Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

1986. szeptember 30. NÉPÚJSÁG 3 A szocializmus megújulásának útja (XI.) A munkásosztály és szövetségesei Az MSZMP 1957 júniusi országos érte­kezletével lényegében befejeződött a párt újjászervezése. Az eszmei-politikai irány­vonal és a -szervezeti, munkastílusbeli kérdések (tisztázása és az élet normális rendjének helyreállítása után a párt fi­gyelmét teljes erővel a széles népi-nem­zeti egységfront létrehozására, a szocia­lista építés érdekében a dolgozó tömegek­nek aktivizálására fordíthatta. Ehhez mindenekelőtt a gazdaságban kellett előrelépni. 1957 nyarára a terme­lés ugyan a régi kerékvágásba került, az ellátás kielégítő volt, az előző évekhez vi­szonyítva jelentősen javult a dolgozók életszínvonala. Mindennek nem a nem­zeti jövedelem emelkedése, hanem első­sorban külső források adták fedezetét. A testvéri szocialista országok, mindenek­előtt a Szovjetunió árukban, valutában és egyéb formában mintegy 2 milliárd rubel értékben nyújtottak anyagi segítséget Ma­gyarországnak. Ezenkívül halasztást ad­tak a hitelek visszatérítésére és jelentősen bővítették áruszállításaikat. Az 1957. évi terv a nemzeti jövedelem­nek az előző évekhez képest kisebb, vi­szont a fogyasztásnak 8 százalékkal na­gyobb emelkedését irányozta elő. Az ipari termelést az előző évhez képest csupán 2 százalékkal tervezte emelni, ezen belül a nehézipar termelése 3,4 százalékkal ki­sebb, a könnyű- és élelmiszeriparé 9 szá­zalékkal nagyobb lett volna. A mezőgaz­dasági termelési értéket 3,2 százalékkal magasabbra tervezte. iAz 1957. évi terv nem teremtette — nem is teremthette — meg a nagyabb fejlődés feltételét, de a gazdasági helyzet megszi­lárdítását segítette. És már jelentkeztek óvatos kezdeményezések, törekvések a gazdaságirányítás rendjének megváltozta­tására is. Növelték a vállalati önállóságot, csökkent a tervmutatók száma, fokozato­san bevezették a nyereségrészesedés gya­korlatát, kevesebb termék maradt a köz­pontilag elosztásra kerülő kontingens­ben . A gazdaságpolitika mélyebbre hatoló elemzését végezte el a kormány által, ki­küldött közgazdlasági bizottság, amelyben a legtekintélyesebb közgazdászok és más szakemberek (.köztük szép számmal pár- tonikívüliek) vettek részt. E bizottság elemzése minden égető és vitatott kérdést < felvetett: az ország adottságait, és ezzel kapcsolatban a gazdasági struktúrát, a fejlesztés ütemét, a beruházási politikát, a mezőgazdaság elmaradottságának fel­számolását, stb. A gazdasági irányításra vonatkozóan olyan kérdésekre hívta fel a figyelmet a tervezet, mint a tervek ösz- szeáilllításáíban a helyi vélemények, kezde­ményezéseik figyelembevétele, a közvetett befolyásolás alkalmazása, a vállalatok gaz­dasági önállósága, az érdekeltség, amely­nek a vállalati nyereségből való részese­désben is kifejezésre kell jutnia., az ár­rendszer — főleg a termelői — reformja, a bankrendszerű ellenőrzés kifejlesztése. Csupa olyan gondolat, amelynek megva­lósítása az akikori viszonyok között ugyan nem mindig volt reális és lehetséges, de irányvétel szempontjából feltétlenül meg­fontolásra késztetett. A , dokumentum, egyes tételei bizonyos mértékben szere­peltek az országos pártértekezlet tézisei­ben is. Más vonatkozásban is a valóság iránti érzékenységet tanúsította az MSZMP és vezetése. 1958-ban széles körű vizsgálatot, ma azt mondanánk: szociológiai felmérést kezdeményezett a munkásosztály helyze­téről Ez a lépés azért .is figyelemreméltó volt, mert az MDP egykori vezetése ugyan soha nem fukarkodott a munkásosztály társadalmi vezető szerepének deklarálá­sával, az olykor bizony dagályos hitval­lással a műnk áspo lit ika melllett. arra azonban soha sem szánta el masát, hogy átfogóan megvizsgálja, hogyan él, dolgo­zik, gondolkodik ez az osztály, milyen vál­tozások mennek végbe rétegződésében, mentalitásában, törekvéseiben, a szocia­lista átalakulás hatására. A munkásosztály helyzetéről szóló elemzés elkészítésében mintegy kétezer pártmunkás és állami funkcionárius vett részt. Negyvenötezer munkással és mun­kásból lett értelmiséggel beszélték. A vizsgálat kimutatta, hogy a munkásosz­tály létszáma 1949-től 1957-ig 80 százalék­kal nőtt, arányuk az összkeresők között pedig 18,7 százallékról 29 százalékra. Ugyanakkor ez a pozitív változás negatív hatásokkal is járt. Szűkült a régi, szerve­zett, tősgyökeres munkások aránya, és befolyása körükben. Gyors, számszerű nö­vekedésükkel nem tartott lépést tudati fejlődésük, erősödtek soraikban a kispol­gári nézetek, a nacionalizmus, a szovjet- ellenesség, a szocialista tulajdon lebecsü­lése és a parasztellenes nézetek is. (Ez utóbbi annál is feltűnőbb, hiszen a lét­szám növekedésének forrása nagy részben éppen a parasztság volt.) A beszélgetésekből kitűnt, hogy miköz­ben az MSZMP irányvonalát általában elfogadják, .sok jogos bírálót érte a Köz­ponti Bizottságot, egyes pártszervezeteket, és még inkább az állami intézményeket és szerveket. Kifogásolták, hogy azt az irány­vonalat nem. érvényesítik .megfelelően, sőt olykor még el is torzítják azt. Egyes vezetők — helyenként még azok is, akik a munkásosztály soraiból kerültek ki —• figyelmen kívül hagyják a dolgozók vé­leményét. Az elemzés alapján elfogadott 1958. ok­tóber 16-i K.B-határozat részletesen tag­lalja, miképpen kell javítani a párt és munkástömegek politikai kapcsolatait, milyen kötelességei vannak ,a párt-, ál­lami és gazdasági vezetőknek a személyi kapcsolatok javításában, hogyan kell gaz­dasági, kulturális és különböző szervezeti intézkedéseikkel a munkásosztály érdekeit jobban érvényesíteni. Megjegyzendő, hogy egy év múlva a KIB megbízásából a Poli­tikai Bizottság tájina áttekintette a helyze­tet és tennivattókat, majd 1962 júniusában a Budapesti Pártbizottság jelentését és feladattervét vitatta meg e kérdésről. A társadalmi-politikai konszolidációnak fontos eszköze volt a népfrontmozgalom feltámasztása. Ez sem ment viták nélkül, hiszen míg egyesek csupán a pártonkívü- lieket szerették volna benne látni, addig kommunista körökben — a Nagy Irnre- időkre emlékezve — bizonyos ellenszenv nyilvánult meg a mozgalommal szemben. A pártnak tehát e tekintetben is világos­sá kellett tennie koncepcióját. A PB no­vember 2-i határozata állást foglalt az erős népfrontmozgalom mellett, mint amely kifejezi a népi egységet és a széles tömegek céltudatos munkáját a szocializ­mus építéséért. „A tömegek aktív közre­működése nélkül nem oldhatjuk meg si­keresen az előttiünk álló nagy feladatokat” — figyelmeztetett a határozat. Az elvi megalapozás olyan, amely mind­máig érvényes és iránymutató: „A nép­front politika a szocializmus építésének, az osztályszövetségnek sajátos, történelmileg meghatározott módja: a munkásosztály és a szocializmushoz hű erők összefogása azokkal a társadalmi rétegekkel és cso­portokkal, amelyek nem mindenben érte­nek egyet velünk, de olyan alapvető kér­désekben, mint a népköztársaság erősíté­se, a szocializmus építése, a béke védelme, hazánk függetlensége, az életszínvonal emelése és más kérdésekben — helyeslik a párt és a kormány politikáját, készek ezek megvalósításában részt venni”. Az ezen az alapon megújuló és kivirág­zó népíronttevéikenység első nagy próbá­ja az 1958. november 16-i országgyűlési és tanácsválasztások voltak. Fő célként a népi hatalom megerősítését és az alkot­mányos élet helyreállításának befejezését ielölték meg. A választási kampányban, majd a szavazásokon kifejezésre jutott az új politika, iránti bizalom és így az ország vezetése megbízást kapott a politika foly­tatására. (Következik : A mezőgazdaság átalakí- NEMES JÄNOS Üjabb vetélkedőt szervez az MSZBT Ismét vetélkedőre invitálja a játékos kedvű felnőtteket és fiatalokat a Magyar— Szovjet Baráti Társaság: az Utazzunk együtt című mű­veltségi játék a nagy októberi szocialista forradalom 70.vév- fordulóját köszönti. A jövő év november 7-én lesz het­ven éve, hogy Oroszország­ban győzött a szocialista for­radalom, s e jubileum alkal­mat kínál arra, hogy orszá­gos vetélkedőn bemutassák a soknemzetiségű szovjet ál­lam történelmét, kultúráját, sportját, a baráti szocialista ország népének mai életét. A játékra az MSZBT tag­csoportok 5 fős csapatainak jelentkezését várják ; fel­készülésükhöz irodalmat ajánlanak a szervezők. így például a Panoráma útiköny­vek közül a Szovjetunió, a Moszkva, a Kijev és a Le- ningrád című kötetek alapos tanulmányozása segítheti a sikeres felkészülést. Emellett a jövő évtől a társaság heti­lapjában, az Ország-Világ­ban is számos olyan cikk jelenik meg, amely tovább gazdagíthatja a személyes tapasztalatok, illetve olvas­mányok alapján megszer­zett ismereteket. A vetélkedő többfordulós lesz. A háziversenyeket ja­nuárban és februárban ren­dezik meg, a megyei, buda­pesti, kerületi versenyek időpontja április, május, a területieké szeptember. Az országos elődöntőt októberre tervezik. Novemberben a döntő résztvevői adnak szá­mot tudásukról; ők — más értékes díjak mellett — kö­zös társasutazáson ismer­kedhetnek a Szovjetunió tá­jaival, s ismerkedhetnek a Moszkva környéki városok nevezetességeivel. A nevezéseket november elsejéig, írásban kell eljut­tatni a megyei, Budapesten a kerületi pártbizottságok propaganda és műVelődési osztályára. A jelentkezési la­pon fel kell tüntetni a csa­pat nevét, címét, a csapat- kapitány nevét, életkorát és foglalkozását Bemutatók, tanácskozások, versenyek Bábolnai napok '86 Az idén szeptember 30. és október 3. között kilencedik alkalommal rendezik meg a bábolnai napokat. A rendez­vény iránt évről évre nőtt az érdeklődés. Jól tükrözi ezt, ha csupán az utóbbi kettőt hasonlítjuk össze: az 1982. évit 63 000-iren, az 1984-est több mint 120 000-ren keres­ték fel. Licenc és know-how Természetesen a2 újdon­ságokkal — legyen az kül­földi vagy hazai gyártmány — mielőtt nagyüzemi terme­lésbe kerülnének, sokoldalú­an kísérleteznek Bábolnán. A vetőmagokat, a vegyi anyago­kat a kísérleti telepen kis- parcellákon, majd a taggaz­daságok nagyüzemi tábláin versenyeztetik. A gépeket közvetlenül a taggazdasá­gokban próbálják ki, és az­tán a legjobban bevált típu­sokat a gépsoraikba illesztik. A bábolnai napokon mu­tatkozott be például a nehéz univerzális Fiat traktor, amelyből már 200 dolgozik a _ taggazdaságokban, valamint több mint 100 más mezőgaz­dasági üzemben. Hasonló módon került több mint 140 Kvemelend eke Magyaror­szágra, felét a közös vállalat vásárolta meg. Többször sze­repelt a bemutatókon öntöző- berendezéseivel a Bauer cég, jól bevált típusaiból, már 250 működik Magyarországon. Sok olyan hazai gyárt­mány szerepelt az évek so­rán, amelyekkel ma már or­szágszerte dolgoznak. Rész­ben a gyárak saját konstruk­ciói ezek, részben licencek és fcnow-how-ok alapján gyártják. A bábolnai napo­kon ismertük meg például a Case-IH 735-ös változtatható fogásszélességű ágyekét, amelyet a Rába már három éve készít szériában. Hason­lóképpen itt mutatkozott be, és licencvásárlással vált a Kecskeméti Mezőgép Válla­lat termékévé a kombinált talajművelő, a Rau Multitil- ler. A hazai konstrukciók kö­zött itt mutatták be például, és tesztelés után már nagy sorozatban gyártják a Her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság és a Debreceni Mezőgép Vál­lalat korszerű permetező és folyékony műtrágyaszóró be­rendezését is. gyár minden vefőgépére fel­szereli ezt. 1980-ban állította ki a Hessel cég permetező monitorját, amelyből már 100 működik a rendszerben. Ha­sonlóképpen használják a taggazdaságok az angol gyártmányú sebességarányos mennyiségszabályozó kom- bájnimonitort és a permetező- szórófej vizsgálót. A híradás- technikai gyár a motorok üzemi állapotát jelző Texo- comp 2000-es automatikáját az Ikarusz autóbuszokba is beépítik. Az Egyesült Államokból érkeztek a bábolnai napokon bemutatott biológiai hozam- fokozók, amelyek gyártására a kombinát üzemet létesített. Termékeit, a különféle BHF- anyagokat ma már széles körben alkalmazzák az IKR- taggazdaságok. Számos, a kombinátban ma már üzem­szerűen alkalmazott állatte­nyésztési technológiai elemet a bábolnai napokon látott először a nagyközönség. A cél: a korszerű eszközök bemutatása. Segíteni kíván­ják a népgazdaság két alap­vetően fontos mezőgazdasá­gi ágazata, a gabona- és a hústermelés növelését, ex­portképességének fokozását, vitafórumot, sokoldalú ta­pasztalatcsere-lehetőséget te­remtenek a gyakorlati és a tudományos szakembereknek. A bábolnai napok tartal­mát ismét a fejlesztés hatá­rozza meg. Csak olyan kiál­lítok jelentkezését fogadták el, amelyek a jövőt jelentő és gyakorlati alkalmazásra már megérett újdonságok bemu­tatására vállalkoztak. Agrár­termelésünk fejlődésének ugyanis egyik kulcskérdése, hogy mielőbb elterjedjenek a jövedelmezőbb termelést ígé­rő, a versenyképességet ja­vító új termelési eszközök, eljárások. A már említett 252 kiállí­tóból 76 külföldi, 14 ország­ból, többen a tengeren túlról érkeznek. A valóságban ennél is jóval több a termékeikkel részt vevő gyártók, kereske­delmi vállalatok, imitézmé. nyék száma. Sok ugyanis az olyan kiállító, amelyik egy­szerre több céget képvisel, és számtalan olyan termék vesz részt a különböző bemutató­kon, amelynek előállítója, gyártója pavilonokban kü­lön nem szerepel. Nagy segítséget nyújtottak a bábolnai napok az automa- tikák elterjedésében is. Az BMG például 1979-ben mu­tatta be vetésellenőrzőjét, 1981-ben megkezdte sorozat- gyártását és ma már a Rába A kiállított 2000-ret meg­haladó biológiai, kémiai technológiai eszköz, illetve eljárás több mint fele újdon­ság. Látható például olyan kombájn, amelybe 33 újdon­ságot építettek be, így a szak­emberek jól lemérhetik: mi várható itthon és a nagyvi­lágban a kukoricatenmelés- ben és az állattenyésztésben. Az egész nap folyamatosan tartó gyakorlati gépbemuta­tón, ahol csaknem 80, ha­zánkban először látható gép- újdonsággal ismerkedhetnek meg a szakemberek, nagy szerepet kapnak a többcélú erőgépek. Ezek ugyanis a jö­vő traktorai. Az ilyen, gépek a traktoros alapmunka mel­lett, egyidejűleg — a hozzá­juk kapcsolt munkagépekkel — különféle más műveleteket is el tudnak végezni. Ezzel csökken a beruházási költség, mert többféle gépet pótol­nak. Jelentős az energiameg­takarítás, hisz művelettaka- rékosan dolgoznak ezek a gé­pek. Az új permetező- és folyé- konymütrágya-kijüttató gé­pek bemutatása azt a törek­vést bizonyítja, hogy meg kell újítani permetezőgép- parfcunikat. Láthatók azok a kombinált gépek, amelyek a növényvédő szerek mellett a szuszpenziós műtrágyák ki­szórására is alkalmasak. A közös vállalat ugyanis, a Bá­bolnán jól bevált referencia- üzem mintájára, nyolc folyé- konyműtrágya-üzemet épít­tet az országban. Közülük kettő, a városföldi és hódme­zővásárhelyi, már termel. A nyolc üzem 500 ezer hektárt lát majd el jól érvényesülő tápanyaggal. Nem mindennapi látvá­nyosságot ígér az október 2- án sorra kerülő KGST-szán- tóverseny, ahol Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, az NDK, a Szovjetunió és Magyarország 48 trak­torosa — köztük nők — áll­nak rajthoz. Több országos, sőt nemzet­közileg is figyelemre méltó tanácskozásra kerül sor. Ki­emelkedik közülük a MAE gépesítési tanácskozása, ahol az ipari és a mezőgazdasági minisztérium vezetői számol­nak be arról, hogyan kíván­ják a két ágazat együttműkö­dését fejleszteni, mik a ter­vei az ipar egyik legnagyobb fogyasztója, a mezőgazdaság jobb kiszolgálására. Neves előadók szerepelnek a ma­gyar—osztrák biotechnoló­giai szimpoziononi. Az idén először a kiállítók is több tanácskozást rendeznek. A látnivalókat lovasverseny, munkakutya-bemutató is színesíti az idén kilencedszer megrendezésre kerülő bábol­nai napokon. Nagy érdeklődésre tart számot a lovasbemutató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents