Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-27 / 228. szám
2 Képújság IW. szeptember 27. Ezt hozta a hét Vasárnap: Vita a Biztonsági Tanácsban a dél-libanoni ENSZ-erők francia katonáinak biztonságáról — Néppárti előretörés Ausztriáiban, a stájerországi tartományi választásokon — Jaruzelski ázsiai útja Hétfő: Megkezdődik az általános vita az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. — Berliniben véget ér a Szakszervezeti Világszövetség kongresszusa — UNIDAS fedőnévvel amerikai-chilei közös hadgyakorlatot tartanak Kedd: Bécsiben kezdetét veszi a novemberi Európa-találkozót előkészítő tanácskozás — A stockholmi megállapodások pozitív világvisszihangja Szerda: A japán kormányfő Szöuliban, az amerikai sajtó bírálja Nakaszone kijelentéseit — A Nemzetközi Atomető-ügy- nökség rendkívüli koherenciája az atomreaktorok biztonsági kérdéseiről Csütörtök: Külügyminiszteri találkozók sorozata az ENSZ-lben: a hét folyamán újból tárgyalt egymással Sevardnadze és Shultz: szovjet—kínai megbeszélés; Vár- konyi Péter találkozói — A -bécsi haderőcsökkentési értekezlet újabb fordulója Péntek: Újabb l'eszültség’hullám, izraeli katonai mozdulatok Dél-Libanonban — A közös piaci belügyminiszterek antiter- i'orista intézkedésekről tárgyalnak — Súlyos harcok Irak és Irán között. A hét 3 kérdése 1. Milyen légkörben kezdődött meg az ENSZ általános vitája? Az ENSZ közgyűlési ülésszakainak hagyományaihoz tartozik, hogy a mindig szeptember harmadik keddjén tartott ünnepélyes nyitány és az ügyrendi kérdések lebonyolítása után az érdemi munka az általános vitával veszi kezdetét. Ennek során a tagállamok, rendszerint a külügyminiszterek, de nem egyszer állam- vagy kormányfőik tolmácsolásában, kifejtik nézeteiket a világhelyzetről, s P legégetőbb nemzetközi problémákról. Az immár meggyökeresedett szokásokhoz tar1- tozhat az is, hogy a felszólalások sorát mindig a brazil küldöttség vezetője nyitja meg (az alakuláskor, amikor az ENSZ tagjainak száma még jó háromszor kevesebb volt a jelenleginél, a dél-amerikai ország állt legelöl az ábécében), s ugyancsak az első napon mond beszédet az Egyesült Államok, a másodikon a Szovjetunió képviselője. így történt az idén is, hétfőn Reagan, kedden Sevardnadze beszéde hangzott el az ülésteremben. Az elnök szávait Washingtonban mérsékeltnek mondták — ez az a bizonyos relativitás, hogy mihez képest voltak mérsékeltebbek — Moszkvában viszont kiábrándítónak minősítették. Reagan kitért olyan kérdések elől, mint a szovjet moratórium-javaslatok, s ahogyan a szovjet szóvivő később megjegyezte, eltorzítva hozta nyilvánosságra azt a bizalmas levélváltást, amelynek során Gorbacsov több fontos fegyverzetkorlátozási indítványt tett. Ügy tűnik, hogy a csúcstalálkozó ügye nem ment előre, sőt a három újonnan keletkezett ellentétcsomó, a Danilöff- és a Záharov-ügy, valamint a huszonöt szovjet diplomata kiutasítása az ENSZ székhelyéről, érezhetően bonyolítja és feszíti a két nagyhatalom kapcsolatait. Ezzel együtt folytatódott a párbeszéd, hiszen nyolc nap alatt két előre bejelentett, és három váratlan, tehát összesen öt szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó zajlott le, s ezek fontosságuknál fogva kiemelkedtek a New Yorkban lebonyolított több száz hasonló szintű összejövetel sorából. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy a mégoly kényes, és nehéz kérdésekre is lehetne megoldást találni, ha mindkét fél részéről megnyilvánul a politikai akarat és a jószándék. Ilyen szempontból, ha a dolgok közvetlenül nem is függnek össze, a stockholmi konferencia sikeres befejeződésének pozitív hatása lehet a kelet—nyugati kapcsolatok egészére. Sevardnadze például már nem elsősorban az előző napi elnöki kijelentésekkel polemizált, hanem a kedvező lehetőségeket. s azok kihasználásának szükségességét hangsúlyozta. Nagy ovációt keltett Berlinben ,a hét elején befejeződött a Szak- szervezeti Világszövetség XI. kongresszusa. A tanácskozáson felszólalt Daniel Ortega nicaraguai államfő is. (Telefotó) Stockholmban sikerrel zárult az európai bizalom- és biztonságerősítő konferencia. A záróülés után koccint Oleg Grinyevszkij szovjet küldöttségvezető (jobbról) Robert Barry nagykövettel, az afrikai küldöttségvezetővel és annak feleségével. még az igazán profi ENSZ-diplomata hallgatóság körében is, amikor kijelentette: felhatalmazása van rá, hogy akár ott helyiben, az ülésteremben aláírja az atomkísérletek beszüntetéséről szóló nemzetközi szerződést. Kilátásba helyezte, hogy szocialista országok átfogó nemzetközi biztonsági tervet kívánnak előterjeszteni, s indítványozta, hogy az el nem kötelezettek soros elnöke legyen a Biztonsági Tanács tizenhatodik tagja. 2. Mit jelent a stockholmi konferencia sikere? Ritkán adatik meg az utóbbi időben a nemzetközi események forgatagában, hogy egyértelműen, szinte fenntartás nélkül, jó hírről tudósíthassunk. Ilyen kedvező jelentés érkezett a svéd fővárosból, ahol megállapodás született a stockholmi konferencián. Az egyezmény lényege, hogy a résztvevő 35 európai és észak-amerikai állam (köztük a Varsói Szerződés, valamint a NATO tagjai) megerősítették kötelezettségvállalásukat az erőszakról, a katonai erővel történő fenyegetésről való lemondásról, s ebben a keretben fontos katonai bizalomerősítő intézkedéseket fogadtak el a nagy hadgyakorlatok, csapatmozgások előrejelzésében. A tizenegy évvel ezelőtt Helsinkiben szentesített záródokumentumhoz képest nem kevés a változás. Kiterjesztés történt földrajzi értelemben (az Atlanti-óceántól az Uraiig, illetve az Európába irányuló amerikai és kanadai csapatmozgások vonatkozásában), időben (21 nap helyett 42 napos előrejelzés szükséges, emellett a résztvevők tájékoztatót adnak egy esztendővel előbb a várható „katonai naptárról”, készülő manőverekről, stb), s leszállították a létszámküszöböket. (Kötelező a bejelentés a 13 ezer főt és 300 páncélost meghaladó gyakorlatoknál, megfigyelőket kell hívni a 17‘ezres plafon felett, s mindez a légigyakorlatokra is vonatkozik 200 bevetés felett.) Részletesen kidolgozták a helyszíni ellenőrzés módozatait is. A megállapodás önmagában is lényeges, de ezen túl az első, 1079 óta elfogadott katonai egyezményként szélesebb értelemben is növeli a nemzetközi bizalmat. Jelképe lehet annak, hogy a politikai realizmus és józanság, a kölcsönös biztonsági érdekek figyelembe vétele milyen eredményekkel járhat. Jó előjelekkel folytatódhat a helsinki folyamat, hiszen a stockholmi egyetértés dokumentumát a november 4-én Bécsben nyíló Európa-találkozó elé terjesztik. Ez áttekinti a többi szakértői értekezlet, fórum eredményeit is (Budapest, Ottawa, Bern, Velence, Athén). Az osztrák fővárosban kell majd dönteni a hogyan továbbiról is. Az eredeti elképzelések szerint a stockholmi konferencia következő szakasza már a tényleges európai leszereléssel foglalkozhatna, s éhhez jó tárgyalási alapot nyújthat a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének idén júniusban közzétett emlékezetes budapesti felhívása. 3. Miért éleződött ki a helyzet Dél-Ll- banonban? A „veszélyességi pótlékok” ellenére sem jó manapság az UNIFIL, a dél-libanoni ENSZ-csapatok francia kontingensébe tartozni. A katonákat sorozatos támadások érik, s a helyzetet csak bonyolítja, hogy Párizsban is robbannak a bombák, jóllehet, az elkövetők nem ugyanazok. A libanoni állapotokat még zavarosabbá teszi, hogy két oldalról mutatkozik meg a kihívás." Siita szélsőségesek provokálják a kéksisakosokat, annak ellenére, hogy a Nabih Berri vezette, ugyancsak siita Amal az UNIFIL védelmére kelt. Ezzel egyidőben izraeli csapatok hajtanak végre bombatámadásokat Szidon ellen, és katonai felvonulásokat tartanak, arra hivatkozva, hogy az ENSZ-erők képtelenek betölteni feladatukat. Mindez újra megnehezítette a libanoni konszolidáció folyamatát, pedig úgy tűnhetett, hogy a Szíriái szerepvállalás nyomán növekedni látszott a rendezés, a kibontakozás esélye. A libanoni szétesettség fokozódása pedig tovább kavarja a palesztin viszályt, nehezíti a közel-keleti béke megalapozását. RÉTI ERVIN Magyar felszólalás az IAEA közgyűlésén Két nukleáris-biztonsági egyezmény Kínai képviselők Magyarországon Pénteken kínai parlamenti küldöttség érkezett Budapestre az Országgyűlés meghívására. A delegációt Liao Han-seng, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökhelyettese vezeti. Tagjai Vang Han-pin, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának főtitkára, valamint Jü Ven, Csang Csen, Mej Hszing képviselők. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke fogadta. Jelen volt Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke este a Fórum Szállóban vacsorát adott a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése küldöttségének tiszteletére. . PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizottságának és a Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására szeptember 22. és 26. között küldöttség élén látogatást tett hazánkban Mihail Szolomencev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a KB mellett működő Pártellenőrzési Bizottságának elnöke. SZÓFIA Todor Zsiivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnöke pénteken Szófiában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Budapesti Párt- bizottság első titkárát, aki a „Budapesti napok Szófiában” elnevezésű rendezvénysorozaton, politikai küldöttség élén tartózkodik a bolgár fővárosban. MOSZKVA Két szovjet miniszter és helyetteseiket felelősségre vonták, mert az állami fegyelmet megsértve, befejezetlen vasútvonalakat és vasúti létesítményeket vettek át — adta hírül pénteki számában a Pravda. NEW YORK Csütörtökön este, az Egyesült Államok ENSZ-képvise- letének épületében újabb, egy és háromnegyed órás megbeszélést tartott Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter. Bemard Kalb, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint azon szó volt az úgynevezett Daniloff- ügyről, de a kérdésben nem született megállapodás. Magyarország számára, sok más államhoz hasonlóan lét- fontosságú az atomenergia békés felhasználása. Hazánk ezért üdvözli a széles körű nemzetközi összefogást, az új egyezményeket, amelyek célja, hogy minden korábbinál biztonságosabbá tegyék a nukleáris energia alkalmazását. Erről beszélt a Nemzetközi Atomenergia- ügynökség (IAEA) rendkívüli közgyűlésén pénteki felszólalásában Tétényi Pál akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke. Tétényi Pál szólt arról, A világ különböző körzeteiben fennálló válságok, háborús tűzfészkek megszüntetése, a fejlődő országok számos gazdasági problémája és az ENSZ helyzete állt a felszólalások középpontjában a világszervezet közgyűlésének ülésszakán, a csütörtöki vitában. Tárik Aziz iraki miniszterelnök-(helyettes és külügyminiszter kifejtette': országa kezdettől fogva arra törekszik, hagy békésen és igazságosan rendezze kapcsolatait Iránnal, ezt azonban szerinte a teheráni vezetés nem hajlandó tudomásul venni. Az Iraki miniszter felszólította az ENSZ-et. hogy a maga eszközeivel bírja rá az iráni kormányt a rendezés elfogadására. Egy másik válsággóc, Kö- zép-Amerika kérdéseiről szólt Isidoro Malmierca Peo- li kubai külügyminiszter. Washington, a térségben lévő szövetségesei segítségével megsérti Nicaragua önrendelkezési jogát, tovább szervezi és finanszírozza az agressziót az ország ellen — mondotta. Küba — szögezte le Malmierca — támogatja a tárgyalásos rendezésre irányuló latin-amerikai erőfeszítéseket. A külügyminiszter Küba szolidaritásáról biztosította a Pinochet-re- zsim ellen küzdő chilei népet. A kubai külügyminiszter szólt az Afrika déli részén kialakult helyzetről is. Kuba kész arra, hogy — nemzetközi kötelezettségeit teljesítve — továbbra is Angolában tartsa csapatait, mindaddig, amíg ez szükséges, iámig meg nem szűnik az Angola területi integritása, függetlensége és szuverenitása elleni fenyegetés, amíg nem szűnik meg az apartheid és Namíbia nem válik függetlenné — mondotta. hogy a csernobili baleset következtében hazánk lakossága sem ma, sem távlatban nem szenved mérhető egészségügyi károsodást. Anyagi kárt okoztak viszont ‘ a magyar termékek bevitele elé támasztott indokolatlan külföldi korlátozások. Az IAEA rendkívüli közgyűlése pénteken befejezte munkáját, elfogadta a nukleáris balesetek jelzéséről, illetve a segélynyújtásról szóló új szerződéseket. Egy sor állam, köztük hazánk már pénteken alá is írta a két új, jelentős nemzetközi egyezményt. Ralf Dizdarevics, Jugoszlávia külügyminisztere nemcsak kormánya álláspontját ismertette a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, hanem egyúttal utalt az el nem kötelezett államok mozgalmának legutóbbi csúcsértekezletén elfogadott határozatokra is. Elmondotta,- hogy az értekezlet felszólította a vezető hatalmakat, tegyenek azonnali lépéseket a nukleáris háború kirobbanásának megakadályozására. Megelégedéssel szólt Stockholm sikeréről a vendéglátó Svédország külügyminisztere, Sten Andersson. Felszólalásában . egyebek között sürgette a közép- amerikai kérdés békés rendezését, aláhúzva, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság a nemzetközi jog megsértésének minősítette az Egyesült Államok által a fegyveres csoportok számára adott támogatást, amely csak megnehezíti a békés rendezést. A svéd külügyminiszter ugyanakkor támadta a Szovjetuniót az Afganisztánnak, Vietnamot pedig a Kambodzsának nyújtott segítség miatt. * Dr. Várkonyi Péter kül- ügymimszter, az ENSZ közgyűlésének 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője a világszervezet székhelyén csütörtökön ismét több külügyminiszterrel találkozott. Bóhuslav Chnoupeik csehszlovák külügyminiszterrel, Oskar Fischerrel, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével. Dr. Várkon y i Péter találkozott brit kollégájával, Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel és Jichak Samir izraeli külügyminiszterrel, valamint Gosu Voide etiópiad külügyminiszterrel. ENSZ-közgyűlés Kubai és jugoszláv felszólalás Szekszárdim tartotta ülését az OSZT nőbizottsága Tegnap a MÉSZÖV székházában tartotta a választási ciklus utolsó ülését az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizottsága Nagy Józsefné elnökletével. Részt vett az ülésen Pál József, az OSZT titkára, Kaiser Katalin, a megyei pártbizottság nőreferense, és Pivarnyik Jánosné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségi irodájának vezetője. A bizottság első napirendként „A Tolna Megyei Szövetkezeti Koordinációs Bizottság munkája a három szövetkezeti ágazat nőbizottságainak együttműködése” c. beszámolót tárgyalta meg Kálmán Gyulának, a koordinációs bizottság soros elnökének előterjesztésében, amihez bevezetőben kiegészítőt mondott. Az ország különböző területeiről Szekszárdra utazó nőbizottsági tagoknak bemutatta Tolna megyét, a megyeszékhelyt, beszélt a megye társadalmi, gazdasági, kulturális helyzetéről, a megyében működő ipari, mezőgazdasági, fogyasztási szövetkezetek munkájáról, feladatairól. Tolna megye társadalmi, gazdasági életében jelentős szerepet töltenek be a szövetkezetek. A szerteágazó szövetkezeti munkában igen jelentős helyet foglalnak el a nőtagok, nődolgozók, akiknek aránya a fogyasztási szövetkezeteknél 69 százalék, az ipari szövetkezeteknél 57 százalék, a mezőgazdasági szövetkezetekben 30 százalék. Részt vesznek az önkormányzatban, legtöbbje becsülettel ellátja feladatát a termelésben, szolgáltatásban. A megye szövetkezetei legtöbbjében és mindhárom megyei szövetségben nőbizottság működik. Bár az egyes ágazatokban a nődolgozók munkája igen eltérő, mégis számtalan lehetőség adódott a nőbizottságok együttműködésére Az előadó részletesen beszámolt a szövetkezetek munkáját összehangoló koordinációs bizottság tevékenységéről, munkamódszereiről. A vitában felszólalók csakúgy, mint Kaiser Katalin a megyei pártbizotság nőreferense, elismeréssel szóltak a Tolna megyei szövetke zetek munkájáról, a nőbi zottságok együttműködéséről, a koordinációs bizottság munkamódszereiről. Az OSZT nőbizottsága a tájékoztatást köszönettel elfogadta. Dr. Pál József, az OSZT titkára hozzászólásában rövid értékelést adott a nőbizottság elmúlt öt évi munkájáról, és reményét fejezte ki, hogy a megújuló Országos Szövetkezeti Tanács és nőbizottsága tagjai az elmúlt öt évben szerzett tapasztalatokat az új választási ciklusban is továbbviszik és hasznosítják. Szoboszlai Jenő
