Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

anêpüjsàg 1986. augusztus 9. Többre lenne képes a megyénk Jó program, pihenést adó szállás, okos propaganda vonzza az idegent Beszélgetésre hívta meg a Tolna Megyei Népújság szerkesztősége a megye idegenforgalmi vállalatainak, iro­dáinak, kirendeltségeinek vezetőit. A Sajtóház tanácster­mében a Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatalt Wiesner György, az IBUSZ-t Csorba .László, az EXPRESSZ-t Hi- kádi Attila, a COOPTOURIST-ot Alföldi Jmre, B Volán- touristot Kovács Zoltán, a MAVTOURS-t Fukács István, a PENTATOURS-t Kun Erzsébet képviselte. Részt vett a beszélgetésben Andrási Imre, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője. Házigazda la Tolna Megyei Népújság főszerkesztője, Fejes István volt, aki a Vendé­gek üdvözlése után azt javasolta, hogy először az iro­dák egymáshoz való viszonyáról essen szó. WIESNER GYÖRGY: A mi legfontosabb feladatunk a megyébe érkező turisták fo­gadási feUtéteMnék biztosí­tása. E vonatkozásban nincs konkurrensünlk. A kiutazások szervezésében is jól együtt­működünk. CSORBA LÁSZLÓ: Elvileg konkurálunk egymássál, a valóságban kiegészítjük egy­mást. Tény, hogy a megye lélékszáma ném 'bővült olyan ütemben, mint ahogy az utazási irodák számla nőtt. így az utazási igény kielégí­tésében versenyeznünk kell — &z utasért. Szerencsére a külföldi uta­zás iránti igény nem csök­kent — úgy is mondhatjuk, hogy változatlan a 'bevásárló utazások iránti érdeklődés. ANDRÁSI IMRE: Tolna megyének a hiaztai idegenfor­galomban hátarszág-funkci. ója Van. Pontos föladata a Bálaton teher mentesítése. FEJES ISTVÁN: Ez aZt is .jelenti, hogy a Balatonon kí­nált programnál különbet keli biztosítani ? ANDRÁSI IMRE: Csak igen jó programért jön el a kül­földi a Balatontól. Adottsá­gai vannak ehhez Tamásinak, Regölynek — a lovas prog­ramokkal — és Gunarasnak a meleg vizével. Netán a gyülaji dámok kínálta lehe­tőséggel is meg lehetne pró­bálkozni. CSORBA LÁSZLÓ: Vonzó programokat 'kell adni, így igaz, A borkóstoló önmagá­ban nem program. Valami speciális kelll. Például a megye mezőgazdaságáról szakmai programot biztosí­tani, a' nyugáton divatos vál­tana® tórán'dulásOk igényeit kipuhatolni, az igényüknek megfelelőt 'kínálni. Ment a belga ornitológus csoportot nem szabad klsvonattal utlaz- tatni a Gemenoben. Vagy a hazalátogatónak programot kellene adni, hisz a családlá­togatás már a harmadik na­pon unalmas néki. ö az óhaza légkörét igényli, hát kapja is meg, de azt szakszerűen szer­vezve, he a szűk rokonság •laikusságára bízva. Még valamit: a termál-turizmust kell fejlésztend. Arra a kis­pénzűék is áldoznak, az egész­ség mindenkinek fontos! WIESNER GYÖRGY: A ’programoknál ki kell hasz­nálni a táj sajátosságait. A folklórt, ha az kell, hát akár a diigányfolklárt, a nemzeti­ségék kultúráját, a sárközi népművészetet, és persze, a szekszárdi bort. Bormúzeum, mái a borkóstoló is program lehet ! ALFÖLDI IMRE: Mi kísér­letezünk a sporTolna prog. ramjaivail. Eddig az időjárás megtréfálit, hisz tízfokos me­legben nem lehet korcsolyáz, ni, sem hóban kerékpározni, de reméljük, majd a helyére kerül a meteorológia is. Egyébként ami a programokai más szempontból illeti : tessék szétnézni vasárnap Szék- szárdon. Mi vonzza ide az idegent? Még a pénzét sem tudja költeni ... És, ha .tud­ná?... 'Nincs egy illem­hely ... KOVÁCS ZOLTÁN: Véle­ményem szerint valami rend­szeresén ismétlődő fesztivál kellene. ami vonzó. Szűré® napok? Lovasnapok ? Adtán hangulatos éttermek, netán ' alkalma borozók. Olyanok, amelyek nem zülllenék ,1e a kocsma szintjére, mert bi­zony két-három részeg egy étetyeszólóan rossz képet tud MálakftJalni az egész városról. Rendezvényeik, konferen­ciák, kongresszusok kelen é- nefc. Ezek megrendezésére olykor keresik is a helyét. FEJES ISTVÁN: Ügy tű­nik. hogy ezzel egy más té­mához érkeztünk, hiszen a kongresszus vendégeinek nem Csupán tanácsterem, szóra­koztató program, hanem ké­nyelmes szállás is keli. ANDRÁSI IMRE: A me­gyének egyetlen nagy szól. tadájla 'van, a Gem'ec. Fel­tétlen bővítést érdemelne a Dám és a Dombóvár, teljes rekonstrukcióra szorul a Garay és a bonyhádi Béke. Ez utóbbi kettőre 40 millió forint kellene, de erre kilá­tás sincs. (Mit lehet tenni? GáiZdasági társulást alaki ton i a felújítására, bevonni olyan vállalatokat, amelyekhez gyakran jönnek vendégek .és akkor a 'társulási részvétéi arányában lélakhaitnák a be­fektetett tókét. Aztán a ge- mendi kirándu'lóközpon'tbn máris el'kélne egy fogadó. CSORBA LÁSZLÓ: Elad­ható szállás nagy csoportnak SzeksZárdon csak a Gemenc. Több tulajdoniképpen nincs is. A Sió-motel kicsi. Pedig a Jugoszláviába menő cseh­szlovák és lengyel tranzitfor­galom megállítására Szek- szárd ideális hely lenne. Ez a szezon 4—5 hónapjában nagy forgalmat hozhatna. WIESNER GYÖRGY: Ezer- hétSzáz szálláshellyel számo­lunk. Ebbőd 682 fix, épület­ben van, l’lOO sátorhely. Kel­lene még kétszáz lakosztály és számos szoba. Az olcsób­bakat. például a szekszárdi turistaszállót fél kellene újí. toni. Lenne igény Szálkán és Dunaföldváron is éjszakai szálláshelyre. FEJES ISTVÁN: A vidéki elhelyezési gond nem először kerül szóba. Mii a helyzet a falusi turizmussal? ANDRÁSI IMRE: Ez még nagyon az elején tart. A ven­dég igénye az összkomfort. A falu egyhangúságával hamar eltelik, a 'háziasszonyával el­lentétben neki nem esemény a boltba menni. És ott mit kap? Ebben nagyobb gyakor­lat kel l még ... CSORBA LÁSZLÓ: Túl­zottan munlkaigényes ennek a szervezése, és ez hozza . a legkisebb hasznot. < WIESNER GYÖRGY: A vendéglátókat is meg kellene tanítom arra, hogy mi a te­endőjük, Szeretnénk előre lépnli. FEJES ISTVÁN: Nem úgy képzelem a falusi turizmust, hogy a városi ember leruc- Cán tehenét fejni, vagy krumplit kapálni két hétre, hanem egészséges, biztos, jó szálláshelye, bázisa van egy családnál', és onnét nagy ki­rándulásokat tesz. De nincs egy megbízható, egységes me­gyei prospektus... CSORBA LÁSZLÓ: A ki­advány pénz és koordinátor 'kérdése. ANDRÁSI IMRE: Erre is a társulást javaslom. Az iro­dák. a tanácsok közös érdeke egy jó propögandafüzet. KUN ERZSÉBET: Mi még az első lépéseket tesszük. A beutazással például most kez­dünk csak foglalkozni, de annyit imádhatok, hogy ha va­laki gondozna egy ilyen ki­adványt, mi beleadnánk a ránk jutó összeget. ALFÖLDI IMRE: Igaz, hogy gyenge a megye rek­lámja. Jobban íkelllene ezt csinálni. KOVÁCS ZOLTÁN: Sze­rintem a városoknak jobban fél kélene karolni ezt a te­vékenységet. Nagyon fontos lenne a jó bemutatkozás. Az sem baj, ha lokálpatrióta len­ne... Gsalk csalogassa a ven. déget. FEJES ISTVÁN: Csalogas­suk a vendéget, és nincs szál­lás? HIKAD1 ATTILA: Van szállás, hisz a kollégiumok, több száz ággyal üresek, de ezt is koordinálni kelllene. FUKÁCS ISTVÁN: Igen, de az ott dolgozóknak is jár a szjafoédság. Az is igaz, hogy ha zsebből megfizetjük, meg­oldható a személyzet. Egyéb­ként a megyei kiadványhoz mi is befizetnénk. ANDRÁSI IMRE: Más mód is van a férőheiynövelésre. Például a dunaföMvári ta­nács kitűnő partner, hogy a váriban bővüljön a vendég- fogadás lehetősége. És hason­lót lehetne tenni Darrtbori- ban. A most megszűnt építő­ipari telephely kínálja ma­gát az idegenforgalomnak. Közlel lesz az új Duna-híd, kész épületek, kutak vannak, r WIESNER GYÖRGY: Mi mór számolunk ezzel, éppen úgy, mint a gemein ci 'központ továbbfejlesztésével... FEJES ISTVÁN: Tehát jö­het az Idegen. Ki fogadja, vezeti őket? Milyenek az i degenivezetők ? ANDRÁSI IMRE: A ma­gyar átlagon vannak. Van jó, gyenge és rassz. Kevés a speciálisan megyei ismere­tük. Az is tény, hogy nem ritkán vezetnek külföldre csoportot nyelvismeret nélkül — jutalomból. CSORBA LÁSZLÓ: Évek óta nem tudunk előre lépni. Praktikus Ikérdésékben nin­csenek kiképezve. A szakma fellhí'gulit. a másik iroda csá­bít, ráígér, így hétszer (7) bukhat meg... HIKÁD1 ATTILA: Nekem elmarasztaló a véleményem ébben a kérdésben. Az évi 70—80 csoportnál kettő-há­rom tud megfelelni a felada­tának, a többi félkész. Gond, hogy mindenki külön tart idegenvezetőt. FEJES ISTVÁN: Az idegem Vezetőket kiközvetítő irodát valahol már kitalálták .. . Be­szélhetnénk még sok egyéb­ről. Az egyes irodák special!. tásaliról, a nemrégen létesül- tek gondjairól, a közös ter­vekről, és a még kihaszná­latlan lehetőségekről. Pél­dául a Dunáról. H1KÁDI ATTILA: 1987-töI várlható. hogy a feltételek megteremtődnek egy nagy Duna-túrához, amiben Du- naföldvár, Dombom kulcs­szerephez juthat. CSORBA LÁSZLÓ: Ezt tálán az új híd is segí® ... WIESNER GYÖRGY: Per­sze, a 'horgászvizekről sem feledkezhetünk meg. Csak itt megint a szállás vetődik fed. Egyébként szeptember­től a MAiHART-hoz szárnyas- hajón turistákat és más ha­jós csoportokat is várunk. FEJES ISTVÁN: Végezetül úgy illene, hogy összefoglal­juk a beszélgetést, de azt 'kérem, tekintsenek el ettől, M'airad'junk annyiban, hogy szóba hoztuk az eredmények, gondok egy részét, lehetősé­geket és a kívánságokat, ante, lyék közül nem is egy gyor­san megoldható lenne, mert nem igényelne elviselhetetle­nül nagy összegekét, csak egy jó szervezőt, esetlég egy lo­kál patriótát. Bízzunk benne, hogy megtaláljuk — közös célunk, Tolna megye még jobb hírének érdekében. Bulgáriában tulajdonkép­pen a május közepén kezdődő rózsaszürettel indül minden éViban az igazi idegenforgal­mi szezon. A sziromgyűjtés június közepe táján ér véget, nem így a külföldi turisták nagy rolhlaima, amely — az időjárástól függően — álta­lában októberig tart. Ezek­ben a hónapokban érkezik Bulgáriáiba az idelátogató külföldiek döntő többsége. Tavaly csaknem 7,3 millió idegen járt Bulgáriában, kö­zöttük mintegy negyedmillió magyar turista. A statiszti­kák szeriint az utóbbi másfél évtizedben rohamosan nőtt a magyarok Bulgária iránti érdeklődése, hiszen 1970-ben még csák 58 ezer magyar járt Bulgáriában. (1985-ben 35 ezer bolgár állampolgár járt Magyarországom.) A bolgár és a magyar uta­zási irodák prospektusai rész­letesen felsorolják mindazo­kat a nevezetességeket, lát­nivalóikat, amelyek Bulgá­riában várják a turistákat. A legnagyobb bolgár utazási iroda, a Bal'kánturiszt szófiái központjának illetékesei azt tanácsolják ebben az évben a Bulgáriába nem szervezett keretek között utazó magyar turistáknak, hogy minden­képpen kérjenek tájékozta­tásit az utazási irod'a ma­gyarországi képviseletétől az általános tudnivalóikról. Bul­gáriában mindenütt elsőbb­ségeit élveznék a turistacso­portok, akár a szállodai, vagy kempingférőhelyek elosztásá­nál, akár az éttermi kiszol­gálásnál. A bolgár idegen- forgalmi szakembereik hang­súlyozzák, mindez nem azt jelenti, hogy az egyéni tu­rista nem szívesen látott vendég errefelé, de szállását és étkeztetését senki sem ga­rantálja, mindenről önmagá­nak kéll gondoskodnia. Szófiai központi tájékoz­tatás szerint tavalyhoz képest alapvetően nem változtak Bulgáriában ebben az évben a turisztikai szolgáltatósok áriái. így például a szállodai szobaáraik, kétágyas szobát véve. férőhelyenként 27—30 tavába kerülnek a négycsil­lagos szállodákban. A há­romcsillagosban 15—35. a kétcsillagosban 9—24, az egycsillagosban 5—10 levât kérnek egy éjszakára. Ezek az árak tájékoztató jellegűek, s hosszú évek óta a külföl­diek többet fizetnék ugyan­azért a férőhelyért, mint a ha Zalák. Bulgáriában négy kategó­riába sorolták a kő. vagy fa- házakban szállásit kínáló bun'galow-kat. Az első kate­góriában például egy két hálószobás, négy ágyas ház napi bérleti díja 65—70 lová­ba kerül, a negyedik kategó­riában egy kétágyas fa házai, 4,8—8,2 leváért adnak ki. Ol­csóbbak ennél a campingek, aholl három kategóriában ‘kí­nálnak elhelyezési lehető­ségét. Az első kategóriában a hélypénz napi 1,7—2,7 leva és egy éjszakára 1 személyre 1,7—2,7 levét kémek, a lakó­kocsis gépjárműveik parko­lásáért pedig 3,6—5,6 levét számítanak. A campingek két másik kategóriájában ezek­nél alacsonyabbak az árak. Ügy tűnik, a legolcsóbb, egy­ben a legkockázatosabb el­helyezési forma a fizetőven- déigszolgáilat igénybevétele. A Blallkániturisat utazási iroda 150 ezer férőhellyel rendel­kezik az ország egész terü­letén, a nagyobb települése­ken éj jel-nappal nyitva tartó képviseletei foglalkoznak ezek elosztásával. A flizétő.. venidég-szólgáHla'tnál ott tud­nak szállást adni, ahol éppen szabad hely van, így elkép­zelhető, hogy sokszor csak az üdülőhelytől] távoli, alacso­nyabb színvonalú szobával rendelkeznek. Az éttermi árak nagyon kü­lönbözőek, és a tengerparti üdülőhelyeken általában ma. g alsóbbak. Sokan takarékos­kodnak úgy, hogy naponta csak egyszer étkeznek étte­remben, a 'többi étkezést gyorsbüfékben vagy „hazai­ból”, illetve bolti vásárlások, bői dldják meg. Mindez ért­hető, ha figyelembe vesszük, vanhak olyan szállodák, ahol például egy reggeliért annyit kémek, amennyiért egy négy­tagú család vacsorája 'is meg­vásárolható, ha élelmiszer­boltból szerzik be azt. Jó tudni, hogy Bulgáriában nem divat a nagy borravaló, a 30—40 sztotiinkás borravaló­ért senkit nem néznék ki se­honnan. Bulgáriában — bár fejlett belföldi légiforgalmi hálózat működik — a vasúti közle­kedés a legolcsóbb. A váro- sókbain a tömegközlekedési eszközök 6 sztotinkáérit vált­ható jeggyel használhatók. A taxi se ;nagyon drága, s nyu­godtan „ledinithető” az a kocsi is, amelyben már ülnek. Jó tudni, hogy Bulgáriában szi­gorúan ellenőrzik a külföldi fizetőeszközök levára történő átváltását, ezért ajánlatos megőrizni az átváltásról ka­pó® elismervényt, mivel azt a legtöbb szállodában a fize­tésnél fél kell mutatni. K. T. Ma már versenyezniük ;kell az utasokért Bulgáriai turizmus - ki körön kel.. Csúcsforgalom a Naposparton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents