Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

8 Képújság 1986. szeptember 13. KUBA Languszta La Colomából La Coloma régi halásztelepülés Kuba nyugati partjainál. Az itteni lakosság 90 százalékának a tenger nyújt megélhe­tést. Halgazdasága a hatvanas években alakult, majd ebből jött létre a modern halászati kombinát. A kombinát 1460 dolgozót foglalkoz­tat, köztük 500 halászt. Flottája 80 hajó­ból áll. A halfeldolgozó üzem 450 embernek ad munkát: évente 2000 tonna különféle halat és mintegy 1800 tonna langusztát dolgoznak fel. A halfeldolgozó a kombinát egyik leg­korszerűbb üzemrésze, különösen I amióta elkészült az úgynevezett lan­guszta-vonal. Az értékes tengeri rák a tárolókból a megfelelő válogatás után a főzőtankok­ba kerül. Az előfőzés után tisztítják, mé­retre vágják, újból tisztítják és végül fa­gyasztják. A hűtőházban folyamatosan ellenőr­zik az árut. ízén kívül szagát, színét, álla­gát is vizsgálják. La Colomából csak mi­nőségileg ellenőrzött, elsöosztályú lan­guszta kerül a piacra. A kubai langusztát sokféle módon ké­szítik. Fogyasztják vajjal és borssal fű­szerezve, illetve különböző szószokkal, mártásokkal. Egy szovjet család Balasovék - Togliattiból A Togliattiban lakó Balasovék a város 30 ezer munkáscsaládjához hasonlóan a Volgái Autógyárban dolgoznak. Házuk nemrég épült fel az egyik új la­kónegyedben, amely egyébként az autógyárral együtt készült el. Balasovék négyen vannak: a családfő Nyikolaj, fe­lesége Ljudmilla és két fiúk, a tizenhá­rom éves Dmitrij és a hatéves Alekszej. Nyikoláj szakképzett viHamoshegesztő, brigádvezető. Ljudmilla könyvtárszakot végzett, jelenleg a gyár egyik könyvtárá­ban dolgozik. Szabad idejüket Balasovék szívesen töltik a szabadban. Van egy oldalkocsis motorkerékpárjuk, most pedig kocsira gyűjtenek, már a garázs is készül hozzá. Valamennyien lelkes sportrajongók, eb­ben a családfő jár az élen. Még a techni­kumban kerékpárversenyeken vett részt, most télen síel, nyáron pedig vízi­túrákat tesz. A fiúk lelkesen követik édesapjukat kedvteléseiben, de mást is találtak ma­guknak. Az idősebbik sziklamászásban jeleskedik, a kisebbik pedig a sportgim­nasztikát kedvelte meg. A gyár szakszervezeti bizottsága igen sokat tesz azért, hogy dolgozói minél több kedvezményes beutalót, vagy tu­rista jellegű utat kapjanak. Az elmúlt években Nyikolaj és Ljud­milla ilyen kedvezményes utazásokon, a gyerekek nyári táborozásokon vettek részt. APN-KS Az apa: Nyikolaj Bor helyett gyümölcslé rw #/ SZOLOTERMESZTES AZERBAJDZSÁNBAN A Szovjetunióban jelentős mérték­ben csökkentették az alkoholtar­talmú italok, így a szőlőből készült italok gyártását is. Ez elsősorban a likőrborokat érinti. Korábban a gyenge minőségű szőlőt csaknem teljes egészében likőrbornak dol­gozták fel. Mi a helyzet most? Erre a kérdésre felel Aidin Aszadullajev, az Azerbajdzsán SZSZK állami ag­ráripari elnökhelyettese. Azerbajdzsán az első helyen áll a Szovjetunióban, a szőlőtermesztésben (1985-ben 1,6 millió tonnával), és a jö­vőben is meg kívánja tartani e területen vezető helyét, függetlenül attól, hogy a li­kőrborok sorsa eldőlt; gyártásukat be­szüntetik, és a többi borfajta gyártását is jelentősen csökkentik. Az alapanyagot, amiből eddig az alkoholos italokat ké­szítették, most más célra használják fel: gyümölcsleveket, bekmezt (szőlőméz­hez hasonló termék), gyógyitalt, aszalt szőlőt stb. gyártunk. Az egész ágazat átprofilirozása természetesen nem lesz könnyű feladat. A szőlőtermesztő vidékeken több tu­cat borfeldolgozó üzem működik, ahol egy szezon alatt több mint egymillió tonna szőlőt tudnak feldolgozni. Ezen üzemek átállítása alkoholmentes italok gyártására drága és műszakilag bonyo­lult kérdés. De már megkezdtük e prob­léma megoldását, kezdve a borfeldolgo­zók rekonstrukciójával, s a szőlőlé gyár­tásának növelésével. A most folyó öt­éves tervben (1986-1990) a szőlőlé gyártása 200-szorosára nő. Számítá­saink szerint, ha elérjük az alkoholmen­tes termékek tervezett mennyiségének gyártását, akkor a gazdasági mutatók pozitivek lesznek, az üzemek munkája pedig rentábilis. A változások érintik a szőlőket is. Az ötéves terv során a köztársaságban 50 ezer hektár borszőlő helyett korán érő csemegeszőlőt fognak ültetni. Ezáltal két problémát is megoldanak. Az első: ötszörösére növekszik az or­szág északi területeire szállított szőlő mennyisége, ahol nagy hiány van gyü­mölcsből. A második: 2,5-3-szor hosszabb ideig tudjuk a lakosságot ellátni szőlő­vel, csaknem 90-100 napon keresztül. A hűtőházak kapacitása növekedésének köszönhetően egész évben friss szőlőt tudunk szállítani a lakosságnak. Ugyanakkor hiba volna mindazt meg­tagadni, amit az azerbajdzsáni szőlős­gazdák és borászok az évszázadok so­rán megtanultak. Továbbra is gyártunk márkás szárazborokat, a legjobb konya­kokat, bár ennek gyártása felére fog csökkenni. A pezsgőgyártás, az ünnepi asztalok italáé, a korábbi szinten marad, évi 20 millió palackot gyártunk majd. A gyártandó pezsgők, konyakok és szá­razborok az ország exportigényeit is fe­dezik. r. BMB Vízerőmű A világ eddigi legnagyobb vízerőmű­vének felépítését tervezik Kínában. A Három Szurdoknak nevezett létesít­mény Kína energiaszegény középső és keleti tartományait látná el árammal és megakadályozná a már évtizedek óta megismétlődő, esetenként több tízezer áldozatot követelő árvizeket. A Csang- csiang (Jangce) folyón építendő duz­zasztógát az előzetes tervek szerint 20 milliárd dollárba kerülne, s mintegy 300 ezer ember dolgozna a létesítményen. Ezen a monumentális beruházáson 73 millió köbméter földet fognak megmoz­gatni, s 23 millió köbméter betont kiön­teni. A pekingi kormány az építkezéshez külföldi segítséget is szeretne igénybe venni. Az amerikai Bechtel építőipari cég már jelezte, hogy szívesen résztvesz a beruházásban. A beruházás miatt nagy az aggoda­lom a kínai közgazdászok és politikusok körében. Egyfelől a beruházás fele­mészti a kínai népgazdaság devizakész­letét, másfelől a Jangce folyó partvidé­kén települések szerkezetét változtatja meg. Az illetékesek szerint több száz gyárat és több százezer embert kell kitelepíteni KAMBODZSA Jangcén a folyóvölgyből. Például Vangcsiang vá­ros 150 ezer lakosából 50 ezret kell kite­lepíteni és 114 gyárat 8 kilométerrel odébb helyezni. Nehéz felmérni, hogy a beruházás vé­gül is milyen hatással lesz a környezet­re, de az illetékesek hangsúlyozták, hogy mindent elkövetnek a beruházás­ból származó környezeti károk korláto­zására. Élénkülő gazdasági élet A nehéz körülmények között is javuló termelésnek köszönhetően a vártnál eredményesebb évet zárt 1985-ben Kambodzsa bel- és külkereskedelme. Az ipari és a mezőgazdasági áruforga­lom 21 százalékkal haladta meg az elő­irányzatot. A lakosság kiegyensúlyozot­tabb ellátása érdekében a tervezettnél 40 százalékkal több árut forgalmaztak alapvető élelmiszerekből és nélkülözhe­tetlen iparcikkekből. Az exporttervet 97 százalékra teljesítették. A kiviteli listákon főként erdő- és mezőgazdasági nyers­anyagok, fa, gumi, dohány, kukorica és szójabab szerepeltek. Bíztatónak ígér­kezik az idei év is az élelmiszertermelés szempontjából. A májusban véget ért száraz évszaki rizsaratás kielégítő ter­mést hozott, az állami felvásárlás sike­res volt. A mezőgazdasági szakemberek egyéb élelmiszernövények, sőt az ipari növények termesztését is szorgalmaz­zák. Sok ezer hektáron vetettek bur­gonyát, kukoricát, babot, dohányt, cu­kornádat, gyapotot, valamint zöldségfé­léket a legutóbbi esős évszakban. Együtt a család - Irány a színház! Az anya: Ljudmilla - Egy kis terefere a szerelőcsarnokban 1985-ben az Azerbajdzsán SZSZK-ban 1,6 millió tonna szőlőt szüreteltek

Next

/
Thumbnails
Contents