Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-22 / 223. szám
198«. szeptember 22. í TOLNA N * NÉPÚJSÁG ON KER Levélcímünk; 7101 Szekszárdi Portafiók: 7i Sötét van-e Báta mellékutcáiban ? Báláról érkezeti levél szerkesztőségünkbe, mely a község nevében íródott: „Már több mint 3—4 hónapja. hogy az egész faluban sötétek a mellékutcák, A tanács kikapcsoltatta a villanyt. Lehet-e egy községet teljes sötétben tartani?” A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságától a következő választ kaptuk: — Megállapítottuk, hogy a levélben leírtak nem a valóságot tükrözik, mert a faluban sem tanácsi kezdeményezésre, sem pedig más okból nem került sor a közvilágítás csökkentésére, illetve megszüntetésére. A község közvilágítása — véleményünk -szerint — az országos átlagnál korszerűbbnek minősíthető. Ezen véleményünk megalapozottságát a hozzánk érkezett hibabejelentések száma es az 1984. évben vállalati keretből végrehajtott 200 ezer forint értékű közvilágítási hálózatkorszerűsítési munkák bizonyítják. 1980. évben Béta község közvilágitásá- vai kapcsolatban 3 tanácsi és 1 lakossági bejelentés voit Ezek közül három egyedi hibahelyei, a negyedik pedig — a közvilágítást működtető alkony-kapcsoló hibája miatti — teljes közvilágításlrányt jelzett. Mohácsi kirendeltségünk a hibákat — minden esetben — a bejelentéstől számított 48 órán belül elhárította. Megjegyezzük, hogy a hibaelhárítás ideje nagymértékben függ attól, hogy a hiba bekövetkezése és a bejelentés között mennyi idő telik el. — Ezért a munkánkat segítő bejelentéseket köszönettel vesszük. Reméljük, hogy a korszerű megoldás párosulva a gyors hibaelhárítást elősegítő hibabejelentésekkel, a közölt hibák száma és meglétének ideje tovább csökkenthető. Foglalkoznak-e az üdülőtelep gondjaival ? Füzesi Györgyné salgótarjáni olvasónk több évtizede rendszeresen Domboriban tölti szabadságát. Aggodalommal kérdezte, ami — véleménye szerint — sokakat érdekel, hogy kedvenc üdülőtelepükre miiért nem fordítanak nagyobb gondot. Az iránt érdeklődött, hogy mi lesz a víz sorsa, további romlása megállítható-e. Miért kell minden korábban közterületként fenntartott zöldövezetet beépíteni, ezáltal azt még zsúfoltabbá tenni. A továbbiakban idézünk a levélből : „Minden építési szabályzatot és az üdülőtelep beépítésére és védelmére vonatkozó előírásokkal ellentétes beépítési forma szinte kivétel nélkül minden ember számára felháborodást kelt a moziüzemi vállalat részére gépház ürügyén épült faház. Szerintem 4 négyzetméteres helyiség is bőven elegendő lenne a szabadtéri vetítő elhelyezésére, kerítés nélkül. Joggal feltételezhető, hogy az üdülőtelepért felelős tanácsnak is tudomása van arról, hogy a korábban telepített nyárfák a beéres időszakában szinte kibírhatalan állapotot teremtenek, ugyanakkor a vizet is rendkívüli módon szennyezik. Viszont rendkívül megnyugtatónak tartom, és üdvözlöm azt a kezdeményezést, amellyel a szennyvíz zártrendszerű elvezetését meg kívánják oldani.” Antus András, a Fadd Nagyközségi Tanács elnöke válaszolt a kérdésekre: — Az üdülőnépeoség magas száma, a holtág elöregedése az utóbbi években a vízminőség romlását idézte elő. A vízminőség kedvezőtlen változásának megakadályozása .érdekében a vízügyi igazgatósággal közösen több intézkedést tettünk (iszapkotrás, rendszeres nádvágás, strandok homokolása, a vízgyűjtő területen foganatosított környezetvédelmi intézkedések stb.). Az eddig végzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy a holtág vize kapcsolatban áll a talajvízzel, és ezáltal a beépített területek szennyvízelhelyezése a vízminőséget kedvezőtlenül befolyásolja. Mivel a vízvédelem érdeke az, hogy a külső szennyezések a lehető legkisebb mértékben veszélyeztessék a víz minőségét, lényegesnek tartjuk a talajvíz útján történő vízszennyeződések kizárását (szennyvíz- csatorna megépítésével). Lehetőségeink szerint továbbra is mindent elkövetünk a vízminőség javítása érdekében, például hínárvágás, de véleményem szerint a holtág további sorsa közös ügyünk kell hogy legyen, úgy az üdülőtulajdonosoké, mint más állami szerveké, mert csak így érhető el minőségi javulás. — Közterületeinket nem kívánjuk beépíteni. A Mozi- üzemi Vállalatnak érvényes építési engedélye van a faház felépítésére, így lehetőség van különböző szórakoztató műsorok szervezésére, filmek vetítésére az üdülők többségének igénye, kívánsága szerint. A kerítéssel ilyen kialakításban mi sem értünk egyet, ezért megkértük a vállalat vezetőit, hogy a kerítés építésével kapcsolatban keresse meg a tanács műszaki főelőadóját. — Egyetértek a felvetéssel a nyárfákkal kapcsolatban. Mi is tapasztaltuk, ezért már 1985 őszén 40—50 nyárfát kivágtunk, a fakitermelést minden év őszén folyamatosan végezzük hasonló nagyságrendben, természetesen ezzel párhuzamosan gondoskodunk új díszfák ültetéséről (nyírfa, dísz-szilva stb.). — A szennyvíz zárt rendszerű elveztésével kapcsolatos véleményét ezúton is megköszönjük. Felállítják-e a váróbódét? Priger Józsefné szekszárdi olvasónk írta: „Mi a Béke-telepen lakunk. A problémánk a következő: Miért nem lehet egy autóbuszváró-bódét felállítani? Tíz gyerek várja minden nap az autóbuszt. Ez az út a felüljáróról vezet a húsipart vállalathoz. Itt megfordul a 8-as számú autóbusz és viszi a gyérekek a II. Számú Általános Iskolához. A gyerekek télen is, mivel az útviszonyok miatt fél órát is ‘késik a járat, állnak térdig érő hóban. A part is meredek, odábbállni sem tudnak, csak az úttesten. A gyerekek zöme 8—10 éves. Miért nem lehet ide felállítani egy váróbódét, ahová ha esik, fúj a szél, a gyerekek behúzódhatnának". Kovács János, a városi tanács elnöke válaszolt: — Autóbuszváró-bódét elsősorban a nagy forgalmú megállóhelyeken, autóbusz- végállomásokon állítunk fel. Minden autóbusz-megállóban neon tudunk fedett váróhelyiséget felállítani, ez a Szekszárdinál nagyobb városok ban sem sikerült. Az olvasójuk által írt megállóhelyen — szekszárd—sárpilisi úton és a Bogyiszlói út kereszteződésében — amint azt olvasójuk írja, igen meredek az út rézsűje, ezért váróihely kialakítása itt az átlagos .50—80 ezer forintos költség többszöröse lenne. A várakozás feltételein azzal tudunk javítani, hogy a megállóhelyen az útpadkát kiszélesítjük, így az ott várakozóknak nem kell az úton állniuk. T«Ufon»á«niifik : lé-2ll Ml VÁLASZOLUNK Egyes* mozgáskorlátozott személyek személygépjármüveivel kapcsolatos kedvezményekről szól az egészség ügyi miniszternek a 6/1986. (VIII. 10.) EüM számú rendeleté, amelynek hatálya azokra a mozgáskorlátozott személyekre terjed ki, akik a jogszabály mellékletében meghatározott mozgásszervi vagy egyéb betegségük miatt mozgásukban tartósan, vagy olyan mértékben korlátozottak, hogy tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagy nehézség árán tudnak igénybe venni. Rendelkezik a jogszabály a mozgáskorlátozottak részére biztosított üzemanyagköltség-hozzájárulásról, s e körben