Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-15 / 217. szám
1986. szeptember 15. 4 KÉPÚJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Visszavonhatják-e a letiltást a kezestől? Egy névtelen olvasónk írta, hogy 1985-ben 35 ezer forint kölcsönt vettek fel lakás rendbehozatalra. A férj keveset keresett, így a havi részletet nem tudták kifizetni, ezért kértek 2 hónap haladékot. Még nem tellett el ez a két hónap, amikor kiküldték a letiltást a férjnek és az első kezesnek. Hozzá kell tenni, hogy a férj ez idő alatt változtatott munkahelyet. És most augusztus 18-án érte őket a meglepetés, ugyanis a másik két kezesnek is kiküldték a letiltást. „Mi csak azt szeretnénk - idézet a levélből -, ha tőlünk nem 33 százalékot, hanem 50-et vonnának, és tőlük, vagyis a másodrendű kezesektől visz- szavonnák a letiltást. Szeretnénk tudni, hogy visszavonhatják-e a két kezestől a letiltást?” Az Országos Takarékpénztár Tolna Megyei Igazgatóságától kaptuk meg a választ:- A névtelen hiteladósnak feltehetően több havi - nem a levélben jelzett kéthavi - hátraléka állt fenn. Kéthavi hátralék esetén ugyanis a Takarék- pénztár csupán figyelmeztető levelet küld a hátralék rendezése céljából. Amennyiben a hátralék már a háromhavi törlesztést éri el, abban az esetben az adós felszólítást kap, hogy 8 napon belül rendezze hátralékát, ellenkező esetben illetményét letiltjuk. E határidő lejárta után kerülhet sor a letiltással kapcsolatos kényszerintézkedésre. A levélből kiderül, hogy adósunk ebben az időszakban munkahelyet változtatott. Feltehető tehát, hogy a letiltás ezért nem vezetett eredményre.- Készfizető kezesek részére a Takarékpénztár - az adós több havi hátraléka esetén - először figyelmezetető levelet küld, mely szerint a kezesek tudomására hozzuk, hogy az adós, akiért kezességet vállaltak, nem fizeti tartozását. Amennyiben ezen figyelmezetetés hatására a kezesek sem tudnak odahatni, hogy a hátralékot az adós rendezze, akkor kerülhet sor a kezesek illetményének letiltására.- Ha olvasójuk nem kívánt volna az „ismeretlenségben” maradni, ügyét konkrétan is vizsgálnánk, és ebben az esetben lenne módunk a körülmények ismeretében méltányosságot gyakorolni. Az általánosítás pedig adósaink kis hányadára igaz, mivel ügyfeleink döntő többsége maradéktalanul eleget tesz törlesztési kötelezettségének.- Végezetül megjegyezzük, hogy a Takarékpénzták a feltételek rendbenlé- te esetén készséggel nyújt hitelt ügyfelei részére. A hitelszerződésben vállalat feltételek betartását azonban joggal igényelhetjük mindazoktól, akik részére hitelt nyújtottunk. Mi alapján állapítják meg a vízdíjat? Id. Sándor Istvánné kistormási olvasónk írta, hogy „negyedévenként 33 forint vízdíjat fizetett eddig, amit méltányosnak is tartott. Annak ellenére, hogy sem az állatok, sem pedig saját részükre nem az ártézi kútról hordták a vizet, hiszen az udvarukban az ajtótól 5 méterre van egy jó ivóvízű kút. Az elmúlt év októberében kint járt egy ember, aki azt mondta, hogy statisztikát készít az állatokról. Csak éppen azt nem említette, hogy az állatok után kell a vízdíjat fizetni. Ő bediktálta a szarvasmarhát, de abba még a szopósborjút is belevették, ami azóta 4 darabról 2-re csökkent, valamint a sertéseket, amelyek azóta már le lettek vágva. Ezután a felmérés után 220 forint 40 fillér vízdíjat kértek negyedévenként.” Mayer János, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki igazgató- helyettese válaszolt:- Vállalatunk a lakossági vízfogyasztás átalány mennyiségének megállapítását és a vízdíj számlázását a 3/1977. OVH rendelkezés alapján végzi. Az 1985-ben történt felméréskor 3 fő lakó, valamint háztáji állatállományként 4 darab szarvasmarha és 3 sertés lett rögzítve. A felmérőlap 1 példányát olvasójuknak is átadtuk, melyen tájékoztatásként szerepel, hogy az adatokat csak a tulajdonos írásban történő bejelentése, illetve az éves felmérések, ellenőrzések során történt megállapítások alapján lehet változtatni. A korábbi években a vízdíj számlázása negyedévenként történt, 1986-tól félévenként. A jelzett 220,40 forint nem negyedévi, hanem félévi vízdíj.- Üzemmérnökségünk az 1986. május 30-án kelt levelében a fentiekről tájékoztatta olvasójukat. Kérték, amennyiben az állatállományban időközben változás történt, annak írásos bejelentését. A szerkesztőséghez írt levélben jelzett változásokat tudomásul vesszük, azokat ellenőrizzük, illetve annak megfelelően történik a vízdíj számlázása. Visszhang Lapunk augusztus 18-i számának Ön kérdez - Mi válaszolunk rovatában egy kérdésre Szabó József, a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt M. Sümegi László bátai lakos kérdésére. Fülöp László, a Bátai November 7. Termelőszövetkezet elnöke levelet írt szerkesztőségünknek, melyben közölte: „A decsi termelőszövetkezettel egyetemben magunk is alaptalannak és sértőnek minősítettük Szabó József, a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat igazgatójának válaszát, mely a gyenge minőségű kenyér eredetére utalt Szövetkezetünkből a kenyér nem származhatott, mível:- a sütőüzem 2 hónapja nem üzemel, a pékmester betegsége miatt,- a kenyeret Sümegi László, a bátai ABC áruházban vásárolta, ahova szövetkezetünk nem szállít kenyeret- Sümegi László a kenyéren lévő címkét is beküldte, melyen a gyártási hely, időpontosan fel volt tüntetve, és az nem szövetkezetünk nevét tartalmazta. Megjegyezni kívánom azt hogy a gondok akkor jelentkeznek jobban, mikor a mi üzemünk valamilyen ok miatt nem üzemel. Bízunk abban, hogy üzemünket indítani tudjuk, a választékot bővítjük, és jó kenyérrel látjuk el Báta lakosságát.” Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Olcsón, színvonalasan Minden tanév végének közeledtével tapasztalható, hogy a gyermekek mennyire várják a szünidőt Vannak, akik már tudják, hogy szüleikkel üdülhetnek, mások azért boldogok, mert táborozni készülnek. Természetesen a szünet egész időtartamára egyetlen szülő sem kap szabadságot, így mindig vannak olyan tanulók, akik a napköziben töltik a nyarat. Ezeknek a gyerekeknek a foglalkoztatását úgy kell ösz- szeállítani, hogy örömmel vegyenek részt a közös programokon. Most, hogy véget ért a vakáció, összegződtek a tapasztalatok, elmondható, hogy a Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskolában kitünően sikerült ezt megvalósítani. A Tolna Megyei Tanács művelődési osztálya által az elmúlt tanévben hirdetett pályázatára készített programterv alapján foglalkoztak itt az idei nyáron a napközisekkel. A terv összeállításakor figyelembe vették, hogy nyáron sem szünetelhet a tanulók nevelése; gazdag lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy a különféle nevelési feladatokat a gyerekek kulturális foglalkoztatása, szórakoztatása közben oldják meg. Természetesen a passzív tevékenységi formák csak egy ideig vonzóak a - főleg alsó tagozatos - gyermekek számára. Ezért aztán tág teret kaptak a mozgás, a sport, a manuális foglalkozások. Számítva a társintézmények, patronáló vállalatok segítségére, minden hetet egy bizonyos címszó, jelmondat jegyében terveztek. A „Mesék birodalmában” hét a mesék megismertetését, szép beszédre szoktatást, az olvasóvá nevelést szolgálta. Volt versmondás, mesebefejezés, bábkészítés, homokvárépítőverseny, és dia filmvetítés is. A „Makk Marci a barátunk” jelmondat hetében a higiéniai követelmények betartása, egészség- ügyi szokások, a kulturált étkezés kialakítása volt a cél. Szó esett a réteges öltözködés fontosságáról, elsősegélynyújtásról, de készültek termésbábok is. A népművészet esztétikai hatásának, a hazafias nevelés elmélyítésének érdekében került a programba a Népművészet hete. Régi népi játékokat tanulhattak a gyerekek, megcsodálhattak kerámikusmühelyt és lakásmúzeumot. Beszégethettek népművésszel, sőt, maguk is készíthettek agyagból különböző tárgyakat, s ebből kiállítást rendeztek. Különösen szolgálta városunk megismertetését, megszerettetését az Itt születtem, itt élek hét. Betekintést nyertek a gyerekek szülővárosuk múltjába, jelenébe. Itt született, vagy itt élt híres emberek életéről szereztek ismereteket beszélgetések, séták során. Jártak a levéltárban és a városi tanácson is. A műemlékek, szobrok megetekintése sem maradt ki a programból. „Közlekedjünk szabályosan!” - az e jelmondat jegyében zajló. héten a különböző közlekedési szabályokkal, ezek betartásával, a balesetek elleni védekezés lehetőségeivel foglalkoztak a gyerekek. E téma különösen aktuális volt a gyermekbalesetek számának ijesztő növekedése miatt. Séták közben figyelték meg a különféle KRESZ-táblákat, jelzőlámpákat, rendőri karjelzéseket. Utaztak autóbuszon is, hogy az ezen való közlekedés módja tudatosabb legyen. Élményeiket később rajzokkal, közlekedési táblák készítésével, közlekedési vetélkedővel vitték át a gyakorlatba. Barátaink az állatok - e jelmondat is elhangzott az egyik héten. E témakört versek segítségével közelítették meg. Az emlékezet és képzelet fejlesztése mellett erkölcsi tulajdonságok, magatartásformák kialakítását is szolgálták a foglalkozások. Az erdő, a baromfiudvar állatainak lerajzolása, gyurmázás, síkbábkészítés közben szorgalmas hangyák, hűséges kutyák, de piszkos malacok, ke* vély pávák is szóba kerültek, mint emberi tulajdonságok hordozói. Természetesen a nyár örömeinek, de veszélyeinek megismertetése is bekerült a programok sorába. Az Évszakunk, a nyár témakör érintette a balesetek elkerülésének módjait, az életmentés szabályait. Fontak a gyerekek vadvirágkoszorút és készítettek textilből a természetet ábrázoló képeket. Neves zeneszerzők műveit hallgatva, Csontváry-, Fényes Adolf-, Munkácsy-képekben gyönyörködve tudhatták meg, hogyan látják a művészek a nyarat. A hét „aratóbállal" zárult. Természetesen a felsoroltakon kívül mozilátogatás, sport, fagylaltozás is szerepelt az ajánlatban. A gyerekek ugyanis választhattak a programok közül. Ha választott munkáját elvégezte, akkor pedig bárki részt vehetett egy másik csoportban is. ^ megvalósítás az példázza leginkább, ** hogy egyes foglalkozásokra még kívülállók, a környéken lakó nem napközis gyerekek is bejártak. Ami az eddigi gyakorlattól teljesen különbözött, hogy mindez a szülőknek egy fillérjükbe sem került. A segédanyagok buszjegyek, stranbelépők árát beletervezték a költségvetésbe. Ennek végösszege pedig - 1753 forint - igazolja a címet. Ez alkalommal - a szerkesztőséghez érkezett több tanácskérő levél tartalmára is figyelemmel - a közös tulajdonra vonatkozó jogi szabályozásról adunk rövid tájékoztatást. Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet, a tulajdonost pedig megilleti a birtoklás joga, ami - többi között - azt jelenti, hogy jogosult a dolgot használni, a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket, megilleti őt az úgynevezett rendelkezési jog is, azaz a dolog birtokát, használatát másnak átengedheti, a tulajdonjogát másra átruházhatja stb. és biztosítják jogszabályaink természetesen a tulajdonjog védelmét is. Ugyanazon a dolgon azonban több személyt is megillethet a tulajdonjog és pedig meghatározott hányadok szerint. Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő. Polgári Törvénykönyvünk szerint a tulajdonos társak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg és ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó, továbbá a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, kötelezettségek, s ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Tudni kell azt is, hogy a közös tulajdonban álló dolog állagának megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni, az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. De kimondja a jogszabály, hogy az ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell. A használat, hasznosítás, birtoklás és a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, természetesen minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, valamint az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, (a dolog eladásához elajándékozásához stb.) az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, vagy megterheléséhez. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs maga rendelkezhet, a többi tulajdonostársnak azonban erre a hányadra elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg harmadik személlyel szemben. Jó tudni azt is, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, ha azonban a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, illetve ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, annak tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. Az elővásárlási jog a tulajdonostársakat harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti. A közös tulajdon megszüntetése iránt vita esetén a bírósághoz kell fordulni, a fenti szabályok megfelelő ismerete esetén azonban - úgy véljük - számos ilyen vita elkerülhető lesz. Dr. DEÁK KONRÁD a TIT Szekszárdi Városi Szervezetének elnöke Több új termékkel mutatkozik be az idei BNV-n a Videoton Elektronikai Vállalat. Közülük egy az RM-4640 típusú rádió, amely remélhetőleg nemcsak a vásáron, hanem hamarosan az üzletekben is látható lesz. A BNV-RE KÉSZÜL A VIDEOTON
