Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-25 / 226. szám
1986. szeptember 25. NÉPÚJSÁG 3 Egységes tanárképzés kísérlete Pécsett Az új tanévvel fontos szakaszába lépett az egységes tanárképzés kísérlet* a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. A kísérjél lényege, hogy egyetemi szinten. képeznek olyan tanárokat, akik általános és középiskolában egyaránt oktathat, nak. A program 1.983-ban kezdődött, és öt év a tanulmányi idő, az első végzett hallgatók tehát 1988-iban hagyják el a Janus Pannonius Tudományegyetemet. Az országos jelentőségű oktatáspolitikai kísérlet eddigi lapasztala tait Ormos Mária, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora foglalta össze az MTI pécsi munkatársának. — Arról már se az ügyelem fala in belül, se azon kívül nincs vita, hogy kell-e, érdemes-e folytatni az új típusú pedagógusképzést, mert egyértelművé vált, hogy kell és érdemes — állapította meg. — Most már inkább részletkérdésekről, újabb módszerekről és még jdbb megoldásokról vitatkoznak az oktatók, s arról : miiként fejlesszék tovább, hogyan tökéletesítsék az egységes képzés programját. A képzés egyelőre csak társadalomtudományi szakokon történik, mégpedig négy nagy oktatási-szervezeti egységben: a pedagógiai intézetben (neveléstudomány, pszichológia, közművelődés), a történelmi és nemzetiségi intézetben (történelem, német és szerb- horvát nemzetiségi nyelv), a nyelvi és kommunikációs intézetben (magyar nyelvészet, valamint orosz, angol, francia és olasz nyelv) és a művészet tudományi intézetben (irodalomtudomány. rajz és ének). Az egyetem kezdettől fogva magasabb követelményeket támasztott, illetve támaszt az egységes tanárképzésben résztvevő hallgatóival szemben, mint a többi hasonló felsőoktatási intézmény. Ennek köszönthető, hogy az átlagosnál többet tanulnak a diákok, és többet is teljesítenek. Nagyobb a készségük az önálló munkára és nagyobb a vállalkozó kedvük a- nehéz feladatokra. Sokat kell beszélniük a foglalkozásokon, s ennek áldásos hatása már érzékelhető: gazdagabb, teljesebb a beszédkészségük, mint az egyetemi hallgatóknak általában. Ügy tűnik tehát: jobban felkészítik őket a leendő hivatásuk nehézségeire. — A most negyedéves hallgatók képzésük befejező szakaszához értek. Az előttük ' álló vizsgák sora több év szakmai anyagának . teljes számadását jelenti. A kísérleti programnak megfelelően ugyanis kevesebb a köztes vizsga, ezért nagyobb súlyuk van a szigorlat jellegű vizsgáknak. Elkezdték a szak- dolgozatok előkészítését, illetve elkészítését. Nem szokványos dolgozatot várnak tőlük, hanem olyan munkát, amely önálló kutatáson alapszik, és valami újat ad a választott szakterületen, hiszen eleve arra nevelték, illetve nevelik őket. hogy tudjanak önállóan dolgozni, kutatni és szerkeszteni — mondotta egyebek között Ormos Mária. Lakásépítési ankét Győrött Lakásépítési ankétöt rendezett szerdán Győrött, a Széchenyi István Művelődési Központban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Lakásellátás és Lakásépítés Fejlesztése Célprogram-bizottsága. Az an- kéton a fővárosból és a 19 megyéből érkezett 300 tanácsi vezető vitatta meg a VII. ötéves terv lakásépítési feladatait. Ebben a tervidőszakban 320—340 ezer lakásnak kell elkészülnie, ebből mintegy 40—50 ezer lesz az állami bérlakás, a többi személyi tulajdonú lakásként épül. Számítani kell arra, hogy az építkezési költségek növekedése — bár a korábbiaknál mérsékeltebb ütemben — tovább tart. Az ankét résztvevői részletesen megismerkedtek a Győr-Sopron megyei lakásépítési programokkal és más megyék elképzeléseivel is. A Győr-Soprön Megyei Tanács pályázati rendszerben 936 millió forintos cél- támogatással segíti a tervidőszakban a lakásépítési program végrehajtását. A megyében az országban elsőnek hoztak létre ifjúsági lakásépítési alapot. Ebből a hetedik ötéves tervben 500 új otthon épül fel Győrött, Sopronban és Mosonmagyaróváron. Fejér megyében több mint négyezer állami telken 7700 családi házat építenek fel 1990-ig. Az ankét alkalmából a művelődési központban kiállítás nyílt, amelyen rajzokon és színes fotókon mutatták be „Az év lakóháza” múlt évi pályázatának díjnyerteseit. Falusi főzőhely A Sárszentlőrinci Tanács, a megyében elsőként az öregek napközijével nem rendelkező kisközségben, Uzdon szociális étkeztetést vezetett be. Hanzi Jcu- zsefné a tanács megbízásából, a hét öt napján főz meleg ételt öt rászoruló idős embernek. Ezt a módszert a megye több kis településén is kívánatos lenne bevezetni. Fotó: Gottvald Károly Antal György és felesége „Egyedül maradtam' A környezetünkről közelebbről A szennyezett víz, a sárguló erdők, a hulladék A közelmúltban interjút készítettünk a megyei tanács környezetvédelmi titkárával. Írásunkban nem volt mád arra, hogy az egyes kérdésekre részletesebb választ kapjon a T. Olvasó. Most pótolandó, felkerestük Mátyás Istvánt, a Tolna Megyei Tanács elnök- helyettesét, kérve, hogy válaszoljon a sokakat érdeklő kérdésekre, kissé részletesebben. 1. Egyre több vizet fogyaszt a lakosság és az ipar. A jó ivóvíz megteremtésére rengeteget költöttünk, s eredményei tapasztalhatók, ivóvizünk jó. Mi erről az ön véleménye? — Közismet, hogy vízkészleteink korlátozott mértékben állnak rendelkezésünkre. A lakosság, az ipar, a mezőgazdaság egyre növekvő vízszükségletét csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a vizet kiemeljük természetes körforgásából, és mesterséges körforgásba kényszerítjük. Emiatt a beavatkozás miatt szükséges a vízkészleteinkkel való célszerű gazdálkodás. A megyei vízgazdálkodás fejlesztésének két alapvető célja, a vízkészletek minőségéinek fokozott védelme és az egészséges ivóvíz iránti igények mind szélesebb körű kielégítése. Az a célunk, hogy az egészséges., jó ivóvíz minél több emberhez jusson el. Az edidigi fejlesztések eredményeként a megye 109 településéből 80-ban teljesen, Kiben részlegesen biztosított a közműves ivóvízellátás. Digy gondolom, hogy lehetőségeink figyelembevételével reális az a célki tűzésünk, hogy a tervidőszak végére valamennyi településen biztosítsuk az egészséges ivóvizet. Ami a víz mennyiségi biztosítását illeti, elmondhatjuk. hoey az idei nagy aszály ellenére az ivóvíz- ellátás kiegyensúlyozott volt. csak helyenként és átmenetileg jelentkezett nyomáscsökkenés és vízhiány. Körnvezetvédelrni szempontból a ielenleei és távlati feladataink közé tartozik az. hoev meeóvjuk ivóv{z- kószMíinlket a szennyeződéstől.. Az ivóvíz , minőségét a Tolna Megyei Köjál rendszeresen ellenőrzi. Különösen indokolt ez Szekszárdon. ahol a Sió közelségében lévő kutakat a várható szennyeződések miatt távolabbra kellett elhelyezni. Ez az intézkedés és a vas-mangán- talamító folyamatos üzeme biztosítja továbbra is az egészséges ivóvízellátást. 2. Az ivóvíz egy része visszakerül a természetbe, már szennyezett állapotban. Épülnek a derítők, tisztítóművek. Milyen hatásfokkal dolgoznak ezek, s egyáltalán, javul-e a helyzet? Mennyiben szennyezzük környezetünket a szennyvízzel, avagy ennek tisztított formájával? — A természetbe kerülő szennyezett vizek a felszíni vizekben, a talajvízben és a talaj élővilágában fejtik ki káros hatásukat. Súlyos teher, hogy a tisztítóművek beruházási költsége viszonylag magas, és nagy a lemaradásunk az állandóan növekvő igényekkel szemben. Amíg a lákosság 88 százaléka vezetékes ivóvízzel ellátott, addig a közcsatornával ellátott lakossági arány mindössze 25 százalékos. Az elmúlt tervidőszakban bővült a szekszárdi és bonyhádi szennyvíztelep, új szennyvíztelepet kapott Gyönk. Hőgyészen és Fad- don szennyvízcsatorna-épült. 'Az üzemelő szennyvíztelepek hatásfokára — a szekszárdi tisztítómű kivételével — az a jellemző, hogy a derítőik túlterheltek, és ez azzal jár együtt, hogy a megengedett határérték fölött bocsátanak ki tisztított szennyvizet. A jelenlegi helyzetben csak a további romlás megakadályozását tűzhetjük ki célul. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tisztítóműveket a lehető legjobb hatásfokkal kell üzemeltetni, és a technológiai fegyelmet az eddigieknél jobban be kell tartani. Ami a felszíni vizek állapotát jellemzi, közismert a Sió és a Sárvíz erős ipari szennyezettsége. Jelenleg folyamatban van a Péti Nitrogénművek, a Fűzfői Nitro- kémia, a Kaposvári Cukorgyár szennyvíztisztító művének beruházása. Ezek megvalósulása után minőségi javulás következik be. Külön kell szólni a szekszárdi tisztított szennyvíz elhelyezésének gondjáról. A magas sótartalom miatt a tisztított szennyvíz nem alkalmas mezőgazdasági területek öntözésére. Ezért a jövőben az összegyűjtött tisztított szennyvíz nem a Bátai főcsatornába, hanem „Borrév” magasságában a Sióba kerül. Ez a megoldás szak- véleményekkel alátámasztott — a határértékek betartásával — nem okoz kárt a Sióban. 3. Több olvasónk, s az erdészek is szóvá tették, hogy erdeink sárgulnak, a savanyú, vagy ki tudja, mit tartalmazó esők teszik tönkre a fáinkat. — Az ipari üzemek, erőművek füstgáza, a gépjárművek kipufogó gázai különösen nagyobb településeken éreztetik káros hatásukat. Az idő előtt sárguló le- vélzet, száradó fák, a vegetáló növényzet arra figyelmeztetnek, hogy az élő szervezetek létfeltételéhez biztosítani kell a megfelelő környezetet. Különösen veszélyes a levegőbe jutó kén-di- oxíd. amely átalakul kén- savvái, és a növényzet felületére jutva megzavarja a sejtek normális működését, károsítja a szöveti állományt. Természetes, hogy a kéndioxid és a nitrogénoxid a vízben és a talajban is káros hatásokat lejt ki az élő szervezetekre, és a kialakult természetes egyensúlyt megbontja. Nyugat-Európából egyre gyakrabban érkeznek hírek az erdők károsodásáról. Az NSZK erdeinek több mint egyharmadát érte károsodás, és Ausztriában, Csehszlovákiában a fenyvesek pusztulása okoz riadalmat. Ma már a károsodás nálunk is sajnos érzékelhető, az ország erdőterületének közel 10 százalékában. Ez 7,5 százalékban a tölgyesekben fordul elő. További károk megelőzése, a jelenlegi folyamatok mérséklése érdekében széles körű ágazati együttműködés szükséges, a kutató munkának fel kell tárni az okokat, a hatásmechanizmust, és meg kell határoznia a védekezés módját is. Biztató az, hogy hazánk is csatlakozott ahhoz a nemzetközi egyezményhez, amelyben kötelezettséget vállalt, hogy a kén-dioxid- kibocsátást 1993-ig 30 százalékkal csökkentjük. 4. S végül m hulladékokról. Azt tudjuk, hogy ,az autósok az utak mentén elszórják nylonzsákba gyűjtött szemetüket, a konyhai hulladékot. Ám a szervezett hulladék-, azaz szemétgyűjtés is sokba kerül, még több gonddal jár. Kérem, szóljon e fontos kérdésről. — Bár jelentős a fejlődés a köztisztaság körében, de még messze vagyunk a kívánatos színvonalúi. Különösen vonatkozik ez a kommunális hulladékok kezelésére. Még mindig nagyjn sok a közegészségügyi, vízügyi és környezetvédelmi előírásoknak meg nem felelő lerakóhely, a szabálytalan szemétlerakás. És valljuk meg őszintén, hogy ebben szerepe van az állampolgári fegyelmezetlenségnek is. A településeken a hulla- déklerakóhelyek előzetes kijelölése megtörtént, és 52 településen át kell helyezni a lerakóhelyeket. Ez a folyamat beindult és megvalósítása több évet és jelentős anyagi ráfordítást igényel. A helyi tanácsok erőfeszítését az is mutatja, hogy ma már 28 település kapcsolódott be az intézményes szemétszállításba. Nagy gondnak tartom, hogy a fejlődés ellenére sem kielégítő a köztisztasági szolgáltatások színvonala, a meglévő géppark kihasználtsága. Bár a rendszeresen tisztított városi utak, utcák, terek területe az elmúlt időszakban nőtt, a tisztított közterületek ennek ellenére sok. tekintetben nem felelnek, meg az igényeknek. A további előrelépés azt indokolja, hogy erősödjön a lakossággal való együttgondolkodás és együttcselek- vés környezetvédő .szemlélet kialakítása. A magam részéről fontosnak tartom, hogy ne csak a lákosság, hanem a felnövekvő ifjúság nevelésének rendszerébe is beépüljön a környezetvédelmi ismeretek bővítése és a természeti értékek megóvásának igénye. Köszönjük az interjút. Pálkovács Jenő Gyógynövények - iparszerű termesztésre Növekszik az érdeklődés a magyar gyógynövények iránt külföldön; a nemesítők ebből kiindulva, egyre-másra állítják elő azokat az új fajtákat, amelyek a vadon élőkhöz képest könnyebben, iparszerűen termeszthetők, és betakarításuk is — többnyire gépekkel — megoldható. Két új fajta: egy cserszömörce-féle és a mórmályva kapott most köztermesztési engedélyt, jeléül annak, hogy a kutatók és a szaporítok teljes értékű munkát végeztek. Hetente kétszer van hús A 81 éves Fejős Mihályné . Hanzi Józsefné kerékpáron viszi az ételt
