Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

1986. szeptember i. a népújság Újdonságok Szokatlan méretű, 76 mil­liméter hosszú bélyeggel csa­logatja a francia posta a turistákat Bastide de Mon- pazier városka megtekinté­sére. A posták versengenek, me. lyikük talál fiatalabb bélyeg­rajzolót. Oj Zéland 3 és 5 éves gyermekek műve alap­ján ábrázol játszó kicsinye, két az ifjúsági szervezetek javára kiadott sorozaton. Betegek és kórházak védő- szentjeit köszönti a vatikáni posta sorozata. A zárócímle­ten a pápa keresi fel a be­tegágyban fekvőket. A románok évente rend­szeresen két kis ívvel kap­csolódnak az európai kultu­rális és gazdasági együttmű­ködés gondolatához. Az idei kiadványt négy védett állat és virág képe díszíti. Törő István: A tanyasi kút Odafut, odafut minden madzag-gyalogút. hol a mélyben, lenn a mélyben, hasal-hűsöl a tanyasi kút. Keresi a tehéncsorda, lovak, disznók és vadak, idejár inni a gerle, s hogy a szomját elverhesse a sok visító malac. A tanyasi kút, odamegy, ki tud, ivott apám belőle, én is megnőttem tőle. a tanyasi kút az egy csodakút. Hogyan született a pópának esi ka ja ? Csuvas mese Egy kereskedő dinnyét árul Odamegy hozzá a pópa. és kérdi: — Mi ez? — Ha egy hónapig ülsz rajta, csikó lesz belőle — feleli a kalmár. Kapott az alkalmon a pópa és vett egy dinnyét. Alighogy hazaért, csinált egy kosarat, és felmászott a dinnye tetejébe. Akkor valahol meghalt egy ember. A pópának el kellett mennie a megboldogulthoz. Szekérre ültetik a pópát, viszik a halotthoz. Éppen a mezőn' jártak, mikor hirtelen szélvihar kerekedett, és lefújta a pópa kalapját. A lovak megriadtak a kalaptól és f útinkban hirtelen megtorpantak. A pópa — puff: — a földre huppant. Abban a pillanatban leesett n dinnye is, szétrepedl. A bokor mögül elöugrott egy nyúl. és nekieredt a mezőnek. A pópa megpillantotta, és így kiáltott: — Hijnye, hogy megnőtt mindene, csak a farka kUTtCL ^ ZAHEMSZKY LÁSZLÓ fordítása Köpeny alá A nyári hónapok alatt rend­szerint nagyot nő, erősödik a gyerek. Varrni-szabni tudó anyukák hasznát vehetik né­hány alakítási ötletünknek: 1. A hosszú ujjú pöttyös ruha egyszínű maradékból kapott új felsőrészt rövid újakkal, hosszú, tűzéssel dí­szített gomboláspánttal és övszerű betoldással. 2. Rövid lett a szép kis szö­vetöltöny kabátujja és nad­rágszára. A zakó ujját kifej­tették, megtoldották belőle hajtókával a nadrágot, a ka­bátból pedig sportos, rátett, paszpólozott zsebes, bőröves mellény készült. 3. A kinőtt piros ruha egy ugyancsak kinőtt sötétkék szoknyával olyan csinos kom­bináció, hogy még alkalmi ruhának is viselhető. 4. Túl rövid ruhából kiala­kított kötényszoknya. Alatta jól elhordható az összes kurta blúz és trikó, pulóver. Hatá­sos díszítés rajta a szív (alma, körte) alakú zseb. 5. A kinőtt zakót majdnem egészen átalakították. Fe­szes, épp csak derékig érő, rövid ujjas lett belőle, kis álló gallérral, elöl végig és a rátett zsebeken érdekes meg­oldású cipzárral. Az otthon hangulatát nemcsak a lakás méretei, berendezése, bútorai adják meg, de nagymértékben hoz­zájárulnak azok az apróbb tárgyak, darabok is, amelye­ket nem nélkülözhetünk. Ezek közé tartoznak a fali­órák, a keretbe foglalt fest­mények, tükrök. Ezéket a kényelmet szolgáló eszközö­ket valaha csak a leggazda­gabbak otthonában láthat­tuk. Ma már nincs olyan, emberi mértékkel mérhető lakás, ahol ne találkozhat­nánk mindhárommal. Ez alkalommal csak az órákról, a képkeretekről es­sen :SZÓ. Senki nem tudná meg­mondani, hogy jelenleg hány óra méri az időt otthonunk­ban. De hogy változatlanul mekkora az érdeklődés a na­gyobb teljesítményt, újabb formát nyújtó darabok iránt, példázza, hogy csupán az egyik, ezekkel foglalkozó üzlet, az Óra- és Ékszerke­reskedelmi Vállalat évente legalább 180 ezer asztali és faliórát hoz forgalomba; a megszokott. mechanikus szerkezetűt, vagy kvarcóra kijelzésűt. Az emberek szívesen vá­sárolnak egy-egy szép dara­bot, annál is inkább, mert a legtöbbje ma már igazán megfizethető. * Faliórát otthon az ügyes kezűek sem készíthetnek, a képkerettel azonban meg­próbálkozhatnak. Ugyanis a barkácsboltokban sima, vagy megmunkált fenyőlé­cek et árusítanak erre a cél­ra. Aki kívánja, annak helyben, tetszés szerint, mé­retre vágják. Az egymásra merőleges végeket aztán a festé k üz 1 etek ben kaph ató Araldit nevű ragasztóval könnyen egymáshoz lehet illeszteni. Száradás után a keretet legjobb a vízben ol­dódó Supralin festékkel a kívánt színre varázsolni. Árusítanak ezenkívül külön­böző színű díszlazúrt is, amely alól szépen áttűnik a fa természetes minősége, erezete, rostja. Végül a Ko- sincl nevű vegyülettel lehet a kívánt fénylő hatást elér­ni. A keretfestést legjobb si­ma asztallapon, fektetve végezni, nehogy megfoly­jon. Türelmesen várjuk meg, míg az egyes rétegek kiszá­radnak. Ha a kép elé üveg­lapot is teszünk, a kép mö­gé is vékony hátlap szüksé­ges, amelyet a vasüzletekben kapható háromszög alakú, kis bádoglemezzel rögzítünk. Akinek nincs kedve vagy módja otthon barkácsolni, képkeretezöbe viszi a kívánt darabot, ahol a szakembe­rek útmutatással is szolgál­nak, milyen képhez milyen keretet érdemes választani, az esztétikai szempontok figyelembevételével. Általá­ban a sötét tónusú fest­ményhez, fényképhez vilá­gosabb fakeretét jó válasz­tanunk, vagy a mindenhez egyformán illő, keskeny aranykeretet. • A világos képet jól deko­rálja a barna fa, vagy az úgynevezett koptatott arany, amely univerzális megol­dás. A keret szélessége egyéb­ként különböző lehet, ez is­mét <a kép milyenségétől függ. Nagyméretű festmény jobban elbírja a széles, eset­leg a mélyített megoldást. Sokan választják a réz­karcokhoz, a kisebb méretű fényképhez a matt, alumí­niumszerű anyagból készült keretet, amely semleges ha­tásával nem vonja el a fi­gyelmet a bemutatandó kép mondanivalójáról. k. m. Az optimális családtervezés (8.) Magzatvédő vitamin A velőcsőzáródási rendel­lenességek áldozatai gyako*’ riaik. 1000 újszülött közül 2—3-íban fordul elő. Ráadá­sul az ártalom súlyos: több­ségük halálos, az élvemara- dottaknál pedig gyakori az értelmi fogyatékosság. a mozgássérültség, a vizelési és a székelési problémái Hazánkban az elmúlt idő­szakban évente mintegy 350 gyermek született ilyen rendellenességgel. Ismerkedjünk meg a ve­lőcsőzáródási rendellenessé­gek létrejöttével. Az ideg- rendszer telepe a velőlemez. Ennek két széle a magzati fejlődés 3. hetében meg­emelkedik és egymás felé közeledve a középtájon ta­lálkozik, majd végül is elő­re és hátra haladva egye­sül. Így lesz a lapszerű ve- lőlemekből, velőcső, ame­lyek elülső részéből az agy. hátsó részéből a gernicvelő alakul ki. Ha a záródás tö­kéletlen, akkor jönnek lét­re a velőcsőzáródási rendel­lenességek. Mégpedig, ha az elülső rész nem záródik a terhesség 24. napjáig, akkor a környező kötőszöveti ele­mek fejlődési zavara miatt koponyahiány alakul ki. A következmény: a magzatvíz- ben fejlődő magzat agyá­nak, illetve nagy részének elpusztulása lesz. Ha a ve­lőcső hátulsó részének zá­ródása marad el a terhes­ség 28. napjáig, akkor a ge­rincoszlop (elsősorban alsó: lágyéki része) nyitott ma­rad. Emiatt a gerincvelő marad védtelen. Egyrészt az itt kilépő idegek sérülé­se okozza az alsó végtag petyhüdt bénulását, a vize­let- és « széklet-visszatartá­si képtelenséget, másrészt a nyitott sebfelszín a fertőzé­sek előtt nyitja meg az utat. Ennek következménve a gyh ár t y a gyű 1 lad ás. ví zf e j ű - ség és más súlyos szövőd­mény lehet. A velőcsőzáródási rendel­lenességek létrejöttében két tényező játszik szerepet. Egyrészt a velőlemez velő­csővé alakulásának sebessé­gét meghatározó gének. A gének mindig a fehérjék, többek között az enzimek működése révén fejtik ki hatásukat. A szülők megter­mékenyítésben részt vevő ivarsejtjei révén a magza­tok egy részébe több „lusta” gén kerülhet. Az általuk irányított enzimek túlságo­san lassúvá teszik a velő- csőzáródást és ez a velőcső­záródási rendellenességek létrejöttére hajlamosít. Olyan családokban, ahol már született egy velőcsőzá- ródásos gyermek, az ismé­telt előfordulás kockázata hazánkban 3 százalék. Ez mintegy 10-szerese a szoká­sosnak. Másrészt a velőle­mez fejlődését bizonyos külső hatások is befolyásol­ják. Régóta ismert, hogy a világ bizonyos területein (például Írországban) maga­sabb az előfordulásuk, mint másutt. A télen-tavasszal születetteknél is valamivel gyakoribbak. A szegényebb néprétegeklben inkább ész­lelik, mint a jobíbmódúak- ban. Mindezek hátterében a táplálkozási különbségekre gyanakodtak. Minden bizonnyal ez adta az ötle­tet Smithetls angol gyer­mekgyógyász professzornak, hogy a fogamzás körüli idő­szakban adott nagy adag vitaminnal és fólsavval pró­bálja megelőzni a súlyos rendellenességek kialakulá­sát. A magzati fejlődés kezde­tén számos enzim még éret­len, és ezért csak nagyobb „tápanyag” koncentráció mellett képes hatékonyan működni. Ez eleve érzé­kennyé teszi a magzatokat bizonyos külső ártalmakkal szemben, különösen igaz ez a „lassú” enzimek esetében, amelyeket „lusta” gének nem ösztönöznek eléggé a munkára. De ha ezeket az enzimeket fokozottan ellát­ják azokkal az alapanya­gokkal, amelyebből a mag­zati szövetek elemeit elő kell állítaniuk, akkor még a lassú enzimek is hatéko­nyabb tevékenységre lehet­nek képesek. így felgyor­sulhat a velőcső záródása. Ez a feltételezés szolgált Smithells professzor javas­latának alapjául: szedjenek az asszonyok már a fogam­zás előtt legalább egy hó­napig, majd a fogamzás után minimum két, de in­kább három hónapig egy olyan speciális vitaminkora- binációt, amely alapanyagul szolgál az említett enzimek működéséhez. Könnyű volt ellenőrizni az elméletet. Olyan asszonyokat kértek fel a részvételre, akiknek már volt egy vagy több ve- lőcsőelzáródásos rendelle­nességben szenvedő gyerme­kük vagy magzatuk. 1000 asszonyt vizsgáltak meg. A nők egyik fele kapta a magzatvédő vitamint (Preg- novit Forte F-t), a másik fele nem. Azoknál az as­szonyoknál, akik részesül­tek a kezelésben, 26 velő- csőelzáródásos rendellenessé, get vártak és 24 ilyen rend­ellenességgel sújtott gyer­meket szültek. A várt és talált érték tehát lényegé­ben azonos. Azoknál az asszonyoknál, akik az elő­írásnak megfelelően szedték a magzatvédő vitamint. 23 velőcsőelzáródási rendelle- nességes gyermeket vártak. Ehelyett csupán 3 született. Tehát a kockázat 87 száza­lékát tudták így kivédeni. Mindezek alapján a kopo­nyahiány és a nyitott gerinc megelőzésében egy új, min­den eddiginél hatásosabb módszer körvonalazódik. Mind ez ideig azonban a magzatvédő vitamint csak a már rendellenes gyermeket szült nők további terhessé­geiben, tehát az újabb: az ismétlődő rendellenességek kivédésében hasznosították. Ez fontos feladat, de csak kevés családot érint. Az is­métlődő rendellenességek a velőcsőzáródási rendellenes­ségeknek csak 6 százalékát teszik ki. Az igazi nagy do­log az lenne, ha már a rend­ellenességek első jelentkezé­sét, tehát a másik 94 szá­zalékot is meg lehetne előz­ni. Erre először Magyaror­szágon vállalkoznak. Az Egészségügyi Világszervezet és a svájci Hoffmann-la Roche gyógyszertár ugyanis 10000 asszony számára biz­tosította a magzatvédő vi­tamint (svájci neve: Elevit Pronatal.) így az optimális családtervezési modellben részt vevők számára ez in­gyenesen rendelkezésre áll. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a magzatvédő vitamin jelenleg még ellenőrzés alatt álló tudományos feltétele­zésnek számít. Biztos, hogy nem ártalmas, de hatékony­ságának mértéke még pon­tosan nem ismert. Czeizel Endre dr. Tompa-idézet Főzőcske Receptek TARHONYÁS BAB Hozzávalók: 25 dkg fehér bab, 25 dkg tarhonya, 5—6 dkg zsír, 1 kis fej vörös­hagyma, só, piros paprika, törött bors. A megtisztított babot sós vízben puhára főzzük. Any- ny: vizet hagyunk rajta, hogy ellepje a babot. A fi­nomra vágott hagymát zsí­ron megpirítjuk. Egy másik serpenyőben a tarhonyái pirítjuk meg, és egy kis pi­ros paprikával elkeverve, a forrásban lévő babhoz önt­jük. Sóval, borssal ízesítjük. Addig pároljuk lassú tűzön, amíg a tarhonya megpuhul. MARHATOKÄNY Hozzávalók: 1 kg marha- felsál, 10 dkg zsír, 1 db kö­zepes vöröshagyma. 2 dl pa­radicsomlé, piros paprika, törött bors, majoránna, 1 gerezd fokhagyma. 1 pohár tejföl, só. A húst megmossuk, csí­kokra aprítjuk, apróra vá­gott vöröshagymával együtt lábosban lefedve megpirít­juk. Ha elfőtte a levét, fű­szerezzük, piros paprikávál, sóval, borssal, majoránná­val, összezúzott fokhagymá­val. Kevés vizet öntünk alá. kis lángon pároljuk. Amint puhulni kezd. hozzáadjuk a paradicsomot, elkeverjük és készre pároljuk. Amikor tel­jesen puha, levesszük a tűz­ről, és hozzáadjuk a tejfölt. Tompa Mihály egyik szép versének sorait úgy olvas­hatjátok el az ábra bal felső négyzetéből kiindulva, ha az itt látható tíz téglát eredeti helyére viszateszitek A fe­kete pontok a szóközöket je­lölik. Könnyítésül a hálózat, ban minden téglából egy-egy betűt, illetve fekete pontot az eredeti helyére bejelöl­tünk Megfejtés: ;jgpeuiejí|o8 of ‘.íSba jji gjfn aj jj •■rejeg n jnpjA ‘3ai e tinqXuaSaj^

Next

/
Thumbnails
Contents