Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-02 / 206. szám
1986. szeptember 2. ÜËPÜJSÀG 3 <i szocialista demokrácia érvényesülése 7. Lakóterületi fórumok A tanácsok, alapvető érdeke, hogy megismerjék a lakosság véleményét mindazokban a kérdésékben, amelyek a tanácsi munkát érintik. A lakossággal való véleménycsere, a tájékoztatás formáinak bővítése a tanácsok oldaláról lehetőséget ad arra, hogy intézkedéseik, döntéseik az állampolgárok igényeihez igazodjanak. Így viszont számíthatnak arra, hogy a közösen kialakított elképzelések, tervék végrehajtásában a lakosságtól támogatást kapnak. * Évente minden község és város összes tanácstagi választókerületében tanácstagi beszámolóikat tartanak. Itt a tanácstagok a tanács munkájáról és saját tevékenységükről adnak számot. Lényegében olyan intézményes lehetőségről Van szó, amely módot ad arra, hogy a választók ellenőrizhessék, miként képviselte őket tanácstagjuk, s egyben alkalom arra is, hogy újabb feladatokkal bízzák meg őt. Az állampolgárok választ kapnak a jelölögyűlésen, tanácstagi fogadóórán felvétett, közérdekű javaslataikra. Megfelelő ez a fórum a tanács fejlesztési tervéivel kapcsolatos eszmecserére is. A tanácstagi beszámolókkal kapcsolatos tapasztalat, hogy azok korántsem maradnak meg a szűkén felfogott tanácsi keretekben. Az állampolgárok a tanácsot — helyesen — a legszorosabb értelemben a lakosság képviselőjének tekintik, s lakóterületük minden gondját, problémáját felvetik. Hosszasan lehetne elemezni, hogy a tanácsok a települések felelős gazdáiként milyen mechanizmuson keresztül tudják megoldani a lakosság képviseletét. Fontos, hogy a tanácsi szervek tudjanak minden lakosságot foglalkoztató kérdésről. A kép azonban csak akkor lehet teljes, ha a fejlesztési elképzelésekről, az ügyintézés helyzetéről, intézkedéseinek hatásáról is visszajelzéseket kap a tanács. A tanácstagnak lehetősége van a választók gyűlésének összehívására. Ezzel szükség szerint, élhet. Olyan kötetlen tanácskozási formáról van szó, amikor a tanácstag tájékoztatja választóit a tanácstestülei tervbe vett fontosabb döntéseiről, s egyúttal javaslataikat, Véleményűiket kérheti, hogy ezek figyelembevételével alakíthassa ki álláspontját a tanácsülés vitájában. A választói gyűlés témája lehet minden olyan, a választókerületet érintő elképzelés, amelyről hasznos előzetesen tájékoztatást adni, véleményt cserélni. (Csatornázás, vízbekötés, tömbfelújítás, szanálás.) A választói gyűlések jó alkalmat adnak a települést fejlesztő társadalmi munkák szervezésére, egy-egy köz- művesítési probléma' megoldásának megbeszélésére, a tanács által javasolt településfejlesztési célok véleményezésére. A tanácstagi beszámolók és a választói gyűlések mellett a lakossággal való közvetlen találkozás jó! bevált fórumai a falugyűlések. A községi tanács a lakosság tájékoztatására és véleményének megismerése érdekében a település összes lakójának részvételével megtartott falugyűlések elé terjesztheti a község életében alapvető jelentőségű kérdéseket. A tanács falugyűlésen tájékoztatjá a' lakosságot, illetve kéri véleményét a tanács középtávú tervéről, költségvetéséről, más jelentősebb terveiről, és azok végrehajtásáról. Hasonló szerepet töltenek be a nagyobb településeken a városrészeket összefogó városkörzeti tanácskozások. A tanácsok a helyi életviszonyok szabályozásában széles körű jogosítványokkal rendelkeznek, önkormányzati jellegükből következően’ a tanácsok rendeletéi határozzák meg a településrendezésre, a piacokra, a köztisztaságra, az állattartásra, az ipari és mezőgazdasági termelés fenntartására vonatkozó részletes szabályokat. A tanácsrendeletek a lakosságot közvetlenül érintő magatartási szabályokat tartáilmaznak, nem közömbös tehát, hogy ezekből társadéi,mi viták során maguk az érintették miként vélekednek. Sókkal köny- nyebb a rendeletek hatályosulását biztosítani, ha a tervezeteket az állampolgárok megismerik, és még a kötelező erőre emelkedésük előtt felhívhatják a figyelmet a valóságos helyi életviszonyokhoz nem igazodó pontokra. A véleménynyilvánítás,' a tájékozódás lehetőségeit adó fórumok sokaságának tükrében elgondolkoztató, amíg már-már a bőség zavarával állunk szemben, mégis találkozhatunk olyan jelenséggel, hogy néhol az emberek jobban ismerik az országos és a határainkon túli eseményeket, terveket, mint szűkebb környezetükre. lakóhelyükre vonatkozó elgondolásokat. Az általánosítás ez esetben sem volna helyén való, de a fenti tapasztalat nem is egészen egyedi. A megoldás útjai sokfélék. Településtípusonként eltérő teendőket igényel. Azt azonban általában érvényesnek tekintjük. hogy a lakosság érdeklődése, s ilyenformán a lakóhelyi demokrácia fórumainak hatékonysága egyenes arányban növekszik az érdemi viták, a tényleges beleszólás lehetőségével. Ennek révén teremthető meg a nagyobb aktivitást, odafigyelést és cselekvést magával hozó érdekeltség. DR. BÁLINT TIBOR Izotópos vizsgálatok a vaskohászatban A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetének munkatársai tudományos módszerekkel átfogó vizsgálatokat végeznék a vaskohászati üzemekben. Az izotópos myomjelizés módszerével feltárják a kohászati berendezésekben lejátszódó technológiai folyamatok törvény- szerűségeit és ennek álapján javaslatokat tesznek a termelékenységet növelő, vala-1 mint a gyártmányok minőségét javító intézkedésekre.1 Az izotópos nyomjelzés módszeré n ek alkalmazás a kor a technológiai folyamatban résztvevő alapanyaggal együtt, annak radioaktiv izotópját is bejuttatják a rendszerbe. A gyártási folyamatban az anyaggal1 áramló sugárzó izotóp útját különböző mérőműszerekké! jói nyomon lehet követni, s így a szakemberek következtetni tudnak a berendezésekben végbemenő folyamatokra. A módszer előnyei közé tartozik az is, hogy a vizsgálat nem zavarja a termelést, hiszen a gépeket nem kell leállítani. Az Izotóp Intézet technológiai osztályának szakemberei most fejezték be egyik, több évig tartó vizsgálatsorozatuk at a. Dunai Vasműben. Itt a vasmű mérnökéivel együttműködve azt vizsgálták. hogy l'ehetséges-e a jelenlegi két öntőgép teljesítményén ak a növelése, vagy pedig újabb berendezést kell a vállalatnak vásárolnia. Ennek megállapítására a szakértők öntés közben folyamatosan Foszfor—32 radioaktív izotópot ötvöztek a folyékony ‘acélba és így meghatározták a fém dermedésének jellemzőit, a szeny- nyező nem fémes zárványok eloszlását, továbbá a felületi repedések keletkezésének okait. A tapasztalatokat értékelve megállapították, hogy ti két szovjet gyártmányú, egyenként két-két öntőszá- las függőleges elrendezésű öntőgép teljesítménye csaknem 50 százalékkal növelhető. Ennek eléréséhez az Izotóp Intézet szakemberei számos javaslatot tettek. Szak- véleményük alapján cserélték ki a Vasműben a dermedő acéltuskókat megtámasztó gerendás rendszeri, görgős kivitelűre. így egyenletesebb lett a fém szerkezete, s kevésbé reped meg az acél. A folyamatos acélöntés korszerűsítésére tett átfogó javaslatok között szerepel a számítógépes vezérlés bevezetése is. Az Izotóp Intézet munkatársai elkészítették az öntési folyamat automatikus szabályzását ellátó mikroszá. mítógépes vezérlés műszaki tervét. Ezzel megoldható lesz az acélöntés és hűtés teljesen automatikus szabályzása. kiszűrik a jelenlegi kézi irányítás okozta hibákat. A javasolt intézkedések végrehajtása után nemcsak az öntőgépek teljesítménye fokozódik, hanem az acél mi. nősége is javul. Egyenletesebb lesz a fém szerkezete, kevésbé reped meg, s így a felhasználók lényegesen jobb minőségű alapanyaghoz jutnak. Nemzetközi fórum előtt a napház Nemzetközi fórum előtt vizsgázik a pécsi napház, az első napenergia-ihasznosí- tó lakóépület Magyarországon. Pécsett tartja ugyanis idei — sorrendben az ötödik — konferenciáját a Nemzetközi Napenergiahasznosító és Energiatakarékos Tudományos Szervezet. A 45 európai és tengerentúli országból érkezett szakemberek hétfőn működés közben tekintették meg a Mecsek lejtőjén épült napházat. Alkotói — a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola mérnöktanárai — mutatták be a vendégeknek a 120 négyzetméter alapterületű lakóházat, amely az ingyenes és folyton megújuló természeti energiát hasznosítja, télen fűti és nyáron hűti a helyiségeket. A nemzetközi szervezet a nyolcvanas évek elején alakult azzal a céllal, hogy népszerűsítse az energiatakarékos és környezetkímélő építészetet az egész világon. Évente más-más országban rendez konferenciát, most első 'alkalommal szocialista országban. Pécsre éppen azért esett, a választás, mert az elsők között épült a városban napház. A nemzetközi fórum résztvevői a következő napokban megvitatják a látottakat, újabb módszereket ismertetnek és további ajánlásokat tesznek. Ugyanakkor maguk is gazdagodnak tapasztalatokkal, hiszen a mecseki napház számos új, eredeti megoldást valósított meg. A Pécsett épült napenergia-hasznosító lakóház, kísérletnek számít, öt éven át sajátos laboratóriumként működik, ennek során — egymás után, illetve egymás mellett — kipróbálják a kli- maorientált építészet különböző eszközeit, módszereit Jelenleg még lakatlan a ház, éppen azért, hogy a nemzetközi konferencia résztvevői az ott élők zavarása nélkül tanulmányozhassák az épületet. Az ősz folyamán egy többgyermekes család foglalja el a különleges otthont, vállalva a szükséges méréseket és megfigyeléseket. A szövetkezetek rugalmasabbak A termékszerkezet-váltás tapasztalatai Ellenőrzés 10 ipari üzemben és 13 szövetkezetben A megyében működő hal népi ellenőrzési bizottság áttekintette, hogy miiyen folyamatok zajlanak a megye iparát reprezentáló gazdálkodó szervezetekben a felelősség növekedése következtében. Ezen belül elsősorban azt vizsgálták, hogy a megváltozott hazai, illetve külföldi piaci igényekhez hogyan tudunk alkalmazkodni, menynyire változó, illetve alkalmazkodó a termékszerkezet. Megnézték, hogy ehhez a folyamathoz milyenek a rendelkezésre álló erőforrások és más feltételek. Külön ellenőrizték, hogy a termékszerkezet-váltás és a munka- erő-igaed álkodás között milyen összefüggések vannak. A vizsgálat kiterjedt 10 ipar- vállalatra, 13 ipari szövetkezetre, önbeszámolót kértek négy vállalattól. A megfigyelt vállalatok bruttó termelési értéke a megye gazdálkodó szervezeteinek 69 százalékát képviseli. A megye összes termelés» értékébe a célszerű ösz- szehasonlítás miatt nem számolták bele az Atomerőmüvet, a „minta” elég jelentős ahhoz, hogy a megye egészére is érvényesek lehessenek a következtetések. A legáltalánosabb megállapítás, hogy a VI. ötéves tervben az előzőkhöz képest előrelépés történt a termék- összetételben, de főként annak második felében. 1981— 82-ben az először gyártott termékek értékesítésének a részaránya nem érte el a 11 százalékot. Ezt követően indult meg az intenzívebb gyártmányfejlesztés, 1985- ben az új termékek aránya már 14 százalék volt, de ez még mindig igen alacsony arányú. Vállalaton belül nézve a dolgot, a tervidőszakban az öt évnél fiatalabb gyártmányok részaránya 44,5 százalék volt. A tervidőszak utolsó évében az 10 évnél fiatalabb termékek aránya már majdnem 70 százalék volt, de az ennél régebben gyártottak aránya még mindig jelentős maradt. Minden ötödik, megyénkben gyártott termék életkora meghaladja a 15 évet. Kedvezőtlenül alakult a tervidőszak utolsó évében megszüntetett korszerűtlen termékek volumene és aránya is. A vizsgált gazdasági egységeknél 131 millió forint értékű termék gyártását szüntették meg, ami az összes értékesítésnek mindössze 1.8 százaléka. A gyártmányfejlesztést, illetve gyártásba vét élt elsősorban gazdaságossági, illetve piaci okok motiválták. Néhol előfordul, hogy a technikai színvonal is befolyásolja a gyártmányfejlesztést, de ez nem jellemző, mint ahogyan a rendelkezésre álló munkaerő összetétele vagy mozgása sihcs hatással a vállalatok gyárt- mányfeljesztési tevékenységével. A személyi és tárgyi feltételeket vizsgálva kiderült, hogy igen jelentősek az eltérések az önálló vállalatok, az ipari szövetkezetek és a gyáregységek között. Az önálló vállalatok és az ipari szövetkezetek egy része rendelkezik saját fejlesztő apparátussal, kísérleti üzemmel vagy műhellyel. Ennek is köszönhető, hogy a szövetkezetek gyártmányfejlesztési tevékenysége ösz- szességében és részleteiben is meghaladja a megyei átlagot. Annak ellenére így van ez, hogy a szövetkezetek másik csoportjában ezeket a feladatokat kapcsolt munkakörben végzik. Létezik még harmadik csoport, amelyekben export .bérmunka a £ő tevékenység, itt nincs gyártmányfejlesztés. Ugyanez a helyzet a minisztériumi vállalatok gyáregységeiben is, azzal a különbséggel, hogy ott a fejlesztés a központokban történik. A gyáregységek műszaki apparátusának feladata részben a prototípusok, nullszériák legyártása, illetve a helyi gyártáselőkészítésre korlátozódik. A rendelkezésre álló pénz áltáléiban elegendő a feladatok ellátására, egy-két gazdasági egység jelezte, hogy kevés, másutt még meg is marad belőle. A partnerkapcsolatok alakulása is vegyes, általában ott megfelelő, ahol a fejlesztés is jól megy. Az eredmények közös gyártmányok, részegységek formájában jelentkeznek, de van példa gyártási eljárások átvételére és bevezetésére is. A gyáregységeknél csak a hazai kapcsolatok előnyei jelentkeznek, gyakran azok is csak a vállalati központokon keresztül. Általánosan pozitív tapasztalait, hogy — egy-lkét kivételtől eltekintve — az engedélyező hatóságokkal, jók a kapcsolatok. Hosszabb távra előretekintve bizonytalanság van, néhány vállalatunk rendelkezik gyártásra előkészített tartalék-termékkel, ez azonban csak szűk körre korlátozódik. Hasonlóak a tapasztalatok a középtávú együttműködésre vonatkozóan is. Hiányos a piackutatás, általában különböző kiállításokon mutatják be a termékeket, és az ott szerzett tapasztalatokat is hasznosítják, tervszerű műszaki ösz- szehasonlító munka nem folyik. A vállalatok nagy többsége elégedett a saját gyártmányfejlesztő tevékenységével, mások tervezik megfelelő szakemberek beállítását a munka javítása céljából. A népi ellenőrzési bizottság a vizsgálat tanulságát úgy összegezte, hogy az előttünk álló feladatok mindenképpen megkövetelik a vállalatok, szövetkezetek gyártmányfejlesztésének meggyorsítását, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítását és ennek eredményeképpen az export tokozását. \ Szekszárdi Bútoripari Vállalatnak kísérleti műhely« is van \ Bonyhádi Cipőgyárban nincsenek regi. elavult termékek
