Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
l»8(i. szeptember IS. , TOLNA \ _ - __ “ KÉPÚJSÁG -> A meggyőzésre építve Létezik egy mondás, amely időről időre elhangzik különböző helyeken, különböző alkalmakkor. Valahogy úgy szól, hogy „emberek, most már elég volt az agitációból, lássunk neki és csináljuk”. Azt az igényi tartalmazza ez a mondás, hogy vessünk immár véget a magyarázatoknak, a győzködésnek — következzenek a tettek. Ha mérlegre tesszük jelenlegi helyzetünket, köny- nyen belátható, hogy ha valamikor, hát most Valóban égető szükség van minden területen, minden munkahelyen a dolgokat előmozdító tettekre. Mi tagadás, nem kevés helyen' sürgető napi feladattá vált a rend és a fegyelem megszilárdítása. Jó néhány ágazatban, vállalatnál immár nem elodázihaitó a termelési struktúra változtatása, a termékminőség érdemi megjavítása, a felesleges költségek, kiadások lefaragása. Határozottabb cselekvés igényeltetik egynémely nemkívánatos társadalmi jelenség elleni küzdelemben is, a mértéktelen ivástól kezdve a láthatatlan, avagy néhány helyen már nyíltan megjelenő korrupcióig. Nagy hiba lenne azonban, ha a határozottabb cselekvéshez bárhol is a bevezetőül idézett megközelítés jegyében akarnának hozzálátni. Aligha vezetne célhoz, ha valahol is úgy gondolnák: elegendő intézkedéseket kiadni, rendelkezéseket hozni, és azok betartását, végrehajtását erélyesen megkövetelni, az érvelést, a megmagyarázást pedig halasszuk el nyugod- tabb, békésebb időkre. Ez a fajta szemlélet és gyakorlat akkor sem lenne eredményes, ha « napjaink igényelte cselekvés kimerülhetne bizonyos rendelkezések, elhatározások puszta végrehajtásában. Ám ma éppenséggel nem erről van szó: önálló elgondolásokra, jó ötletekre, kezdeményezésekre, együttes fejtörésre van szükség, a tetteknek ezek álapján kell elkövetkezniük. Bízvást elmondható: a sikeres cselekvésnek a jelen helyzetben is elengedhetetlen, alapvető feltétele, hogy kialakuljon a széles körű társadalmi egyetértés a teendőket, a megoldás módját illetően. Legyen szó országos avagy helyi tennivalókról, a közmegegyezés automatikusan megteremtődik. Nem teremtődött meg azokban az időkben sem, amikor a gazdasági-társadalmi programok megvalósulásában jobban egybevágott a társadalom, az egyes csoportok és az egyének érdeke. S még kevésbé jöhet létre önmagától most, amikor — a társadalom egészének javát szolgáló — lépések egyike-másika időlegesen hátrányára válik az emberek egy részének, kedvezőtlenül érinti bizonyos csoportok közvetlen, napi érdekeit. Ebben a helyzetben a közmegegyezés nem kis részben azon múlik, si kerül-e megértetni, elfogadtatni, hogy az időleges érdeksérüléseket éppen az átfogó, távlati, mélyebb érdekek érvényre jutása érdekében vállalni kell. hogy érdemes a pillanatnyi nehézségek, többletmunka, gondok árán fokozott erővel hozzájárulni az elhatározások valóra váltásához. Kinek a feladata az ilyenfajta közmegegyezés kialakítása, fenntartása? Szónoki a kérdés, hiszen politikai rendszerünk jellegéből adódik, hogy a politikai egyetértés és cselekvőkészség kiváltásán és erősítésén mindenekelőtt a pártszervezeteknek, a kommu- nistáknak kell munkálkodniuk. Elsősorban az ő dolguk, hogy a meggyőző szó erejével, őszinte párbeszédben, az okos érvek súlyával megvilágítsák a napjaink igényelte tettek értelmét, várható hatásait, az elmulasztásukból adódó káros következményeket, a közös érdekeltséget a jobb, hatékonyabb, fegyelme- zettébb munkában. A meggyőzésnek, a tájékoztatásnak és megmagyarázásnak többféle formája, módja van. Az élet azonban újra és újra tanúsítja, hogy bár mindegyik fontos, közülük a személyes érvelés és eszmecsere semmi egyébbel nem pótolható. Hadd utaljunk ezzel kap- colatban a közelmúlt egyik tapasztalatára. Amikor a településfejlesztési hozzájárulásról kérték ki a lakosság véleményét és egyetértését, a postán elküldött szavazó-véleményező lapok nem egy városi településen, lakónegyedben az ott lakók többségénél kedvezőtlen fogadtatásra találtak. Akkor változott meg a 'hangulat, amikor a pártszervezetek, a népfront aktivistái, a tanácstagok személyesen keresték meg az embereket, beszélgettek velük a teho értelméről, az ebből megvalósítandó célokról. Amit a papír nem tudott hatásosain közvetíteni, az a személyes eszmecsere eredményeként más, kedvező megvilágítást kapott. A párbeszéd alkalmával nemcsak az állampolgárok pénzét kérték, hanem véleményét is: Nem véletlenül használtuk itt a párbeszéd szót. Pártunk már réges-régen szakított az agitációnak azzal a felfogásával, amely ezt afféle egyirányú utcának tekintette, ahol csak az egyik fél mondja a magáét, a másik pedig hallgatja szavait. Mi úgy fogjuk fel: a kommunisták nem a párton kívülieknek beszélnek, hanem a párton kívüliekkel beszélik meg közös dolgaikat. S ez az eszmecsere mindegyik irányban hatihat. Hogy az előbbi példánál, a telho példájánál maradjunk: nem egy esetben került sor az eszmecserék nyomán az eredetileg tervezett településfejlesztési célok módosítására, a korábbiak helyett mások beiktatására. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ilyenfajta sokrétű párbeszéd a kommunisták körében is múlhatatlanul szükséges. A célokban, a teendőkben való egyetértés az ő soraikban sem alakult ki automatikusan. A párttagot persze a párthoz való tartozásból adódó szervezeti fegyelem kötelezi arra, hogy .kiálÍjon a párt határozataiban, állásfoglalásaiban megfogalmazódó elhatározások mellett, képviselje azokat. Am belső meggyőződés nélkül ez a kötelesség jól aligha teljesíthető. A hatásos meggyőzésnek előfeltétele, hogy a párttagok a párt erre szolgáló fórumain mélyrehatóan megvitassák a megvilágításra és elíogadtatásra váró elgondolásokat, megnyugtatóan tisztázzák a vitatott problémákat, vagyis mindé- ' nekelőtt ők maguk jussanak egyetértésre az adott kérdésekben, örvendetes, hogy ma a korábbinál jobban hasznosítják ilyen célra a taggyűlések, a párt- csoport-értekezletek fórumait, de még nem kevés ebben a lehetőség, a tartalék. Gyenes László fiz erőmű iskolája A szeptember elsejétől életbe lepett új oktatási törvény lehetővé teszi, hogy Pakson a szakemberképzés a vállalat szellemi, technikád és anyagi bázisán történjen. Az ország más középfokú tanintézményeitől különböző iskolában a Paksi Atomerőmű Vállalat képezi a saját állományába tartozó tanárokkal, óraadó erő- művi mérnökökkel a leendő szakembereit. Az iskola belső rendje, a berendezés színvonala is tükrözd az atomerőműnél megszokott magas szintet. A tizennyolc személyi számítógéppel felszerelt oktatóterem (melyei hamarosan az erőmű nagy gépére is rákapcsolnak), a kémiai és fizilkai kabinet, a tizenhat személyes nyelvi oktatóterem, a háromcsatornás belső videohálóeal. a folyamatosan üzemelő orvosi rendelő, a jól felszerelt könyvtár, a rajzgépekkel ellátott szákrajzterem is egyedülállóvá teszi a középiskolák között. Az első évfolyamot öt osztályban 134 tanuló kezdte meg. a számítástechnikai osztály felvételi átlaga 4.41 volt. GOTT VALÓ KÁROLY Az i»kola jiaspeaán* utcai homlokzat* Petz (Andrea mérnök első tanóráján Az esztétikus lépcsőhöz is Várnagy Péter tervezőt di cseri A számítástechnika alapjaival a gép mellett ismerkednek • Tízórai kulturált körülmények között Szünet a második emeleti előtérben So<k könyv között válogatva : ; ; Nem kötelező az iskolaköpeny ... Az ebédet a Sánc étteremben szolgálják tel
