Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
1986. szeptember 13. Képújság 9 LENGYELORSZÁG KGST Új anyagok és technológiák A gazdasági elemzésekben világszerte egyre nagyobb hangsúllyal szerepel a hagyományos energiaforrások kimerülése, az ásványi kincsek és a megszokott anyagok fokozatos csökkenése. Az anyag- és energiatakarékosság problémája az iparilag fejlett országokban már évek óta napirenden van. A komplex program keretében Bizonyos mértékig már megtanultunk ugyan ásványkincseinkkel gazdaságosan bánni, tudomásul kell vennünk, hogy tartalékaink nem növekszenek. A probléma egyik lehetséges megoldási módozatát tartalmazza a KGST országok 2000. évig szóló tudományos-műszaki komplex fejlesztési programja. A szocialista tábor országainak az elkövetkező két-három esztendő alatt a technológiai folyamatok teljes felújítását kell elvégezniük. A változások alapjául olyan molekuláris és atomszintű anyagmegmunkálási módszerek szolgálnak, amelyek a munkatermelékenységet több tízszeresére, sőt több százszorosára is növelhetik. A ma még korszerűnek számító forgácsolószerszámokat elektronsugár, lézersugár, plazma, ultrahang és mágneses tér váltja fel. A porkohászat csodái A szocialista országokban ma már jól ismert porkohászati módszerrel az alapanyag 98 százaléka hasznosítható. A Szovjetunióban 1978-ban kifejlesztett módszer ma a szocialista országok sokoldalú együttműködésének egyik legfontosabb témáját jelenti. A kohászat - és ezen belül a porkohászat - terén az együttműködés célja a hulladékmentes technológia megvalósítása. Ezzel a módszerrel olyan ötvözetek állíthatók elő, amelyeket semmiféle más módszerrel nem lehetne előállítani. A Komplex-program keretében e témakör fejlesztéseinek koordinátoraként szovjet részről az Ukrán Tudományos Akadémia kijevi anyagismereti intézetét jelölték ki. Leonyid Poznyjak, az intézet igazgatóhelyettese ismertetett meg egy új különleges anyaggal. Annak idején a holdkomp futóművéhez kellett kifejleszteni egy hosszú élettartamú és nagy kopásállóságú anyagot. Ennek kutatása során született meg e kompozíciós anyag, amelynek összetevői: speciális vaspor és üveg. Ez az anyag sikerrel vizsgázott a holdfelszin különleges körülményei között is. Az üveszálas fémeket napjainkban széles körben alkalmazza az autógyártás, a traktorgyártás és minden olyan gépgyártó ágazat, ahol az alkatrészek különleges terhelésnek vannak kitéve. Forgácsolókés - homokból A szilárdság és az élettartam döntő tényezők a forgácsolószerszámok esetében - mondta L. Poznyjak professzor. - A gyártáshoz még a közelmúltban is drága fémötvözeteket és gyémántot használtunk. Intézetünk tudósai javasolták forgácsolószerszámok gyártását sziliciumnitritből. Egyszerűbben fogalmazva: közönséges homokból! Az ilyen anyagból készült többrészes marók számos tekintetben felülmúlják a hagyományos szerszámokat. Különleges tulajdonságuk, hogy puha és kemény edzett fémek megmunkálására is alkalmasak. Rendkívül olcsó és könnyen elérhető nyersanyag, a sziliciumkarbid szolgált alapul a Kijevben létrehozott hexanit elnevezésű anyag kifejlesztéséhez. A keramikus anyagok osztályába tartozó új anyag különlegesen magas fokú ütésállósággal bír, amely a gyémántéval vetekszik.- A jövőben azonban az ilyen kerami- kai anyagokat nem csak a hosszú élettartamú szerszámoknál kívánjuk alkalmazni - mondta L. Poznyjak. - Komoly reményeket füzünk hasznosításukhoz a belsőégésű motorok fejlesztése során is. A mikroelektronika továbbfejlesztése ma már elképzelhetetlen a fémkerámiái termékek nélkül. A Kijevben kifejlesztett szerszámgyártási technológiát ma már gyakorlatilag valamennyi KGST-országban sikerrel alkalmazzák. Gyümölcsöző tudományos kapcsolatokat épített ki az intézet a drezdai szilárdtest-fizikai intézettel, a magyarországbeli, csehszlovákiai, mongóHai és kubai kollégákkal. Az utóbbi időben csatlakozott a közös kutatásokhoz Lengyelország, Románia és Jugoszlávia is. A porkohászati közös kutatások és fejlesztések eredményei iránt jelentős az érdeklődés a fejlett nyugati országokban is. Erről tanúskodik az Angliának, Olaszországnak, Finnországnak és Japánnak eladott licencek jelentős száma is. JURIJ SPAKOV Videomagnót - Varsóból? Videomagnók gyártását kezdik meg rövid időn belül Lengyelországban. A magnetofonokat, erősítő berendezéseket és hi-fi tornyokat előállító varsói Martin Kasprzák és a dzierzioniówi Dióra rádiógyárban, valamint más híradás- technikai üzemekben már folyik a gyártás előkészítése. A termelés konstrukciós, technológiai és kooperációs vonatkozásairól még korai lenne beszélni, de azért már fontolóra veszik a közös munka kialakításának lehetőségét, főként a KGST-orszá- gokkal. Emellett a varsói Martin Kaspr- zak üzemben már ellenőrzésre vár néhány saját fejlesztésű videomagnó. A lengyel konstrukciók a világszerte legszélesebb körben elterjedt VHS- rendszerben üzemelnek. Ez a rendszer illeszkedik a lengyel tévé SECAM-rend- szeréhez. Egyébként ilyen rendszerben készülnek a pozsonyi Tesla-gyár videói is. Egyelőre a videomagnókat és a kazettákat Lengyelországba is külföldről hozzák be, főleg egyéni úton. A magánkézben lévő videókat és kazettákat több százezerre becsülik. A varsói Kasprzak üzem harmincöt éves tapasztalatokkal rendelkezik a rádiótechnikai eszközök előállítása terén. Ugyanakkor szerteágazó kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn olyan neves híradástechnikai céggel, mint a Grundig vagy a Philips. A következő hónapokban a gyár a pozsonyi Teslával és lódzi Foni- ca üzemmel karöltve megkezdi a távirányítással működő hi-fi tornyok sorozat- gyártását. Tehetségek iskolája Szófiában Szófia Górna Banja kerületében tíz év óta különleges óvodával egybevont iskola működik. Tanulói 3-18 évesek! A Nemzeti Kultúriskolának nevezett kísérleti intézmény célja az esztétikai nevelés, harmonikus és sokoldalúan fejlett, korán felfedezett alkotó képességű fiatalok képzése. A „tehetségek iskolája” tapasztalatait nemcsak a bolgár, de a nemzetközi pedagógia és pszichológia is hasznosítja. Melyik szülő nem szeretné, ha gyermeke muzsikus, színész, festőművész vagy énekes lenne? És melyik nincs meggyőződve arról, hogy éppen az ő gyermeke a legokosabb, a legalkalmasabb, a legtehetségesebb? Ezeket a tulajdonságokat, a gyermekek alkotó képzeletét igyekszik megállapítani és továbbfejleszteni az iskola. „A két alsó óvodai osztály 36-36 helyére évente 250-300 a jelentkező Szófiából - mondja Evdokija Jordanova igazgatónő. - Nem könnyű megállapítani ebben a korban a gyermekek alkalmasságát. Különböző tesztekkel vizsgáljuk a kicsinyek gondolkodását, érdeklődési körét és értelmi képességét. Kiváló pedagógusok és pszichológusok foglalkoznak itt a gyermekekkel. Nagy felelősség hárul apró köveket is felhasználnak alkotásaikhoz. Alkalmi kiállításokon gyönyörű dolgokat láthatunk. A nagycsoportosok bábjátékokat adnak elő. A „Virágok a mamának”, a „Vidám róka” és a többi darab szerzői is maguk a gyermekek. A szomszédos szobában LEGO-építőszekrénnyel foglalatoskodnak. Egy ház éppen teknősbékává, egy mentőkocsi emeletes busszá változik... Negyedik életévüktől angolul és oroszul tanulnak, gondozzák a növényeket és állatokat, és sokat sportolnak. A gyermekek mindezt nagy közösségi játéknak tekintik, amelyben önként és aktívan vesznek részt. Különböző módszerekkel keltik fel a gyermekek alkotó gondolkodását - a művészet nem egyedüli célja a képzésnek - a személyiség sokoldalú formálásának is eszköze. Játék, tanulás és munka közben észrevétlenül problémahelyzetek elé állítják a gyermekeket, amelyekre megoldást kell találniok. Ezáltal fejlődik önálló megfigyelő képességük, tapasztalatokat szereznek, és felébred érdeklődésük. A kicsinyek legfőbb foglalatoskodása azonban a játék marad, amiben nevelőik velük együtt tevékenyen részt vesznek. ránk, hiszen az óvoda az első lépcsőfok, amely a fiatalok speciális továbbképzését megalapozza”. Korlátlan a gyermekek fantáziája Az óvoda külsőre alig különbözik más hasonló intézményektől. A tágas, világos, napos helyiségeket szép bútorokkal és minden kényelemmel rendezték be. Az első benyomás a helyiségek művészi kiképzése: pasztellszínű falak, vidám rajzok, kerámia- és textil faliképek. Mindezeket maguk a gyermekek készítették. Amint azonban az első nagyterembe belépünk, megfeledkezünk a berendezésről: csodálkozó pillantásunk a három-, négyéves gyermekek zenekarára irányul, akik ütemesen és érzéssel játszanak a fa és fém xilophonokon. A Racseni- ca című boígár néptáncot halljuk. A következő teremben a hasonló korú gyermekek palettával a kezükben elmélyülten festenek. A tarka akvarellek már majdnem elkészültek. Képek, amelyeket csak a gyermekek friss és érintetlen fantáziája alkothat. Azt hihetné az ember, hogy egy művészeti akadémia műtermében van, ha a „művészek" nem rövidnadrágot hordanának és alig egy méter magasak lennének. Az emeleten, a zeneszalonban másik „csoda” vár ránk. A négyéves Ivó Hods- hov a zongoránál fürge ujjakkal saját szerzeményét adja elő. A képzőművészettel foglalkozó kicsinyek az agyagon és textíliákon kívül kagylókat, üvegdarabokat és Ebből a kicsiből egykor talán híres muzsikus lesz KNDK A tengertől elhódított földek A Koreai NDK területének 75 százaléka hegyvidék. Igen kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas, jó termőtalajjal borított, síkság. Ezek kiterjedése alig haladja meg az ország egynegyedét. A legjelentősebb alföld nyugaton a Sárga-tengerbe ömlő Tedong folyó alsó folyása mentén húzódó phenjani síkság, illetve északkeleten, a Japán-tenger partján Hamhüng vidéke. Mivel az ország szűkölködik szántó-és vetésterületben, a gazdaságok minden talpalatnyi földet kihasználnak. A meredek hegyoldalakon szíjparcellákat hasítanak, szik- látlanítják és feljavítják a földet. Teraszos művelést folytatnak, gondosan óvják a talaj termőerejét és meliorációs munkálatokat végeznek. A termőterület növelésére azonban a legtöbb lehetőséget a tenger kínálja. Az ország nyugati partvidékével határos Sárga-tenger rendkívül sekély. Átlagos mélysége 44 méter, de néhol az 5-6 métert is éppen csak eléri. Ráadásul a partvonal közelében szigetek sokasága csipkézi a vizet. A Koreához tartozó 3500 apróbb- nagyobb sziget zöme a Sárga-tengerben helyezkedik el, többségük a demokratikus országrészhez tartozik. Ezért a legkézenfekvőbb módszer a szigetek és a szárazföld közötti területek feltöltése. Bár az eljárás fáradságos, idővel kifizetődik. Az elmúlt években több mint 50 ezer hektár termőföldet nyertek a tengertől. Hosszú távon mintegy 300 ezer hektár feltöltését tervezik mezőgazdasági célokra. A kínaikoreai határfolyó, az Am nők (Jalu) torkolatától a Rjeszong folyó torkolatáig több száz kilométeres partszakaszon hajtottak végre lecsapo- lási és területrendezési munkálatokat. Több mint száz szigetet csatoltak a szárazföldhöz, s sok kis tengeröböl feltöltésével 520 kilométerrel csökkentették a part hosszát. Ezzel együtt járt a kikötők átrendezése is. A földmunkákat a kikötők rekonstrukciójával párhuzamosan végezték. A nagyobb nyugati partvidéki kikötőket bővítették, korszerűsítették, ezzel a kisebbek egy részét felszámolhatták, s így a munkálatok sem a tengeri közlekedésben, sem az áru- szállításban, sem a halászatban nem okoztak fennakadást. A tengertől elhódított termőföldeken öntözőcsatorna-hálózatot és növénytermesztő gazdaságokat hoztak létre. Megkezdték az új községek kiépítését is. Az új földeken 5-6, sőt 7 tonnás hektáronkénti átlagtermést is betakarítottak már a félsziget alapnövényéből, a rizsből. De a terület kiválóan alkalmas sólepárlók, halgazdaságok létesítésére, nádültetvé- nyek telepítésére is. A feltöltött földeket, más néven poldereket, gátak védik a víztől. Ezek állapotát rendszeresen ellenőrzik, s amikor szükséges, felújítják őket.
