Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
1986. augusztus 9. ^fepÜJSÄG 9 Mit várnak a robotok az embertől? Alig egy évvel ezelőtt a népszerű személygépkocsikat előállító Moszkvics-gyár karosszériahegesztő üzemében megismerkedtünk Agat Kirejewel. Számára a karosszéria összehegesztése egy pillanat müve volt az automata be- és kikapcsolásával. - Rutinmunka - mondta Agat. Ugyanakkor megismerkedtem egy másik „hegesztővel”, Bétával is. Béta robot volt. Sokáig elnéztem, milyen módszeresen hegeszti össze huszonöt ponton a karosszériát, s eközben milyen pontos és fáradhatatlan. Társaival együtt tizenhat hegesztőt helyettesít. Akkor, egy évvel ezelőtt az üzemben hat robot volt. Jegyezzük meg ezt a számot. Most pedig ejtsünk néhány szót az itt gyártott Moszkvicsról. ... Volt idő, amikor a Moszkvics nemcsak a hazai piacon, hanem külföldön is kelendő volt. Idővel azonban a konkurens cégek korszerűbb modelleket fejlesztettek ki, a Moszkvics pedig csak önmagát ismételgette. A nemzetközi autóversenyeken még meg tudta mutatni erősségeit, de a piac az nem rallye. E téren más verseny folyik, és a Moszkvics elmaradt vetélytársaitól. Togliattiban, a Ladákat és Nivákat előállító fiatal városban ebből a szempontból könnyebb a helyzet. Új modell kell? Miért ne? Hely van rá. Új épülettömböt emelnek és felszerelik a szükséges berendezésekkel. A csaknem a főváros központjában elhelyezkedő Moszkvics-gyárnak viszont nincs hova terjeszkednie, hiszen szinte szó szerint körül van fogva. Ideig-óráig tehát a régi modellt kellett gyártani az elavuló gépeken, s így egyre nehezebb lett a jó minőség fenntartása. Emellett egyre érezhetőbb a szakemberhiány is. Az iskolából kikerülő fiatalokat még a magas kereset sem vonzza a nehéz és monoton munkára. Ki kellett törni ebből a körből, vagyis olyan üzemi rekonstrukciíót kellett végrehajtani, amelynek segítségével nemcsak a Moszkvics következő modelljét lehet versenyképessé tenni, hanem az eddigi öt-hét év helyett két-három évenként újabb és újabb modelleket lehet kibocsátani. Az efajta gyorsítás, a műszaki és szervezési rugalmasság érvényesítése konkrét és tipikus példája a szovjet gazdaságban végbemenő változásoknak. De vajon hogyan lehet az öt-hét éves időt két-három évre csökkenteni? Irányítási szempontból az üzem, s általában a termelés információs rendszer. A Moszkvics-gyárban használt anyagok skálája több ezer cikket tartalmaz. A gyárnak a berendezések és gépek karbantartásához 6200 féle, az energiaszolgáltató berendezésekhez pedig 600 féle pótalkatrészre van szüksége. Ehhez jön a part- nervállatoktól kapott 30 ezer féle szerszám. Ezenkívül még több ezer dologra kell felügyelni. Mindez az adatok özönét eredményezi. A háromszáz ember munkáját helyettesítő két számítógép már nem győzte a számolást. Az automatizált termelésirányítási rendszerre történt áttéréssel szabaddá lehetett tenni az utat az információk számára, operatívabbá válhatott az adatközlés és körülbelül a negyedével csökkenhetett az adminisztratív irányító apparátus. A Moszkvics-gyár rugalmas, robotokat alkalmazó termelése természetesen nem szül munkanélküliséget, hiszen a környéken több olyan üzem is van, amelyben a munkaerőhiány idültté vált. Ezekben a gyárakban az is talál munkát, aki nem akar szakmát változtatni és az is, akinek egyszerűen mindegy, milyen munkát végez, és milyen géppel. Az új feltételek viszont minőségileg új hozzáállást követelnek a munkához... Ma az üzemben dolgozó munkások iránti egyik követelmény, hogy tanulják a számítógépek használatát. Már több száz dolgozó kérelmezte, hogy írassák be számvezérlésű szerszámgépek, robottechnikai berendezések és rugalmas gyártó rendszerek kezelését oktató tanfolyamokra. Szergej visszaemlékezik, hogyan hozták meg az üzembe az első robotot, melynek ára izgalmat keltett. Az emberek - egyesek kissé kételkedve - eljöttek, hogy munka közben lássák a robotot.- Hány pontot hegeszt a Béta? - kérdezték a munkások.- Percenként huszonötöt.- De a legjobb hegesztő akár ötvenet is meg tud csinálni.- Hibás a számítás - vetette ellen Szergej Harin. - Hiszen az ötven a felső határ. De vannak közben pihenők, cigarettaszünetek is. A robot nem ismer effélét. Aztán a minőség: az ember talán el tudja találni ugyanazt a pontot kétszázezerszer egymás után? A robotéi tudja találni. Csak azt várja, hogy az emberek biztosítsák számára az egyenletes ritmust, a folyamatos levegőellátást és a szakszerű karbantar tást. Általában pedig az embertől eltérően a robot nem tud hozzászokni a rendetlenséghez és megbékélni vele, hanem magas fokú szervezettséget és rendet igényel minden téren. ...Tehát a Moszkvicsban egy éve még csak hat robot volt. Ma pedig ötszáz Egész részlegeket és szalagokat alkotnak. Javul maguknak a robotoknak a minősége és megbízhatósága is és észrevehetően változnak a velük dolgozó emberek is. A vállalatnál kialakulóban van az újszerűén dolgozó és gondolkodó emberek kollektívája, a XXI. század munkáskollektívája. RUSZLÁN LINYEV Rózsaszüret Bulgáriában Az illatos arany Június egyik vasárnapján, a rózsaszüret idején minden évben megválasztják Bulgáriában a rózsakirálynőt. A színpompás ünnepségnek mindig soka bélés külföldi látogatója. A ceremónia szereplői és vendégei az idén a kazanlaki rózsaintézetnél találkoztak. A reggeli napfény körülölelte a népviseletbe öltözött és rózsakoszorúkkal ékesített lányok tarkaságát. Vidám ének közepette megérkeztek a felvirágzott kocsik, lovaik ugyancsak-rózsakoszorúval díszítve. Jöttek a tánccsoportok: lányok és gyermekek, ruhájukon, hajukon, kezükben mind-mind rózsa. Végül feltűnt, természetesen rózsákat hintve a legszebb lány - a rózsakirálynő. Fiatal fiúk rózsavizet szórtak a vendégekre, körtánc kezdődött, majd megló^ dúlt a tömeg és énekelve vonult végig a város utcáin. Szinte az egész Kazanlak részt vett ezen a hagyományos bolgár ünnepen. A virágok királynője Csudomir bolgár író így ira virágok királynőjéről: „Majd minden szerző Kis- Ázsiát nevezi őshazájának. Az olajrózsa tudományos neve Rosa Damascena, azaz damaszkuszi rózsa. Talán nem a legszebb a rózsák között, virágjai nem tündökölnek, de a csodás hangú fülemüle sem a legszínesebb madár." Az olajrózsa a 17. században került Bulgáriába és Kazanlak és Karlovo völgyeiben találta meg a legkedvezőbb fejlődési feltételeket. Azóta Rózsavölgynek nevezik ezt a vidéket. A Balkán-hegység hegyláncai a hideg északi szelektől, a Szredna Gora hegyei a dél forrósága ellen védi a tájat. Az Európában évente előállított 1650 kg rózsaolaj több mint a fele, 850 kg Kazanlakból származik. Ka- zanlakot ezért nevezik „európai Kasmírnak”, a „Rózsák hazájának”. Blanqui francia természettudós és publicista, aki 1841 -ben járt Bulgáriában, így jellemezte a rózsaszüretet: „Rózsaolaj-készítés- kor a falvakat valósággal elárasztják a rózsalevelek, a lovak' mintha parfümös szőnyegen szaladnának”. Reggeli harmat idején Egy május végi reggelen szédítő rózsaillattal köszönt bennünket a Kazan- laktól 10 km-re fekvő Milevo falu, tiszta a levegő, könnyű szellő lengedez. Rózsalevelekkel színültig rakott kocsik jönnek velünk szembe. Sürget a munka - a Rózsa-völgyben 20 nap alatt le kell szedni, összegyűjteni és a közeli olajlepárlóba szállítani a szirmokat. A faluban figyelmeztettek: „Keljetek fel a szedőkkel együtt 4 órakor, nehogy elmulasszátok a harmatot!” A rózsaföldek a falutól délre fekszenek. A nap első sugarai már a virágmezökön találnak bennünket. A látvánnyal egyszerűen nem lehet betelni - a rózsatenger, sehol egy tenyérnyi zöld, a harmatcseppek kristályként csillognak, az ember meg- részegül az illattól. A levegő tiszta és átlátszó: tisztán kivehetők a távoli Balkánhegység fenyvesei. Milevo a Szredna Gora hegység lábánál fekszik. A szedőknek azonban nincs idejük a táj szépségében gyönyörködni: napkeltéig mindent le kell szedniük. A 80 éves Sijka Mravova így indokolja a sietséget: „Miért ilyen korán kell ezt a munkát elvégezni? Hát azért, mert ilyenkor a legfrissebb és legaromásabb a rózsa, s ha harmatos, vagy megázott, még inkább! Ebből lesz a legjobb rózsaolaj. Az én időmben az emberek mindig egyet kortyoltak a friss rózsaolajból. Én magam is, ha nyugtalan vagyok, iszom egy kevés rózsavizet - ez mindig megnyugtat!” Parfüm lesz belőle Késő délután kerülünk a Milevótól 5 km-re fekvő olajgyárba. Itt átható még csak az illat! Egész nap ömlik ide a rózsafolyam. A tartályok színültig megtelnek. Derekas munka folyik: reggelig az egész napi termést fel kell dolgozni illatos arannyá, rózsaolajjá. Miso Manev, a Parfüm- és Illóolaj Intézet technológusa, aki a szállítmányokat ellenőrzi, elmondja, hogy a bolgár rózsaolajat a világ valamennyi illatszergyára kiváló minőségűnek ismeri el. Kis részéből illóolaj készül, a nagyobb rész valamennyi parfümféleség alapanyaga. Legnagyobb előnye, hogy tartós illatot kölcsönöz a parfümnek, ezért rendkívül keresett. Legfőbb vásárlói Franciaország, Japán, az NSZK, az Egyesült Államok és Kanada illatszergyárai. A rózsa nemcsak a szerelem virága, de fontos valutaszerző forrása is Bulgáriának. SANA DIMITROVA Vanyino-Holmszk kikötő fontos szerepet játszik Szahalin fejlődő városainak és településeinek életében. Innen indulnak a vasúti komphajók a szigetre. A Szahalinra küldött szállítmányok túlnyomó részét vízi úton továbbítják komphajókkal. SZAHALIN Folyókon, tengereken Csehszlovák vízi szállítás A Csehszlovákia területén áthaladó folyók - kis kivétellel - teherhajózásra alkalmatlan kis folyócskák. Hatalmas folyamokká csupán az ország határain túl válnak. Nemhiába nevezik néha Csehszlovákiát Európa forrásvidékének. Annak ellenére, hogy a hajózás fejlesztésének feltételei meglehetősen kedvezőtlenek, Csehszlovákiában igyekeznek kihasználni a vízi szállítás előnyeit. A 475 kilométernyi hajózható út nagyobb részét a 302 kilométer hosszúságú Elba-Moldva vízi út teszi ki. A másik hajóvonal a Duna 173 kilométeres szakasza. Részint hajózható az Odera, s már a közeljövőben alkalmas lesz vízi szállításra a Vág is. Míg 1980-ban 10 millió 456 ezer tonnányi árut szállítottak a vízen, 1985-ben ez a teher 14 millió tonnára gyarapodott. A vízi utakon szállított minden tonna többlet nem csupán pénzmegtakarítást jelentett, hanem lényegesen tehermentesítette a vasúti és közúti teherszállítást is. A vízi szállítás növelése érdekében bővítették és bővítik a kikötők és átrakodó állomások kapacitását. A legutóbbi öt év alatt a fejlesztés súlypontjába a már meglévő vízi utak átépítése került. Ennek köszönhetően hajózható már az egész év folyamán a Prága és Melnik közötti útszakasz. Kibővítették a pozsonyi kikötőt, ahol új víztárolót és több fedett rakterületet építettek. A kikötő kapacitásának 1988-ig el kell érnie az évi kétmillió tonnát, nem is beszélve a jobb hajózási feltételekről, a hajók jobb kihasználásáról, valamint az áru ki- és berakodásának jobb feltételeiről. Az elkövetkező években Csehszlovákia azzal is számol például, hogy az Elbán a szállítást egészen Pardubicéig hosszabbítják meg, s hajózhatóvá teszik a Vág alsó folyását egészen Vágszeredáig. Csehszlovák hajók külföldre is szállítanak árut. Az Elba folyón át elsősorban Hamburg és Lübeck kikötőjébe, a Dunán át pedig magyar, jugoszláv, bolgár és szovjet kikötőkbe. Ezzel Csehszlovákia olyan devizát takarít meg, amit külföldi szállítóknak kellene fizetnie, ha azok szolgálatait venné igénybe. Csehszlovákia, bár szárazföldi ország, tengeri hajózást is folytat: 14 tengerjáró hajója van, összesen 175 ezer tonna űrtartalommal. Elsősorban a külkereskedelem érdekeit szolgálják. A kisebb hajók gépeket, beruházási egységeket és vasárut szállítanak. Öt nagyobb hajó tömegárut, érceket és cukrot fuvaroz. A csehszlovák hajókat külföldi szállítók bérlik, elsősorban szén, érc és gabonanemüek szállítására. Ajövőben a nyolc legdrágább hajót fokozatosan újakkal cserélik fel.
