Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

1988. augusztus 8. NÉPÚJSÁG 3 A szekszárdi párt vb megtárgyalta Szigorú és őszinte önvizsgálat Hogyan felelnek meg a párttagok a követelményeknek? A szekszáid városi párt­bizottság végrehajtó bizott­sága legutóbbi ülésén — több érdekes és alapos elemzés között — arról is tárgyalt, hogyan felel meg a párttagság a vele szem­ben támasztott követelmé­nyeknek. Hogy melyek ezek a 'kö­vetelmények, azt a szerve­zeti szabályzat pontosan tartalmazza, ezen túlmenő­en pedig a hagyományok, n közer köles és még sok min­den más befolyásolja az adott időszakban, hotgy mi­nek is kell megfelelnie egy párttagnak. A kiiAdulópont a> szervezeti szabályzat volt. Az írásban beterjesztett anyag, melyet majd a párt- bizottság is megtárgyal, fel­mérés alapján készül el. Hetven alapszervezetnél te­kintették át a követelmé­nyek érvényesülésének főbb tapasztalatait. A taggyűlések tevékenysége A politikai, társadalmi, gazdasági célkitűzések si­keres megvalósítása, a párt vezető szerepének biztosítá­sa, az eszmei, politikai, szer. vezeti és cselekvési egység állandó építése. a párt alap. vetően fontos feladata. En­nek nélkülözhetetlen fel­tétele a párttagokkal szem­ben támasztott és támaszt­ható követelmények meg­valósulása. A téma aktuali­tását erősítik a politikai, társadalmi és a gazdasági élet megújítását célzó tö­rekvések, a fejlődéssel együttjáró újabb ellentmon­dások, és a szocializmus építésének bonyolultabbá válása. Maga a felmérés az alap- szervezeteket is önvizsgá­latra késztette, különösen amiatt, hogy a párttagokkal szemben támasztott követel­mények érvényesülését va­lamennyi alapszervezet na­pirendre tűzte, vagy tűzi még aiz idén. A szervezeti élettel kap­csolatosan nem találtak kü­lönösebb problémát a fel­mérést végzők. A taggyűlé­seken általában a tagság 80—90 százaléka vesz részt. Ha indokolt, rendkívüli megbeszélésekre is sor ke­rül. Az alapszervezetek ál­talában rugalmasak, szük­ség szerint eltérnek a mun­katervtől is. A tagság igényli a taggyűlések haté­konyabb működését, ami a vezetőségektől alaposabb, jóbb előkészítést követel meg. Következetesebb szá­monkéréssel a megjelenési arány tovább növelhető. A viták általában pártszerűek, kiemelkedő aktivitás a gaz. daságpolitikai és életszín­vonallal kapcsollak« téma­köröknél van, passzívabb a tagság az ideológiai kérdé­sek megvitatásaikor. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének a tényle­ges és érdemi vitát akadá­lyozó tényezők. Ezek között ilyenek szerepelnek, mint; hogy mindig ugyanazok kér­nek szót, a többiek meg hallgatnak, nem megfelelő a témaválasztás, a vitave­zetés, a nyilvános szerep­léstől váló félelem, vélt, vagy valóságos felkészület­lenség, közömbösség, de be­folyásolja az aktivitást a taggyűlések időpontja is. A pártcsoportökban — ahol vannak — általában' na­gyobb az aktivitás, mint a taggyűléseken. Pártmegbízatások rendszere A pártmegbízatások több­ségében jól szolgálják a határozatok végrehajtását, állapította meg az anyag. Az állandó és konkrét meg­bízatással rendelkezők ará­nya, helyenként változó megoszlásban ugyan, de 85 —90 százalékos, végrehajtá­suk folyamatos, az ellenőr­zés rendszeres, A 'körülte­kintően megválasztott, a határozatok végrehajtásához kapcsolódó eseti megbiaaitá. sókat hiányolta a végrehaj­tó bizottság. A párttagok körében jelentős a társadal­mi szervekben megbízatás­sal rendelkezők száma, több. ségük szívesen vállal fela­datot a közéletben; társadal­mi munkában. Arányuk to­vábbi növelésének akadálya lehet a bátortalanság, a le­hetőségek hiánya, és mun­kaidőn felül vállalt többlet- munka, tehát az életszínvo­nal megőrzésének igénye és szükséglete. 'Gyakran ta­pasztalható az is, ihogy a közéletiben végzett pártmeg. bizatások megbecsülése, a végzett munka elismerése a munkahelyi .környezetben és az alapszervezetben nem ki­elégítő. Természetesen nem mindenütt ideális a munka- megosztás sem. Javítani le­het még a személyre szóló jelleget, a megbízatás vég­rehajtásának feltételeit és persze -az ellenőrzésit, szá­monkérést is. Milyen pesszimizmus? A párttagok körében a po­litikai, szervezeti, ideológia és cselekvési egység általá­ban érvényesül, ezek erősíté­séből a párttagok ki is veszik a részüket. A párt politiká­jával a tagság egyetért. A tapasztalat szerint — és eh­hez nem is kell felmérés, mert „'benne van a levegő­ben”, — bizonyos kérdések megítélésében sok helyen bi­zonytalanság van és pesszi­mizmus. A végrehajtó bi­zottság ülésén e téma körül beszélgetés alakult ki, mint ahogy, ha ez a téma szóba kerül, másutt is megvitatják a párttagok ezt az új jelen­séget. A témakörök is általá­ban hasonlóak, nem egysé­ges a vélemény a gazdasági helyzet, az életszínvonal, az ifjúság, a vgm-ek, a fogyasz­tói árak alakulása, a bérpo­litika és a gazdasági egységek jövedelemelvonásánák meg­ítélésében, még a párttagság körében sem. A Vb-ülésen úgy összegződtek a tapaszta­latok, hogy a viták minden­képpen hasznosak és jó, hogy ezeknek a problémáknak nagy része pártfórumokon merült fel, a jelen helyzet­ben az áloptimízmus, a gon­dok elhallgatása még na­gyobb hii'ba lenne. A politikai munkának kell úgy alakul­nia, hogy a pesszimizmus ne bénítsa meg a párttagokat, hanem éppen cselekvésre ösztönözze ókét és ezen ke­resztül az egész társadalmat. Akikor a gondokkal, és a szo­cializmus építésének szük­ségszerű ellentmondásaival való őszinte szembenézés társadalmi aktivitást vált ki, ami egyúttal már a gondok megoldásának a kiinduló­pontja is. Tovább kell erősí­teni — és nemcsak az előbb elmondották miatt — a cse­lekvési egységet, mert még mindig tapasztalható, hogy döntés után is vannak viták, a végrehajtás meg nem kap kellő hangsúlyt. A szervezeti szabályzat is leszögezi, hogy a „a párttag cselekvőén vegyen részt a politikai, társadalmi életben, a párt utánpótlásának neve­lésében”. A XIH. kongresszus külön is hangsúlyozta, hogy minden párttagnak kötelessé­ge az utánpótlás nevelése, ennek a feladatnak a végre­hajtása még nem vált kollek­tív munkává. Ideológiai és erkölcsi követelmények A fejezet címe még vb-ülé- sen is alákuút, akkor került bele az erkölcsi követelmé­nyek megfogalmazása. Nem az anyagiba, csak a címébe, mert abban korábban is szerepeltek ilyen jellegű megjegyzések, és az említett felmérés is megpróbálta ezt a területet is vizsgálni. Ami nem könnyű, mert az ideoló­giai követelmények érvénye­sülése nehezebben mérhető, az értékelések is sok bizony­talanságot tartalmaznak a különböző területek minősí­tését illetően. A politikai iskolai végzett­ség — a tagság 90 százaléká­nak van — biztosítja, bár erősen dififerendiálltan, az el­vi alapokat, a marxizmus- leniniizmus ismeretét. A ká- derképzés tervezett. A párt- oktaltás formáinak célszerű kialakítása folyamatos fel­adat. A valóság azonban e területen is _ bonyolultabb, mint amiit a számok mutat­nak, itt is tapasztalható el­bizonytalanodás. Csák egy példa : A párt céljaival való esz­mei és főként az érzelmi azo­nosulás élő, de nem ellent­mondás mentes folyamat. A kötődést nehezíti például a társadalmi fejlődés lelassu­lása, az életszínvonal folya­matos emelkedésének hiánya. A párttagok a párt politiká­ját, főbb célkitűzéseit elfo­gadják, ezt megfelelően kép­viselik is, megvalósításukon dolgoznak ugyanakkor a szo­cialista értékek módosulá­sai, a szocializmuskép koráb­ban kialakult értékei és a je­len valóságának új vonásai vitákat, aggodalmat, kriti­kusabb viszonyt, sőt helyen­ként elbizonytalanodást vál­tanak ki. Sok a vita az idő­sebb párttagok körében és tisztázatlan kérdés a fiatal és új párttagok esetében, már csak azért is, mert ők már, illetve még nem vettek részt a politikai oktatás for­máiban. Csak röviden még néhány kérdésről. A párttagság vi­szonya a vallásihoz tisztázott, a normákat betartják. A po­litikai, szakmai és általános műveltség gyarapításának igénye annyira általános­sá vált, hogy már ez okoz helyenként zavart. Egyes munkahelyeken annyian ta­nulnak, hogy az újabb beis­kolázások már gondot okoz­nak. Az érdekkülönbségek egyre gyakrabban jutnak felszínre vállalaton belül, vállalatok között, de a kü­lönböző rétegek viszonylatá­ban is. Megoldás ezekre és más kérdésekre is a tájékoz­tatás, az agitációs és a pro­pagandamunka javítása le­het. Pártfegyelem, felelősségrevonás Az utóbbi időben az alap­szervezetek még több figyel­met fordítottak a fegyelmi helyzet alakulására. A témát tárgyaló taggyűlések, és a felmérés, valamint a fegyel­mi statisztikák is azt mutat­ják, hogy a párttagok nagy többsége eleget tesz e téren is a követelményeknek. Ér­vényesül példamutatásuk a munkában, a családi élet­ben és az élet minden, terü­letén, becsülettel teljesítik pártmegbizatásulkat és meg­felelnek az erkölcsi feddhe­tetlenség követelményeinek. <í A normák e téren is szigo­rodnak, mind a munkával, mind pedig az erkölcsi kö­vetelményekkel kapcsolato­san, a végrehajtó bizottság is a következetes alapszervezeti munkára hívta fel a figyel­met. IHAROSI ibolya l!ll;l;V HÍRRE Mostanában olyan meleg van, hogy a jn ízlés határain belül persze, nem lehet elég­gé lengén öltözni. Redő, ránc, fodor, pánt­lika, sárga és zöld színek, igazán olyan szép tarka az utca mostanában. Sokan pa­naszkodnak a drágaságra, s mégis, ha szét­néz az ember, jól táplált, csinos fiatalok­kal, ápolt idős nénikkel és bácsikkal ta­lálkozik. A nyíri vásár idején bizonyára sokan találtak az üzle­tekben kedvükre való ruhaneműt. Elég hosszú ideig, augusztus 4-,tői 16-ig tart ez az akeió, a lakosság több millió forintot nyer, az ipar, a kereskedelem pedig pró­bál visszanyerni valamennyit abból, ami1 elvesztett. Nem tudni most még, hogy vé­gül is mennyi pénz térüli meg a különböző kereskedelmi vállalatoknál, az viszont tény, hogy az árak reális megállapítása kö­rül vaiamfi' baj lehet, ha ugyanaz a cipő az egyik nap 950 forintot ér, a másik nap viszont már csak 399-et. Igen, tudjuk, az ár kalkulációjakor az alapanyagköltségtől a közter'hekii'g igen sok dolgot kell fi­gyelembe venni, és senki sem' vonja két­ségbe, hogy az áru nem kerülhet keveseb­be, mint amennyi az ára. A mostani nyári vásári áreséseket látva úgy tűnik, nem si­került megtalálni a tényleges értékhez és a kereslethez igazodó árakat. Talán rugal-. masabban kellene kezelni a leárazásokat is: ha például egy szezonális Cikknél ki­derül, hogy mert drága, mert divatjamúlt, vagy mert ízléstelen és ezért nem veszi senki, érdemes lenne azonnal leánaznü. így talán jobban lenne rá vevő, mint a hosz- szú leárazás időszakában. Szombatot írunk, a leárazás hétfőn kezdődött, s szerdán már kényelmesen , lehetett közlekedni az amúgy elég levegőtlen és meleg boltok­ban. .. Víz, víz, tiszta víz Meleg van, meleg víz a központi fűtéses lakásokban viszont sokhelyütt nincs. Aki megszokta, hogy egy mozdulatra meleg víz folyik a csapból, annak nehéz ugyan ismét elővenni a mosófiazekat és vizet for­ralni, de pár napot így is igazán ki lehet bírni. A nyár a technikai berendezések nagyjavításának ideje, s inkább most te­gyenek rendbe mindent a szerelők, mlint­sem hogy havas téli napokban kelljen di­deregni, s hideg vízben mosakodni. A vízről, amely alapvető éltető elemünk, igazán keveset beszélünk, — túdjuk, hogy víz állandóan van. Már nem is igen isszuk, pedig állítom, hogy az ember szomját a hideg kútvíz oltja legjobban. Olyan gyor­san szoktunk rá az üdítő italokra, hogy észre sem vettük, s nem az a beszédtéma már, hogy melyik kútnak a legjobb a vize, hanem hogy a kóla vagy a Traubiszóda ízesebb-e. Gyanítom, hogy hízásunk oka részben ez is. Bálázzák a szalmát >a decsi téeszben ' Gondolná az ember, hogy a mostani ká­nikulai melegben iszonyatosan megugrik a vízfogyasztás. Nem így van. A vas- és mangántalanlító üzem napi kapacitása húszezer köbméter, de ennyi vizet még so­ha nem tisztítottak itt. Csúcsidőben na­ponta 15 800 köbméter víz folyik át az óri­ás tartályokon, s hét végén- kisebb a fo­gyasztás, hisz az üzemek nem- dolgoznak. Most a nyaralási szezon kellős közepén 14 700 köbmétert fogyaszt a megyeszékhely, kevesebbet, mint a nyár kezdetén. A víz tehát tiszta, a vas és a mangán pedig gyű­lik halomra. Hogy mit kezdenek ezzel a tulajdonképpen nagyon értékes vízszeny- nyező koncentrátummal ? Egyelőre még nem lehet tudni, a vállalat pályázatot írt ki a felhasználás módjainak kidolgozására. Nyári munkák Több mint egy hete befejeződött me­gyénkben a kalászosok betakarítása, ösz- szesen 68 533 hektáron. Jó a kenyérnek való búza minősége, s bevált a sikér sze­rinti átvétel is, amelyet az idén vezettek be. A búza sütőipari értékét 17 jellemző határozza meg, s a túlnyomó többsége B 1-es, illetve B 2-es. Kedvező a búza szerkezete, s ahogy a pékék mondják, „jól csúszik a liszt”. Szalmába!ák „pöttyözik” a tarlóit, innen kazlakba, az istállók, a háztáji ólak mel­lé kerülnek a szögletes és henger alakú bálák. A szalma, ahogy egyre inkább visszatérünk az almos sertéstartási mód­hoz, mindinkább visszanyeri eredeti ér­tékét. Mellékterméknek mondják, noha nem az, legfeljebb értékében, de nem hasz­nában ér kevesebbet, mint a gabonaszem; a biológiai körforgalom következő állomá­sán ismét értékes alap-, illetve tápanyag, A szalma másik részéből meg nem más, mint nélkülözhetetlen papír lesz; a megál­lapodások értelmében a KSZE taggiazdasá- gai látják el alapanyaggal a dunaújvárosi papírgyárait. A rató koszorú A héten jártunk a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vastaflanítójában. Itt szűrik át kavicságyon a kutakból érkező vizet, s vizsgálják az összetételét. A telep sarkában rozsdavörös iszaphegyek, — vas- és mangániszap, ami a vízből leülepszik. Egészen addig, míg a vastalanitó meg nem épült, ezt a rengeteg fémet megittuk, megfőztük, ilyen sárga vízzel mosakod­tunk, és mostuk a ruhákat. Könnyű a jót megszokni, lám, pedig mennyi bosszúságot okozott annak idején a csapból folyó vö­rös lé. Az aratás befejezését számos helyen ün­nep zárta, s némely közösség még ma is megüninepli ennék a szép és fontos mun­kának a befejezését. De még mielőtt egy­kor erre került volna sor, az aratás utolsó vagy utolsó előtti napján, mintegy koroná­jául az éves munka eredményének, elké­szült az aratókoszorú. Rendszerint a ma- rokszedő fonta, a kaszás válogatta a kalá­szokat hozzá. Formája sokféle lehetett; va­lóságos koszorúalak vagy pedig kalász­korona, de nem volt ritkaság a csígaszerű- en csavarodó vagy búnaszerűen szétterülő alakzat sem. S kerülhettek bele virágok, A vas és mangántalanítóban tisztítják a vizet szalagok is. IBevégezvén az aratást, a gazda házában, a tisztaszobában a ház utca felöli, megkí­mélt helyiségében — függesztették föl a mestergerendára az aratókoszorút. Sokfelé meg is locsolták a koszorút, s a koszorúvivőket a mezőről bemenet, afféle esővarázsló, jövőre is jó termést kívánó hagyományként. Vetéskor pedig gyakran, a koszorú búzaszemeit kipergette a gazda, s a vetőmaghoz elegyítette — nyilván ősi te rméken ysé gvará zslatok szokásmaradvá- nyakénit. Szép szokás volt az aratókoszorú készí­tése — kár, hogy ma már inkább csak mú­zeumban láthatunk ilyen kalászfonatokat. Szép a munka értékét becsülő hagyományt őrizne-élesztene az, aki aratás végeztével elkészítené ma is. Nem akármilyen éke lenne a közös gazdaságnak sem. D. VARGA MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents