Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

1986. szeptember 15. tolna' \ "rtÉPÜJSAG 3 Korszerűbb üzletek - jobb ellátás Kérem, figyeljék meg a kistelepülése­ken élő embereket, azt tapasztalják, hogy ma már - gondjaik ellenére - többet és többször tudnak mosolyogni, mint né­hány évvel ezelőtt. Nem véletlen ez, hi­szen az egyre feléjük forduló figyelem már érezteti hatását. Itt nemcsak kiépült, vagy készülőben lévő ivóvízhálózatra, a szilárd burkolatú utakra, a járható jár­dákra gondolunk elsősorban - bár ez is egy-egy mérföldkő egyik-másik faluban -, hanem a kereskedelmi üzlethálózat felújítását szolgáló, három évvel ezelőtt megkezdett programra. Az igazi mérföld­követ ugyanis ez utóbbi tény jelenti legin­kább. Jobb a hangulat Gondoljunk csak bele, mennyi kárba- veszett órát, mennyi bosszúságot, meny­nyivel több költséget jelent(tett), ha vala­milyen fontos árucikket - legyen az bár­milyen apró is - csak a városban vagy a nagyobb településen lehetett megvásá­rolni. Nem beszélve a jogos igények ki- elégítetlenségéről. Nos, az előzőekben említett mosolyt, elégedettséget varázsló figyelem meghozta a várt eredményt. Ezt az értényiek három képviselője is megfo­galmazta. Kurucsai Mihály, a széles látó­körű nyugdíjas szerint lényeges javulás tapasztalható a község ellátásában.- Sok mindent kapunk, ami eddig nem volt. Nagyobb a választék - állítja. - Jobb az emberek hangulata is. A mindenről jól informált kézbesítő, Mesics János szerint bőven van áru. Előrecsomagolt tőkehús, és a fagyasztott termékek árusítását a megnövekedett hűtőkapacitás tette lehe­tővé. A Pestről gyakran hazalátogató dr. Lencsepeti Jenő olyan választékról be­szél megelégedéssel, ami azelőtt nem volt, dicséri a figyelmes, szolgálatkész személyzetet, majd így summáz: - A fel­újítást megelőző állapothoz képest - kis túlzással - az már majdnem fővárosi színvonal. Mucsiban Hegedűs Edéné nyugdíjast bírjuk szóra: - Elégedettek vagyunk, hi­szen van minden húsféle: baromfi, tőke- húá, hetente kétszer hentesáru. Általá­ban amit kérünk, kapha­tó. Így - elhihetik - jobb a közérzetünk is. Keidl Vilmos üzletveze­tő beszélgetésünk elején elmondja, a felújítás után tizenhat négyzetméterrel nagyobb lett az üzlet, több lehetőség adódik az áru mutatására. Az áfész mindent megtesz a jó el­látás érdekében, de a nagyker-vállalatok „spe­kulálnak”, hogy az út vé­gén lévő településre - mivel nincs átmenőforga­lom - bemenjenek vagy ne. Keidl Vilmos tudja, hogy ez nemcsak rosszul értelmezett, gyakorolt ta­karékoskodás, hanem áruhiány miatt is van, ezért az a javaslata az érintetteknek, hogy ritkábban szállítsanak, de többet hozzanak. Kulcsszó: kulturáltabban Bajor József, a tamási Kop-Ka Áfész kereskedelmi osztályvezetője mosolyog, amikor említjük neki az elhangzott lakos­sági (vásárlói) véleményeket. Úgy tűnik, jólesik az elismerés - igaz, intézőbizott­sági üléseken már hallott a dicsérő sza­vakból -, de úgy is fogalmazhatunk, lát­szik rajta, megérte a befektetés. Orszá­gosan három éve indult a SZÖVOSZ tá­mogatásával az a program, amely a kis­települések üzlethálózatának fejleszté­sét szolgálja. A lényeg az, hogy a lakos­ság ellátását az eddigieknél sokkal kultu­ráltabb körülmények között végezzék. (Megjegyezzük, inspirálóan hatott az or­szágos programra a Kop-Ka Áfész négy’ évvel ezelőtt Szakadáton kialakított úgy­nevezett mintaboltja.) Aki látta már a felú­jított egységeket, bizonyíthatja, nem csu­pán azok meszeléséről, hanem sokkal többről van szó. A portálátalakitások, sok helyen új kirakatok az esztétikus külső megjelenést, a műanyag lambériával burkolt belső falak, az új padozatok, új' berendezések pedig az üzletbelső eszté­tikumát biztosítják. (A fel­újítási munkák maguk­ban foglalják a hűtőkapa­citás mélyhűtőládával, hűtővel való bővítését, aminek egyenes követ­kezménye, hogy nőtt az áruválaszték. Bevezették a mirelitárut, nyáron a jégkrémet és a csoma­golt tőkehúst, amelyet az áfész nagy egységeiben - a tamási 3. számú abc- ben, valamint a gyönki, a hőgyészi és az iregszem- csei húsboltokban - cso­magolnak és hűtőládá­ban, illetve termoszkocsi­ban szállítanak ki a kiste­lepülések üzleteibe. A té­nyek azt igazolják, az új helyzet, a jobb feltételek - beleértve a dolgozók munkakörülményeit is - nagyobb lehetőséget biztosítanak a kereske­dői munkához. A dolgo­zók élnek is vele, a napi cikkek és az alapvető élelmiszerek mellett a mindennapi igé­nyeknek - ruházatra, illetve iparcikkre gondolunk - is meg akarnak felelni. A jó munkára serkenti őket, hogy anyagilag is érdekeltté tették a boltokat. Az italboltok sem kerülték el sorsukat, kulturáltabbá, higiénikusabbá tettek kö­zülük jó néhányat. Televíziót, rádiót, néhány helyen mag­netofont kaptak, s ott ahol igény volt, és lehetőség kínálkozott rá, kuglizót is kiala­kítottak. A jobb feltételekkel rendelkező italboltokat - mérsékeltebb árakkal - III. osztályba sorolták és a szolgáltatás szín­vonalát is emelték. A vendéglátó egysé­gekben dolgozókat arra kérték: a vevő­ket szoktassák hozzá ahhoz, hogy asz­talhoz üljenek. Beszélgetésünket egy pillanatra Csepregi Ferenc igazgatósági elnök ér­kezése megakasztja, de aztán tovább is viszi, ugyanis régi, tapasztalt szakember­rel gyarapodunk. Az elnök más példát is említ: - Az október 6. és 11. között meg­rendezendő szövetkezeti napok Tolna megyében rendezvénysorozatot kihasz­nálva több kistelepülésen ruházati és műszaki vásárt tartunk, valamint azzal is segítjük a családi vásárlásokat, hogy a tamási műszaki, bútor-, ruházati, vas- és könyvesbolt szombaton is nyitva tart. így ugyanis nem kell munkaidőben vá­sárolni. Cél a színvonal megtartása- Leltározzunk! - javasoljuk és ven­déglátóink „veszik a lapot”. A rekonstruk­ciós munka összesen 12 községet, 11 kiskereskedelmi, 9 vendéglátóipari egy­séget és 5 felvásárlóhelyet érintett. A ter­vezett összes 6,2 millió forint volt, ebből 3,1 milliót tesz ki a SZÖVOSZ-tól kért és kapott támogatás. Pontos adat csak szeptember végére várható, de már most látható, hogy a felújítási munkák összege meghaladja a tervezettet és közel 8 millió forint lesz.- Nézzük, mire költöttek! - sürgetjük és hamarosan kapjuk a választ. Felújították Miszlán a felvásárlóhelyet, Udvariban a boltot, italboltot, felvásárló­helyet, Diósberényben, Dúzson úgyszin­tén, Szárazdon, Kalaznón, Varsádon, Koppánszántón és Edényben a boltot, és az italboltot, Mucsiban, Páriban a boltot, Újiregben pedig a boltot és két italboltot.- Hogyan tovább? - érdeklődünk.- Természetesen folytatjuk a munkát - mondják mindketten, s hozzáteszik, hogy ennek a mériéke a további támogatástól függ. Ha ugyanis nem kapnak támogatást, akkor az ütem nem lesz ilyen, mint az el­múlt három évben. Ami biztos: ebben a tervidőszakban felújítják a fürgedi italboltot, a medgyesi, a nagyszokolyi boltot, a mucsi italboltot, és még két-három község egysége sorra kerül. A tervidőszak végére szeretnék min­den kistelepülés ellátását teljes mériék- ben - korszerű üzlethálózattal - megol­dani, s az eléd színvonalat - áruellátás, körülmények - hosszú távon megtadani. ÉKES LÁSZLÓ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Igazodjon a tagság igényeihez A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa javaslatot készített az 1986/87. évi oktatások megszerve­zéséhez, azok tadalmi feladataihoz. Mint a javaslatban szerepel, eb­ben az évben is nagy figyelmet kell fordítani az új oktatási rendszer álta­lánossá tételére, erősítésére azéd, hogy hatékonyan szolgálja a neve­lési célokat. Konkrét tarialma és rendszere céltudatosabban igazod­jon a mozgalom, a tagság igényei­hez. A tisztségviselők képzésében tovább kell növelni a levelező és esti tanfolyamok arányát. Valamennyi tanfolyamon változat­lanul fontos az elméleti és gyakorlati ismeretek egységének megteremté­se. Alapvető a pád politikájának is- medetése, az ez iránti bizalom erősí­tése, a feladatok egységes szemlé­letű kezelésének elősegítése, az al­kotó, felelősségteljes cselekvés se­gítése. Az oktatás szintjei a következők: Szakszervezeti Iskola, Időszerű kér­dések, Szakszervezeti Vitakör. A szakszervezeti alapszervezetekben folytatni kell a bizalmiak, főbizalmiak és helyetteseik képzését. Az alapszervezetek foglalkozza­nak a politikai nevelőmunkával, az időszerű gazdaságpolitikai kérdé­sekkel, segítsék azok helyes édel- mezését. Szorgalmazzák a bizal­miakkal padner gazdasági vezetők és a szocialistabrigád-vezetők be­vonását az oktatásba. Kérjék a gaz­dasági vezetés nagyobb részvételét a munkában. A különböző oktatási formákban részt vevő hallgatók kö­rét egyeztessék a pád- és a KISZ- szervezettel, valamint a gazdasági vezetéssel. A hallgatókat tájékoztassák a kö­vetelményekről. Segítsék a vállalati takácsokba megválasztott fizikai dolgozók felkészítését. Kísérjék fi­gyelemmel a tanfolyamokra beisko­lázott dolgozók tevékenységét és fo­kozottabban segítsék a végzett hall­gatók ismereteinek hasznosítását. Az SZMT vállalja, többek között, hogy folyamatosan, helyszíni segít­séget nyújt és ellenőrzi az alapszer­vezeti oktatást. Működteti a segítő és ellenőrző hálózatot, majd összegzi az ellenőrzések tapasztalatait. Szorgalmazza az önálló tanulást, és az ebben részt vevők számára konzultációkat szervez. Tovább bő­víti a szemléltető eszközök tárát - vi­deofilmek, szemléltető táblázatok stb. Úthálózat, közlekedés, művelődési ház Székhely község: Kurd Nemzetközi munkaügyi tanácskozás Nemzetközi munkaügyi tanácskozás kezdődött szombaton Siófokon a Mun­kaügyi Kutató Intézet és a Bécsi Társa­dalomtudományi Központ rendezésé­ben. Második alkalommal hívják össze közösen a kelet- és nyugat-európai szakemberek eszmecseréjét. Első alka­lommal a különböző munkaszervezetek­kel foglalkoztak, a mostani négynapos tanácskozáson pedig a bérezési rend­szerekkel és azok társadalmi, gazdasági környezetével. A nagy érdeklődést bizo­nyítja, hogy 15 országból érkeztek részt­vevők. A megnyitó ülésen Rácz Albed állam­titkár az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd azokról a sajátosságokról és tenden­ciákról szólt, amelyek ma a bérrend- szed, a bérgazdálkodást jellemzik Ma­gyarországon. A megnyitót követően az előadók elemzték a kelet- és nyugat-európai or­szágok bér- és fizetési rendszereinek jel­lemzőit, azok alakulását. A továbbiakban a résztvevők arról tanácskoznak, hogy a kialakult bérezési rendszerek hogyan hatnak a társadalmi közérzetre. Szentpáli Árpádné, a Kurd Községi Közös Tanács vb-titkára fiatal, látszólag törékeny teremtés. Bemutatkozáskor, kézfogásunknál és az első szavak után azonban ennek ellenkezője derül ki... A közigazgatásilag idetadozó másik két te­lepülés, Csibrák és Gyulaj helyzetéről, a fejlesztésben kulcsszerepet kapó úthá-> lózat gyarapításáról kérdezzük:- Az elmúlt évben 177 ezer forintéd, mintegy 700 méternyi utat építettünk a három községben, az idei tervek között Kurdon a Felszabadulás utca folytatása, Gyulajon az Árpád utca, Csibrákon pedig a Kastély-sor útjának befejezésére kerül sor, összesen egymillió forintos költség- vetéssel. A tavalyi 264 000 forint társa­dalmi munkaédék után idén 154 000 fo­rinttal számolunk.- Melyek a VII. ötéves terv legfonto­sabb beruházásai?- Az útépítések folytatása, nagyobb le­maradásban csak Gyulajon vagyunk. A kurdi művelődési ház elavult, leromlott épületének felújítására, korszerűsítésére rámegy az idei 850 000 forint fejlesztési alapunk, ezt azonban már nem halaszt- hattuk tovább, hiszen balesetveszélyes­sé vált.-Falugyűléseken gyakran vetődött fel a közlekedés problémája. Megoldó­dott-e a gond?- Csibrákon és Kurdon nincs gond. Rossz visszhangot váltott ki ugyanakkor az, hogy Dombóváron, a központban megszüntették a megállót, így azok a vi­dékiek, akik vásárolni, ügyintézni men­nek be, a vasútnál kénytelenek leszállni. Ott várnak húsz percet a helyi járatrá, vagy két kilométed begyalogolnak. Na­ponta egy, másfél órás veszteség és fá­radság ez. Igaz, mára elédük, hogy reggel nyolc óra előtt befelé megy és délután Kapos­várról jön egy távolsági járat, ami a köz­pontban is megáll. Gyulajon viszont csak rosszabbodik a helyzet, délután hat óra után megáll az élet, elmegy az utolsó autóbusz is. A három település közül a székhelykö­zség, Kurd fejlődik legütemesebben, 1570-en lakják és az idén parcellázott 16 teleknek rövid időn belül akadt gazdája, sorra „nőnek ki a földből” az új házak. Gyulajon 1300-an, Csibrákon 510-en él­nek. takács-kapfinger Esemény Kurdon: vásárosok érkeztek a faluba, ahol egyébként jó az alapellátás a Dombóvári Áfész jóvoltából A mucsi üzletet 16 négyzetméterrel bővítették Külsejében is vonzóbb a mucsi vegyesbolt Kulturált üzletbelsö, gazdag árukészlet Értényben

Next

/
Thumbnails
Contents