Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

»2 NÉPÚJSÁG 1986. mgttmber 27, Csipke vagy valami más? <1 MAGAZIN Jj MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN t\ à ' IWM MAGAZIN < , " ' .V MAGAZIN ' MAGAZIN MAGAZIN H MAGAZIN MAGAZIN W W MAGAZIN MAGAZIN Az első emberek nyomai Afrikában A kelet-afrikai szurdokok­ban talált, durván megmun­kált eszközök a legújabb nyomok, melyeket az ember kezdeti fejlődésének hiány­zó láncszemei után kutatva találtak. Tudások nemrég bejelentették, hogy Kelet- Zaire-ben közel 300 kőesz­közt ástak ki egy szurdok­ban, melyek közel 2,5 millió évesek. Ez a felfedezés új bizonyíték arra, hogy a kez­detleges ember abban tért el a korai főemlősöktől, hogy az evolúciós létrán felfelé haladva eszközöket készített. A durván kialakított kövek ..határozottan emberi kéz­től származnak”, mondja John W. K. Harris, a Wis­consin i egyetem (Wilwaukee) antropológia-professzora. A tárgyakat a Virginia Termé- szetraíjzi Múzeumban (Mar­tinsville) tanulmányozzák. A tudósokat évtizedek óta izgatta a Nyugati-szurdok- völgy — azt. gyanítják, itt következett be az első elkü­lönülés a majom és az em­ber között. A kezdetleges eszközöket talán ehető növények kiásá­sára vagy zsákmányállatok elejtésére és feldolgozására használták. A kép nem halasi csipkéi áhrázol, hanem bizonyíték ott jelent arra vonatkozóan, hogy a matematika gyönyö­rű is lehet. Az ábrázolás egy angol matematikus, a bir­minghami Aston Egyetem tanárának a diszkrét dina­mikában végzett munkájá­nak a mellékterméke: azt mutatja, mi történik, amikor egy meghatározott nemlineá­ris függvény ismételtén le­képezi önmagát. Ezt hívjuk interáioiónak. A függvény egymást követő értékei sík­beli pontokként jelennek meg az ábrán. Először vé­letlenszerűnek tűnnek, de végül megjelenik egy forma. A valahogy önmagának is ellentmondó „determiniszti­kus káosz” kifejezés írhatja le némileg ezt a viselke­dést. Feltűnő lehet a fenti so­rokban a diszkrét szó a di­namikával kapcsolatban. Ez itt mást jelent, mint a köz­napi nyelvben: elkülönült részekből, tagokból állót, a folytonos (kontinuus) ellen­tétét. A kősókristály is pél­dául diszkrét szerkezetű, egymástól viszonylag elkü­lönült nátrium- és klório- nökból áll. A matematiká­ban is beszélnek diszkrét módszerekről, problémákról, például diszkrét geometriá­ról, szembeállítva e mód­szereket, problémákat a folytonos tárgyalásmóddal. A diszkrét módszereknek többek között az ad különös aktualitást, hogy a korszerű elektronikus számítógépek digitális, tehát diszkrét mű­ködésiük lévén, a folytonos problémák közelítő megoldá­sára csak úgy képesek, hogy ezeket egy diszkréttel he­lyettesítik. A diszkrét geometria ered­ményeit a mérnöki és fizikai tudományokban gyakran al­kalmazzák, és még a bioló­giában is. Az egyik legtöb­bet vizsgált probléma pél­dául a kitöltések és a fedé­sek elmélete: egymásba nem nyúló körlapokkal a sík há­nyad része tölthető ki? Már Kepler, a híres csillagász sejtette (1611), hogy a sík olyan, körelhelyezéssel tölt­hető ki legjobban, amelyben minden kört hat másik érint. A mérnöki tudomány ezt az elvet használja is a gyakorlatban. Líbia sivatagi területein ilyen kör alakú öntözött területeket létesí­tettek, vagy Kuvaitban a sű­rűn elhelyezett víztárolók kör alakú fedőlapjai is ha­sonlóan helyezkednek el. Kepler sejtését soha senki sem vonta kétségbe, a sejtés bizonyítása mégis 330 évet váratott, magára, ami végül- is magyar kutató eredménye lett. Hasonló ábrák könnyen elkészíthetők színesben is Elem - horgászoknak Egy japán cég az éjszakai horgászok számára miniatűr elemet fejlesztett ki. Ennek átmérője mindössze 2,2 mil­liméter, hossza pedig 11 mm, a teljesítménye mégis csak­nem 1 jóul, azaz egy teljes órán át 5 milliamper áramot képes leadni 3 volt kapocs feszültségen. Ez elegendő egy fénykibocsátó diódának a működtetéséhez. Az elem és a dióda együtt beépíthető egy érzékeny úszóba, így az éjszakai horgász gz úszónak a vízbemerüléséből észreve­szi a kapást. Világító éjsza­kai úszókat eddig is készí­tettek, de azok nem voltak elég érzékenyek és erős fé­nyű ek, mert túlságosan nagy méretű és csak kis fe­szültséget adó elemet hor­doztak. Az új elem anódja lítium, a katódja pedig podi- karibid-monofluorid. A hor­gászoknak készített elem más célra is nagyon előnyö­sen felhasználható, példá­ul hallókészülékbe vagy mikroprocesszoros hitelkár­tyába. D Földközi-tenger vize 'Egy ENSZ-szer vezet fel­mérése szerint a kommuná­lis és az ipari eredetű szenny miatt a Földközi-ten­ger strandjainak csaknem a negyede alkalmatlan a für­dőzésre. A tanulmány készí­tői hétszáz földközi-tengeri strandnak a vizét vizsgálták meg, összesen 14 országban. Az ötven megvizsgált öve­zet közül 48-ban a kagylóik, az osztrigák és a rákfélék alkalmatlanok voltak emberi fogyasztásra. A Földközi-tenger 17 or­szága közül egyébként 14 még mindig nem ratifikálta az Athénban 1980-ban alá­írt környezetvédelmi egyez­ményt, s nem dolgozott ki szabványt arra, hogy milyen minőségű víz alkalmas für­désre, illetve kagylóte­nyésztésre. Hangos fényképek A zsebben is elfér az az újfajta nyugatnémet készü­lék, amellyel 18 másodperc­nyi hangfelvételt (magyará­zó szöveget, zenét, esetleg éneket is) lehet rögzíteni a tíz centiméteres fotópapír hátlapjára felvitt mágnes- csíkra. A készülék tulajdon­képpen magnetofon: a nyí­lásba illesztett papírképet a motor lassan végighúzza a mágnesfej előtt, és így rögzíti a beépített mikro­fonba mondott kommen­tárt, zenét. Lejátszásra ál­lítva a készüléket, reprodu­kálja a hangot. Maga az öt­let egyébként nem új, de a nyugatnémet készülék az ed­dig legkisebb (14x12,5x5 cen­timéter méretű), és a legol­csóbb is. . A hót karikatúrája Vándorló madarak Az őszi madárvonulás idő­pontja fajtól függően más, erősen összefügg az ökoló­giai tényezőikkel, és jelentős az életkor hatása is. A vo­nulást mindig az öreg ma­darák kezdik meg. A tavaszi érkezéskor is ez a sorrend, Nyugat-Európa madarai dél­nyugatnak indulnák, a Síb- raltári-szoros felé, a közép­es délkelet-európaiak dél­kelet felé repülve érik el a Boszporuszt, majd a Szuezi- esatorna felett átkelve, Af­rikát. Az oda-vissza vonulás gyakorta nem azonos légi útvonalon történik. Vándor­lásuk közben a madarak ha­talmas utat tesznek meg. A Dél-Afrikában telelő gólyá­ink, fecskéink az oda-vissza vezető útjuk során húszezer kilométert repülnek. A há­romhón, aipos őszi úton a gó­lyák naponta 110 kilométert tesznek meg, tavasszal pedig napi 150—160 kilométert re- püLve két hónap alatt érnek vissza. A legtöbb madár a napsu­garak segítségével tájéko­zódik. Ezt bizonyítja egy kí­sérlet, amikor a kalitkába zárt madaraknak tükrök se­gítségével elfordították a napsugarak beesési szögét, a vonulási lázban égő seregé­lyek ugyanilyen szögben megváltoztatták vonulási irányukat. A madár ugyanis a nap minden szakában meg tud ja határozni sag át helyzetét a földgolyón., míg az ember erre szextánsával csak a Nap delelésekor ké­pes. No és éjjel? Akkor a csillagok segítségével tá­jékozódnák a madarak. De tudja a madár érzékelni a föld mágneses terének irá­nyát és erősségét is. Több kutató feltételezi, hogy a madár a Föld forgási vagy időtengelye és az otthoni függőleges irány közötti deklinációs szöget érzékeli,- s ehhez viszonyítja az isme­retlen hely dekli,nációját Ezt nevezik spontán navigá ­ciónak. Lámpák és szabálytalanságék Chicagóban azt vizsgálták a pszichológusok, hogyan hat a gépkocsivezetőkre az egy­más után ismétlődő piros jelzés. Az általuk megfigyelt gépkocsi oszlopoknak az előző lámpánál 30 másodpercig kellett várakozniuk. Amikor újabb lámpákhoz értek, csak az oszlopók élén lévő kocsik számára voit zöld a jelzés. Ennek ellenére az őket kö­vető gépkocsiknak mintegy a fele áthaladt a sárgán, s egyharmada még a piroson is! Velük ellentétben az elő­ző lámpánál várakozni nem kényszerülő kocsiknak csak a 20 százaléka hajtott, bele a pirosba. A vizsgálatot folytatók következtetése: a rosszul összehangolt lámpák, amelyek a gépkocsivezető­ket kétszer egymás után vá­rakozásra kényszerítik, szá­mottevő hányadukat arra késztetik, hogy szabálytalan­ságot kövessenek el. Olasz zeneszerzők operái Rejtvényünkben nyolc olasz zeneszerző operájának elmét ta­lálják. VÍZSZINTES: 1. Az egyik leg. termékenyebb olasz zeneszerző: Gaetano Donizetti egyik víg- operája. 7. Maria Luigi Cheru­bini, olasz születésű zeneszer­ző utolsó operája. 14. Sodort kötözőanyag. 16. „Falu végért kurta kocsma. . . ki a Szamos­ra” (Petőfi). 17. Indiai légitár­saság. 18. Petőfi Sándor elbe­szélő költeménye. 21. A ruténl- um vegyjele. 22. Az fr Rádió és Televízió névjele 24. Iraki hír­ügynökség. 25. Atmoszféra rö­vidítése. 26. Uganda része! 27. Szín. 29. Áramátalakító népsze­rű neve (rövidítés.) 31. Faktum. 32. Erdőkben felállított takar­mánytartó. 34. A hinduk kenye­re. 35. Hidrogén és klór vegyü- lete. 36. Rövid ideig tartó. 36. Szép Ernő mesejátéka. 39. Nyu­gat-európai nép. 41. Antonio Rossini nagyoperája. 44. Két ró­mai szám: az első a második tízszerese. 45. A Drina mellék­vize. 47. Eszak-Amérikában ho­nos feketeszőrű medve. 48. Méhlakás. 49. Újra fogalmaz. 51. A tetejére csúsztat. 52. Az Ys ki­rálya című opera szerzője. 53. Tndutotszó. 54. Igevégződés. 56. Latyak. 57. Kiejtett betű. 58. Mint a 39. számú sor. 59. Való. 60. Egyik nagyüzemünk alapi - tója (Abrahám, 1815—87). 63. Pe­tőfi Sándor verse. 63. Rágcsáló viziemlős. 65. Cezanne híres festménye. 71. ... Lop, kínai sóstó. 73. Ezt az operát az ope­ratörténet egyik legnagyobb alakja: Verdi Shakespeare drá­mája alapján szerezte. FÜGGŐLEGES: jl. Francesco Cilea operája. 2. Csendre int. 3. Hótalp. 4. Idegen Annii. 5. A/, orr tréfás neve. 6. Verne egyik kapitányalakja. 8. Szerencse- játék. 9. Mértani test. 10. Ol­dalirány. 11. Az argon vegyjele. 12. Hózivatar 13. Umberto Gior­dano verista operája. 15. Csa­padék. 19. Jugoszláv váltópénz. 20. . . .deposit (páncélrekesz). 23. Áramforrás. 2«. Japán tán­cosnő 28. Rajzszer, névelővel. 30. Vincenzo Bellini egyik ope­rája. 31. „Nincs egy árva fűszál a ... közt kelőben” (Arany: Toldi). 33. Kiskutya. 35. Fafaj­ta. 37. Tenor szerep Weber: Abu Hasszán c. operájában. 38. Becézett női név. 40. Donizetti egyfelvonásos vígoperája. 42. A fémpénz egyik oldala. 43. Gár­donyi Géza színpadi műve. 44. Fővárosa: Bamako. 46. Te meg én. 48. Kicsinyítő képző. 50. Eu- rótpai főváros. 52. Folyó a Szovjetunióiban. 55. Tenor-sze­rep a Tuirandot című operában. 57. Angol sör. 63. Izlandi... (Victor Hugo). 64. Katedráik;. 66. . . .atyafiak (Mikszáth). 67. Az olasz származású zeneszerző Gian Carlo Ménotti operája. 69. Négylábú. 70. Időmeghatáro­zás. 72. Rövidhullám rövidítése. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 7., 4L, 73., valamint a függőleges 1., 13., 30., 40., S7. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségének cí­mére: 7101 Szekszárd, Széche­nyi u. 36. Pf.: 7il. A beküldési határidő: október 3. A boríték­ra, levelezőlapra kérjük írják rá : Rejtvény! A 37. heti. Esti lángok című rejtvényünk megfejtése a kö­vetkező: „Szikrázik a naplemente lángot vet a túlsó parton” A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Zsiga József, 7051 Kajdaes, Dó­zsa Gy. u. 566.. Kováts Jenőné, 7,100 Szekszárd, Perczel M. u. 3. rtI/8., Wolher József, 7130 Tolna, Alkotmány u. 99., Borbély Im- réné, 7062 Keszőhldegkút, Fő u. 41., Gyiimótl Kálmán, 7,133 Fadd, Lenin u. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents