Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
8 Képújság 1986. augusztus 9. Naponta huszonhétezer lakásavató EXPRESSZANALÍZIS A takarmányszemek olaj- és nedvességtartalmának meghatározását végzi az atommag bizonyos tulajdonságait felhasználva az elviekben is új módszer, amelyet az odesszai „Piscsepromavto- matika” tudományos-termelési egyesülés és a krasznodari olajos növények tudományos-termelési egyesülés szakemberei közösen dolgoztak ki. Az új műszer másodpercek alatt végzi el az expressz-analízist, amelynek eredményeit egy display képernyőjén jeleníti meg. L. Volkov, A. Szidorov és V. Szoko- lov; a fejlesztés során hat találmányra kapott védelmet. A műszert szabadalmaztatták az USA-ban, Angliában, Franciaországban, az NSZK-ban és Kanadában. A Szovjetunióban naponta átlagosan 27 ezer család költözhet új lakásba. Az SZKP XXVII. kongresszusa által jóváhagyott gazdasági és társadalmi fejlesztési fő irányoknak megfelelően évente további mintegy tízmillió fő lakáskörülményeinek javítására kerül sor. Jelenleg a Szovjetunióban évi több mint kétmillió lakás épül, ami körülbelül azonos az USA, Kanada és Nagy-Bri- tannia együttes lakásépítésével. Ennek ellenére a lakáskérdés továbbra is gondot jelent, különösen a szibériai és távolkeleti új építkezések körzeteiben. A lakás- és házépítés programjának felgyorsítására hozott pártprogramot kommentálva Mihail Koroljov, a Központi Statisztikai Hivatal vezetője elmondta, hogy a tizenöt év alatt minimálisan kétmilliárd négyzetméternyi lakást kell felépíteni, és biztosítani kell minden szovjet család számára az önálló lakást vagy családi házat. Mihail Koroljov elmondta továbbá, hogy már most is a városi családoktöbb mint 80 százaléka él önálló lakásban. 1990-ig 565-570 millió négyzetkilométernyi lakás kerül felépítésre, ami több az előző öt év építkezéseinél. A lakásépítési program feszített, de réális és megvalósítható. A házgyárak megkezdett rekonstrukciója, teljesítményük növelése, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek hasznosítása - mind a probléma megoldásának jelentős felgyorsítását eredményezik. Gyógyító kezek A meleget sugárzó kéz gyógyító hatással lehet a betegekre - ezt a felvetést olvashattuk a Szovjetszkaja Rosszija című lap egyik cikkében. Ebben többek között szóba kerül egy Moszkva közelében található szanatórium, ahol az orvosok és az ápolónők a gyakorlatban alkalmazzák a kézmozdulatokkal történő gyógyítást. Néhány perc alatt képesek csökkenteni a krónikus hipertóniában szenvedők vérnyomását, megszüntetni a fejfájást. A kísérletben részt vett e gyógymód Szovjetunióban ismert szakértője, Dzsuna Davitasvili is. Vlagyimir Kotyelnyikov, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke kommentárjában többek között elmondta: „A modern rádióelektronikus készülékek segítségével elvégeztük az élettevékenységek folyamatában az ember körül kialakuló fizikai erőterekvizsgálatát. Mint azt a kísérletek bizonyították, ezek az erőterek értékes információkat hordoznak a szervezet fiziológiai rendszereiről. „Biológiai erőtereket nem észleltünk, és ez a tény, elképzelhető, csalódást okoz azoknak, akik tudományos szenzációkra számítottak - mutatott rá a tudós. Ám az ember fizikai erőtereinek vizsgálata mégis eredményesnek bizonyult, és alapul szolgálhat az orvostudomány újabb ágaihoz”. Az elvégzett vizsgálatok eredményeinek felhasználásával megkezdődött új orvosi diagnosztikai módszerek kidolgozása. Folyékonykén-termelés Lengyelországban a kén - a kőszén és a réz mellett - az egyik legjelentősebb természeti kincs. Az évi kénkitermelés már több éve meghaladja az évi ötmillió tonnát. Ebből négymilliót exportálnak (közel felét a szocialista országokba, közöttük hazánkba is). A kitermelés folyamatosságának biztosítása érdekében új kénbánya épül a Visztula menti Ősiekben. Érdekes a bánya kitermelési módszere. A bánya nyílásaiba a közeli Polaniec erőműből származó magas- nyomású gőzt préselnek. Az így kitermelt kén cseppfolyós halmazállapotú, amelyet tartálykocsikkal, majd tartályhajókkal juttatnak el a megrendelőkhöz. A Vénusz új rejtélyei Szovjet tudósok váratlan vonásokat fedeztek fel a Vénusz életrajzában. A Ve- nyera-15 és Venyera-16 szovjet bolygóközi állomások által továbbított „radarportrékat" vizsgálva a bolygó felületén számos gigantikus krátert találtak. Átmérőjük 8-10 kilométer. Közülük sok képződmény 1 milliárd éves. A tudósok megállapították, hogy régi keletkezésük ellenére ezek a kráterek eszményi állapotban maradtak fenn. Relief-szerűek, jól szemügyre vehetők a felvételeken. A Földön viszont egyetlen ilyen régi kráter sem maradt: idők folyamán egyszerűen széttöredeztek. Ez azt jelenti, hogy a Vénuszon a legutóbbi 1 milliárd évfolyamán gyakorlatilag semmi sem történik. Ellenkező esetben a vulkanikus és a tektonikus tevékenység ott hagyta volna nyomait. Létének legkülönbözőbb szakaszaiban a Vénusz nyilvánvalóan jóval aktívabb „életmódot” folytatott, mint a Föld. Lehetséges, hogy a Vénuszon a Nap közelsége folytán minden geológiai folyamat sokkal intenzívebben zajlott le, s ennek következtében aktivitása egymil- liárd évvel korábban kimerült. A Vénusz rendkívül sűrű légköre, a benne lévő anyag tömegét tekintve 300 méter vastag kőzetréteggel egyenértékű. Ezért- csakis igen nagy meteoritok hagyhatják ott „kézjegyüket” a felszínen. Ahhoz például, hogy 140 kilométer átmérőjű kréter keletkezzék, a kozmikus test átmérőjének körülbelül 14 kilométernek kell lennie. Tangsan - a feltámadt város . A Főnix park fagylaltárus nénije tíz év távlatából is úgy emlékszik arra a borzalmas hajnalra, mintha csak tegnap történt volna. A földből vakítóan fehér fénycsóva tört az ég felé félelmetes morajlás közepette. Azután elkezdett mozogni a föld és minden, ami rajta volt. Recsegett-ropogott az épület, majd elkezdtek dőlni a falak. A többire nem emlékszik. A szerencsések közé tartozik, akiket élve ástak ki a romok alól. Közeli családtagjai közül tizenketten lelték halálukat a tégla- és betontörmelékek alatt. Csou néni emlékszik, de már nem álmodik arról a napról. Tekintete nem rettegést, hanem bizalmat és belenyugvást tükröz. BizaF mat a jelenben és a jövőben, belenyugvást a fájdalmas múltba. 1976. július 28-án, hajnali 3 óra 42 perc 53 másodperckor nyári álmát aludta a Pekingtől mintegy 180 kilométerre I levő iparváros, Tangsan több mint egymillió lakosa, amikor elkezdődött a földrengés. Alig 23 másodperc alatt a sokszáz éves városból szinte semmi sem maradt. A lakóházak, a középületek, a gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények kártyavárként omlottak össze a Richter-skála szerint 7,8 fokozatú gyilkos földrengés csapásai alatt. A Kína történetében legnyagobb méretű természeti katasztrófa négyszáz Hirosimára dobott atombomba pusztító erejének megfelelő energiát szabadított fel és szinte pillaI natok alatt 20 millió tonna törmelékké változtatta a virágzó kínai iparvárost. A város több mint egymillió lakosából a nemrég közzétett hivatalos adatok szerint 242 769 ember életét vesztette és csaknem 165 000 súlyosan, vagy köny- nyebben megsérült. Sok ezer család teljesen kipusztult és több ezer gyermek árván maradt. Közel négyezren egész életükre bénákká váltak. Teljesen megsemmisült a város épületeinek 79 százaléka és ipari felszereléseinek 55 százaléka. Az anyagi kár értéke meghaladta a 3 milliárd jüant. A példátlan katasztrófa óta tíz esztendő telt el. Tangsan város 48 éves polgármestere, a földrengés egyik túlélője, Csang Csin-cseng meghívta a Pekingben dolgozó külföldi tudósítókat, az évforduló alkalmából látogassák meg a mitológiai főnix madárként hamvaiból újjáéledt, feltámadt Tangsant. S amikor szállodánk ablakán kitekintettünk, elállt a lélegzetünk. Ameddig a szem ellát, csupa 5-6 emeletes lakóépület, széles sugárutak, óriási parkok, üzleti negyedek és mindezektől meglehetősen távol az új gyárak és üzemek sorakoznak. Akad közöttünk, aki nehezményezi, hogy túlságosan egyformák, jellegtelenek az épületek, s hogy a város arculata egysíkú. A többség azonban a lényegest veszi észre: a nagy földrengés romhalmazából megszületett Kína legkorszerűbb ipari nagyvárosa, amely sokkal tágasabb, mint annak idején volt, s lakosainak száma csaknem kétszázezerrel több mint 1976 júliusában, a katasztrófa előtt. A város túlélői, a kínai hadsereg egységei és az ország minden részéből odasereglett építőmunkások százezrei nem csupán újjáépítették, hanem maradandót alkottak. Ellátogattunk a Főnix parkba, ahol idősek, fiatalok és gyermekek gondtalanul sétálnak, szórakoznak és játszanak. Kísérőnk szavaiból megtudjuk, hogy három létesítmény vészelte át nyomtalanul a nagy földrengést - egy több száz éves pagoda, Mao Cetung szobra és az a fal, amelyet a „kulturálisforradalom” alatt emeltek Mao-idéze- tek hirdetésére. Vendéglátóink azonban nem ezekre büszkék, hanem új városukra, a város főterén emelt emlékműre és arra a tényre, hogy az 1979-ben megkezdett újjáépítést lényegében befejezték, s a tangsaniak 98 százalékát új, korszerűen felszerelt és földrengésálló lakóházakba költöztették. Azokat, akik túlélték ugyan a földrengést, de egész életükre bénákká váltak, külön erre a célra épített kórházakban és szanatóriumokban kezelik. Csak tolószékeken tudnak közlekedni, de akad közöttük, aki könyvet ír, idegen nyelvből fordít, kosarat fon, vagy más módon igyekszik hasznossá tenni magát. Ök is emlékeznek és egyszersmind emlékeztetnek. Mint azok az árvák, akik a városi tanács szerető gondoskodását élvezik, s közülük a nagyobbak viharos éjjeleken, ma is sikoltozva ébrednek, mert azt hiszik, hogy megint jön a földrengés. A tanácsi napköziben vidám gyermekműsorral búcsúztatnak bennünket. A tangsani gyermekek a szocializmus nagyszerűségéről, az emberi szeretetről és a barátságról énekelnek. És természetesen a jövőről, amelynek bizonyossága ott csillog a szemükben. ÉLIÁS BÉLA Épül Tiada, a BAM fővárosa Taskenti lakóház
