Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-17 / 219. szám

1180. sreptembef 11. , TOLNA ' 4 KÉPÚJSÁG Olaszországban jártak«.. Tízéves a D Néptáncegyüttes Tíz éve alakult a népmű­Menettánc velési egyesület dunaföidva- ri néptáncegyüttese első osz­tályosokból, akik azóta fel­nőttek, közben sdkan csat­lakoztak a „csapathoz”, igaz, maradtak is el méhányan. Az egy évtized azonban elég volt ahhoz, hogy egységes együttes kovácsolódjon ösz- sze, a kezdeti lelkesedés minőségi munkába váltott. Hírről az időszakról, az ered­ményekről és elképzelések ről az együttes vezetőjével. Mádi Magdolnával beszél­gettünk, aki munkájáért a napokban kapott minisztert dicséretet. — Dumaíöldváron két nép- táncegyüttes dolgozik, a művelődési ház Csoportja mellett a népművelési egye­sületé. Kik támogatják az együttest? — Egyesületi tormában dolgozunk, havonta 100 fo­rint a tagsági díj. Fenntar­tónk a TOT, az OKISZ, a megyei tsz-szövetség, a helyi szövetkezetek, valamint a nagyközségi tanács. Nincs mit titkolnunk, anyagi gond­jaink vannak, de a tagság és a szülők is sokban segíte­nek: az egész kellék- és jel­meztárat társadalmi munká­ban készítették el, szerezték be. Egyikük nélkül sem tud­nánk létezni. — A megalakulás — 1976 — óta mennyiben változott az együttes, szakmailag si­került-e előrelépni? — Az alakulás után né­hány évvel már arany minő­sítést szerzett az úttörő- és ifjúsági csoportunk. Az iga­zi sikert 1984 hozta, ekkor szereztük meg első felnőtt minősítésként az ezüst I-et. Idén áprilisban pedig Szek- szárdon, a szövetkezeti nép­táncfesztiválon az arany II. minősítést ítélte nekünk a Majosi és Jó ideje már, hogy Kölesd község neve a szépet bemu­tató kiállításokkal is páro­sul. Megszokottá vált, hogy a kis faluból olyan hírek érkeznek, amelyek igazolják, hogy a település otthona a művészeteknek. A hivatásos művészek kö­zött helyet kapnak a közös­neves szakemberekből álló zsűri. — Ezt az elismerést keve­sen tudhatják magukénak. Mennyire doppingolja ez a fiatalokat? — Csak azt mondhatom, hogy a nehéz körülménye­ink, ideiglenes próbahelyek mellett nagyon becsületes munkával, komoly felkészü­léssel lehetett elérni. Csak csodálni tudom a gyerekek áldozatvállalását, kitartását. — Milyen a repertoárjuk? — Kétórás programunk van, bár a minősítőn félórás műsorral szerepéltünk. Me­zőségi, dél-alföldi táncokat, kalotaszegi legényést, csán­gó vferbunkosokat, sárközi táncokat adtunk elő többek között. Vagyis a magyar néptánc hagyományain ala­puló, feldolgozott összeállítá­sokat táncoljuk, amiket ki­lencven százalékban én ko- reografálok. A sárközi szvit­ben Kiamik Aranka koreog­ráfiáját használjuk. — Vannák-e új próbálko­zások, kezdeményezések? ségben, szakkörökben tevé­kenykedők is, amikor a be­mutatókat tervezik a nép­művelés felelős irányítói. A községi pártházban rende­zett legutóbbi kiállításon a majosi és a kölesdi díszítő- művész szakkörök tagjai, lá­nyok, asszonyok mutatják be alkotásaikat. Ezek szépen — Ide sorolhatom talán az inkább pantomdmszerű te­matikus táncokat, Carl Qrí: Rekviemjét vagy a Pink Floyd zenéjére írt siratót. Mindegyiket nagy sikerrel mutattuk be eddig. — Török, olasz, bolgár és holland vendégszereplések után idén nyáron ismét Itá­liában jártak. Milyen jelle­gű utazás volt ez? — Tíz nemzetközi együttes részvételével nemzetközi fesztivált tartottak Cagllari- ban. Országos delegálás alapján esett ránk a válasz­tás, mi képviseltük Magyar- országot. A fesztiválnak mind a hét napján egy-egy félórás műsorral szerepel­tünk, nem túlzás: négyezer ember előtt. A hangulat ér­zékeltetésére csak annyit, hogy sokszor ötször is visz- szahívtak, egyszerűen nem engedtek le bennünket a színpadról. Az egyik fiú azt mondta, úgy érezte magát, mint Mick Jagger érezheti a koncerteken. — Ezek szerint sikerük volt a dunaföl óváriaknak ... — A törökökkel együtt — mondhatom — mi vittük a hangulatot. És ami nagysze­rű volt, rendkívül jó szerve­zőnek bizonyultak a házi­gazdák. Azóta több résztve­vő együttestől kaptunk már meghívó levelet. — Hegy alakul az együt­tes idei programja? — Külön műsorral készü­lünk a tízéves jubileumra, amit az év végén mutatunk majd be. Ebben az évadban veszünk részt a békéscsabai szólótáncfesztiválon, a Bony- hádon megrendezésre kerülő dél-dunántúli néptánc-anto­lógián és a zalaegerszegi ka- maratánc-fesztiválon. És né­hány éve már Dunaföldvá- ron is rendszeresen adunk műsort. példázzák megyénk szakköri mozgalmának munkáját, cél­ját. A majosi szakkört me­gyénk legrégebben megala­kult csoportjaként tartják nyilván, míg a kölesdiek alig évtizede vállalták táj­egységük hímzésvilágának megújítását. A két szakkör egyszerre történő bemutat­kozása szerencsés vállalko­zás. Tükre annak a kollektí­vákat egységesen mozgató, a tiszta hagyományokat ápoló, őrző, irányító szellemnek, amely jellemzőjévé vált me­gyénk művészeti csoportjai­nak munkálkodásában. Kö­vetkezetes, szorgalmas mun­ka, rendszeres, gondos fel­készítés érződik a kölesdi kiállítás minden egyes da­rabján. Falvédők, térítők, fu­tók, egyéb lakástextilek mellett blúzok, kötények, ru­hácskák színes világa fogad­ja a látogatókat. A székely kultúra szőttes hagyományait tovább éltető alkotások mel­lett sorakoznak a kölesdiek fehér hímzéseivel készült öl­tözködési darabok. A majosi és kölesdi díszí­tőművész szakkörök kiállí­tása szeptember 28-ig tekint­hető meg a kölesdi pártház­ban. Dunántúli napló Egy autóbuszra való szak­ember indult neki a város­nak. Az őszi bejárás során elsősorban a negatív jelen­ségeket kívánták sorra ven­ni. De hát az út rendelteté­séből eredően természetes is, hogy mindenki az előbbiek­re volt nyitottabb. Néhány küszöbön álló fontos esemény kapcsán kellett megtalálni a rendezést igénylő pontokat, ama alapgondolatra helyez­kedve, hogy szép a váro­sunk, de még szebb lehetne, ha... Posta völgy a menetirány. Gyenge minőségű úton ren­des, takaros településre érünk. Itt először éri a tár­saságot az a benyomás, ami az út során később Vasason és Hirden is megismétlődik: az emberek sokkal több sze­retettel óvják, gondozzák a családi házuk körüli — kerí­tésen belüli és kívüli — kör­nyezetet, mint a „városban” bérházakban lakók. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vállalt feladata az utóbbiakban felkelteni a környezet iránti igényessé­get, de ehhez — a jelek sze­rint — még nem találta meg a megfelelő hangot. Persze az is igaz, hogy nem mindig a városi polgáron múlik a környezet rendje, ő a maga nemtörődömségével csak folytatja azt, amit különféle szervek örökítettek rá. „Ezzel a kerítéssel is kel­lene már valamit csinálni” — hangzik a félreérthetetlen célzás a Tempó Szövetkezet téglafalára, amely sehogy sincs összhangban a mögötte lévő megszépült épülettel. Tüstént el is hangzik a meg­nyugtató válasz: a falon be­lül már épül az új kerítés, ha az elkészül, ezt lebont­ják, s akkor a kertvárosi bu­szok megállója is tágasabb lesz. És ez a kis jelenet azt is jelzi, hogy a stáb visszaért a belvárosba. Pécs nyugati vidékeit egy következő al­kalommal veszi szemügyre. PETŐFI NÉPE Ünnepélyes aktussal kez­dődött nemrégiben a városi tanács ülése Kalocsán. Az elmúlt években végzett ki­emelkedő városszépítő, -gya­rapító tevékenységükért ha­tan vehették át a társadal­mi munkáért odaítélt emlék­érmet. Ennek átadása után a tanácselnök két fontos' be­jelentést tét: bíztató tárgya­lások kezdődtek a Baja—Ka­locsa gázvezeték kiépítésé­ről, s így lehetővé válik a város földgázellátása. A ter­vezés rövidesen elkezdődik. Ugyancsak ajánlatot tett a posta — átmeneti megoldás­ként — egy 2000 állomásos konténerközpont telepítésé­re. A tanács mindkét beru­házás részbeni fedezetére kötvényt bocsát ki, várha­tóan 40 millió forint érték­ben. A telefonhálózat bőví­tésére a posta is hasonló megoldást fontolgat. Ezt követően a testület a tanácsi ifjúságpolitikai fel­adatokról szóló beszámolót vitatta meg. Az írásos anyag­ban megállapították, hogy a tanács tevékenységében meg­különböztetett helyet foglal el az ifjúság nevelésével, munkára való felkészítésé­vel, a pályakezdéssel való foglalkozás. Ezt külön feladat­terv is rögzíti, amely meg­szabja az intézmények tenni­valóit, s egy-egy részterület­tel a testület is gyakran fog­lalkozik. A kiegészítőben szóltak a három legfontosabb ténye­zőről, amelyek feltételeit mindenképpen meg kell te­remteni. Ezek pedig: a tanu­lás, oktatás, az elhelyezkedés, a munkaválasztás és a csa­ládalapítás, lakáshoz jutás. Mindezekhez kapcsolódik a szabadidő hasznos eltöltésé­nek biztosítása. Az oktatás területén két feszültségforrás van: a pe­dagógushiány és a demográ­fiai hullám, amely az óvo­dától indulva, már elérte a középiskolát. Az elhelyezke­dés korábban nem jelentett gondot a városban, ám a végzős fiatalok növekvő számából kiindulva, már most összhangba kell hozni a szakmai képzést, a helyi üzemek, szövetkezetek mun­kaerőigényeivel. Növekvő feszültség várható a lakához jutásban, mert csak azon lakások érhetők el reális áron a fiataloknak, amelyeknél mód van a kaláka-munkára. A szabadidős programok megszervezésekor a jelenlegi igények, s ne a mai felnőt­tek gyermekkori vágyai le­gyenek meghatározók. Meg kell teremteni a középisko­lások nyári munkalehetősé­geit is. A beszámolót és a határo­zattervezetet — amely a fel­adatterv mellett néhány egyéb teendőt is rögzített — a testület elfogadta. Ezután az életszínvonal, az infra­struktúra és a kereskedelem összehangolt fejlesztéséről készült beszámolót vitatta meg a tanács. A testület végül elfogadta az új, a mai viszonyokhoz igazodó lakásrendeletet, majd kitüntetési ügyekben döntött. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A csaknem másfél évszáza­da működő Tudományos Is­meretterjesztő Társulat min­dig fő feladatának tartotta a legkorszerűbb ismeretek el­juttatását az érdeklődőkhöz. Egyik fontos munkaterüle­te a legfogékonyabb korosz­tály, az iskolások kiegészítő oktatása, a tananyagban nem szereplő ismeretek, illetve az oktatott anyag kibővítése, a tanulókkal érthető formá­ban történő feldolgozása. En­nek legáltalánosabb formája a különböző baráti körök­ben való ismeretnyújtás, -bővítés. A TIT tehetséggondozó munkájáról kérdeztük a TIT Fejér Megyei Szervezetének természettudományi szaktit­kárát. Elmondta, hogy me­gyénkben több általános is­kolában működnek baráti körök : matematikából, ké­miából, fizikából, történe­lemből. .. Hasznos az a kezdemé­nyezés, amely tavaly indult a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban. A középiskolába készülő tanu­lók részére indítottak bará­ti köröket, ahol kétszer 16 órában felkészítették "a 7—8. osztályos tanulókat a középiskolai továbbtanu­lásra. Az 1986—87-es tanév­ben is lesz ilyen feladat, ma­tematika, kémia és fizika tár g y körökbe n. A szaktitkár arról is szólt, hogy a baráti körökben való részvétel önköltséges. A fog­lalkozások októbertől május közepéig tartanak. A körök­be szeptemberben lehet je­lentkezni a TIT Fejér Megyei Szervezeténél, a Barátság Házában, Lehetőség nyílik baráti körök szervezésére minden olyan iskolánál, ahol megfelelő létszámú tanuló igényli a kör működtetését. Ezt a tevékenységet a TIT tematikával, munka- és fel­adatlapokkal segíti. A tanu­lók évente iskolai, területi, megyei és országos versenye­ken vesznek részt, így fel­mérhetik tudásuk gyarapodá­sát, eredményességét. A középiskolákban is mű­ködnek körök, amelyek a fel­sőoktatás követelményszint­jének elérését segítik elő. Hasonló célokat szolgálnak az egyetemi előkészítő tanfo­lyamok is. A szakmunkás- képző intézetek tanulói ré­szére a TIT baráti köröket szervez azokban a tudo­mányágaikban, amelyek a kö­telező programból kimarad­nak. Az iskolai tanulókon kívül a felnőtteknek is sok hasznos előadássorozatot, tanfolya- mot szerveznek, részben a munkahelyek közreműködé­sével. Ezekről a sajtóban és a plakátokon tájékoztatják az érdeklődőket. Somogyi Néplap giffinxn-uiJiuiiiinumniiiHiiiM Múlt századi hagyomány már, hogy Szigetváron a vár visszafoglalásának kapcsán amlékünnepséget tartanak Szigetváron. Szeptember 5—7-e között a 420. évfordu­lót ünnepelték a városban. Jó alkalom volt ez arra is, hogy isimét találkozhassanak a Szigetvárról elszármazott, de városukért tenni akaró és tudó emberek. Megyénkből ketten vettek részt az ünnep­ségen. A háromnapos rendezvény- sorozat Zágon Gyula festő állandó kiállításának meg­nyitásával vette kezdetét. A pénteki nap fénypontja, ter­mészetesen a Zrínyi lakoma volt, amelyre az Oroszlán étteremben került sor. A me­nüt mesterszakácsok készí­tették, Zrínyi Miklós nem­régiben megtalált szakács- könyvéből. Elsőiként fűszeres tüdőié- vest tálaltak, azaz ahogyan a régi ízek tudója nevezte: to- roslév volt a lakoma kezdete. Ezt követte a halkocsonka citromos babsalátával, majd a tehénhús tarpecsenye haj- dinás brasicával. A köret, amely rizsből, pirított tarho­nyából és savanyú, párolt ká­posztából állt, mártással le­öntve, a legkényesebb ízlésű ínyenc igényeit is kielégítet­te. Hogy jobban csússzon a falat, a városkörnyéki Tur- bék-hegy vörös és fehér levét szolgálták fel, melynek neve stílusosan a Szultán könnye, illetve vére. Szombaton került sor a főváros első kerületében élő és alkotó művészek tárlatá­nak megnyitására. Ezután az emlékünnepség résztvevői tisztelegtek Stancsics Horváth Márkó, az 1556-os ostrom di­cső kapitányának szobránál, és koszorút helyeztek el Ju­rantes Lőrincz, Zrínyi zász­lótartójának emlékművénél. Este a Várbaráti kör ünnepi közgyűlését tartották meg a Dzsámiban, majd hangver­seny gyönyörködtette a részt­vevőket. Vasárnap került sor a Mu­szola játékokra, ezt a régi hagyományt két éve újították fel Szigetváron. Jó hangulat­ban telt a nap, volt itt a ma­lacsütéstől kezdve ostordur- rogtató versenyig, kirakodó- vásárig, népi játékőkig min­den. Egy órakor pedig kez­detét vette az ágyúzás, mo­zsárlövéssel jelezték a vár­ból az órák múlását este nyolcig. Ekkor az ünnepség- sorozat befejezéseként Zrí­nyi, a hős várkapitány meg­emlékezésére került sor. A jövőben a baranyai vá­ros vezetői szeretnék, ha to­vább javulna, szélesedne a kapcsolat a kaposvári kul­turális és művészeti élet kép­viselőivel. A Somogy folyó­irat következő számában — ennek jegyében — szigetvári írók, költők műveiből készít összeállítást. Mediterrán hangulat TAKÄCS ZSUZSA kölesdi díszítőművészek Látogatók a kiállitásoo

Next

/
Thumbnails
Contents