Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

1986. .szeptember 4.

TOLNA \

NÉPÚJSÁG 3

fl szocialista demokrácia érvényesülése 9. tfj lehetőségek

A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével összhangban 1985. január 1-től új lehetőségek születtek a munkahelyi demokrácia fejlesztésére a vállalatokon belül. E jelentős változások lényege, hogy a munkavállalók tulajdonosi jogukat gyakorolva szólhatnak bele a munkahelyük távlati — stratégiai — döntéseibe, ily- módon vállalva részt a vállalat irányításában. Megváltozott ugyanis a vállalatok irányításának eddigi rendszere, a vállalatok jelentős része elszakíthatta állam- igazgatási függőségeit, és formailag is biztosították számára azt a lehetőséget, hogy önállóan irányítsa sajál gazdálkodását. Az új irányítási formák, bár befolyásolják a munkahelyi szakszervezetek politikai szerepéi, de nem szüntették meg a dolgozók érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó eddigi fórumokat, jogosítványokat

A vállalatirányítási reform bevezetésének eredményeként a vállalat általános vezetését elláthatja a vállalati tanács, vagy a vállalat dolgozóinak közgyűlése, vagy küldöttgyűlése, vagy az igazgató. Ezek az új- vállalatvezetési formák növelik a munkahelyi kollektíva szavának súyát, tekintélyét, hiszen közvetlenül vagy küldötteik útján maguk a dolgozók határozzák meg a vállalat működésének legfontosabb kérdéseit. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs irányítója egy adott munkahelynek, és az irányítási jogosítványok szétaprózódnak, hanem azt jelenti, hogy az adott vezető az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben függ kollektívától, a jogszabályokban megjelölt kérdésekben felelősséggel tartozik annak.

A szocialista demokrácia szélesítésének útján fontot- próbatétel ez kiderül belőle, hogy a dolgozók menynyire képesek és felkészültek ügyeik közvetlen intézésére, hiszen olyan kérdésekről kell dönteniök, amelyeknek milliós gazdasági kihatásai, tervezési és gazdálkodási következményei vannak. Így például a vál lalati tanács hatáskörébe tartozik a vállalat terveinek meghatározása, a mérleg- és eredménykimutatások jóváhagyása. És maga a vállalati tanács — amelynek tagjai között a dolgozók választott küldöttei is helyet foglalnak — gyakorolja az igazgató felett a munkáltatói jogokat, dönthet a beruházásokról, hitelfelvételekről, kötvénykibocsátásokról is.

Jelentősnek tekinthető a vállalati tanácsok működésére vonatkozó ama előírás is, hogy a dolgozók választott küldötteinek száma a vállalati tanács létszámának a felénél kevesebb nem lehet.

Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy a dolgozók csak akkor tudnak kellő alapossággal dönteni, ha felkészültek az ilyen jellegű feladatok ellátására, jártasak munkahelyük ügyeiben és kellő tájékozottsággal, megalapozott szakmai hozzáértéssel rendelkeznek.

Az elmúlt időszakban a vezető kiválasztásánál is előtérbe került a hozzáértés és a szakmai alkalmasság. A munkahelyi demokrácia egyik fontos tartópillére lett a vezetőkiválasztás új módszere. Elterjedt a pályázati rendszer, valamint a meghatározott időre szóló vezetői választások, kinevezések gyakorlata. A dolgozók, illetve választott küldötteik több jelöltet állíthatnak a vezetői posztokra. Végül a képviseletüket ellátó testületben titkos szavazással döntenek arról, hogy meghatározott ideig kinek az irányításával kívánnak dolgozni.

Az új vállalatirányítási formák, valamint a vezető- kiválasztás megváltozott gyakorlata azt jelenti, hogy 0 dolgozók valójában részt vesznek a vállalati döntéshozatali' mechanizmusban, ők lettek a munkahelyi hatalom birtokosai. Várhatóan megszűnnek azok a konfliktusok is, amelyek eddig az ágazati, államigazgatási irányításból. valamint a vállalatok önállóságra való törekvéseiből, ezek ütközéseiből keletkeztek. Olyan partneri viszony alakulhat ki az irányító szervek, a dolgozói kollektívák, valamint a munkahelyi párt- és szakszervezet között, amelyek révén a gazdálkodó szervek eredményesebben működhetnek

DR. PF.THÖ RÓBERT

Villamos

motorvonatok

ingázóknak

A nyolcvanas évek végétől — elsősorban a főváros környékéről bejáró dolgozók, tanulók kényelmes utazása érdekében — villamos motorvonatokat szándékozik forgalomba állítani a MÁV.

. A korszerű szerelvények gazdasági előnye takarékos

energiafelhasználásukban rejlik: a haladáshoz szükséges villamosenergia egy ré_ szét ugyanis fékezéskor viszatáplálják a hálózatba. Forgalmi szempontból " is előnyösebbek a hagyományos vonatszerelvényeknél, hiszen a pillanatnyi utazási igénytől függően, rugalmasan változtatható a vonatok befogadóképessége : két —

egyenként négy kocsiból álló, 700 személyes, clöl-hátul vezérelhető — szerelvény egyszerű -művelettel összekapcsolható vagy szétválasztható, akár a közbeeső állomásokon is. Mivel a motorvonatok gyorsulása nagyobb, .mint a jelenlegi vil- lamosmozdony-húzta szerel, vényeké, a ' mostaninál sűrűbben követhetik egymást a vonatok. A kocsik légfűté- sűek, a széles ajtók, az alacsony lépcsők megkönnyítik és gyorsítják a ki- és beszállást. A biztonságot fokozza, hogy az ajtókat a vezető zárja és reteszeli, így azok menet közben nem nyithatók.

A motorvonatok prototípusa — a Ganz-Mávag, a Ganz Electric és a MÁV közös fejlesztése — a jövő év derekára készül el. Körülbelül egyéves próbafutás után kezdődhet a sorozatgyártás. A MÁV — anyagi lehetőségeitől függően — előreláthatólag hatvan villamos motorvonatot szerez majd be. Valamennyit a budapesti igazgatóság területén állítják forgalomba, s ott is elsőként azokon a vonalakon, ahol a különösen erős napi „ingázás” mellett számottevő az üdülőforgalom is. A század- forduló végéig összesen 250 —280 villamos motorvonat, ra lenne szükség a főváros környékén a teljes elővárosi forgalom lebonyolítására.

A motorvonatok karbantartására, naponkénti szervizelésére új bázist létesít a MÁV Tatai úti telepén. Itt a kisebb-nagyobb javítások mellett naponta kívül-belül meg is tisztítják a kocsikat.

Kis lepesek

Sokáig megszoktuk, s nehezen mondunk le róla. hogy fejleszteni csak új üzemcsarnokkal, vadonatúj gépcsodákkal lehet. Pedig gazdaságunk már -régebben abban a szorító kényszerhelyzetben van, hogy a termelésbővítő extenzív feljesztésről át kell térnie a kevésbé látványos, de a hatékonyságot fokozó, a versenyképességet megtartó intenzív pályára. S ebbe a feladatkörbe nemcsak a belső tartalékok feltárása: az anyag- és energia-megtakarítás, az importhelyettesítés, a szervezettség fokozása, valamint a minőségjavítás unalomig hallott, ám kevésbé gyakorolt kérdései tartoznak bele, hanem a nálunk sajnos, csak most kezdődő fejlesztési módszer, az úgynevezett „kis lépések stratégiája” is.

Szükségből kovácsolnak erényt azoknál a vállalatoknál, ahol elöregedett gépparkjuk. elavult technológiájuk, és régi gyártmányszerkezetük megújítására törekednek. Itt sem időről időre előkerülő kampányfeladatról van szó, hanem következetesen végrehajtott korszerűsítésről, nem tűzoltó munkáról, a szűk keresztmetszet feloldásáról, sokkal inkább .tervszerű folyamatról. Mert ez a tevékenység a valóban folyamatos, megelőző karbantartással kezdődik, és igencsak beletartozik a menet közben végrehajtott modernizálás, egy-egy hatékony műszaki megoldás beépítése is. A gépek rekonstrukciója ugyanis nem választható el a gyártmányfejlesztéstől, a nagy sorozatú termelés alaposabb előkészítésétől, a termelési eljárások ész- szerűsítésétől. egyszóval a termelékenység fokozásától. Nem sok értelme van ugyanis a berendezések felújításának — bár önmagában is költségcsökkentő és minőségjavító hatása lehel —, ha Utána továbbra is elavult módon, romló versenyképességű termékeket gyártanak velük.

Fejlesztési eszközeink szűkös volta, a dráguló hitelek mellett nagy jelentősége van a „kis lépések stratégiájának”. Ezekre a kisebb beruházásokra, felújításokra a legszegényebb vállalatoknál is csunran- cseppen saját pénz, és ezeket a módosításokat, rekonstrukciókat nem egyszerre, huzamos gyári leállással, hanem apránként és fokozatosan, de annál inkább átgondoltan célszerű végrehajtani. Ahogyan ezt a beruházási szélcsendben egyre ügyesebben „lavírozó” építőipari vállalatok, és a kisebb értékű, de folyamatos gépcseréket végző könnyűipari üzemek teszik. A nagyüzemek pedig a nagy értékű berendezéseik korszerűsítő rekonstrukciójának gyakorlatát követik. S ahol jól csinálják, ott ezeket a kis léptékű felújításokat egységes innovációs folyamatként kezelik: összekapcsolva a szükséges munkaszervezési, gyártmányfejlesztési intézkedésekkel (beleértve a formatervezést is) és egyre inkább a körültekintő piackutatás, a külső és belső értékesítési lehetőségek motiválják, hajtják ezeket a kicsi, ám gyors lépéseket.

A parancsoló szükségszerűség és a szűkösebb lehetőségek összeegyeztetésének jó példái azonban csak akkor lendíthetik előre az egész gazdaságot, ha ez a vállalati magatartás, fejlesztési gyakorlat általánossá válik.

ZSIDAY CSABA

MSZBT-tagcsoportok 2.

Rendhagyó órák, diáklevelezés, baráti találkizók

Lelkes emberek nélkül nem megy

\ szovjet filniesdelegációval

A Dunaföldvári Magyar László Gimnázium MSZBT- tagcsoportja 1981-ben alakult, tehát a VII. országos értekezlet évében. Azóta színes, változatos programok otthona és színhelye. A három földvári tagcsoport is együttműködik, most már tagcsoport a Gumiipari Szövetkezeten kívül az általános iskola is.

Ügyvezető elnöke a gimnázium igazgatója, Lukácsi Pál.

— Tagcsoportunk, éppúgy, mint a többi, a magyar és a a szovjet nép eredményeinek megismertetésén fáradozik. Mivel iskola vagyunk, ráadásul középiskola, célunk kettős; az egyik az orosz nyelv még színvonalasabb tanítása, ez már csak szubjektíve is közel áll hozzám, hiszen magam is, sőt, a feleségem is orosztanár. Másik feladatunknak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében végzett nevelőmunkát tartottuk a megalakuláskor, és ez azóta nem változott. Munkánkat a dunaföldvári pedagógus-pártszervezet irányította, segítette, ellenőrizte. Éves feladattervünket az alapszeryezet kiegészíti, véleményezi, és évente értékeli. A három tagcsoport együttműködése eredményes, kisugárzó hatásuk együttesen nagyobb, mint külön-külön.

— Milyen módszerek felelnek meg egy gimnázium sajátosságainak?

— Az országos értekezlet feladatul jelölte meg a munka tartalmi és módszerbeli megújítását. Ez önmagában sem könnyű feladat. Mi a szóbeli agitációt tekintjük a leghatékonyabb módszernek. Ehhez persze, lelkes pedagógusok kellenek, akik komolyan hisznek is abban, amit mondanak, csak a belső meggyőződésből fakadó vélemény, magatartás az, amit a diákok is elfogadnak. A barátsági munkában pedig olyan módszereket kerestünk. amelyek megfelelnek a

diákok életkori sajátosságainak, hatnak a diákjaink eszére és szívére is.

— Emlékszem, részt vettem egy műsoros esten, amelyen Gábor Ila és kisegyüttese lépett fel.

— Igen, ilyesmire gondolok, az valóban nagyon szép és hatásos műsor volt, a Szovjetunió népeinek dalaiból hangzott el összeállítás. A mai fiatalok már nem elégszenek meg az állításokkal, azokat igazolni is kell, nem fogadják el a kinyilatkoztatásokat, meg kell győzni őket.

— Nekem úgy tűnik, mi sem voltunk mások.

— Persze hogy nem, de azért úgy tapasztalom, hogy a társadalomban végbemenő változások most is hatással vannak a diákokra, még pedig nertt mindig a kívánt formában. Segítenünk kell nekik eligazodni az ellentmondásos világban. A korszerű iskolában nemcsak ismereteket adunk, készséget fejlesztünk, hanem szemléletet, gondolkodást is formálunk.

Eredményesen alkalmazzuk az MSZBT Országos Elnöksége kiadványait több tantárgy oktatásában, például ilyen a bevezetés a filozófiába, a történelem és a földrajz tantárgy is. Nagy figyelmet fordítunk a szemléltetésre' is. Szép kiállítást rendeztünk például Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulójára, felhasználtuk az SZKP legutóbbi kongresszusán készült fotósoro- zatot, a Szovjetunió környezet- és természetvédelméről, az SZMBT tevékenységéről készült színes anyagot. Jól tudjuk hasznosítani a faliújságon az évfordulós anyagokat is.

— Az internacionalizmus önmagában elég elvont dolog, hogyan lehet azt élményszerűvé tenni?

— Mindig meg lehet találni a kapcsolatokat a valósággal, a gyerekek él- ményvilágával, és mindennapi .kérdéseivel. Ma a béke sorsa mindenkit érdekel, erről kérdeznek is, ezért kerestünk alkalmat arra, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikájáról szóljunk. Találtunk is, például a KlSZ-taggyűlése- ken, a politikai oktatáson, és az úgynevezett békeórá- ko.n. Még a megalakulás évében sikerült emelnünk a magyar nyelvű szovjet lapok példányszámát is, azokban is sok érdekes híradással. információval találkozhatnak a diákjaink. Az orosz nyelvű újságok pedig a nyelvtanulást segítik, mint például a Képes nyelvmester, ami 122 példányban jár iskolánkban.

— Már az általános iskolában is a legnépszerűbb a diákle vele zés . .

— így van nálunk is. Az általános iskolával karöltve támogatjuk a diáklevelezést. Levelezünk Tamíbovval, test. vérmegyénk „fővárosával’', e mellett egyre bővülnek a kapcsolataink a Kirov megyei Burmakinó városával Onnét néha tanárok is írnak, így tudtuk meg azt is. hogy a szovjet pedagógusok lapjában megjelent rólunk egy cikk, magyar újságíró írta. 1

— A személyes találkozókat ezért semmi sem pótolhatja.

Közvetlen testvérkapcsolatunk még nincs, de nagyon szeretnénk kialakítani egy középiskolával. Ma is kedves emlék az Ivuska nevű együttessel töltött nap, két szovjet filmesdelegációt is fogadtunk. Idén március 2J- én pedig negyven diákunk ellátogatott a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába. A tanulók egy csoportja orosz nyelvű műsorral mutatkozott be, ott is nyílt alkalom személyes beszélgetésekre.

Milyen kapcsolatai vannak az iskolának más intézményekkel, szervekkel?

Ebben a kérdésben is a nyitott iskola hívei vagyunk, eredményesek a kapcsolataink a másik két tagcsoporttal. A TIT is segít, egyes köztársaságok jobb megismertetésével színesítették a programunkat. Volt már találkozó, — orosz teával ízesítve, — a tamási gimnázium tagcsoportjával. A Hazafias Népfronttal is felvettük a kapcsolatot. így került sor a már említett békeórára, amelynek előadója N. A. Zsuraljova, a Puskin Intézet főmunkatársa volt. Részt vett az órán Popov, a SZKTH főmunkatársa is. Külön öröm számunkra, hogy a barátsági munka eredményei az orosz nyelvoktatásban is jelentkeznek .. .

Ihárosi Ibolya

A/ «'gyík baráti találkn/nn