Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
1986. augusztus A irfëPÜJSÀG 5 Környezetvédelmi bírság Tisztaarcú kedves öregúr keresett fel a minap, * rengeteg, főleg az egészséges életmóddal kapcsolatos ötletével. Nyilvánosságra nem vágyik, de hát valamiképpen mégiscsak el kellene mondania az embereknek, hogy vigyázzanak magukra, mozogjanak sokat, fogukat rágásra használják, s esténként hideg vízzel is tusoljanak. Fontos ez. hisz az embert úgyis annyi veszély fenyegeti. A vegyszerek legfőképp. Ezért aztán az a javaslata, hogy az utcákon a világító- testeket szórják be rovarirtó szerrel, a szúnyogok, a legyek úgyis a fénybe repülnek, s ez a fénycsapda okozná a pusztulásukat. Figyelemre méltó ötlet, hisz úgyis kevés pénz jut a városokban, vízpartokon a rovarirtásra. Vízszennyezés, légszennyezés, zajártalom, — mindennap hallott fogalmak. Most, a dohányzás elleni kampány idején nyilatkozta egyik jeles művészünk: azért szokott le a cigarettáról, mert amúgy is éppen elég ártalmas anyag kerül a szervezetébe a táplálékkal, s a levegővel, amit beszív. így igaz. hiszen például a permetezett gyümölcsnél, szőlőnél gyakran nem várják be a hatóanyag elbomlási idejét, pedig, különösen ha túladagolják, mérgező a vegyszermaradvány. Ha az ellenőrök ilyen vegyszert tartalmazó gyümölcsre bukkannak, szigorúan büntetnek. A büntetés, a birság semmiféle környezetszennyezésnél nem marad el. Tolna megye szerencsés helyzetben van, hisz az ipartelepítés a 60-as évek elején indult, s ekkor az üzemeket éppen környezetvédelmi okokból távolabb építették a lakott településektől. Azok az üzemek, amelyek a város központjában maradtak, mint például a Bonyhádi Zománcárugyár, a zajártalom miatt bírságot fizetnek, az említett vállalat például közel hatszázezer forintot. A TOTÉV tamási betonkeverő üzeme a zajbírságtól úgy „menekült" meg, hogy a lakóépületekkel körbevett üzemét egyszerűen megszüntette. Gyakori a vízszennyezés, s nemcsak a mezőgazdaság ban, bár sokat mondó adat, hogy a megyében 212 893 hektár területet műtrágyáznak, s a hatóanyag 44,5 százaléka. nitrogén. Az élővizek szennyezésénél a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság szabja ki a bírságot, míg a Víz- és Csatornamű Vállalat akkor büntet, ha a meglévő csatornába kötik a szennyvizet, amely sok szennyező vegyi anyagot tartalmaz. A Víz- és Csatornamű Vállalat ellenőriz, ugyanakkor maga is bírságot fizet, s nem is keveset. Mégpedig azért, mert a szennyvíztisztítók kapacitása kicsi, s nem kellőképp tisztított víz kerül innen az élővizekbe. Dombóváron. Bonyhá- don, Szekszárdon, Nagymányokon fordul ez elő, a bírság összege 38, millió forint. Minthogy azonban a bonyhádi szennyvíztisztítómű kapacitását bővítik, a bírság összegét módosították, Sajátos ellentmondás: bírságot fizet az is, aki bírságol, méghozzá azért a mulasztásért, amit maga is elkövet. Mindez tíz éve van így, a környezetvédelmi törvény életbelépése óta. A törvény úgy rendelkezik, hogy aki tevékenységével vagy mulasztásával az emberi környezet szennyeződését, ártalmát vagy károsodását idézi elő, köteles az általa okozott környezeti szennyeződést, ártalmat, károsodást korlátozni vagy megszüntetni, továbbá a megfelelő védekezést kialakítani. Aki ezt nem teszi, bírságot fizet. A vállalatok ugyanakkor kifogásolják a bírság összegét, noha ennek mértékét jogszabály szabja meg. Az elmúlt évben a üalmandi Mezőgazdasági Kombinát 1,3 millió forintot fizetett — vízszennyezésért. Három sertéstelepéről; a nagykondáiról, a csurgópusztairól és a szarvasdiról a Kapósba vezették a hígtrágyát. A környezetvédelem érdekében a kombinát már megtette a szükséges lépéseket a VII. ötéves terv folyamán rekonstrukciót hajtanak végre, áttérnek az almos technológiára egyrészt, másrészt hígtrágyatározót, szikkasztót alakítanak ki, s a hígtrágya kiszórásához szükséges gépeket is megvásárolják. Közép-Európában egyedülálló a Simontornyai Bőrgyár szennyvíztisztító-berendezése, azonban a szigorú magyar szabványoknak mégsem felel meg. Az elmúlt évben a gyár 2,7 millió forint szennyvíz- bírságot fizetett, s arra kényszerül, hogy korszerűsítse a berendezéseit. Jelentős környezetszennyezőként tartják számon a paksi konzervgyárat: tavaly 1,6 millió forint bírsággal sújtották. A mosólébe kerülő szerves növényi hulladék a Dunába ömlik, — a közeljövőben kialakítandó berendezés segítségével a szennyvíz a Duna sodorvonalába jut majd. Azoknak az üzemeknek a köre, amelyek csatorna- bírságot fizetnek, lényegesen bővebb a felsoroltaknál. Közéjük tartozik a dombóvári, a tamási tejüzem, — e tavalyi bírságuk kétszázezer forint körül mozgott —, az Öra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyáregysége, a Tolnai Selyemgyár, a Bátafém, a Bonyhádi Zománcárugyár, a paksi Munkás-étterem, a Ta —Lux. A szeny- nyezés mértékét a Víz- és Csatornamű Vállalat állapítja meg, a bírságot a megyei tanács építési és vízügyi osztálya rója ki. A légszennyezés megyénkben nem számottevő. különösen azóta, amióta Szekszárd és Bátaszék üzemei gáztüzeléssel működnek. Ott, ahol pakurával tüzelnek, jelentős mennyiségű kéndioxid kerül a levegőbe. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat 40 ezer forintot fizetett — a széntüzelésű kazánok igen sok füstöt pöfögtek a levegőbe. Légszennyezés miatt a Bátafémet, a Simontornyai Bőrgyárat, a Dunaföldvári Kendergyárat, a Pécsi Közúti Építőipari Vállalatot bírságolták. A Veszélyes hulladékok okozta szennyezésért ki- * rótt bírság évről évre kevesebb: míg 1984-ben 5,9 millió forintot, addig 1985-ben 1,7 milliót fizettek ki a vállalatok. Ennek az az egyszerű oka, hogy az üzemek, telephelyek környéke rendezettebb lett, gyűjtik a gépműhelyekben az akkumulátorokat, a fáradt olajat, az olajos flakonokat, szűrőket. A legtöbb veszélyes hulladék a Simontornyai Bőrgyárból kerül ki. A cserzéshez ugyanis krómot használnak, s ez a nehéz fém a talajba kerülve, igen lassan bomlik fel. A gyár tavaly 525 ezer forintot fizetett, alig valamivel kevesebbet, mint a bőr- és szőrmefeldolgozó. A bírságoltak listáján található a kocsolai, a nagymányoki téesz, a bonyhádi vasipari, a dunaföldvári faipari szövetkezet, a Bátafém, a Vegyépszer, valamint a Dédász. A bírságot a nyereségből fizetik az üzemek, s ezért érdekük, hogy a veszélyforrásokat megszüntessék. D. VARGA MÁRTA A jégmadár kicsit meghökkenve nézi. a folyami rákot, pedig többször láthatta már, hiszen ő is a vízben fogott tij« lakkal él. Ezer forintos virág. A védett örmény (örvény) — gyökér is előfordul a kónyi határban. Jövőre talán újra találkozunk? Madár és madarász. Fotó: Czakó Sándor Kutatók közt Kónyiban . Szabadtéri laboratórium a rovargyűjtőknek. A kipreparált szöcskét, közben a falánk darázs dézsmálja.