kimondja, hogy azt a mozgáskorlátozott személyt, aki 2006 köbcentiméternél nem nagyabb lökettérfogatú személygépkocsi, segédmotor, vagy más benzinüzemű, személyszállításra szolgáló jármű tulajdonosa, kérelmére — meghatározott feltételek fennállása esetén — anyagi támogatásban kell részesíteni, ugyanis üzemanyagköltség-hozzájárulást kell fizetni — természetesen ugyancsak a jogszabályokban írt feltételek mellett — annak a nem mozgáskorlátozott személynek a részére is, aki az említettnél nem nagyobb lökettérfogatú személygépjármű tulajdonosa, ha a személygépjárművet a vele állandó jelleggel együttélő mozgáskorlátozott szülője, házastársa, gyermeke, testvére szállítása érdekében rendszeresen használja. A hozzájárulás iránti kérelmet minden év január 31-ig kell benyújtani a kérelmező lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervéhez. Előírja a rendelet azt is, hogy a kérelem benyújtásakor milyen iratokat kell bemutatni. A mozgáskorlátozott személyek személygépkocsi-vásárlásáról szóló rendelkezés szerint az egészségi okból gépkocsi rendszeres használatára rászorult mozgáskorlátozott személy hatévenként egy alkalommal a mozgáskorlátozott személyek részére fenntartott személygépkocsi vásárlásra jogosító engedélyt kaphat az egészségügyi szakigazgatási szerv rendelkezésére álló keretből, sőt, az ilyen gépkocsi vásárlásához — az előírt feltételek fennállása esetén — vásárlási támogatás is igényelhető. Az ilyen irányú kérelmekhez is természetesen csatolni kell a jogszabályban előírt okiratokat. A művelődésügyi miniszter 14/1986. (VIII. 10.) MM számú rendelete az előírt szakképesítéssel nem rendelkezők pedagógus munkakörbe való alkalmazásának, illetőleg a munkaviszonyban állók foglalkoztatásának feltételeit határozza meg, előírja — többi között —, hogy pedagógus munkakörben pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező személy akkor alkalmazható, ha a jogszabályban írt feltételeknek megfelel és vállalja a pedagógus szakképesítés megszerzését. Az előírt szakképesítéssel nem rendelkező csak egy tanévre szóló munkaszerződéssel alkalmazható, köteles az alkalmazásától (aki már munkaviszonyban áll, a rendelet hatályba lépésétől) számított egy éven belül pedagógus szakképesítést nyújtó felsőoktatási intézményben felvételi vizsgái tenni. Kihangsúlyozandó, hogy az általános iskola első és második évfolyamán az előírt szakképesítéssel nem rendelkező nevelő nem foglalkoztatható. A rendelet 1986. évi szeptember hó 1. napján hatályba lépett és mindkét említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 33. számában jelent meg. Ugyanitt olvasható a Minisztertanács 1050/1986. (Vili 10.) számú határozata az országgyűlési képviselők tevékenységének támogatásában az államigazgatási szervek feladatairól. A határozatból itt csupán az alábbiakat idézzük: „A" miniszterek, a tanácselnökök, és más tanácsi tisztségviselők, továbbá az intézmények vezetői és vezető beosztású dolgozói kötelesek feladatkörükben a hozzájuk forduló képviselő számára a tevékenységének ellátásához szükséges tájékoztatást — a munkaigénytől függő legrövidebb időn belül — megadni.” DR. DEÁK KONRAD Stílusok találkozása Győri séták Az ország nyugati kapuját a „vizek városaként" ismerik legtöbben. A régi korok hagyományos műemléki városképét, az ódon hangulatot megőrizve újították fel a belvárost, ami újabb séták színhelye lehet. Gottvald Károly és Kapfinger András összeállítása Borsos-múzeum Főtér Udvar belső
