Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

1986. szeptember 22. T04.NA \ ‘riÉPÜJSÂG 5 Teke NB I. Váratlan hazai vereség Győri Richards—Dombóvá­ri Spartacus 5:3 (5223:5108). Dombóvár: Mándli (848), Lu­kács (811), Péter Z. (769), Horváth (913), Kollár (866). Tarsoly (901). Edző: Szűcs István. Az első játékrésziben rögtön a vendég győri együt­tes ragadta magához a kez­deményezést és nagyszerű teljesítménye révén fokoza­tosan fölénybe került. A ha­zaiak nem tudtak lépést tar­tani a zöld-féhér együttessel és a játékrész befejeztével a Richards 112 fás előnyt szer­zett. A második fordulóban tovább növelte előnyét a vendégcsapat, a Spartacus párosából csak Horváth László eredményes játéka nyújtott némi vigaszt. A harmadik játékrészben már végig a dombóváriak irányí­tottak, azonban az előző két fordulóban tetemes előny bir­tokába jutott győri csapatot neim tudták böfögni. ösz- szességében megérdemelten nyerte a találkozót a ven­dégegyüttes az ezúttal vá­ratlanul indiszponáitan ját­szó hazaiak ellen. A dombó­váriak pontszerzői: Horváth, Tarsoly, Kollár. Legközelebb szeptember 27-én, szombaton 11 órakor Budapesten a többszörös bajnok BKV Előre ellen lép pályára a Spartacus együt­tese. Együttes ülés - a labdarúgásért Együttes ülést tartott Belgrádiban a Jugoszláv Testnevelési Szövetség (JTSZ) és a Jugoszláv Lab­darúgó Szövetség (JLSZ) el­nöksége. A megbeszélés ösz- szehívását a JLSZ elnöksége kezdeményezte, hogy közös elvi álláspontot alakítsanak ki a labdarúgás néhány fon­tos, időszerű kérdésében. A tanácskozásnak a hiva­tásos labdarúgók státusa, az egyesületek működési sza­bályzata, a bajnoki rendszer, bizonyos előírások módosí­tása, és a negatív jelenségek elleni fellépés ügyében kel­lett volna véleményt nyilvá­nítania. Ez azonban a részt­vevőik „tartózkodó magatar­tása” következtében nem történt meg. Szlöbodan Fi.lipovics, a JTSZ elnöke beszédében azzal vádolta a JLSZ-t, hogy huzamosabb ideje bojikottál- ja a vezető állami sportfóru­mot. Mint a Tanjug . tudósí­tása megjegyzi, „e két szer­vezet között már huzamo­sabb ideje nem éppen jó a viszony...” Filipovics a JLSZ elnök­ségének a tavalyi bajnokság élvonalában tapasztalt bun­dázások ellen hozott dönté­sét — amely a többi között 10 klubot az idei bajnokság­ban 6—6 büntetőpont levo­násával sújtott' — „ellent­mondásossága és követke­zetlensége dacára is kezdeti pozitív lépésnek” értékelte. ;Az ülésen Szlavko Sajber, a JLSZ elnökségének elnöke javasolta, hogy a nemzeti bajnokság második osztályá­ban az eddigi két csoport (keleti és nyugati) hplyett a jövő évadtól kezdve csak egy legyen. A javaslatot azonban egyöntetűen eluta­sították. Az együttes ülés végül minden konkrét döntés vagy ajánlás nélkül ért véget, s ezért a sajtó keményen bí­rálta mindkét testületet. Asztalitenisz NB L Fölényes győzelem n rajton Tolnai VL—31. Sz. Építők 1©:7 <A Magyar Asztalitenisz Szövetség idén a minőségi változásokat tűzte zászlajá­ra, így az új évad eltér a korábbiaktól. Az NB-s csa­patok száma növekszik, a 12-es mezőny 16-ra bővült az élvonalban. Ebben a sportágban is létrehozták a minőségi különbségű „A” és „B" csoportot, a klubcsapa­toknak pedig a továbbiak­ban biztosítják a nemzetkö­zi versenyeken való szerep­lés lehetőségét. Megyénk ebben az idényben eggyel kevesebb csapatot indít az NB If-ben, mivel a Szek­szárdi Költségvetés SE és a TÀÉV SE fuzionált. A hét végén került sor az 1986—87. évi NB I-es baj­nokság Idénynyitójára. A Tolnai Vörös Lobogó aszta- ldteniszezöi a fővárosban arattak biztos győzelmet a 31. Sz. Építők gárdája ellen. Megyénk reprezentáns csa­patának ez felmérési lehető­séget nyújtott a versenyzők formáját tekintve. Jól indult a találkozó, hi­Bolvári Katalin a fővárosi idénynyitón öt győzelmet aratott, mindez formájá­nak felfelé íveléséről ta­núskodott. szén az első fordulóban 4-1- es vezetésre tettek szert a tolnaiak, csupán Gombkötő vesztett. A folytatásban a három „B”-hetűs, Balogh és a Boívári testvérek begyűj­tötték az újabb győzelmets míg Kaiser és Gombkötő vereséget szenvedett ellen­felétől. A harmadik és a ne­gyedik fordulóban egyaránt 4-1-re nyertek Baloghék, Gombkötő mindkétszer vesz­tesként hagyta el az asztalt, A zárófordulóban 3-2 a tol­naiak javára, Kaiser és Gombkötő maradt alul. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy az idénynyitó a Tolnai VL szá­mára edzőmérkőzés jelleget öltött.. A nagyszerű győze­lem, Bolváriék magabiztos teljesítménye ellenére azon­ban szólni kell. arról, hogy az évadkezdés a tolnai szak­embereket igazolta, hiszen pillanatnyilag nincs 4—5 él­vonalbeli játékosa a szak­osztálynak. A szakvezetés szorgalmazta az erősítést, ez azonban támogatás hiányá­ban meghiúsult. Pontszer­zőik: Balogh, Bolvári I., Bol- vári II. 5—5, Kaiser 3, illet­ve Mezei, Iváskó 2—2, Var­ga, Berényi, Szentkeresztes- sy 1—1. Kontinensbajnokok a vert mezőnyben A szombatival összevetve, lényegesen magasabb szín­vonal jellemezte a 34. fel­nőtt magyar cselgáncsbaj­nokság vasárnapi küzdelmeit, melynek során négy újabb súlycsoport összesen 80 spor­tolója lépett tatamira. Töb­ben is kíváncsiak voltak a csatákra, hiszen a két idei Európa-bajnok, Csák József (60 kg) és Hajtós Bertalan (71) is az indulók között volt. Mindketten pórul jártak, az európai elsőséget nem kö­vette hazai dicsőség. Csák bronz-, Hajtós pedig ezüst­éremmel zárt. A 60 kilósoknál a Csák— Puter elődöntő után még a videófelvételt is megnézték az érdekeltek. Történt ugyanis, hogy az újpesti Európa-bajnok magabizto­san, technikásán verseng­ve, előnnyel várta a hajrát. 12 mp-cel a végső dudaszó előtt azonban egy dobás után a földről megfogta Pu­ter lábát. Ez szabálytalan, amiért a bírók 5 pontos bün­tetéssel sújtották Csákot. Puter nyert, és döntős lett. A versenybíróság utóbb megtekintette a videófelvé­telt. Kiderült: ha az ippont nem is, de legalább waza- arit (7 pontot) ért Csák do­bása. Ezt minden érdekelt el is ismerte. Csakhogy a csel­gáncs sportban óvásnak nincs helye. Maradt tehát a tatamin elért eredmény. Pu­ter a döntőben klubtársával, a szintén honvédos Wagner­rel mérkőzött. Utóbbi nyert (pályafutása során harmad­szor) egy ötpontos válldo- bással. A 65 kg-ban Bujkó Tamás (Ü. Dózsa) az elődöntőben kapott igazán nehéz felada­tot. A címvédő Farkas (Bp. Honvéd) ellen az utolsó pil­lanatban hajtott végre egy ledöntést, majd a döntőben másfél perc alatt ippont ért el (válldobás) az ügyes deb­receni Kristóf ellen. Hozzá kell tenni: az újpesti kiválóság még döntőbe sem jutott el eddigi szép pálya­futása évei során ... Ezúttal viszont a lila-fehér klub neki köszönheti a 75. Dózsa- aranyat a magyar bajnoksá­gok históriájában. A 71 kg-ban Hajtós Ber­talan májusi operációja után kockázatot vállalt azzal, hogy egyáltalán tatamira lépett. A sebészi beavatkozásnak szinte nyoma sem volt for­máján — egészen a döntőig. Ott a novemberi, leondingi junior Európa-bajnokságra készülő Deák Ferenc (KSC) óriási csatára késztette. Ak­ció egyik oldalon sem volt. Egy másodperccel a találko­zó vége előtt viszont Deák jól használta ki az Európa- bajnok megingását, leszorí­tást kezdeményezett. Hiába ért véget a rendes mérkőzés- idő, a leszorítás folytatását, befejezését a szabályok le­hetővé teszik. Futás a széldzsekiért? Az olimpiai ötpróba margójára Ahogy azt olvasóink bizonyára már több alkalommal is tapasztalták, az olimpiai ötpróba eddigi verseny- számairól leközölt tudósításaink általában az adott esemény kommentár nélküli bemutatására szorítkoz­tak. Hogy most mégis eltekintünk ettől a formától, annak megvan a maga oka. Az olimpiai ötpróba futás kispróbája, amint azt korábban már hírül adtuk — ezúttal Tolna megye négy városában egyszerre, ugyan­azon időpontban, szombaton reggel kilenc órakor kez­dődött el. Ez még rendben is lenne. Az már viszont el­gondolkodtató, hogy a Szekszárdi Dózsa sporttelepén mindössze 36 jelentkező állt rajthoz a hét, illetve a tizennégy kilométeres távon. Mindegyik indulónak sikerült a megadott szintidőn belül célba érni, ami ugyan elismerésre méltó teljesít­mény, mégsem csökkenti azt a sajnálatos dolgot, hogy az olimpiai ötpróbát ez időben, finoman szólva, rend­kívül lanyha érdeklődés veszi körül megyénkben. Megerősíteni látszik ezt a feltevést — a szervezők vé­leményén kívül — az is, hogy a beérkezett hírek sze­rint Bonyhádon 25, Dombóváron 6 (!) volt a próbázók száma. (Paksról mind ez ideig nem kaptunk hivatalos adatot, állítólag körülbelül 30-an lehettek az indulók.) Mindezek a kérdőjelek sokaságát vetik fel. nemcsak a kívülállók, hanem a szakemberek körében is. Miért ez a közömbösség, miért nem érkeztek, ha nem is tö­megek, (ez az óhaj már régóta az álmok birodalmába tartozik), de legalábbis fiatalok és idősebbek csapatai a rajthelyre? Hol vannak az általános és középiskolá­sok, a szakmunkásképző intézetek tanulói? Milyen gondok nehezítik a szervező munkát? (A lebonyolítás egyébként — legalábbis Szekszárdon — mintaszerű volt.) Az okok valószínűleg mélyek és összetettek, felku­tatásuk meghaladná ez írás lehetőségeit és terjedel­meit. Vida Mihállyal, a KISZ Tolna Megyei Bizott­sága honvédelmi és sportfelelősével, valamint Szilágyi Dezsővel, a megyei TSH munkatársával az ötpróba szervezőbizottságnak tagjaival beszélgetve, többek között szóba került az is, hogy egyesek valószínűleg azért nem indultak, mert a fődíj — azaz a széldzseki — elnyeréséhez szükséges 20 olimpiai pontot már nem tudják megszerezni. Elképzelhető, hogy igy van, per­sze, milyen ötpróbázó az, akinek a széldzseki lebeg a szeme előtt, és nem a saját egészsége, de legalábbis jobb közérzete? Sz. Kézilabda Ifjúsági rájátszás Mint arról pénteki lapszá­munkban már beszámoltunk, az 1986. évi kézilalbda-me- gyebajnokságlban a férficsa. patok befejezték a tavaszi­őszi évadot. Szeptember 17- től a felnőtt együttesek szá­mára megkezdődött íw har­madik felvonás, a rájátszás mérkőzéssorozata. A férfi if­júsági bajnokságot alkotó öt együttes szeptember 27-én Gyón kön az általános iskola pályáján és október 18-án Hőgyészen játssza le a rá­játszás körmérkőzéses torná­ját. Gyönkon így alakul fi program: 9 órakor Gyönik- Hőgyész, 9.55: Fadd—Szed­res, 10.50: Dombóvár— Gyönk, 11.45: Hőgyész—Szed. rés, 12.40: Fadd—Dombóvár. 13.25: Szedres—Gyönk. Hő­gyészen négy találkozóra ke­rül sor: 9 órakor Fadd—Hő gyész, 9.55: Szedres—Dombó vár, 10.50: Gyönk—Fadd. 11.45: Dombóvár—Hőgyész. A Tadzsik Orvostudományi Egyetem több mint 100 vég­zős hallgatója orvosi diplo­májával együtt megkapta a nem hivatásos edzői igazol­ványt is. Az egyetemnek ugyanis stadionja, három tornaterme, lőpályája, lovar­dája, sakk-klubja, uszodája, és négy sportpályája van. A medikusok legjobban a röp­labdát. a könnyűatlétikát, a futballt, az asztaliteniszt, és a birkózás különböző fajtáit kedvelik. Az orvosi egyetem­nek 18 sportszakosztálya mű­ködik. A „Medin” Tadzs kisz- tán legnagyobb sportklubja. 1 *»' , — Ez természetes —, mondja Tariel Mgeladze. a testnevelési tanszék vezetője. — Hiszen az egészségügyi dolgozók kötelessége, hogy a testnevelés szószólói legye­nek. Avicenna, a több mint kétezer éve él,t nagy tudós, kinek nevét egyetemünk is viseli, ezt mondta: „Annak az embernek, aki időben és mérsékletesen tornászik, nincs szüksége orvoslásra, betegségek gyógyítására”. Napjainkban az emberek, de néhány gyakorló orvos mégis inkább hisznek a gyógysze­rekben és a műtétekben, mint a mozgás erejében. Az elmúlt években oktatási rendszerünkben változások történtek. Több figyelmet szentelünk arra, hogy hall­gatóink ne csak aktívan tor­násszanak és sportoljanak, folytassanak egészséges élet­módot, hanem a lakosság kö­réiben propagálják a testne­velést, mint az egészség meg­őrzésének és erősítésének, a betegségek megelőzésének eszközét. Jelenleg Tádzsikisztánban, ahol 143,1 ezer négyzetkilo­méteren több mint 4,6 millió ember él, csaknem 12 ezer orvos és 30 ezer egészség- ügyi dolgozó működik, többnyire a köztársaság or­vosképző intézményeinek, el­sősorban a tadzsik orvosi egyetemnek a volt hallgatói. Az egyetemen évente több mint 5 ezer medikus tanul. Csaknem valamennyien ak­tív tagjai a „Medin” sport­klubnak. A rendszeres test­edzés meglátszik a hallga­tók tanulmányi eredménye­in is. A megkérdezett hall­gatók több minit 92 százaléka azt válaszolta, hogy a test­nevelés nemcsak frissé teszi őket, hanem megtanítja őket a fizikai megterhelések el­viselésére is. Ez különösen fontos kontinentális éghajla­tú köztársaságunkban, ahol magas hegyek, sivatagok és pusztaságok váltják egymást. Tádzsikisztán fővárosában. Dusambéban is, akárcsak a többi szovjet köztársaságban, igen népszerűek a szparta- kiiádok, a „Futók napja”, váltófutások, stb. A „Medin” klub több sportrendezvény szervezője és résztvevője. A múlt évben több mint 150 különíélé~”versenyt rendezeti a klub. amelyeken több mint kétezer hallgatója vett részt A Szovjetunióban a tö­megsport egyik formája a vállalati sportlétesítmények megnyitása mindenki számá­ra. A mi egyetemünk is fel­ajánlotta sportlétesítrrúébyeit a közeli iskoláknak, vállalíi- toknak, üzemeknek. A test nevelés megszervezői elsősor­ban maguk a medikus hall­gatók lesznek — mondotta r tanszékvezető. A tadzsik ervosegyetem hallgatói edzése* A „Medin" sportklub Orvosok és testnevelők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents