Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

1986. szeptember 27. TtfÈPÜJSÀG 11 BORSOS MIKLÓS KÖNYVILLUSZTRÁCIÓI Borsos Miklós legkiválóbb szobrá­szaink egyike, reneszánsz egyéniség. Nagyszerű és sokoldalú életmű sorako­zik mögötte. Kőbe, bronzba, márványba faragja figuráit, bronzból érmeket formáz, irodalmi igénnyel ír k'önyvet, naplót. Alko­tótársként illusztrál. Az idén, augusztus­ban töltötte be nyolcvanadik életévét. Ta­lán ez adta az indítékot, hogy az Or­szágos Széchenyi Könyvtárban kiállítást rendezzenek, Borsos Miklós könyv­illusztrációi címmel. S ez örvendetes tény, a konkrét művészi élményen túl azért is, mert a könyvtár közművelődési feladatát széleskörűen értelmezve immár- hatodik bemutatóját rendezi a nem ki­mondottan e célra készült, de azért kiállí­tásra alkalmas termeiben. (A Borsos­kiállítás november 16-ig látogatható.) „Az érzékletes formálás mestere” gra­fikai lapjain néhány vonallal, kevés la- vírozással teremti meg az írások hangu­latát. Egyaránt nagy beleérzéssel, akár antik poéta, akár kortárs költő világa, amit megelevenít. Homérosz, Ovidius, Szenczi Molnár Albert, Arany János, Pe­tőfi Sándor, Babits Mihály, Ady Endre, Illyés Gyula, Simon István sorai kapnaf? értéktöbbletet a művészi illusztrálástól. Borsos szerint az illusztrálás megvilá­gítás: „Az emberiségnek lelki-szellemi ébre­désétől kezdődően szüksége van erre a megvilágításra, a kibontakozó fogalmak­nak, gondolatoknak, élményeknek, va­rázslatokkal való érzékletesebbé tételé­hez.” Ahogy szobrai tömbszerű stilizáltsá- gukkal egyszerre archaikusak és moder­Illyés Gyula: Petőfi Sándor Babits Mihály: Erato. Az erotikus vi­lágköltészet remekei. (Ovidius: Nyári dél) nek, rajzai realisták és légiesek, nagyvo­nalúak és könnyedek. A jelzésszerű em­beri testek, aktok líraiak (Ady: Őrizem a szemed), erotikusak (Ovidius: Nyári dél), vagy melankólikusak (Juhász Gyula: An­na örök). Vonal-kör kompozíciói (Babits: Jónás imája, Simon István: Gyökerek) a szim­bólumok erejével szólnak. Ha kell, figurái vaskosak, humorosak (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), máskor légiesek (Petőfi: Füstbe ment terv, Szabó Magda: Danaidák). A táj mesébe illő (Arany János: Toldi szerelme), vonzóan távoli (Miladinov: Honvágy), vagy rideg (Petőfi: Téli világ). Rajzai nemcsak illusztrálnak - többlet­élményt adnak, nézőnek, olvasónak egyaránt. A kiállított 240 rajz, s a könyvtár állo­mányából melléhelyezett illusztrált köny­vek méltón reprezentálják a hatalmas életmű eme kicsi, de teljes értékű szele­tét. MŰVÉSZET Borsos Miklós, akinek múzeuma van Győrött, aki a legrangosabb közgyűjte­ményekben plasztikáival, rajzaival, ér­meivel van képviselve, akinek megannyi szobrát állították fel köztereken, a kiállítá­son szereplő valamennyi rajzát az Orszá­gos Széchenyi Könyvtárnak ajándékoz­ta. (KÁDÁR) Keleti szőnyegek Magyarországon Buda visszavívásának 300. éves évfor­dulója alkalmával emlékülések és kong­resszusok méltatják az európai összefo­gással végrehajtott nagy tett jelentősé­gét. Az Iparművészeti Múzeum ez alka­lomból több kiállítással járul hozzá az ünnepségek fényének emeléséhez. A múzeum Európa egyik leggazdagabb keleti szőnyeggyűjteményét mondhatja magáénak, melynek zöme a törökség legjobb szőnyegszövő hagyományait képviseli, hiszen a hódoltság korában került a magyar főnemesi udvarok és az egyházak birtokába ajándék vagy vált­ságdíj gyanánt. Különösen Erdély, a brassói Fekete templom bővelkedett szőnyegekben, bizonyos fajtájuk ezért Erdélyi szőnyeg néven került be a szak- irodalomba. E szőnyegekből az Iparmű­vészeti Múzeumban rendeztek nagysza­bású kiállítást: 500. év oszmán-török szőnyegművészet címmel. Magángyűjte­ményeink szintén bővelkednek kitűnő, ha nem is a múzeuméval vetekedő értékű keleti szőnyegekben, amelyeknekjól vá­logatott kollekciója a Budapest Galériá­ban tekinthető meg. A nagytétényi kastélymúzeum a leg­szebb kaukázusi és középázsiai szőnye­Anatóliai szőnyeg (1550-1650) gek bemutatásával kapcsolódik a há­romévenként megrendezett keleti sző­nyeg konferencia Budapesten sorra- kerülő összejövetelének rendezvényei­hez. A hódoltság 150 éve nemcsak a fo­lyamatos harcok, hanem a két nép közöt­ti átmeneti békésebb időszakok korsza­ka is volt. A portyázások azért időről idő­re folytak, sokan fogságba is estek. A váltságdíj a fennmaradt írások és levelek szerint gyakran szőnyeg volt a pompás fegyverek, nyergek, hímzések, selymek, bársonykaftánok mellett. A magyar lakáskultúra így gazdagodott e nemes, színpompás keleti szőnyegekkel, a törté­neti Magyarország ezért oly egyedül­állóan gazdag a nagy pusztítások és há­borúk ellenére is keleti szőnyegekben. A vagyontérő darabok azonban nemcsak a harci cselekmények folyományaképp, hanem már Mátyás király kora óta a felvi­rágzó keleti kereskedelem révén is or­szágunkba kerültek. A hódoltság alatt pedig a határ mentén, a végvárrendszer török központjaiban élénk kereskedelem folyt. Evlia Cselebi török világutazó, aki 1660-64-ben járt Magyarországon, Nagyváradról így írt: „arab, perzsa, bok­Erdélyi szőnyeg (1575-1625) harai árucikkek legtöbbje ékeskedik a ba­záron... és a két földöv kereskedői találkoz­nak itt össze." A török sarcokkal súlyosan megterhelt hódoltságbeli magyarság adót fizetett a magyar királynak, volt földesurának vagy az erdélyi fejedelemnek. A XVII. században az adók mellett szőnyegeket is küldték ajándékba, amelyeket elsősorban a budai, szegedi, kecskeméti és pesti zsidó és török kereskedőktől vásároltak. Az árakra is ki­terjednek a fennmaradt lajstromok. Az Iparművészeti Múzeum gazdag anya­gának darabjai az u.n. memling szőnyegek (Memling képein ábrázolva). A korábbi da­rabok általában terülő, végtelenül ismétlő­dő medaillonokkal és csillagokkal ékesítet­tek, arabeszkesek, mint a holbein szőnye­gek, vagy a Lorenzo Lotto képeiről ismer­tek. Magyarországon a hódoltság korában nagyon kedvelték a fehér alapú szőnyege­ket, amelyek az usak különféle változatai voltak. Közülük a buddhista három golyós emblémákkal és felhőszalagokkal díszített csintamanis a legrégibb. A nagyméretű medaillonos és csillagos usak szőnyegek változatai a kettős imafülkés erdélyi sző­nyegek, melyekből ugyancsak gazdag vál­tozatot láthatunk a kiállításon. A legművészibb kialakításúak a ladik imaszőnyegek, hatoszlopos imafülkével; rajzuk az udvari manufaktúra remekbe ké­szült imaszőnyegeire vezethető vissza. Rendkívül változatosak a gördes és a kula imaszőnyegek. Az elnevezések török vá­rosnevekre utalnak, amelyek egy-egy jel­legzetes mintájú szőnyegcsoport szövés­helyei voltak. Nem egy köztük ma már je­lentéktelenné vált kisváros, mint Kula, vagy Ladik, Törökország középső részén. A la­dikszőnyegen például a tükröt leginkább tulipánmotívumok tagolják, a szegély egy széles és több keskeny sávból áll. A sávok száma egyébként a szőnyeg finom minő­ségére utal. Minél több a sáv, és minél több az egy négyzetdeciméterre eső csomózás, annál finomabb a szőnyeg. A kisjördesz szőnyegek medailonos kékalapú szőnye­gek, melyeket vőlegények kaptak ajándék­ba. A XVI-XVII. századi szőnyegek legtöbb darabja kisebb-nagyobb városi műhelyek­ben készült. A nomád pásztorok szőnye­gei, mint a kurd és örmény szőnyegek rész­ben török, részben perzsa hagyományokat őriznek, minthogy ezek a népek történetük során hol perzsa, hol török uralom alatt áll­tak. A nomád szőnyegek zöme még a múlt század végétől az I. világháborúig terjedő időszakban került Európába. Az új örmény szőnyegek leggyakoribb motí­vumai a kettős stilizált állatpárok. A kurd szőnyegek mintái félig barbár jellegű mértani motívumok, legtöbbször csillag vagy kereszt formákkal. A perzsa szőnyegek leginkább az ud­vari manufaktúra bonyolultabb virágos medaillonos mintázatait követik gyakran igen szép rajzzal és szinkezeléssel, melyben - különösen az újabbakon - a pasztell színárnyalatok is előfordulnak. BRESTYÁNSZKYILONA Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú ese­te Tóth Marival Petőfi Sándor: Téli világ Hatoszlopos imaszönyeg (Ladik, 1625-1675)

Next

/
Thumbnails
Contents