miniszterelnökök megbízták a Magyar Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottságot és más szerveket, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet a most meghatározott feladatok végrehajtására. A megbeszéléseket követően a két tárgyalócsoport vezetőjének jelenlétében Marjai József és Jozef Köziül miniszterelnök-helyettesek, a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökei dokumentumot írta alá a Magyarország és Lengyelország közötti komplex program gazdasági fejezeteinek végrehajtási rendjéről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő. titkára pénteken fogadta Zbigniew Messnert, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a szocialista építőmunka napirendén lévő feladatairól, a Magyar Népkoztarsasag es a Lcngy 1 Népköztársaság közötti sokoldalú kapcsolatok alakulásáról, valamint az együttműködés fejlesztésének új lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, méltatták a szocialista országoknak a béke megóvása, a leszerelés. a nemzetközi együttműködés erősítése érdekében kifejtett erőfeszítéseit. A találkozón részt vett Lázár György miniszterelnök, valamint Biczó György, hazánk varsói nagykövete és Tadeusz Czechowicz. a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A lengyel kormányfő a délelőtt folyamán rövid sétát tett a Belvárosban. A Duna- korzóról a budai oldal pano rámájában gyönyörködött, majd megtekintette a Vörösmarty teret és a Váci utcát. A Március 15. térnél a római kori romkert kötötte le a fi gyeimét. A nap során partnertárgyalások is kiegészítették s delegáció programját. Marjai József és Jozef Koziol a Parlamentben tárgyalt. Az Országos Tervhivatalban Hoós János államtitkár és Franciszek Kubiczek, a Lengyel Tervbizottság első elnökhelyettese, a Külügyminisztériumban pedig Barity Miklós külügyminiszter-helyettes és Henryk Jaroszek külügyminiszter-helyettes folytatott megbeszélést. Zbigniew Messner és kísérete kétnapos hivatalos baráti látogatását befejezve, pénteken délután elutazott Budapestről. A Lengyel Nép- köztársaság miniszterelnökét és feleségét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György és felesége, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Biczó György hazánk varsói nagykövete búcsúztatta. A búcsúztatáson részi veit Marjai .József, valamint politikai, társadalmi és gazdasági életünk több vezető személyisége. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, Lengyelország budapesti nagykövete is. Mind magyar, ' mind lengyel részről nagy jelentőséget tulajdonítanak az együttműködésnek a műszaki-tudományos fejlesztésben, valamint a termelési szakosításban és kooperációban. Ebben az évben aláírták az 1986—1990. évi műszaki-tudományos együttműködési programot, és meghatározták azokat a kiemelt feladatokat, amelyek felölelik a munkának a kutatástól a gyakorlati alkalmazásig terjedő teljes ciklusát. Hangsúlyozták a műszaki-tudományos együttműködés magasabb formái bevezetésének, a technológiák cseréje intenzivebbé tételének szükségességét. Lázár György és Zbigniew Messner megtárgyalták a komplex együttműködési program végrehajtásában az. egyéb -területeken eddig elért eredményeket. Aláhúzták a szocializmus építésében szerzett, tapasztalatok jobb megismerésének fontosságát, valamint egymás tudományos és kulturális értékei valamint történelme ismeretének szerepét a két nép kapcsolatainak, hagyományos barátságának erősítésében. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet fordít a társadalmi és tömegszervezetek együttműködésére, a megyék, a városok és üzemek közötti közvetlen cserék, valamint az idegenforgalmi és sportkapcsolatok 'fenntartására és szélesítésére. (Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Ibrahim Zakaria. a Szakszervezeti Világszö vétség főtitkára is. Gáspár Sándornak. a SZOT elnökének előterjesztése alapján megvitatta n tanácsülés a magyar szak szervezetek nemzetközi tevékenységéről és a XI. Szakszervezeti Világkongresszus előkészületeiről szóló jelen- tést. A jelentés rámutat, hog.\ az utóbbi években fejlődött, erősödött a magyar szak- szervezetek együttműködést a szocialista országok test- vérszervezeteivel. valamint a tőkés és a fejlődő világ osztályharcos, haladó szakszervezeteivel. A jelentés kitér arra. hogy szeplembei 16. és 22. között Berlinben, az NDK fővárosában tartják a XI. Szakszervezeti Vi lágkongresszust, amelyen a magyar szakszervezeti mozgalom is képviselteti magát, A magyar szakszervezetek kezdettől az alapítók felelősségével vettek és vesznek részt a SZVSZ munkájában és közreműködnek a most sorra kerülő kongresszus előkészítésében is. — A szakszervezeti mozgalom u világon mindenütt, minden társadalmi rendszerben új problémákkal néz szembe, ezekhez az új körülményekhez alkalmazkodva válaszolni kell a kor kihívásaira. A szocialista országok szakszervezeti mozgalmainak azt kell figyelembe venniük, hogy országaik az extenzív gazdálkodásról az intenzív gazdálkodásra térnek _ át. Ehhez kell alkalmazkodnia a szak- szervezetek termeléssegiüi tevékenységének és ennek megfelelően változnak e dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségének feltételei és lehetőségei is — mutat rá a tanácskozás elé terjesztett jelentés. _ A tanácsülés a jelentési sokoldalúan megvitatta. A tanácskozáson felszólalt Ibrahim Zakaria is. A Szak(Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZBT-tagcsoportok megyei aktívaértekezlete Az ősszel kerül megrendezésre a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Vili. országos értekezlete. A tavasszal a tagcsoportok értékelték ötéves tevékenységüket. Az országban elsőnek megyénkben rendezték meg pénteken délután négy órai kezdettel a 'tagcsoportok megyei aktívaértekezletéf, ahol az öt év munkáját összegezték és szóltak a következő időszak feladatairól is. Az aktívaértekezletet Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára vezette. A megyei koordinációs bizottság írásban kiadta jelentését a tagcsoportok munkájáról. Vitaindító előadást Kamarás Györgyné, a megyei pártbizottság osztály- vezetője tartott. Az ülésen részt vettek a tagcsoportok ügyvezető elnökein kívül az irányító pártszervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. A munkában részt vett Sudár Iván, az MSZBT tn kára. A vita, beszélgetés es konzultáció lapzártakor mér tartott, részletesen hétfői számunkban számolunk b< az aktívaériekezlétről. Péti Imre megnyitja a vitát Az aktivaértekezlet résztvevőinek egy csoportja '
