Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
1986. szeptember 13. NÉPÚJSÁG 7 Számítógépes műtrágyázás Chipek „csipetnyi” segítsége A következő esztendő növénytermesztési eredményeinek megalapozása érdekében kedvezményes műtrágyavásárlási akció segíti az év végéig a mezőgazdasági üzemeket. Ha csupán hírt szeretnék közölni, már csak néhány adatot kellene ehhez mellékelnem. Nem ezt teszem. Folytatom... Az aszály káros üzemek esetében a jövő évi termés megalapozását szolgáló műtrágya vásárlásához a saját forrás kiegészítésére a Magyar Nemzeti Bank rövid lejáratú kölcsönöket folyósít. íme, műtrágya van, kedvezmény van... Manapság annyi helyen hallani, hogy mértéktelenül sok vegyszer kerül a földekre, és persze azokból jut az asztalunkra is bőven, zöldség vagy gyümölcs formájában. Földjeink egy része elsavanyodott, a savas esők is megtették hatásukat. A gazdálkodók - legyenek kisszövetkezetek vagy éppen nagyüzemek - eredményeket akarnak elérni. Méghozzá jó eredményeket. A jó eredményhez viszont elengedhetetlenül szükség van a föld tápanyagkészletének utánpótlására is. Mindez ma, a számítógépek világában jelentene bárkinek is gondot vagy fejtörést? Mikor, miből és mennyit vigyünk a szántóterületekre? Mennyiért? Megéri?! Milyen technológiát válasszunk, ami optimális eredménnyel kecsegtet? Kontér Andrásné a talaj tápanyagvizsgálati eredményeit rögzíti Megannyi megválaszolásra váró kérdés, melyek egy részére Lendvai Zoltán, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke válaszolt.- A növénytermesztés esetében kulcskérdés a műtrágyázás, és a mezőgazdasági üzemek nagyrészt annak köszönhetik, hogy a jelenlegi színvonalon állnak, hogy okkal és céllal használták a műtrágyát. A mezőgazdasági termelés alapkövetelményei közé tartozik ez a kérdés, e nélkül eredmény nem várható. Ezt a mezőgazda- sági üzemek is felismerték a hetvenes években, amit viszont az bizonyít, hogy a felhasznált műtrágya mennyisége jelentősen megnőtt.- A kérdés kétoldalú...- Valóban. A másik kérdés a könyezeti veszély. A környezetszennyezés, különösen a nitrogénműtrágyák esetében. A szakszerűtlen tárolás vagy kijuttatás során különösen a vizek szennyezése lehet súlyos gond, ami a nitráttartalom emelkedésével járhat. Az pedig közismerten egészségkárosító hatású. Sokan el is mondják ezt vádként a mezőgazdaságról, de ez nem ilyen egyszerű, gondoljunk csak a hígtrágyára vagy éppen a kommunális hulladékokra. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt, ami annyit jelent, hogy a mező- gazdasági termelést a lehető legjobban segítse és közben a legkevésbé mutatkozzanak környezeti ártalmai.- Mi a megoldás akkor?- A felhasználás során legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a termesztendő növények tápanyagigényét minden egyes táblára külön, és maximálisan be kell tartani az előírásokat is. A háromévenkénti kötelező talajvizsgálatok adatai rendelkezésre állnak vagy nálunk, vagy az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásán, és a kapcsolatunk jó, a laboratórium pedig kitűnően működik. Az országban összesen két megye van - Tolna és Baranya -, ahol nem a Növényvédelmi Állomás végzi a talajvizsgálati munkát.- Milyenek a megyei tapasztalatok?- Mezőgazdasági szempontból jó adottságai vannak a megyének, amit az is bizonyít, hogy búzából például a legutóbbi értékelés szerint a megyék között elsők vagyunk. Az üzemek gazdálkodási színvonala jó. A mütrágyafelhasználás is magasabb, mint az országos átlag. A műtrágya tárolása hetven százalékig agrokémiai centrumokon történik, csökkentek a veszteségek a tárolásban éppúgy, mint a termelésben való hasznosítás során. Új technológiai elemek is beléptek, javultak a technikai feltételek, de az anyagi erők még nem jelentkeznek koncentráltan, úgy, hogy akár a három évre kívánt műtrágyamennyiséget egyszerre tudnák kijuttatni a földekre. A művelőnyomos technológia, valamint a légi kijuttatás is újdonság, de még nem teljesen elterjedt. ■« A szaktanácsadási módszerek alapelvei Az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásának laboratóriuma közismertek, melyre számítógépes programok készültek.- Mi a végső következtetés?- Meg kell tanulni hosszú távban gondolkodnia műtrágyázás terén, sem a túlzott sem a takarékos eljárás nem jó. A felhasznált mennyiség csökkentésével a következő évek termésátlagainak romlását is előidézhetik. Ne a hatóanyag csökkentése jelentse a kiutat a gazdasági gondokból. Biztosítani kell a technológiát, és nem szabad szó nélkül elmenni az emberi hanyagság mellett sem. Gazdaságosan kell dolgozni. Kiss Zoltán, az Állami Gazdaságok Szak- szolgálati Állomásának üzemszervező agrármérnöke, aki információtechnikai kérdésekkel foglalkozik:- Kifejezetten szervezéssel és programozással ketten foglalkozunk, bár gyakorlatilag minden szaktanácsadó kapcsolatban áll a számítógéppel. Két adatrögzítőnk van és két szaktanácsadó a kész rendszert üzemelteti.- Milyen gép segíti a munkájukat?- A VT-20-as Videoton számítógép teljes leterheléssel dolgozik, a munka kilencven százalékát végzi. Az idén tavasszal a MÉM segítségével Alfa Mikro gépeket szereztünk be. A technika jelenleg az országos élvonalat képviseli, egyszerre heten tudnak rajta egymástól teljesen függetlenül dolgozni. A megye összes üzemének és a KSZE partnergazdaságainak a nyilvántartásait tároljuk, ami több mint kétszáz partner adatát jelenti.- A kezdethez viszonyítva óriási a fejlődés.- A hatvanas években kezdte dr. Ivan- csics József, az állomás igazgatója munkatársaival a tápanyaggazdálkodási program kidolgozását. Rengeteg munkájuk van a mai adatokban is, és a nyolcvanas években tisztán megfogalmazódtak azok a képletek, melyek a tápanyagvisszapótlást a mai számítógépes szintre emelték. Akkor még programozható kalkulátorokkal dolgoztak.- Milyen elvek szerint dolgozik a laboratórium?- Mi a saját jól bevált programunk szerint dolgozunk, kettős tápanyagmérleget készítünk. Minden üzem megkéri a szaktanácsadásunkat minden esztendőben, valamint már nyolc éve rendelkezésünkre áll a háromévenkénti kötelező talajvizsgálatok adatsora is. Vannak képleteink melyek az optimális talajellátottsági szintet mutatják és ezek alapján meghatározhatjuk hogy hektáronként hány kilogramm a tápanyagutánpótlási szint. Táblatörzslapokat vezetünk és ennek adatsoraiból tervezzük meg a műtrágyázást.- Mi a cél?- Azt igyekszünk elérni az üzemeknél, hogy az optimumra terveztessenek, mert nem biztos megtakarítás az alulterveztetés. Itt nem a számítógép takarít meg forintot - mégpedig nem is keveset - hanem maga a módszer, viszont a számítógéppel mint eszközzel rendkívül hatékony lett a munkánk. SZABÓ SÁNDOR Fotó: GOTTVALD KÁROLY Mire költöttük a pénzünket? Fától az erdőt Egy négy gyerekes, s gyerekeit egyedül nevelő fiatal özvegyasz- szony levelet irt a címemre. Tévedés ne essék: ez a fiatal özvegy nem tanyán él, nem is háziasszony, (hogyan is lehetne az?!), hanem egyik nagyüzemünk dolgozója. Körülvéve szocialista brigádokkal, olyan brigádokkal, akik már nagyon sokszor segítettek, amikor valakinek a panasza a sajtón keresztül eljutott hozzájuk. Ezt az asszonyt nem veszik észre. Igaz, ez az asszony szégyell panaszkodni. Valószínűleg nem is igen tudnak a gondjairól. De hát arról csak tudnak, hogy négy gyerekről kell gondoskodnia?! Persze, hogy megkapja a vállalati kollektív szerződésben rögzített segélyeket, megkap mindent, ami jár,- csak éppen azt nem kérdezte tőle senki, hogy nincs-e szüksége egy nagyobb hűtőszekrényre, nem ment-e tönkre a porszívója, működik-e még a régesrégi, ezerszer javított televíziója? Luxusdolgok? Hiszem, hogy ma már nem azok. Csak éppen önerőből egy négy gyerekes özvegynek nehezen elérhetők. Ha a gyáruk valamelyik brigádja újságban olvasná, hogy minderre bizony szüksége lenne, s hogy élete vágya egy új szobabútor, valószínű, hogy azt is előteremtenék. így viszont nem veszik észre, pedig ott él mellettük. És hányán élnek még így mellettünk a munkahelyen, a szomszédban! Jó lenne észrevenni őket. Sárdi----------------------r-------------M inden családban különösen nagy figyelemmel kísérik a fizetések alakulását, a hónap végén, elején befolyó pénz meny- nyiségét. Ez persze érthető, hiszen a munka révén kapott bérek, jövedelmek meghatározzák a családok helyzetét. Azt például, hogy futja-e nagyobb kiadásra, vagy csak a szokásos vásárlásokról lehet szó. Régi tapasztalat, hogy nem árt olykor a tükörbe nézni, azaz elemezni a családi kiadások szerkezetét: az ilyen vizsgálódás mindig megszívlelendő tanulságokkal szolgá). A Központi Statisztikai Hivatalban is minden évben elemzik a belkereskedelem fejlődését, s a számadatok olykor meglepő világossággal árulkodnak lényeges tendenciákról. Az alábbiakban a legújabb elemzésekből közlünk részleteket. Olcsó és divatos Az elmúlt öt évben a lakosság pénzjövedelme 50 százalékkal nőtt, reálértéke több mint 7 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az emberek pénzük döntő többségét áruk és szolgálatások vásárlására fordították, amelynek zöme a kiskereskedelemben realizálódott. A kiskereskedelem eladási forgalma 1985- ben 520 milliárd forint volt: mennyiségében 7 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A kiskereskedelmi eladáson belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek értékesítése nőtt, a vendéglátás és a ruházati áruk forgalma pedig csökkent. A kiskereskedelem árszínvonala 1981-85 években - évi átlagban - 6,7 százalékkal emelkedett. Az éves tervekben meghatározottnál dinamikusabb volt az áremelkedés 1982-ben és 1984-ben, az előbbi a központi áremelések, az utóbbi pedig a vállalati, piaci áremelkedések hatására következett be. A kereslet alakulását kettősség jellemezte: egyidejűleg nőtt az igény az olcsó fogyasztási cikkek, illetve a divatos, korszerű drágább termékek iránt. Amint tapasztalható volt: olcsóbb árukból csak részben tudták kielégíteni a vásárlók igényét, s ugyanez áll a korszerű, drágább termékekre is. Sokan ezért külföldi utak alkalmával, vagy más módon igyekeztek beszerezni a számukra fontos elektronikai, híradástechnikai cikkeket. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek túlnyomó többségéből kiegyensúlyozott volt az ellátás. Tavaly e két árucsoport kiskereskedelmi forgalma 217 milliárd forint volt, ami mennyiségében 4 százalékkal több az 1980. évinél. A hús, húskészítmények és baromfi bolti forgalmának bővülésében a baromfi-értékesítés mintegy másfélszeres növekedése volt a meghatározó. A helyenkénti ellátási nehézségek ellenére nőtt a füstölt és főtt áruk, s a szalámik eladása is. Takarékosabban öltözködünk A kiegyensúlyozott kínálatnak köszönhetően a tej és tejtermékek bolti értékesítése 24 százalékkal meghaladta az 1980. évi szintet. A tavalyi áremelés a forgalom növekedési ütemét 2 százalékra mérsékelte. Zsiradékokból 22 százalékkal többet adott el a bolti kiskereskedelem, mint öt évvel korábban. Az állati eredetű zsiradékok közül legdinamikusabban az étkezési szalonna eladása nőtt, mégpedig 43 százalékkal. Ugyanakkor számottevően csökkent a cukor vásárlása. Mérséklődés tapasztalható a cukorkák, csokoládék és a kakaó eladásában is. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből tavaly 37 százalékkal kevesebbet adtak el a bolti forgalomban, mint 1980-ban. Ugyanakkor 33 százalékkal bővültek a lakosság piaci vásárlásai. A ruházati cikkek forgalma 1985. évben 63 milliárd forint volt, mennyiségében az előző évhez képest 2, az 1980. évinél 6 százalékkal kisebb. Tavaly javult az árukínálat, ám a forgalom ennek ellenére tovább mérséklődött. A felsőruházati termékek közül csak a gyermek konfekció - azon belül is főképpen a lánykaruhák - forgalma bővült. Az utóbbi időszakban különösen a női felsőkonfekcióból (kosztüm, ruha, blúz, pantalló) nem volt kielégítő a kínálat. Férfi ingekből mindvégig volt bőségesen, ennek ellenére mintegy egynegyedével csökkent a forgalom. A vegyes iparcikkek kiskereskedelmi forgalma 1985-ben 241 milliárd forint volt, összehasonlítható áron 3 százalékkal több az előző évinél, és 14 százalékkal nagyobb, mint 1980-ban. A tervidőszakban 370 ezer lakás épült, ennek mintegy négyötöde magánerős kivitelezésben. Sajnos, nem mindig lehetett kapni kisméretű falazótéglát, tetőfedő cserepet, faragott gerendát, nyílászáró szerkezetet. A kiskereskedelem importból igyekezett pótolni a hiányt, de a külföldi áruk jóval drágábbak a hazainál. Autóra várva A háztartási gépek legkelendőbb csoportját a mélyhűtő készülékek alkották, a visszatérő ellátási hiányosságok ellenére az értékesítés több mint nyolcszorosára bővült. A mosógépek közül az automata mosógépek részaránya mintegy kétszeresére emelkedett, bár az ellátás olykor akadozott. Csökkent az érdeklődés a fekete-fehér televíziók iránt, de a meglévő igényeket így sem tudták maradéktalanul kielégíteni. Így volt ez a színes televíziónál is: 1985-ben szinte végig hiánycikknek számított. Asztali rádiókból, zeneszekrényekbűl tavaly egyötöddel bővült az eladás, de még így sem érte el az 1980. évi szintet. A kiskereskedelemben 1985-ben 5 ezer képmagnót és 3 ezer CB-rádió adóvevő készüléket értékesítettek. A videó- készülékek kínálata jónak minősíthető, ám a magas árak akadályozták a forgalom növekedését. Tavaly 103 ezer gépkocsit adtak el, ami körülbelül 10 ezerrel volt kevesebb, mint 1980-ban. így a gépkocsira várakozók száma az év végén ismét elérte a 230 ezret. Az egyéb műszaki áruk eladása jelentősebb mértékben, több mint negyedével haladta meg az öt évvel ezelőtti szintet. Az alkoholvásárlás továbbra is őrzi sajnálatosan előkelő pozícióját: tavaly több mint 50 milliárd forint értékű italt engedtünk le a torkunkon. Ez pedig azt jelenti, hogy alkoholra körülbelül annyit költünk, mint húsfélékre, és a tejtermékek vásárlására együttesen. Jelenleg kulturális cikkek vásárlására csak fele annyit szánunk, mint alkohol tartalmú italokra. Ebből is látható: a lakosság vásárlási szokásai nehezen változnak, különösen nagy erőfeszítésre van szükség az egészségesebb táplálkozás további térhódítása érdekében. Igaz, a zsúfolt boltok, a nehezedő életkörülmények sem kedveznek az emberek ilyen irányú törekvéseinek. CSEH JÁNOS Kiss Zoltán és Tancsa Ildikó műtrágyázási tervet készít a VT-20-as segítségével
