Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-13 / 190. szám
IHM), augusztus Cl. ^ÜÊPÜJSÀG 3 Felmérés a tanácsi ügyfélforgalomról Csak munkaidőben érőnk rá? Borítékban borítékon kívül Ki- és bejelentkezünk, hatósági engedélyekért kitin, cselünk, jogos vagy mondvacsinált sérelmeinkkel kopogtatunk be az ügyeinkkel fog. lalkozó tanácsi osztályok irodáiba. Gyakran a munkahelyünkről szaladunk az OTP- hez a pénzünkkel, vagy a pénzünkért, megyünk a biztosítóhoz, a rendőrségre — mindenhová — ügyünk- bajunk természete szerint. Ha gáz-, víz-, villanyszerelőt várunk, szabadságunkat vagyunk kénytelenek elaprózni, vagy „csúszhatunk”. Ha a falvakban lakókat sürgős és váratlan elintézendő!; szólítják a megyeközpontba, ugyancsak egy-egy munkanap kiesésével számolva utazgathatnak. Készülőben vannak azok a kormányszintű intézkedések, amelyek az ügyintézés rendjét, folyamatát, és az ehhez kapcsolódó kérdéseket, példáui a munkahelyi kilépők engedélyezését szabályozzák. Az év eddig eltelt időszakában több mint (iO millió forint nyereséget könyvelhettek el az Almásfüzitői Timföldgyárban, ahol az esztendő elején még veszteséggel számoltak. Az üzem elegendő alapanyaggal látta el a hazai kohókat, és a tervezettnél több timföldet értékesített külföldön, ugyanakkor számottevően csökkentette a termelési költségeket. A siker nyitja a takarékosabb gazdálkodásban, az ésszerű anyagfelhasználásban rejlik. A timföldgyártás önköltségének mértékét főleg az A fogyasztási szövetkezeteknél a legerősebb a tagsági kapcsolat — állította az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén az egyik képviselő. Nagy figyelmet keltett megállapítása, hiszen az sokkal inkább köztudott, hqgy laza a kapcsolat a szövetkezetek és a tagjaik között. S ez sem a gyenge munkára utal, főként azért emlegetik így, mert a tagság vagyoni részesedése alacsonyabb. mint például a termelőszövetkezeti mozgalomban. A szoros kötődés okaként az érdekeltséget jelölte meg a képviselő. A szövetkezeti tagok ugyanis részjegyet, célrészjegyet vásárolnak, pénzüket fektetik be a közös gazdálkodásba. Teszik ezt azért, mert ettől a falusi ellátás javulását várják. Tudják, hogy a célrészjegyre befizetett összegből boltot építenek, korszerűsítenek, hűtőpultot vásárolnak a szövetkezetek, és még hosszan Lehetne sorolni a befektetés módjait. Egy dologban azonban ezek közösek: az ellátás javítását szolgálják, tehát egyszersmind a tagsági érdekeltséget és a kötődést erősítik. Megújult a bolthálózat Miként változott falun az ellátás? A válasz szinte mindenütt egyértelmű: több az áru az üzletekben, javult a választék, igényesebb a vásárlók kiszolgálása. Mindezeket lehetne bizonyító erejű statisztikai adatokkal is igazolni, de a falusi emberek számára meggyőzőbb az üzletek látványa. A fogyasztási szövetkezetek mindig is a falusi ellátást tekintették elsőrendű programjuknak, a legutóbbi öt esztendőben pedig kimondottan a falu felé fordultak. Ezt várta tőlük a vidéki lakosság, s ezt a társadalmi Igényit fogalmazták meg a szövetkezetek IX. kongreszA várható rendelet helyi végrehajtásának előkészítésére a szekszárdi tanács felmérést végzett saját ügyfél- szolgálatának forgalmáról. A felmérés szerint — mint azt dr. Farkas László vb-titkár elmondta — ez év június 16-tól július 15-ig terjedő időszakban összesen 2491 ember kereste fel a tanács szakigazgatási szerveit. Minden negyedik ember munkaidőben, 41,4 százalékuk pedig indokolatlanul fordult gondjával a tanácshoz. A szerdai, hoszabbított ügyfélfogadási időben igen kevesen jelentkeztek, — mind- ösze harmincegyen —, az ügyfélforgalom 1 százaléka A hét napjait tekintve, szerdákon vannak a legtöbben, de forgalmas nap a hétfői és a pénteki is. Mint tudjuk, az iroda szerdán 7-től 18 óráig, a hét többi munkanapján 8-tól IP óráig várja ügyfeleit. A tanácsi osztályok ügyfélfogadási rendje kötöttebíb, ide energiafelhasználás befolyásolja, Ezért az év folyamán több intézkedést is bevezettek a gyártás közbeni energiaveszteség mérséklésére. A vezetékek, tartályok jobb szigetelésével, karbantartásával, valamint figyelőszolgálat szervezésével igyekeztek megakadályozná a forró gőz szivárgását. Növelték a szivattyúk hatásfokát, a feleslegessé vált és nem kevés energiát fogyasztó berendezéseket kivonták a termelésből. A fűtőfelületek gondosabb és gyakoribb tisztítása is viillamosenergia-megtakarí- tást hozott. A timföld kaleiszusának határozatában is. A kistelepülési bolthálózat a hároméves rekonstrukciós program révén megújult, bővült, közeledtek egymáshoz a vásárlói igények és a kielégítésükre hívatott technikai háttér. Mindezt boldogan, megnyugvással vehetik tudomásul a falusi emberek. De mit mondhatnak a szövetkezetek? Három év alatt másfél milliárd forintot költenek a kistelepüléseken a bolthálózat korszerűsítésére, s ennek a befektetésnek vajmi kevés a hatása a gazdálkodás jövedelmezőségére. Sőt, esetenként éppen a nem kívánt hatást érik el, ugyanis a felújítás következményeként növekvő veszteség látszik a könyvelésben. Öncsonkító szövetkezetek Az egyik legtöbbet vitatott ellentmondása ez a szövetkezeti mozgalomnak, még akkor is, ha el kell ismerni: az említett másfél milliárd forint egy része állami támogatás. Azon persze senki nem vitatkozik, hogy a rekonstrukciós program megvalósításáért a szövetkezetek tették a többet. Minderre olyan időben vállalkoztak, amikor szigorodott a köz- gazdasági szabályozás, növekedtek az elvonások. A falusi ellátás javításáért voltaképpen öncsonkító magatartást választott a szövetkezetek egy része. Ezt panaszolták föl nemrégiben az egyik tanácskozáson, amelyen a mozgalom X. kongresszusát előkészítő vitaanyagot beszélték meg a szakemberek. A szövetkezetek növekvő nyereségének oka a terjedő ipari tevékenység, mert annak jövedelmezősége többszöröse a kiskereskedelemének. A baj az, hogy az ipar nagyobb nyereségéből is a kiskereskedelmet fejlesztették, ezálkedden és pénteken 8-tól 12-ig, szerdán pedig 7-tól délután 18 óráig lehet bekopogtatni. Ez utóbbi, kevesebb választási lehetőséget kínáló ügyfélfogadási rendet többen nem veszik figyelembe, nem egyszer zavarják az ott dolgozók munkáját. . Például a pénzügyi osztályon 175-en, az igazgatási és az egészségügyi osztályon 115-en, illetve 113-an jelentek meg fogadóórán kívül, alkalmatlan időpontokban. Természetesen a további elemzés alapjául szolgáló felmérés csak egyetlen adalék a sok közül, amely min- dennlapi életünk iriitmusláha a munkaidő kihasználásával kapcsolatosan is betekintést ad. Egyúttal figyelmeztető felhívás a vállalatok számára, hogy körültekintőbben döntsenek a kilépések engedélyezésében, a távozások jogosságának megítélésében. nálásánál — kiégetésénél — tonnánként két kilogrammal csökkentették a fűtőolaj fel- használását. Mérsékelték egy másik drága segédanyag, a marónátron felhasználását is. Jóllehet egész évben a vártnál gyengébb, kevesebb alumíniumot tartalmazó bauxi- tot kapták feldolgozásra, de az ebből származó Veszteséget technológiai módosításokkal csökkentették. összességében eddig az idén 27 millió forint értékű különféle anyagot takarított meg az almásfüziitői gyár kollektívája. tál háttérben maradt a jövedelmezőbb tevékenység, ami végül is a szövetkezetek gyorsabb fejlődésének a gátja lett. Kétségtelenül sajátos, ám megszívlelendő az érvelés. A szövetkezetek ugyanis a gazdálkodás hatékonyságának javításában, a nyereség növelésében érdekeltek, számukra ezt közvetíti a köz- gazdasági szabályozás. A tagság érdekeltsége viszont a javuló ellátáshoz fűződik. Elmélet és gyakorlat Mindezekből következően elméletben egyeztethetők az érdekek, a gyakorlatban viszont a kiskereskedelem alacsony jövedelmezősége — kis falvakban a vesztesége — miatt rendkívül nehéz manapság ezt érvényesíteni. A vidéki lakosságnak pedig változatlanul jogos igénye az ellátás további javítása, ami voltaképpen a kistelepülések rekonstrukciós programjának a folytatását is feltételezi. A kérdés „csupán” az: kinek vagy kiknek a pénzéből épülhetnek és korszerűsödhetnek az üzletek? Erre könnyű azt válaszolni. hogy falun az alapellátás fenntartása és lehetséges mértékű javítása a tagság iránti kötelezettsége a szövetkezetnek. Csakhogy: a falusi lakosság és a szövetkezeti tagság szám szerint nem egyezik meg, vagyis nem mindenki tagja a szövetkezeteknek, így a kötelezettség sem általános érvényű. Másfelől a szövetkezeteknek ellátási felelősségük sincs, ez ugyanis állami feladat. Ebből következően a falusi ellátás indokolt mértékű javítása is csak állami program lehet, melyből természetesen — erkölcsi és anyagi értelemben — részt kell vállalniuk a szövetkezeteknek is. V. F. J. — Sokszor eszembe jut az a tévében látott kabarétréfa — mondja Hanti Gábor, — amelytben a szereplők egy fotelt szednek darabjaira, és azt próbálják megállapítani, mennyibe kerülnek a tartozékok, és miért olyan drága a bútor. Azért hoztam fel ezt a példát, mert itt van a kislányunk. Ha veszünk neki egy gyermekruhát, szerintem nagyon sok pénzt kell fizetnünk érte, bár tudom, hogy államilag támogatott cikkről van szó. A hároméves, szőke hajú Hedvig mellettiünk ül egy széken és valószínűleg sejti, hogy róla beszélünk, mert tágra nyílt szemmel figyel. Számára minden bizonnyal még nem sóikat jelentenek az árak és a bérek, a jövedelmek, a juttatások, a támogatások és más hasonló fogalmak. Annál többet szüleinek, akiket azért kerestünk fel a szekszárdi Herman Ottó lakótelepi 3 szobás otthonukban, hogy megkérdezzük tőlük: — Véleményük szerint azon a béren kívül, amit minden hónap elején kézhez kapnak, mi van még a borítékban — átvitt értelemben ? Magától értetődőnek és természetesnek tartjuk azokat a kedvezményeket, melyekben társadalmunk részesít bennünket. Állampolgári jogaink közé tartozik többek között az ingyenes orvosi ellátás. Aki beteg, időszakosan vagy tartósan munkaképtelen, az táppénzre jogosult. A nagycsaládosok több ezer forint családi pótlékot kapnál;. Rendkívül olcsó a tömegközlekedés, a víz, a fűtés, tehát azok a szolgáltatások, amelyek életünket könyebbé és kényelmesebbé teszik. Nagy segítséget jelent a gyermeknevelésben a gyes illetve a gyed. A társadalmi juttatásokon kívül a munkahelyi támogatás széles skálájával is találkozhatunk. Kölcsönök, segélyek, természetbeni juttatások, üdültetés, kirándulás, kedvezményes szállítás stb. A sort még hosszasan lehetne folytatni. Milyen mértékben, mennyire érzékeljük ezeket a lehetőségeket és milyen mértékben élünk velük, mennyire vesszük igénybe azokat? * — Sejtettük, hogy komoly anyagi áldozatokat kell hoznunk, de még ezen az áron is vállaltuk a négy gyereket. A pénz? Ügy mondanám, „ki lehet jönni” belőle, bár sok minden megdrágult, és bizony időnként összébb kell húzni a nadrágszíjat — így Hanti Gábor. A családfő egyébként ác- a TÁÉV-nél, felesége mechanikai egységszerelő a BHG dolgozója. Honfi Gáborné: — a férjem családi pótlékkal együtt 11 ezer forintot „keres”, én négy és fél ezret, ha nem vagyok éppen táppénzen, mint például most. Így a fizetés hetvenöt százalékát kapom kézhez. A családi pótlék háromezerháromszáz- hatvan forint, ebből előlegként ezerötszáz forintot vehetünk fel minden hónap 24. napján. Bizonyára nem árulok el azzal titkot, ha elmondom, hogy nálunk is minden fillérnék megvan a maga helye. OTP-részletet, életbiztosítást, ifjúsági takarékbetétet fizetünk, aztán ott van még a vízdíj és a villanyszámla. — Ez mennyit tesz ki havonta ? — Szinte minden nap mosnom kell, centrifugázni. vasalni, és bizony nagyon sok áramot fogyasztunk. Ehhez képest nem is tartom túl magasnak az átlagosan 750 forintot. — OTP-lakás, ahol most laknak? — Ez öröklakás. A válla-*- lat által kezdeményezett munkáslakás-iakció keretében kaptuk. Most már sajnos kicsi, úgy tervezzük, hamarosan építkezni kezdünk. Amint túljutunk a papírmunkán és a hosszadalmas ügyintézésen, máris belefogunk. Sajnos, a férjem eléggé elfoglalt ember, így ez nem lesz könnyű feladat. — Másodállásban is dolgozik ? — Nem, csak az a gond, hogy már kora reggel, pontosan fél ötkor felkelek és busszal indulok dolgozni, most éppen Medinára. Sok időt elvesz az oda-vissza- utazás — veszi át a szót Honfi Gábor. — Sokba kerül a busz? — Ellenkezőleg, nagyon is olcsó, havonta 130 forint. Ha jegyet vennék, több mint 50 forintot költenék naponta. Igaz, válthatnék bérletet is, de számomra mégis az a legelőnyösebb megoldás, ha a különbözetet a vállalat fedezi. — Mire megy el a családi költségvetés legnagyobb része? — Élelmiszerre — felel Hanti Gáborné. Jó étvágya van nálunk mindenkinek. Ezt némileg ellensúlyozza az, hogy a 15 éves szakközépiskolás lányom kedvezményes étkezésre jogosult. Ez minimális összeg, 100 forint havonta. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Hanti család annak idején 1200 forintot fizetett a gyerekek bölcsődei, napközi ellátására, és eddig még nem vettek részt szakszervezeti üdülésben. szeri Árpád ■— Bóka — Gazdaságosabb timföldgyártás Falusi ellátás Kettős érdekeltség A lakáshoz idő elolt jutottunk A különbözeiét a vállalat fedezi
