Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

198». szeptember 27. TOLNA ' ^NÉPÚJSÁG 13 Sportműsor SZOMBAT Atlétika: Szekszárdim a Pollack úti sporttelepen 15 órakor összetett minősíteti verseny. Kézilabda: NB II-ben: Ba­laton Bútor—Tolna 15.30. Szekszárd—Dorog 14, Nagy­kanizsa—Dunaiföldvár 15.30. Megyei bajnokság: Ten gel ic —Gyönk 0.30—10.30. Teke: Az NB I-ben: BKV Előre—Dombóvári Spartacus 11 óra. VASÄRNAI* Kézilabda: Megyei bajnok­ság, nők: Simontornyn—Du- naföldvár 10, Szedres—Ten­gelye 9—10. Kocsola—Dal- mand 10—11 óra. Férfiak: Fadd—S imon t ornya 10 óra. LABDARÚGÁS NB II: Szekszárd—Kom lu 15 óra. NB-s serdülő- és ifi- mérkőzés: Szekszárd—Komló 12.45. Területi bajnokság: D. Va­sas—Bonyhád, Mohács—Kis- dorog, Paks—D VMS E 14 óra. Megyei bajnokság: Tamási —Gerjen (Lubastyik). Szakcs —TÁÉV (Szabó A.), Simon- tornya—ASE (Varga I.) Nagydolog—Bátaszék (Ko­vács), Hőgyész—Dunaföld­vár (Lugasi). Tévét— Döbrö- köz (Szinger), Aparhant— Tengelic (Osztermájer), Nagymányok—Zordba (Dra. vecz I.) 15 óra. Körzeti bajnokság: Harc— Bonyhádvarasd (Antifinger), Báta—Izmény (Anczló), Kö- zéphídvég—Kéty (Patrik) Fadd—Bogyiszló (Deák), AI- sónána*—Öcsény (Bors), Ka- Írasd—Tolna (Tóth), Cikó— Kötesd (Krekó), Kisvejke— Závod (Ciráki), Regöly—At­tala (Tóth-Bagi). Nnk—Sza- kálv (Czimmermann), Dal- mand—Ozora (Igati). Gyönk Kaposszekcső (Kovács). Kurd—Kocsola (Csonka). Pusztahencse—Pincehely (if j Farkas), Paks II.—Kajdacs (Peresztegi), Madocsa—Tol- nanémedi (Csepregi), Német kér—Györköny (Sukovifs). Pálfa—Dunaszentgyörgy (Ledneczki) 15 óra. „Jó szelet !” modellezők (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ez a köszöntés kevésbé is­mert, mint a bányászok szerencsekívánata, ám aki rádióirányítású vitorlás ha- jómodellezők között forgoló­dik, az gyakran hallhatja. Nos, Domboriiban sem vitor­lázó jó időben, sem csodála­tos környezetben nem volt hiány. A Paksi Atomerőmű Vállalat modellező szakosz­tálya immár öt éve fogadja az ország versenyzőit és ad otthont a szezont befejező erőpróbájuknak. A hatalmas fák árnyéká­ban virág helyett most apró. színes vitorlák tarkállottak, készítőikkel együtt a szelet kóstolgatták. A rendezéssel minden résztvevő elégedett volt. Eredmények: F5—M ka­tegória: 1. Geiányi Zoltán (MHSZ Kecskemét), 2. Varga Pál (MHSZ Kecskemét), 3 ifj. Eredics fstván (MHSZ ölbő). F5—-X kategória: 1 Tóth István (MHSZ Medi­cor), 2. Strenner János (MHSZ Százhalombatta), 3 Forrai István (MHSZ Száz­halombatta). A megyei sport- hivatal által alapított külön- díjat, mint a legeredménye­sebb versenyző. Varga Pál (MHSZ Kecskemét) kapta. „Felemelő érzés a dobogó csúcsán hallgatni a Himnuszt” Érmekkel hálálták meg a válogatók bizalmát Amerikából jöttek, mes­terségük címere az evező. Ülve, avagy féltérdre ereszkedve markolják a nyelét, s erőteljes karcsa­pások közepette lendítik, hajtják előre könnyű testű vízi járművüket. A temér­dek köbméternyi víz la­pátolása közben alkalma­sint fittyet hánynak eső­nek, szélnek, vagy éppen a perzselő hőségnek. A rö­vid és hosszú távok közös nevezője: igazi emberpró­báló sportág ez, a javából. Köszönet a kedves olva­sónak, hogy elfogadta ezt a kis játékot. Tudom, ennyi­ből is kitalálta már, hogy a kajak-kenuról, s annak idő­rendben legújabb, világra szóló magyar sikerének két részeséről van szó. A szo­cialista ’ országok Kubában megrendezett Ifjúsági Ba­rátság Versenyein taroltok fiataljaink, hét arany, há­rom-három ezüst- és bronz­érmet szerezve, 158 pontjuk­kal a nemzetek pontverse­nyét is megnyerve tették le névjegyüket. Ebbe a siker­csapatba két válogatottat delegált megyénk, Hoffmann Ervint Paksról, és Nagyvá­radi Tibort Szekszárdród. Hoffmann aranyai A kubai fővárostól 300 ki­lométerre lévő Cienfugeos- ba Hoffmann Ervin, az Atomerőmű SE 17 esztendős kenusa újoncként utazott. Hajba Antal világbajnok ta­nítványa idehaza hallatott már magáról, ám a nemzet­közi színterű megméretésen ezen az IBV-n esett át. — Hatéves sportolói pá­lyafutásom 1 egem lék e z:et é­sebb állomása ez ia kubai IBjV. Nincs annál feleme- lőbb érzés, mint a dobogó csúcsán áljva hallgatni a Himnuszt — mondja a nyur­ga fiatalember. Aztán visz- szapergetjük az idő kerekét, egészen az indulásig. — Tősgyökeres paksi srácként véletlenül csapód­tam ehhez a sportághoz. Az általános iskola 7. osztályát végeztem, amikor egyik ba­rátom hívott: készülnek az úttörő-olimpia országos döntőjére, de az indián ke­nus négyesükből még hiány­zik egy csapattag. Lementem a 'Dunára, megkapott a víz, a jó levegő és a versenyzés heve, aztán ottragadtam. Később persze megtanultam evezni egyes hajóban is. — Gyorsan jöttek a sike­rek? — Valójában igen, hiszen indulásként megnyertük a győri úttörő-olimpiát, ké­sőbb serdülőként kétszeres vidékibajmok lettem C—1 500 és 2000 méteren. Tavaly pedig már ifistaként arany­érmet nyertem az országos bajnokságon, a C—1 500 mé­teres távon. — Mióta élvezi a váloga­tott kerettagságot? — Ebben az évben a téli hónapokban korosztályom valamennyi edzőtáborozásán részt vettem. Júniusban az Újpesti öbölben rendezték a válogató versenyeket. Jól ment minden, hiszen egyé­niben és Nagy Zolival (Bp. Honvéd) párosban az 500 és az 1000 méteres távon is el­sőik lettünk. — Aztán jött a szövetség értesítése: utazik Kubába. — Rendkívül boldog vol­tam, életem első nagy nem­zetközi versenyén, az IBV-n húzhattam masamra a válo­gatott mezét. Egy héttel a rajt előtt, utaztunk el a ver­seny helyszínére. Az akli- matizálódás könnyebb volt, mint gondoltuk, ezzel együtt a rekkenő hőség és a pára­dús levegő megviselt ben- nünke'. — Ügy hallottuk, idehaza szétfűrészelték a kenukat és a kajakokat . . . Nagyváradi Tibor: három számban két bronzérem Hoffmann Ervin — így történt, poggyász­ként utaztak velünk a repü­lőgépen. Odakint Szeghalmi Károly, a válogatott hajó­ácsa újból összeragasztotta a hajókat. — Elérkezett a rajt ideje. — Elsőként a C—1 500-on indultam. Zala Gyuritól és az NDK-beliek versenyzőjé­től nagyon tartottam. Nem véletlenül, hiszen végül Za­la egy hajöhosszal megvert, de azért örültem az ezüst­nek is. Egy órával később a C—2 500-as döntője követ­kezett. A szovjetek párosá­val vívtunk óriási küzdel­met. Náluk a duó egyik tag­ja 1985-ben ifjúsági világ­bajnok volt. „Rátettünk né­hány lapáttal”, és mintegy fél hajónyi előnnyel értünk előttük a célba. Az ezüst mellett volt már egy ara­nyom is. Másnap a C—2 1000 méteren bolgár és szovjet riválisaink voltok. Fél távig fej-fej mellett haladtunk, azután némi előnyre tettünk szert, s azt végig megőriz­tük Nagy Zolival. Ez volt a magyar csapat hetedik aranyérme. Egy kis szünet után így sommáz: Kuba csodálatosan szép ország, az éremszerzés mellett itt nyílt lehetősé­gem arra is, hogy búvár- szemüvegen keresztül szem­lélhettem a tenger vizét. — Hoffmann Ervin még jövő­re is ifi:sta korosztályú ma­rad. Az atomerőműben, dol­gozik, a munka és az edzé­sek mellett a Szekszárdi Ró­zsa Ferenc Ipari Szakközép- iskola levelező tagozatán ta­nul. Egy mestersége már van, húsipari szakmunkás. Szépen csillogó, nemzetközi versenyen kiharcolt érme meg három. Nagyváradi : másodszor Kubában Nagyváradi Tibor, a Szek­szárdi Spartacus üdvöskéje már cseppet sem számított zöldfülű újoncnak a váloga­tottban. Elég, ha csak az 1985. évi olaszországi ifjú­sági világbajnokságon kihar­colt ezüstérmét említjük. A rutinos „világjáró” nyugal­mával csomagolta be bő­röndjét erre a hosszú útra is. A beszélgetés kezdetén azért sebtiben készítünk egy közös éremleltárt. — Mögöttem hétéves sportmúlt áll. Az országos bajnokságokon két-két ezüs­töt és bronzot gyűjtöttem a kajak egyes 500, 1000 és 6000 méteres távokon. Vidékbaj- nofcságon kétszer álltam a dobogó legfelső fokára. Egyszer szólóban, az idén pedig bátyámmal, a K—2 10 000 méteren. Persze, azért a legértékesebb me­dálnak az ifi Vib-ről hozott ezüstöt tartom. — Ugorjunk egy nagyot, egészen a cienfugeosi ten­geröbölben kialakított ver­senypályákig — javaslom. — Amikor először rajthoz álltam, már négy magyar aranyat számláltak az IBV versenyjegyzőkönyvei. A K—1 1000 méteres szám ab­szolút esélyese az NDK-beli Gutse volt, aki tavaly két vb-aranyat nyert egyes ha­jóban. Rajta kívül a vb- ezüsltérmes Petrovics Béla, no meg két szovjet verseny­ző számíthatott joggal a végső sikerre. A hetes pá­lyán indultam, nagyszerű rálátás nyílt a mezőnyre. Rosszul rajtoltam, sajnos ez már rossz szokássá válik számomra. Ügy 400 méter körüil befogtam a középme­zőnyt, 600-nál meg a szov­jet Branlkovszlkit. Ö ezután robbantott, elhúzott, de még egyszer sikerült ledolgoz­nom a vele szembeni hát­rányt. Gutse egy hajónyival vezetett, végül ekkora előnnyel győzött is. Nagy küzdelem folyt a második helyért, azt Bankovszki csi­karta ki előttem. Nekem a bronzérem jutott, igaz, Pet­rovics csak ötödik lett eb­ben az erős mezőnyben. — Mennyi pihenőre volt lehetőség az újabb rajtig? — Egyetlen óra, hiszen in­dították a K—2 1000 méteres szám döntőjét. Társa, Peötz István (Ü. Dózsa) pihenten ült hajóba, én viszont an­nál fáradtabbnak éreztem magam. A Petrovics—Szabó magyar duóé lett az arany­érem. Mögöttük az NDK- beli páros végzett a máso­dik, mi pedig a harmadik helyen. Mit mondjak, talán egy méterrel vertek ben­nünket a németek ... Fölöt­tünk ragyogott a Nap, de abban a pillanatban lefa­gyott a mosoly az arcunk­ról. — Tudja, hogy Európában hány 18 éves fiú örült vol­na ennek a második bronz­éremnek? — Jó, jó, csakhogy kar­nyújtásnyi közelségbe került a második hely is. — Másnap ismét starthoz álltaik ... — Dehogyis másnap, újabb egy órával később a K—4 1000 méteres számban vol­tam érdekelt. Petrovics, Sza­bó, Peötz és személyem al­kotta a magyar négyest. Mindegy'künk szerepelt már valamilyen számban, csak a másik magyar egység tagjai nem. Szóval, ők voltak az aranyvárományosok, de az NiDK-beliek lefiniselték őket. Nekünk pedig a ne­gyedik hely jutott. Rengeteg t apasz tál at öt gy ú j t ö 11 em, remélem, azokat mielőbb hasznosítani tudom. FEKETE LÁSZLÓ Sípszó előtt NB II: Szekszárdi Dózsa—Komlói Bányász: 15 óra. V.: Hor ­váth G. Laki Zoltán: — Őszi idegenbeli mérkőzéseink közül talán Kaposvárott álltunk legközelebb a pontszer­zéshez. Rajtunk kívül álló okok fosztottak meg bennün­ket legalább a döntetlentől. Heti felkészülésünk zavar­talan volt, s remélem, sikeres mérkőzést vívunk a Komló ellen. Az önbizalom hiánya, ami a helyzetek gyatra kihasználását eredményezi — szűnőben van. Labdarúgóink egyre inkább bíznak önmaguk képessé­geiben, és ez kellő küzdőszellemmel is párosul. Szük­ségünk van minden pontra, hazai pályán sutba kell vágni az ellenfél respektálását, még ha nálunk előke­lőbb pozíciót foglal is el a táblázaton. Mindent elkö­vetünk a bányászcsapat legyőzése érdekében, szeret­nénk visszacsalogatni közönségünket. — Huj,bér — Lauer, Varga F., Hiahn, Somodi — Die­nes, Kniesz, Weitnar I., Márkus — Varga L., Szirják. Kispadosok: Pólyák vagy Leskó, Gracza, Juhász, Kiss. TERÜLETI BAJNOKSÁG: Dombóvári Vasas—Bonyhádi SE: 14 óra. V.: Radó. Horváth György: — Szigetváron harcos, fegyelmezett játékkal értük el a döntetlent. Vasárnap ennek a játék­nak a folytatását várom, meg azt, hogy a Bonyhád ellen a kapu előtt még határozottabbak lesznek táma­dóink. — Csetneki — Szieber, Verbóczki, Banai, Elek — Tóth-Bagi, Fazekas, Tóth — Lamm, Vörös, Vass. Kis­padosok: Szalai, Kovács I., Kovács II., Kollmann, Csa­tári. Túrós József technikai vezető: — A héten lemon­dott Kovács István edző, így egyelőre Wágner József pályaedző irányítja a csapat felkészülését. Vélemé­nyem szerint a dombóváriaknak legalább annyira szükségük van a két pontra, mint nekünk, ezért rend­kívül fontos mérkőzés előtt állunk. Ezt játékosaink is átérzik. Éppen ezért abban bízom, hogy egyszer min­den rossz sorozat megszakad, és ponttal térünk haza. A kezdő tizenegyet csak a mérkőzés előtt jelöli ki Wágner edző. Paksi SE—Dombóvári VMSE: 14 óra. V.: Kelemen. Márkus József: — Nehéz időszakot hagytunk magunk mögött: a hat fordulóból négyszer idegenben szerepel­tünk. A keményen átdolgozott hétköznapok eredményes vasárnapokkal zárultak. A továbbiakban látszatra vala­mivel könnyebb a sorsolásunk, de ugyanolyan fegyel­mezett munkát kell végeznünk, mint eddig. Az eset­leges elégedettség, vagy lazítás, rövid időn belül leront­hatja eddigi eredményeinket. A DVMSE ellen jó játé­kot és hazai győzelmet várunk. — Németh — Bregovics, Blatt P., Prancz, Erdélyi — Izsák, Porga vagy Horváth J., Horváth P. — Balogh, Kovács, Gyenis. Kispadosok: Kun, Blatt Z., Tóth. Bőzsöny János : — Az eredményes szerepléshez a csa­patnak meg kell találni a bajnokság elején mutatott formáját, ami egységes csapatjátékban öltött testet. A lendületben lévő Paks otthonában nehéz lesz a pont­szerzés, de remélem, sikerülni fog. — Bien — Vészi, Magyar, Mács, Barka — Keresztes, Nagy, Urbán — Iván, Kovács, Gyurkó. Kispadosok: Banai, Jakab, Péter, Herbst, Pászti. Mohács—Kisdorogi MEDOSZ: 14 óra. V.: Szabó. Ke­rekes Ágoston: — Tudjuk, nehéz mérkőzés vár ránk a Duna-parti városban, de bízom játékosainkban, akik mindent megtesznek majd annak érdekében,^ hogy „pontosan” térhessünk haza. Hétközi felkészülésünket Klein, Palkó, Spiel sérülése zavarta, ezért összeállítást csak a mérkőzés kezdete előtt hirdetek. HVDSZ megyei sportnap A gyerekek megehetiék a díjat A HVDSZ Tolna megyei titkársága folytatva a ha­gyományokat, több mint 200 résztvevővel rendezte meg a munkahelyi olimpia megyei tömegspo-rtversenyeit Szek- szárdon. A legnagyobb ér­deklődést az idén is a kis­pályás labdarúgás váltotta ki. A hölgyek nyitották a sort, s azon nyomban ke­mény, harcias küzdelmet produkáltak. Az eredmény- hirdetés során a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat lányai tornagyőzelrnükkel tovább szaporították bajno­ki címeik számát. Második helyen a Simontornyai Bőr­és Szőrmefeldolgozó Válla­lat, a harmadikon a Bony­hádi 504. Sz. Szakmunkás­képző Intézet csapata vég­zett. A férficsapatok több csoportban mérkőztek, a körmérkőzésék után a cso­portelsők vívták a döntőt, amelyből a Paksi Költség­vetési Üzem került ki végső győztesként. A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat együttese és a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat csapata osztozott a 2—3. helyeken. A hat számból álló atléti­kai viadalon taroltak a Bonyhádi 504. Szakmunkás­képző Intézet versenyzői. fiatalos frissességükkel hat dobogós helyezést szereztek. Őket a Simontornyai Bőr­és Szőrmefeldolgozó és a Kommunális Szolgáltató Vállalat „atlétái” követték a megszerzett 1—3. helyek számát tekintve. Az atlétikai számokiban a nőknél Shnei- der Nóra (Kommunális Szolgáltató V.) és Papp An­géla (Bonyhád, 504, Szak­munkásképző Intézet) szere­pelt a legjobban. A férfiak­nál Mátok Béla (Szekszárd, Városgazdálkodási V.) és Piros László (Bonyhád, 504. Szakmunkásképző Intézet) versenyzők tűntek kii. Abban is folytatódott a hagyomány, hogy miközben az anyukák és apukák a munkahelyi olimpiai ver­senyszámokban vetélkedtek, a gyerekek sem tétlenked­tek. Ugyanis a . legfiatalab­bak is élvezhették a játék örömét. Nekik zsákban fu­tás, kötélhúzás, talicskázás és egyéb játékos vetélkedő szerepelt a programban Mindegyik gyermek győztes­nek érezhette magát, és rendhagyó módon a verseny színhelyén megehette a dí­jat — a jutalomként kapott cukorkát és csokoládét. K. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents