Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

1986. szeptember 20. 8 Képújság Miért kevés az egy gyermek? KUBA Kapunyitás a turisták előtt A következő években a kubai idegen- forgalom az ország második legfonto­sabb bevételi forrása lesz. Kuba jelenlegi ötéves tervében ugyanis (1986-1990), valamint az ez­redfordulóig kidolgozott hosszú távú népgazdasági előirányzataiban kiemelt helyet kapott a nemzetközi turizmus fel­lendítése. Tavaly 11 százalékkal nőtt az idegen- forgalom és 16 százalékkal gyarapod­tak a konvertibilis valutabevételek. Míg 1981-ben 127 ezer turista látogatott az országba, 1984-ben a számuk már 206 ezer, tavaly pedig 240 ezer volt. Az el­gondolások szerint 1990-ben akár 350-400 ezren is felkereshetik a sziget- országot. A Cubatur '85 idegenforgalmi találkozón 700 turisztikai szakember, utazási iroda, légitársaság képviselője vett részt. A havannai tanácskozáson felszólalt szakemberek véleménye sze­rint Kuba a jövőben jelentős idegenfor­galmi központtá válhat. A jelenlegi tervidőszakban 1,2 millió turistát várnak az országba, kétszer any- nyit, mint az előzőben. Ezért 500 millió dolláros beruházási programot indíta­nak el. Nagyszabású szállodai rekonst­rukciót hajtanak végre. Újjáépítik a régi a hoteleket, s újakat létesítenek Havanná­ban, Varaderóban és Cayo Largóban. Várhatóan mintegy 30 ezerrel növelik a szállodai ágyak számát. Ebben az évben 170 ezer turistára számítanak, főleg Kanadából, Mexikó­ból és Nyugat-Európából. A szocialista országokból 250 ezer vendéget várnak. Amikor a mai szovjet családokat jel­lemző sajátosságokról van szó, mindig elsősorban azt említik meg, hogy kevés a gyermek. Természetesen, a szülők maguk döntik el, hogy hány gyereket akarnak. De nézzük csak meg, milyen hatása van a társadalom életére ennek a döntésnek. A tizedik ötéves terv éveiben (1976-1980) a munkaképes korúak száma 13,8 millióval gyarapodott a Szovjetunióban. A következő öt év alatt a növekmény 7,7 millió volt. A jelenlegi, te­hát a tizenkettedik ötéves terv éveiben (1986-1990) viszont gyarapodás egyál­talán nem lesz, ellenkezőleg, a munka­képes korosztályba tartozók száma csökkenni fog. Magyarázni sem kell, mi­lyen komolyan kihat ez a gazdaségi fej­lődésre. Látható, hogy az országnak nagyon is érdeke, hogy a családok legalább két- három gyermeket neveljenek fel. Ez az érdek diktálta 1981-ben azt a határoza­tot, amely a többgyermekes családok fokozott állami támogatására hozott a kormány. Nagy jelentősége volt például annak, hogy az anyák (a fizetett terhes­ségi és szülési szabadságon kívül) a gyermek egyéves koráig gyermekgon­dozás címén részben fizetett szabadsá­got kaptak. A tizenkettedik ötéves terv éveiben pedig az anyák a kisgyermek másfél éves koráig lehetnek szabadsá­gon. Az ilyen és hasonló intézkedések eredményei megmutatkoznak: 1983- ban és 1984-ben több gyermek szüle­tett, mint bármikor a háború utáni évek alatt. A demográfiai helyzet tehát néme­lyest javult ugyan, de változatlanul nagy gondot okoz. A demográfiai problémák megoldá­sában természetesen döntő szerepe van annak, hogy maguk a családok akarjanak gyermeket nevelni. Ez viszont sok objektív körülménytől függ. Az elsők között szerepel a lakáshelyzet. Ezen a téren a Szovjetunió jelentős eredmé­nyeket ért el : a városi lakosság több mint 80 százaléka főbérleti lakásban él. Még­is van lakásprobléma, már csak azért is, mert ami még jó volt tegnap, ma már nem felel meg az igényeknek. Különö­sen nagy gond a lakás a fiataloknak, akik szeretnének külön költözni a szü­lőktől, hogy önálló családi életet élhes­senek. A lakáshiány gyakran arra kény­Boldog anyaság szeríti őket, hogy elhalasszák az eskü­vőt, vagy ha összeházasodtak is, nem akarnak gyermeket. A közeli években lényegesen javul majd a helyzet. A tizenkettedik ötéves terv éveiben, többek között fokozott ütemben fejlődik az úgynevezett ifjúsági lakótelepek építése. A családos fiatalok újabb kedvezményeket kapnak és el­sőbbséget élveznek, ha belépnek a la­kásszövetkezetbe vagy családi házat építenek stb. De a legfontosabb, és ez benne van az SZKP XXVII. kongresszu­sán jóváhagyott társadalmi-gazdasági fejlesztési tervekben is, hogy az ezred­fordulóig annyi lakást kell építeni, hogy minden családnak önálló lakása legyen, beleértve a fiatal házaspárokat is. Ami az anyagiakat illeti, a fiatalok álta­lában önállóak. A szociológusok adatai szerint csak minden tizenegyedik csa­ládnak vannak nehézségei és annak is főként az az oka, hogy „nem tudnak bánni” a pénzzel, még nem tanulták meg beosztani a fizetésüket. Aztán a háztartási munka megosztása miatt is gyakran van nézeteltérés a házastársak között. Mi ennek az oka? A régi, partriarchális családban min­den házimunka a nőkrejhárult, és a férj volt a családfő, ő dolgozott, ő volt a ke­nyérkereső. Manapság a feleség ugyanúgy dolgo­zó és kenyérkereső, mint a férj. A statisz­tikai adatok szerint a Szovjetunióban a fiatal nők műveltebbek, mint a velük azo­nos korú fiatal férfiak: minden tíz diplo­más szakember közül hat nő. A gyen­gébb nem képviselői - és ez nem ritka eset - eredményesebben dolgoznak a munkahelyükön és ennek következté­ben nagyobb a fizetésük is, mint a férjü­ké. A feleség, mivel a férjével egyenlő rangú a társadalomban, természetesen arra törekszik, hogy a családi gondokat is egyenlő arányban osszák meg. De ha a férjek lenézik a munkának ezt a fajtá­ját, konfliktusok adódnak, amelyek még váláshoz is vezethetnek, ami egyébként szintén nem segíti elő a születések szá­mának növekedését. Ez a probléma nem magától keletke­zett. A szakemberek szerint nagy hiba volt például, hogy a szovjet iskola az utóbbi időkig nem nevelte céltudatosan a tanulókat a családi életre. Csak a kö­zelmúltban vezettek be olyan előadáso­kat a felsőosztályosoknak, amelyek a családi élet etikájára és pszichológiájá­ra tanítanak. Remélhetőleg ez sokat segít majd a családi élet alakulásában és a gondol­kodásmód megváltoztatásában. Nagy­ban hozzájárulhatnak ehhez a tömegtá­jékoztatási eszközök, a televízió, az iro­dalom, a film, a színház is. Újabb lépések történnek, amelyek elősegítik a nők számára olyan élet- és munkakörülmények megteremtését, amelyek lehetővé tennék, hogy azanya- ságot sikerrel kössék össze a munkahe­lyi elfoglaltsággal és a társadalmi tevé­kenységgel. A közeli években a gyer­mekintézmények gyarapodása is telje­sen kielégíti majd az igényeket. Gyorsí­tott ütemben növekszik az olyan háztar­tási gépek, felszerelések gyártása, ame­lyek megkönnyítik a munkát a háztartá­sokban. Természetesen, idő kell ahhoz, hogy a demográfiai helyzet lényegesen meg­változzon. De a Szovjetunióban bíznak abban, hogy a gyermekeket nevelő családokról való fokozott gondoskodás, a családos fiatalok támogatást célzó programok megvalósítása kedvezően hat a társa­dalmi-demográfiai helyzet alakulására. VIKTOR PEREVEGYENCEV KÍNA A Ősi orvosi enciklopédia Sok éves körültekintő kutatások vé­gére tettek pontot kínai történészek, amikor a közelmúltban nyilvánosságra hozták szakvéleményüket arról a neve­zetes selyemtekercsről, amely a Hunan tartományban folyó ásatásokon buk­kant a felszínre egy leletekben gazdag, ősi temetkezési helyen. A csodával ha­táros módon megőrződött, viszonylag jó állapotban előkerült selyem számos meglepetéssel szolgált. A tekercs a rég­múlt századok, az időszámításunk előtti kor orvosi ismereteinek tárháza. Valósá­gos orvosi enciklopédia, amely száz­számra sorolja fel a különböző betegsé­gek lehetséges gyógymódjainak leírá­sát. Szól az akupunktúráról és lajstrom­ba veszi a különféle gyógynövényeket megfelelő javallatokkal. Ami egészen eredeti és érdekes: az összefoglaló mű nemcsak a gyógyító eljárásokat közli, hanem azt is, miként lehet megelőzni és elkerülni a leírt nyavalyákat. A jelenlegi ismeretek szerint a hunani selyemtekercs a legrégibb kínai orvosi traktátum, amely a szakértők szerint va­lószínűleg az időszámításunk előtti 6-5. században keletkezett. Állatkerti matuzsálem „Szaturnusz”, a moszkvai állatkert ali­gátora alighanem ellenségei közé so­rolja az állatorvosokat, akik éppen 50. születésnapján döntöttek úgy, hogy a nyári időszakra más helyiségbe kell köl­töznie. Az alligátorok életében ez már nem is tisztes kornak, hanem már az öregkornak felel meg - mondta Vlagyi­mir Szpicin, az állatkert igazgatója. - A szabadon élő krokodilok ritkán érik meg a fél évszázados jubileumot, ezért „Sza- turnuszt” joggal nevezhetjük matuzsá­lemnek. Egyetlen eset ismeretes, amikor az egyik amerikai állatkertben egy Mis­sissippi-! aligátor megérte a százeszten­dős kort. Bízhatunk benne, hogy a mi „Szaturnuszunk” megközelíti amerikai rokona rekordját. Életformája hosszú életet biztosíthat. Az állatorvosok szerint az állat közérzete kiváló, hallása és látá­sa nem rosszabb, mint a 17 éves „fiata­loké”. JUGOSZLÁVIA Bányászati körkép Növekvő kőolaj-kitermelés A vajdasági kőolajmezőkről fél év alatt csaknem 573 ezer tonna nyersolajat ter­meltek ki, 4 százalékkal, azaz 21 272 tonnával többet, mint tervezték. A legnagyobb kitermelt mennyiség 300 ezer tonna, Észak-Bánátból szár­mazik. Ugyancsak a vajdasági lelőhelyeken közel 422 ezer köbméter gázt is kiter­meltek. Ez azonban 4 százalékkal volt keve­sebb a tervezettnél. Az illetékesek sze­rint ez ésszerű következménye annak, hogy a nyári hónapokban kevesebb gáz fogyott, s az importot is át kellett venni. A horvátországi kőolajmezőkről fél év alatt 1,48 millió tonna olajat és 830 millió köbméter gázt hasznosítottak. Elegendő szén 2000-ig A Jugoszláv Gazdasági Kamara sze­rint az ezredfordulóig elegendő szén áll majd Jugoszlávia rendelkezésére. Megállapították, hogy 2000-ben a ki­termelés elérheti a 92 millió tonnát, de ehhez 620 milliárd dinár ráfordításra lesz szükség. Számítások készültek a széntartalék­ról is. A 2020-ik évig a kitermelés majd­nem 200 millió tonna lehet. Jugoszlávia összes energiaforrásának csaknem a 10 százaléka szén. Úgy vélik, hogy megfelelő befekteté­sekkel újabb lignit-, barna- és kőszén­lelőhelyeket lehet még feltárni. Uránérc-készletek Mintegy 7,8 milliárd dinárt (25 millió dollárt) fordít uránérckutatásra a jelen­legi ötéves tervben a Ljubjanai Geológiai Intézet. A kutatás célja, hogy felmérjék Zirovski Vrh és a Skofja Loka körzet uránkészleteit. A Zirovski Vrh bánya, amely a maga nemében egyedülálló Jugoszláviában, tavaly 80 tonna uránium-koncentrátu- mot állított elő. Az idei terv ennek több mint a kétszeresével, 170 tonnával szá­mol. Ez elegendő mennyiség a ma még egyetlen jugoszláv atomerőmű, a krskói erőmű egy évi üzemeltetéséhez. A réztermelés növelése A bori rézbánya és finomító az idei év első három hónapjában 35 ezer tonna elektrolitikus rezet állított elő. Ez 5,5 szá­zalékkal haladta meg a terveket. Az év végéig 156 ezer tonna finomított réz ter­melését irányozták elő. Tavaly a jugo­szláv üzemek mintegy 310 millió dollár értékben exportáltak réztermékeket. Új sóbánya Jövőre új sóbánya építési munkálatait kezdik meg a jugoszláviai Tuzlában. Az itteni vegyi üzem 20 milliárd dinárt ruház be az építkezésbe. Az ezredfordulón az új bánya már képes lesz helyettesíteni a mostanra kimerült tuzlai sóbányákat. A bánya készleteit 400 millió tonnára be­csülik. A tuzlai vegyi gyár évente 120 ezer tonna sót dolgoz fel, s így Jugoszlá­via szükségleteinek 90 százalékát nyújt­ja. HETVEN ORSZÁGBA EXPORTÁLNAK Az ötéves terv kezdete óta, lé­nyegében változatlan munkáslét­szám mellett, több mint negyven százalékkal nőtt a termelés és a munka termelékenysége a Lenin- grádi Optikai Műszergyárban. Az egyesülés célul tűzte ki a műszaki színvonal emelését, a termelés re­konstrukcióját, az innovációt és a termékek minőségének javítását. Azokban a részlegekben, ahol már végrehajtották a rekonstrukciót, sok számjegyvezérlésű, gép és ro­bot üzemel. Ebben az évben he­lyezték üzembe a Rotor-I elneve­zésű rugalmas gyártósort, amely tíz gyártómodulból áll és több mint ötszázféle alkatrész gyártására al­kalmas. Az év végéig még 175 modern berendezésegységet, közöttük ro- botizáltakat is - helyeznek üzem­be. Ennek révén tovább javulhat a munka termelékenysége és a ter­mékek minősége. Nagy teljesítményű teleszkópok, nagy pontosságú mikroszkópok, elektronikus mérőműszerek, vi­deomagnók, filmvetítők, film- és fotótömegcikkek - mindez távolról sem teljes felsorolása a leningrádi Lenin Optikai Műszergyár termék- választékának. A cég termékeit a világ több mint hetven országába exportálják. Az össztermék nyolc­van százaléka a legmagasabb mi­nőségi igényeket is kielégíti. Sz. Rákul szerelőnő bemutatja a kül­földi piacon is népszerű Ananlit gyermekmikroszkópot. ■■■■■■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents