Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-27 / 228. szám
1986. szeptember 27. TtfÈPÜJSÀG 11 BORSOS MIKLÓS KÖNYVILLUSZTRÁCIÓI Borsos Miklós legkiválóbb szobrászaink egyike, reneszánsz egyéniség. Nagyszerű és sokoldalú életmű sorakozik mögötte. Kőbe, bronzba, márványba faragja figuráit, bronzból érmeket formáz, irodalmi igénnyel ír k'önyvet, naplót. Alkotótársként illusztrál. Az idén, augusztusban töltötte be nyolcvanadik életévét. Talán ez adta az indítékot, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárban kiállítást rendezzenek, Borsos Miklós könyvillusztrációi címmel. S ez örvendetes tény, a konkrét művészi élményen túl azért is, mert a könyvtár közművelődési feladatát széleskörűen értelmezve immár- hatodik bemutatóját rendezi a nem kimondottan e célra készült, de azért kiállításra alkalmas termeiben. (A Borsoskiállítás november 16-ig látogatható.) „Az érzékletes formálás mestere” grafikai lapjain néhány vonallal, kevés la- vírozással teremti meg az írások hangulatát. Egyaránt nagy beleérzéssel, akár antik poéta, akár kortárs költő világa, amit megelevenít. Homérosz, Ovidius, Szenczi Molnár Albert, Arany János, Petőfi Sándor, Babits Mihály, Ady Endre, Illyés Gyula, Simon István sorai kapnaf? értéktöbbletet a művészi illusztrálástól. Borsos szerint az illusztrálás megvilágítás: „Az emberiségnek lelki-szellemi ébredésétől kezdődően szüksége van erre a megvilágításra, a kibontakozó fogalmaknak, gondolatoknak, élményeknek, varázslatokkal való érzékletesebbé tételéhez.” Ahogy szobrai tömbszerű stilizáltsá- gukkal egyszerre archaikusak és moderIllyés Gyula: Petőfi Sándor Babits Mihály: Erato. Az erotikus világköltészet remekei. (Ovidius: Nyári dél) nek, rajzai realisták és légiesek, nagyvonalúak és könnyedek. A jelzésszerű emberi testek, aktok líraiak (Ady: Őrizem a szemed), erotikusak (Ovidius: Nyári dél), vagy melankólikusak (Juhász Gyula: Anna örök). Vonal-kör kompozíciói (Babits: Jónás imája, Simon István: Gyökerek) a szimbólumok erejével szólnak. Ha kell, figurái vaskosak, humorosak (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), máskor légiesek (Petőfi: Füstbe ment terv, Szabó Magda: Danaidák). A táj mesébe illő (Arany János: Toldi szerelme), vonzóan távoli (Miladinov: Honvágy), vagy rideg (Petőfi: Téli világ). Rajzai nemcsak illusztrálnak - többletélményt adnak, nézőnek, olvasónak egyaránt. A kiállított 240 rajz, s a könyvtár állományából melléhelyezett illusztrált könyvek méltón reprezentálják a hatalmas életmű eme kicsi, de teljes értékű szeletét. MŰVÉSZET Borsos Miklós, akinek múzeuma van Győrött, aki a legrangosabb közgyűjteményekben plasztikáival, rajzaival, érmeivel van képviselve, akinek megannyi szobrát állították fel köztereken, a kiállításon szereplő valamennyi rajzát az Országos Széchenyi Könyvtárnak ajándékozta. (KÁDÁR) Keleti szőnyegek Magyarországon Buda visszavívásának 300. éves évfordulója alkalmával emlékülések és kongresszusok méltatják az európai összefogással végrehajtott nagy tett jelentőségét. Az Iparművészeti Múzeum ez alkalomból több kiállítással járul hozzá az ünnepségek fényének emeléséhez. A múzeum Európa egyik leggazdagabb keleti szőnyeggyűjteményét mondhatja magáénak, melynek zöme a törökség legjobb szőnyegszövő hagyományait képviseli, hiszen a hódoltság korában került a magyar főnemesi udvarok és az egyházak birtokába ajándék vagy váltságdíj gyanánt. Különösen Erdély, a brassói Fekete templom bővelkedett szőnyegekben, bizonyos fajtájuk ezért Erdélyi szőnyeg néven került be a szak- irodalomba. E szőnyegekből az Iparművészeti Múzeumban rendeztek nagyszabású kiállítást: 500. év oszmán-török szőnyegművészet címmel. Magángyűjteményeink szintén bővelkednek kitűnő, ha nem is a múzeuméval vetekedő értékű keleti szőnyegekben, amelyeknekjól válogatott kollekciója a Budapest Galériában tekinthető meg. A nagytétényi kastélymúzeum a legszebb kaukázusi és középázsiai szőnyeAnatóliai szőnyeg (1550-1650) gek bemutatásával kapcsolódik a háromévenként megrendezett keleti szőnyeg konferencia Budapesten sorra- kerülő összejövetelének rendezvényeihez. A hódoltság 150 éve nemcsak a folyamatos harcok, hanem a két nép közötti átmeneti békésebb időszakok korszaka is volt. A portyázások azért időről időre folytak, sokan fogságba is estek. A váltságdíj a fennmaradt írások és levelek szerint gyakran szőnyeg volt a pompás fegyverek, nyergek, hímzések, selymek, bársonykaftánok mellett. A magyar lakáskultúra így gazdagodott e nemes, színpompás keleti szőnyegekkel, a történeti Magyarország ezért oly egyedülállóan gazdag a nagy pusztítások és háborúk ellenére is keleti szőnyegekben. A vagyontérő darabok azonban nemcsak a harci cselekmények folyományaképp, hanem már Mátyás király kora óta a felvirágzó keleti kereskedelem révén is országunkba kerültek. A hódoltság alatt pedig a határ mentén, a végvárrendszer török központjaiban élénk kereskedelem folyt. Evlia Cselebi török világutazó, aki 1660-64-ben járt Magyarországon, Nagyváradról így írt: „arab, perzsa, bokErdélyi szőnyeg (1575-1625) harai árucikkek legtöbbje ékeskedik a bazáron... és a két földöv kereskedői találkoznak itt össze." A török sarcokkal súlyosan megterhelt hódoltságbeli magyarság adót fizetett a magyar királynak, volt földesurának vagy az erdélyi fejedelemnek. A XVII. században az adók mellett szőnyegeket is küldték ajándékba, amelyeket elsősorban a budai, szegedi, kecskeméti és pesti zsidó és török kereskedőktől vásároltak. Az árakra is kiterjednek a fennmaradt lajstromok. Az Iparművészeti Múzeum gazdag anyagának darabjai az u.n. memling szőnyegek (Memling képein ábrázolva). A korábbi darabok általában terülő, végtelenül ismétlődő medaillonokkal és csillagokkal ékesítettek, arabeszkesek, mint a holbein szőnyegek, vagy a Lorenzo Lotto képeiről ismertek. Magyarországon a hódoltság korában nagyon kedvelték a fehér alapú szőnyegeket, amelyek az usak különféle változatai voltak. Közülük a buddhista három golyós emblémákkal és felhőszalagokkal díszített csintamanis a legrégibb. A nagyméretű medaillonos és csillagos usak szőnyegek változatai a kettős imafülkés erdélyi szőnyegek, melyekből ugyancsak gazdag változatot láthatunk a kiállításon. A legművészibb kialakításúak a ladik imaszőnyegek, hatoszlopos imafülkével; rajzuk az udvari manufaktúra remekbe készült imaszőnyegeire vezethető vissza. Rendkívül változatosak a gördes és a kula imaszőnyegek. Az elnevezések török városnevekre utalnak, amelyek egy-egy jellegzetes mintájú szőnyegcsoport szövéshelyei voltak. Nem egy köztük ma már jelentéktelenné vált kisváros, mint Kula, vagy Ladik, Törökország középső részén. A ladikszőnyegen például a tükröt leginkább tulipánmotívumok tagolják, a szegély egy széles és több keskeny sávból áll. A sávok száma egyébként a szőnyeg finom minőségére utal. Minél több a sáv, és minél több az egy négyzetdeciméterre eső csomózás, annál finomabb a szőnyeg. A kisjördesz szőnyegek medailonos kékalapú szőnyegek, melyeket vőlegények kaptak ajándékba. A XVI-XVII. századi szőnyegek legtöbb darabja kisebb-nagyobb városi műhelyekben készült. A nomád pásztorok szőnyegei, mint a kurd és örmény szőnyegek részben török, részben perzsa hagyományokat őriznek, minthogy ezek a népek történetük során hol perzsa, hol török uralom alatt álltak. A nomád szőnyegek zöme még a múlt század végétől az I. világháborúig terjedő időszakban került Európába. Az új örmény szőnyegek leggyakoribb motívumai a kettős stilizált állatpárok. A kurd szőnyegek mintái félig barbár jellegű mértani motívumok, legtöbbször csillag vagy kereszt formákkal. A perzsa szőnyegek leginkább az udvari manufaktúra bonyolultabb virágos medaillonos mintázatait követik gyakran igen szép rajzzal és szinkezeléssel, melyben - különösen az újabbakon - a pasztell színárnyalatok is előfordulnak. BRESTYÁNSZKYILONA Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Petőfi Sándor: Téli világ Hatoszlopos imaszönyeg (Ladik, 1625-1675)
