Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-13 / 190. szám

2 rtÉPÜJSÀG 1986. augusztus 13. PANORÁMA Gorhacssv és Truong Chinh moszkvai találkozója A teljes nézetazonosság, ba­ráti és szívélyes légkör jel­lemezte kedden Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Truong Chinh, a Vietnami Kommu­nista Párt főtitkára, a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának elnöke találkozóját. Truong Chinh tájékoztatta az SZKP KB főtitkárát a VKP VI. kongresszusára történő előkészületekről. A Vietnam által elért jelentős sikerek mellett szólt az or­szág bizonyos nehézségeiről is. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió a A nagykövet „bemutatkozása" A Rudé Právo Csehszlo­vákia belügyeibe való be­avatkozásnak minősítette azokat a kijelentéseket, amelyeket Julián Niemczyk, a július 17-én kinevezett új prágai amerikai nagykövet tett legutóbb Washingtonban, a szenátus előtt. Kijelentet­te, hogy „Csehszlovákiáiban felveszi majd a kapcsolato­kat azokkal, akik elégedet­lenek a jelenlegi államrend­del. Felszólította' a kong­resszus tagjait, hogy ha Prá­gába jönnék, találkozzanak ezekkel a személyekkel”. jövőben is támogatni fogja a vietnami népet az ország előtt álló feladatok megoldá­sában. Mihail Gorbacsov és Tru­ong Chinh azonosan értékel­ték a nemzetközi helyzetet. Truong Chinh teljes támo­gatásáról biztosította azokat az új szovjet javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov VI agy i v os ztokban azzal a céllal terjesztett elő, hogy az ázsiai és a csendes-óceáni térség helyzetét normalizál- ják, s a térséget bevonják egy átfogó nemzetközi biz­tonsági rendszerbe. A Szovjetunió és Vietnam a baráti Laosszal és Kam­Szekcióüíésékkel folytatta munkáját kedden az Orosz Nyélv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének VI. világkongresszusa. A Buda­pesti Műszaki Egyetem K- épülétében a több mint 60 országét képviselő kétezer russziSltá tizenhat szekcióban vitája meg a hétfői főtitkári referátumhoz kapcsolódóan a nyelvötótaitás tudományos módszereinek, valamint az. orosz nyelv- és irodai amiku­tatás új irányzatainak kérdé­seit. 'Kitüntetési ünnepségnek bodzsával közösen aktívan támogatj a Délkelet-Ázsi á nak a béke, a jószomszédi vi­szony és az együttműködés övezetévé történő átalakítá­sát. A Szovjetunió és Viet­nam ismételten kifejezték készségüket a Kínával való kapcsolatok rendezésére, ami nagy jelentőséggel bír­na az ázsiai és csendes-óce­áni térség légkörének javí­tásában és a világbéke meg­szilárdításában. A vietnami vezető hiva­talos, baráti látogatásra hív­ta meg Mihail Gorbaesovot Vietnamba. A meghívást a szovjet fél örömmel elfogad­ta. adott otthont délután a Ba­rátság Háza. A Magyar— Szovjet Blaráti Társaság és a Művelődési Minisztérium ne­vében Apró Antail, a társaság efflnöke, és Rátkai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes nyújtott át különböző elisme­résieket a magyarországi orosz nyelvoktatás színvona­lának emelésében kiemelkedő eredlményít elért szovjet pe­dagógusoknak, valamint a MAPRJAL VI. kongresszusa előkészítésében aktív tevé­kenységet kifejtett magyar rasszistáknak. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden va­csorát adott Szufanuvong, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnöke tisztele­tére, aki hazánkban üdül MOSZKVA A Nyugat-Berliniben szí­tott ellenséges kampány elmérgesíti a légkört a vá­rosban és annak környékén, összeegyeztethetetlen a nyu­godt és normális helyzet fenntartására irányuló ér­dekkel — hangsúlyozták ab­ban a nyilatkozatban, ame­lyet kedden a szovjet kül­ügyminisztériumban tettek az Egyesült Államok ideig­lenes moszkvai ügyvivője előtt. Hasonló tartalmú nyi­latkozatot nyújtottak át a nap folyamán Nagy-Britan- n'a és Franciaország ideig­lenes moszkvai ügyvivőinek i'S. WASHINGTON A kongresszus alaposan lecsökkentette az amerikai külügyminisztérium költség­vetését a jövő pénzügyi év­re. Ennek következtében nemcsak a külügyi appará­tusban keli jelentős csökken­tést végrehajtani — mintegy ezer alkalmazott elbocsátá­sával, tucatnyi amerikai külképviselet bezárásával, vagy működésének korláto­zásával, — hanem jelentő­sen vissza kell fogni a más országoknak nyújtott gazda­sági segítséget is. Péntekig szekcióülések a MAPRJAL-kongresszuson Lépés a béke felé Erich Honecker, az iNSZEP KB főtitkára 4a képen jobb­ról) és Richard von Weizsäcker, az NSZK mai állam­fője, akkori nyugat-berlini főpolgármester 1983 őszén, az NDK 'fővárosban, Berlinben tárgyalt a kapcsolatok fej­lesztéséről. (Archív felvételünk) A fiatalabb újságolvasók aligha emlékeznék rá, hogy a második világháború be­fejezése után több mint két évtizeden át az úgynevezett berlini kérdés szinte napon­ta szerepelt az újsághírek­ben, mert majd minden nem­zetközi tanácskozásnak fon­tos témája volt. A hideghá­ború éveiben Berlin volt az egyik feszültséggóc és a ke­let-nyugati ellentétek is rész­ben itt csapódtak le. A ber­lini kérdés rendezésének út­ja mérföldkőnek számító lé­pés volt 25 évvel ezelőtt: az NDK kormánya 1961. au­gusztus 13-án, a Varsái Szer­ződés tagállamainak egyet­értésével lezárta Nyugut- Berlin felé addig nyitott ha­tárát. Németország feltétel nél­küli kapitulációja után a szövetséges nagyhatalmak Németországot négy megszál­lási övezetre osztották és a szovjet megszállási övezethez tartozó Berlint is négyhatal­mi igazgatás alá helyezték. A nyugati államok politiká­ja miatt Németország és Ber­lin kettészaikítása is bekö­vetkezett. Az amerikai, az angol és a francia övezetek egyesítésével létrehozott Nyugat-Berlint a hideghá­ború éveiben az NDK és a szocialista tábor elleni fel­forgató és kémtevékenység előretolt bástyájává tették. A berlini nyitott határ miatt a csempészéssel, a különbö­ző felforgató- és szabotázs­akciókkal, a szakemberek és az értelmiségiék átcsábításá­val több minit százmilliárd márka veszteséget akoztak az NDK népgazdaságának. A Szovjetunió és az NDK több javaslatot terjesztett elő a berlini kérdés megol­dására. a nyugati hatalmak és az NSZK azonban sem­miképpen sem voltak haj­landók lemondani a szocia­lista országok elleni akna­munka eme fontos hídfőállá­sáról. 1961. augusztus 13-án va­sárnap haj haliban NDK munkásőmatakulatolk és rendőri egységek zárták le a Nyugat-Berlint körülvevő több mint 160 kilométeres határt, s később megkezdő­dött a határt képező fal fel­építése. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke, alki annialk idején KB-tifkár volt és a nemzetvédelmi tanács titkáraként a határ lezárá­sának előkészítését és vég­rehajtását irányította, a kö­vetkezőket írja életútját be­mutató könyvéiben-: „Több­ször felteszik a kérdést, hogy annak idején túdatosan vállaltuk-e egy nagy hábo­rú kockázatát. A nyugati hatalmak a Varsói Szerződés nyilatkozatában olvashatták, hogy a szocialista országok tiszteletben tartják Nyugat- Berlim státusát. Mi nem szolgáltattunk Okot a NATO- nak katonai beavatkozásra. Olyan akciót hajtottunk vég­re, amelyet minden más füg­getlen, szuverén állam meg­tesz. A nemzetközi jognak Pz ENSZ által lefektetett elő­írásaival összhangban' hatá­rainkat vontuk ellenőrzés alá . . .” Honecker a továbbiakban rámutat, hogy a nyugati ve­zető köröknek 1961. augusz­tus 13-án tapasztalniuk kel­lett. hogy a szuverén szo­cialista német államot nem léhet sem zsarolni, sem fi­gyelmen kívül hagyni. A berlini határ lezárása elő­segítette a nyugati politiku­sok kijózanodását, s ily mó­don a hidegháborútól való későbbi eltávolodás előfelté­tele volt — állapítja meg az NDK-vezető. A határ lezárása után is még számos, nemzetközi döntést igénylő probléma várt megoldásra. A hideghá­borús időszak elmúltával a szövetséges hatalmak képvi­selői hajlandók voltak ismét közös tárgyalóasztalnál ta­nácskozni Berlin helyzetéről. A Szovjetunió, az Egyesül) Államok, Nagy-Britannia és Franciaország diplomatái hosszas tárgyalások után 1971 szeptemberében készül­tek el a Nyugat-Bertllnre vo­natkozó 'négyoldalú egyez­mény kidolgozásával Ebben egyrészt a nyugati haltaiknak elismerték, hogy Nyugat- Berlin nem része az NSZK- nák és nem kormányozható onnan, másrészt a Szovjet­unió kijelentette, hogy a» átmenőforgalom Berlin nyu­gati széktoriai és az NSZK között mentes lesz minden akadálytól. A szocialista német állaim Nyugait-Berlimmel, mint ön­álló politikai egységgel ala­kítja kapcsolatait. Az NDK NSZK, valamint az NDK és Nyugat-Berlin közötti vi­szony azonban állandóan kölcsönhatásban van egy­mással. A két német állam kapcsolatainak P hetvenes évek elején bekövetkezett javulása, az alapszerződés, a tranzitszerződés és egyéb megállapodások jelentősen elősegítették a Berlin körü­li problémák rendezését is. Az NDK és Nyugat-Berlin között az elmúlt másfél év­tizedben a kölcsönös érde­kek és előnyök alapján több gazdasági megállapodást kö­tötték. Ez év tavaszán má­sodízben került sor NDK ál­lamfő és nyugat-berlini kor­mányzó polgármester talál­kozójára. Erich Honecker és Eberhard Diepgen síkraszállt a viszony további rendezé­se melllett, mindketten szor­galmazták a gazdasági kap­csolatok bővítését. Az elmúlt évékben több al­kalommal, legutóbb idén ápri­lisban, a második világhá­ború idején eredeti helyük­ről elszállított kulturális ja­vakat — szobrokat, dombor­műveket — cseréltek egy­mással az NDK és Nyugat- Berlin képviselői. A szocialista német állam és a területének közepén el­helyezkedő kapitalista „ki­rakatváros” együttélése azonban távolról sem mond­ható harmonikusnak. Nyu­gat -Berlin ma is az NDK elleni propaganda fontos hídfőállása és a város rá­dió és televízió állomásai az NDK minél nagyobb tö­megeihez igyekeznek eljutni műsoraikkal. Az NDK sajtó­ja gyakran ad hírt arról, hogy különböző szervezetek, személyek, Nyugat-Berlin különleges helyzetével, a tranzit útvonalak adta le­hetőséggel visszaélve em­bercsempészést, hírszerző te­vékenységet folytatnak. A fal nyugati oldalán néha sú­lyosabb, máskor csak ki­sebb, kellemetlenkedő pro­vokációkat hajtanak végre az NDK államhatára ellen. Az NDK államfője a már említett könyvében hangsú­lyozza, hogy 1961. augusztus 13-án az NDK kormánya lé­pésével nagyiban hozzájárult a béke megőrzéséhez, német földön és Európában. A 25. évforduló megünneplésére készülő NDK fővárosban ezt a megállapítást hirdetik a a plakátok, ezt emelik ki az eseményt felidéző cikkek. Szerdán. augusztus 13-án nagygyűlést rendeznék, ame­lyen Erich Honecker mond ünnepi beszédet. Pach (Ferenc (Berlin) A 60 éves Fidel Castro magyar kitüntetése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban köszöntöt­te Fidel Castro Ruzt, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit- ké. át, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisz­tertanácsának elnökét 63. születésnapja alkalmából. Az Elnöki Tanács ebből az al­kalomból Fidel Casitrónak a szocialista országok közössé­gében a békéért és a társa­dalmi haladásért folytatott kiemelkedő tevékenysége el­ismeréséül, valamint a ha­zánk és Kuba közötti bará­ti kapcsolatok elmélyítésé­ben szerzett érdemeiért u Magyar Népköztársaság Gyé- mántokkal Ékesített Zászló- rendjét adományozta. Mai kommentárunk Egy karikatúra margójára Fogát csattogtató vérebként ábrázolta a dél-afrikai fajüldöző rezsimet az angol The Economist a közel­múltban. Igaz, a hetilap karikatúráján a kilátásba he­lyezett szankciók ellen készül gyilkos rohamra a fe­nevad, de a .rajz általában is találó jellemzését ad­ja aiz apartheid-rendszernek. Mintegy ennék alátá­masztására Pretoria a minap újabb bizonyítékát adta akresszív szándékainak: egységei mélyen behatoltok Angola területére, repülőgépei többszőr megsértették annak légterét, nagyobb támadás előkészítésére uta­ló csapatösszevonásoifcat hajtott végre a határtérségben. A DélAfrikal ügyeiben jérjtiasi olvasó persze tud­ja: az völma, a meglepő, ha nem ilyen, léhangoló hí­rek érkeznének a világnak ebből a csücskéből. A faj­üldöző rendszer fehér urlai egyre eszeveszettebben vagdalkozmak. Sőt, van olyan minisztere is az otta­ni féhér kormánynak, aki arról próbálta meggyőz­ni a (brit) Nemzetközösség odaküldött közvetítőit: ha elég „terroristát” — értsd: feketét! — ölnék meg, akkor konszolidálódni fog a helyzét a Dél-aífrikai Köztársaságban. Es itt nem csupán önáltatásról van szó, hanem arról, hogy nagyon is komolyan veszik a 'gyilkolást. Tavaly egész éviben 879-en, az idén ed­dig már legalább ezren esték áldozatul a hatalmuk­hoz foggal-körömmel ragaszkodó fehérek terrorjának. Egyes becslések szerint csak a rendkívüli állapot új­bóli, június 12-ii bevezetése óta több mint tízezren tűn­tek el Dél-Afri kában. De nemcsak a 33 millió helyi laikusság 73 százalékát kitevő feketéket veszélyezteti a rezsim. VesZélyeZteti a környező államokat is, most éppen a haladás útján legkövetkezetesebben járó Aqz golát. És már nem hallgat senkire — Nagy-Britehndá- és az Egyesült Államokra sem, akik pedig mintí- - -dig a pántját fogták, és most is csalk látszatintéz­kedések megtételére próbálják rászorítani Pretóriát. A karikatúrán a véreb pórázát nagy-nagy erőfeszí­téssel még tartani képes egy úriember, de mi lesz. ha a fenevad elszabadul? Vajon gondolnak-e arra Londonban és Washingtonban a még mindig vaciidá- ló politikusok? Vajon1 mennyi áldozatot kell még hoz- niak Dél-Afirika fekete lakóinak, akik csupán állaim- polgári jogaikat szeretnék kiharcolni, s a környező országokban élőknek, akik a térség békéjéért és fel­emelkedéséért küzdenek? KOCSI MARGIT Gcraizimov sajtóértekezlete A szovjet-amerikai konzultációk folytatódnak A szovjet kormány a lehető legkomolyabban és nagy fe­lelősségtudattal mértegek, hogyan döntsön a fötld alatti atomiéi sé rletekre tömő ndott moratórium további sorsé­ról — jelentette ki a keddi sajtótá jékoztató j án Gén nagyíj GertásZimav, a szovjet kül­ügyminisztérium szóvivője azzal kapcsolatban, hogy az egyoldali válláíás határideje augusztus 6-án lejárt. Bejelentette, hogy augusz­tus 11-én és 12-én Moszkvá­ban szovjet és amerikai szak. értői konzultációk voltak az űr- és atomfegyverekkel kap­csolatos kérdésékről. A kon­zultációk a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó előkészületéinek keretében zajlanak. Korrigálta Larry Speakes fehér házi szóvivő közlését, aki szerint a moszk­vai tárgyalások a csúcsitallál- kozó előkészületeit szolgálják, kijelentve, hogy a szakaszos­ság alapján most inkább a miniszterek találkozójának előkészületeiről van szó, s hozzátette: a találkozó meg­tartását a genfi tárgyalások megtorpanása tette szüksé­gessé. A találkozó légkörét tárgyszerűnek minősítette. A továbbiakban elmondta, hogy párhuzamosan több szovjet—amerikai megbeszé­lés is folyik: volt egy a kí­sérteti atomrobbantásokról ; jelenleg Moszkvában folyik a már említett találkozó az atom- és űrfegyverekről; a harmadik találkozó, a szov­jet—amerikai kapcsolatokról, rövidesen megkezdődik. Washingtonban a tárgyaló - sok bizalmas jellege rneOlleti lépnek fel, többék között maga Shultz külügyminiszter is. Számunkra a bizalmas jelleg nem gond — jelentette ki Geraszimov. Inkább a? amerikai fél számára prob­léma, és példának Pait Buc- h'anant, a Fehér Ház képvi­selőjét hozta fel, aki egy tévéinterjúban kijelentette, hogy az amerikai küldöttség­nek Moszkvában nincs szán­déka engedményeket tenni és lemondani az űrfegyverke­zési program, a Hadászati Vé­delmi Kezdeményezés meg­valósításáról. Az ilyesfajta kijelentések aláássák a tár- gyaílások bi zallmass ágénak amerikai részről történő sür­getését — mulat ott rá Gera« szimov — sőt : az amerikai szándékok merevségről árul­kodnak. Pat Buchanan szerint a napirenden csak egy kérdés szerepel: ki hozza létre 3 hadászati Védelmi rendszert, az Egyesült Allíamok. vagy a Szovjetunió, vagy a két or­szág együtt, ahogy azt az (amerikai) elnök javasolja, A Szovjetuniónak azonban nincs Hadászati Védelmi Kezdeményezése, hanem Ha­dászati Békekezdeményezése van, mondotta egyebek közt a szóvivő.

Next

/
Thumbnails
Contents