Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

1988. augusztus 8.

NÉPÚJSÁG 3

A szekszárdi párt vb megtárgyalta

Szigorú és őszinte önvizsgálat

Hogyan felelnek meg a párttagok a követelményeknek?

A szekszáid városi pártbizottság végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén — több érdekes és alapos elemzés között — arról is tárgyalt, hogyan felel meg a párttagság a vele szemben támasztott követelményeknek.

Hogy melyek ezek a 'követelmények, azt a szervezeti szabályzat pontosan tartalmazza, ezen túlmenően pedig a hagyományok, n közer köles és még sok minden más befolyásolja az adott időszakban, hotgy minek is kell megfelelnie egy párttagnak. A kiiAdulópont a> szervezeti szabályzat volt. Az írásban beterjesztett anyag, melyet majd a párt- bizottság is megtárgyal, felmérés alapján készül el. Hetven alapszervezetnél tekintették át a követelmények érvényesülésének főbb tapasztalatait.

A taggyűlések tevékenysége

A politikai, társadalmi, gazdasági célkitűzések sikeres megvalósítása, a párt vezető szerepének biztosítása, az eszmei, politikai, szer. vezeti és cselekvési egység állandó építése. a párt alap. vetően fontos feladata. Ennek nélkülözhetetlen feltétele a párttagokkal szemben támasztott és támasztható követelmények megvalósulása. A téma aktualitását erősítik a politikai, társadalmi és a gazdasági élet megújítását célzó törekvések, a fejlődéssel együttjáró újabb ellentmondások, és a szocializmus építésének bonyolultabbá válása.

Maga a felmérés az alap- szervezeteket is önvizsgálatra késztette, különösen amiatt, hogy a párttagokkal szemben támasztott követelmények érvényesülését valamennyi alapszervezet napirendre tűzte, vagy tűzi még aiz idén.

A szervezeti élettel kapcsolatosan nem találtak különösebb problémát a felmérést végzők. A taggyűléseken általában a tagság 80—90 százaléka vesz részt. Ha indokolt, rendkívüli megbeszélésekre is sor kerül. Az alapszervezetek általában rugalmasak, szükség szerint eltérnek a munkatervtől is. A tagság igényli a taggyűlések hatékonyabb működését, ami a vezetőségektől alaposabb, jóbb előkészítést követel meg. Következetesebb számonkéréssel a megjelenési arány tovább növelhető. A viták általában pártszerűek, kiemelkedő aktivitás a gaz. daságpolitikai és életszínvonallal kapcsollak« témaköröknél van, passzívabb a tagság az ideológiai kérdések megvitatásaikor.

Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének a tényleges és érdemi vitát akadályozó tényezők. Ezek között ilyenek szerepelnek, mint; hogy mindig ugyanazok kérnek szót, a többiek meg hallgatnak, nem megfelelő a témaválasztás, a vitavezetés, a nyilvános szerepléstől váló félelem, vélt, vagy valóságos felkészületlenség, közömbösség, de befolyásolja az aktivitást a taggyűlések időpontja is. A pártcsoportökban — ahol vannak — általában' nagyobb az aktivitás, mint a taggyűléseken.

Pártmegbízatások

rendszere

A pártmegbízatások többségében jól szolgálják a határozatok végrehajtását, állapította meg az anyag. Az állandó és konkrét megbízatással rendelkezők aránya, helyenként változó megoszlásban ugyan, de 85 —90 százalékos, végrehajtásuk folyamatos, az ellenőrzés rendszeres, A 'körültekintően megválasztott, a határozatok végrehajtásához kapcsolódó eseti megbiaaitá. sókat hiányolta a végrehajtó bizottság. A párttagok körében jelentős a társadalmi szervekben megbízatással rendelkezők száma, több. ségük szívesen vállal feladatot a közéletben; társadalmi munkában. Arányuk további növelésének akadálya lehet a bátortalanság, a lehetőségek hiánya, és munkaidőn felül vállalt többlet- munka, tehát az életszínvonal megőrzésének igénye és szükséglete. 'Gyakran tapasztalható az is, ihogy a közéletiben végzett pártmeg. bizatások megbecsülése, a végzett munka elismerése a munkahelyi .környezetben és az alapszervezetben nem kielégítő. Természetesen nem mindenütt ideális a munka- megosztás sem. Javítani lehet még a személyre szóló jelleget, a megbízatás végrehajtásának feltételeit és persze -az ellenőrzésit, számonkérést is.

Milyen

pesszimizmus?

A párttagok körében a politikai, szervezeti, ideológia és cselekvési egység általában érvényesül, ezek erősítéséből a párttagok ki is veszik a részüket. A párt politikájával a tagság egyetért. A tapasztalat szerint — és ehhez nem is kell felmérés, mert „'benne van a levegőben”, — bizonyos kérdések megítélésében sok helyen bizonytalanság van és pesszimizmus. A végrehajtó bizottság ülésén e téma körül beszélgetés alakult ki, mint ahogy, ha ez a téma szóba kerül, másutt is megvitatják a párttagok ezt az új jelenséget. A témakörök is általában hasonlóak, nem egységes a vélemény a gazdasági helyzet, az életszínvonal, az ifjúság, a vgm-ek, a fogyasztói árak alakulása, a bérpolitika és a gazdasági egységek jövedelemelvonásánák megítélésében, még a párttagság körében sem. A Vb-ülésen úgy összegződtek a tapasztalatok, hogy a viták mindenképpen hasznosak és jó, hogy ezeknek a problémáknak nagy része pártfórumokon merült fel, a jelen helyzetben az áloptimízmus, a gondok elhallgatása még nagyobb hii'ba lenne. A politikai munkának kell úgy alakulnia, hogy a pesszimizmus ne bénítsa meg a párttagokat, hanem éppen cselekvésre ösztönözze ókét és ezen keresztül az egész társadalmat. Akikor a gondokkal, és a szocializmus építésének szükségszerű ellentmondásaival való őszinte szembenézés társadalmi aktivitást vált ki, ami egyúttal már a gondok megoldásának a kiindulópontja is. Tovább kell erősíteni — és nemcsak az előbb elmondották miatt — a cselekvési egységet, mert még mindig tapasztalható, hogy döntés után is vannak viták, a végrehajtás meg nem kap kellő hangsúlyt.

A szervezeti szabályzat is leszögezi, hogy a „a párttag cselekvőén vegyen részt a politikai, társadalmi életben, a párt utánpótlásának nevelésében”. A XIH. kongresszus külön is hangsúlyozta, hogy minden párttagnak kötelessége az utánpótlás nevelése, ennek a feladatnak a végrehajtása még nem vált kollektív munkává.

Ideológiai és erkölcsi követelmények

A fejezet címe még vb-ülé- sen is alákuút, akkor került

bele az erkölcsi követelmények megfogalmazása. Nem az anyagiba, csak a címébe, mert abban korábban is szerepeltek ilyen jellegű megjegyzések, és az említett felmérés is megpróbálta ezt a területet is vizsgálni. Ami nem könnyű, mert az ideológiai követelmények érvényesülése nehezebben mérhető, az értékelések is sok bizonytalanságot tartalmaznak a különböző területek minősítését illetően.

A politikai iskolai végzettség — a tagság 90 százalékának van — biztosítja, bár erősen dififerendiálltan, az elvi alapokat, a marxizmus- leniniizmus ismeretét. A ká- derképzés tervezett. A párt- oktaltás formáinak célszerű kialakítása folyamatos feladat. A valóság azonban e területen is _ bonyolultabb, mint amiit a számok mutatnak, itt is tapasztalható elbizonytalanodás. Csák egy példa :

A párt céljaival való eszmei és főként az érzelmi azonosulás élő, de nem ellentmondás mentes folyamat. A kötődést nehezíti például a társadalmi fejlődés lelassulása, az életszínvonal folyamatos emelkedésének hiánya. A párttagok a párt politikáját, főbb célkitűzéseit elfogadják, ezt megfelelően képviselik is, megvalósításukon dolgoznak ugyanakkor a szocialista értékek módosulásai, a szocializmuskép korábban kialakult értékei és a jelen valóságának új vonásai vitákat, aggodalmat, kritikusabb viszonyt, sőt helyenként elbizonytalanodást váltanak ki. Sok a vita az idősebb párttagok körében és tisztázatlan kérdés a fiatal és új párttagok esetében, már csak azért is, mert ők már, illetve még nem vettek részt a politikai oktatás formáiban.

Csak röviden még néhány kérdésről. A párttagság viszonya a vallásihoz tisztázott, a normákat betartják. A politikai, szakmai és általános műveltség gyarapításának igénye annyira általánossá vált, hogy már ez okoz helyenként zavart. Egyes munkahelyeken annyian tanulnak, hogy az újabb beiskolázások már gondot okoznak. Az érdekkülönbségek egyre gyakrabban jutnak felszínre vállalaton belül, vállalatok között, de a különböző rétegek viszonylatában is. Megoldás ezekre és más kérdésekre is a tájékoztatás, az agitációs és a propagandamunka javítása lehet.

Pártfegyelem,

felelősségrevonás

Az utóbbi időben az alapszervezetek még több figyelmet fordítottak a fegyelmi helyzet alakulására. A témát tárgyaló taggyűlések, és a felmérés, valamint a fegyelmi statisztikák is azt mutatják, hogy a párttagok nagy többsége eleget tesz e téren is a követelményeknek. Érvényesül példamutatásuk a munkában, a családi életben és az élet minden, területén, becsülettel teljesítik pártmegbizatásulkat és megfelelnek az erkölcsi feddhetetlenség követelményeinek.

<í

A normák e téren is szigorodnak, mind a munkával, mind pedig az erkölcsi követelményekkel kapcsolatosan, a végrehajtó bizottság is a következetes alapszervezeti munkára hívta fel a figyelmet.

IHAROSI ibolya

l!ll;l;V HÍRRE

Mostanában olyan meleg van, hogy a jn ízlés határain belül persze, nem lehet eléggé lengén öltözni. Redő, ránc, fodor, pántlika, sárga és zöld színek, igazán olyan szép tarka az utca mostanában. Sokan panaszkodnak a drágaságra, s mégis, ha szétnéz az ember, jól táplált, csinos fiatalokkal, ápolt idős nénikkel és bácsikkal találkozik.

A nyíri vásár

idején bizonyára sokan találtak az üzletekben kedvükre való ruhaneműt. Elég hosszú ideig, augusztus 4-,tői 16-ig tart ez az akeió, a lakosság több millió forintot nyer, az ipar, a kereskedelem pedig próbál visszanyerni valamennyit abból, ami1 elvesztett. Nem tudni most még, hogy végül is mennyi pénz térüli meg a különböző kereskedelmi vállalatoknál, az viszont tény, hogy az árak reális megállapítása körül vaiamfi' baj lehet, ha ugyanaz a cipő az egyik nap 950 forintot ér, a másik nap viszont már csak 399-et. Igen, tudjuk, az ár kalkulációjakor az alapanyagköltségtől a közter'hekii'g igen sok dolgot kell figyelembe venni, és senki sem' vonja kétségbe, hogy az áru nem kerülhet kevesebbe, mint amennyi az ára. A mostani nyári vásári áreséseket látva úgy tűnik, nem sikerült megtalálni a tényleges értékhez és a kereslethez igazodó árakat. Talán rugal-. masabban kellene kezelni a leárazásokat is: ha például egy szezonális Cikknél kiderül, hogy mert drága, mert divatjamúlt, vagy mert ízléstelen és ezért nem veszi senki, érdemes lenne azonnal leánaznü. így talán jobban lenne rá vevő, mint a hosz- szú leárazás időszakában. Szombatot írunk, a leárazás hétfőn kezdődött, s szerdán már kényelmesen , lehetett közlekedni az amúgy elég levegőtlen és meleg boltokban. ..

Víz, víz, tiszta víz

Meleg van, meleg víz a központi fűtéses lakásokban viszont sokhelyütt nincs. Aki megszokta, hogy egy mozdulatra meleg víz folyik a csapból, annak nehéz ugyan ismét elővenni a mosófiazekat és vizet forralni, de pár napot így is igazán ki lehet bírni. A nyár a technikai berendezések nagyjavításának ideje, s inkább most tegyenek rendbe mindent a szerelők, mlintsem hogy havas téli napokban kelljen dideregni, s hideg vízben mosakodni.

A vízről, amely alapvető éltető elemünk, igazán keveset beszélünk, — túdjuk, hogy víz állandóan van. Már nem is igen isszuk, pedig állítom, hogy az ember szomját a hideg kútvíz oltja legjobban. Olyan gyorsan szoktunk rá az üdítő italokra, hogy észre sem vettük, s nem az a beszédtéma már, hogy melyik kútnak a legjobb a vize, hanem hogy a kóla vagy a Traubiszóda ízesebb-e. Gyanítom, hogy hízásunk oka részben ez is.

Bálázzák a szalmát >a decsi téeszben '

Gondolná az ember, hogy a mostani kánikulai melegben iszonyatosan megugrik a vízfogyasztás. Nem így van. A vas- és mangántalanlító üzem napi kapacitása húszezer köbméter, de ennyi vizet még soha nem tisztítottak itt. Csúcsidőben naponta 15 800 köbméter víz folyik át az óriás tartályokon, s hét végén- kisebb a fogyasztás, hisz az üzemek nem- dolgoznak. Most a nyaralási szezon kellős közepén 14 700 köbmétert fogyaszt a megyeszékhely, kevesebbet, mint a nyár kezdetén. A víz tehát tiszta, a vas és a mangán pedig gyűlik halomra. Hogy mit kezdenek ezzel a tulajdonképpen nagyon értékes vízszeny- nyező koncentrátummal ? Egyelőre még nem lehet tudni, a vállalat pályázatot írt ki a felhasználás módjainak kidolgozására.

Nyári munkák

Több mint egy hete befejeződött megyénkben a kalászosok betakarítása, ösz- szesen 68 533 hektáron. Jó a kenyérnek való búza minősége, s bevált a sikér szerinti átvétel is, amelyet az idén vezettek be. A búza sütőipari értékét 17 jellemző határozza meg, s a túlnyomó többsége B 1-es, illetve B 2-es. Kedvező a búza szerkezete, s ahogy a pékék mondják, „jól csúszik a liszt”.

Szalmába!ák „pöttyözik” a tarlóit, innen kazlakba, az istállók, a háztáji ólak mellé kerülnek a szögletes és henger alakú bálák. A szalma, ahogy egyre inkább visszatérünk az almos sertéstartási módhoz, mindinkább visszanyeri eredeti értékét. Mellékterméknek mondják, noha nem az, legfeljebb értékében, de nem hasznában ér kevesebbet, mint a gabonaszem; a biológiai körforgalom következő állomásán ismét értékes alap-, illetve tápanyag, A szalma másik részéből meg nem más, mint nélkülözhetetlen papír lesz; a megállapodások értelmében a KSZE taggiazdasá- gai látják el alapanyaggal a dunaújvárosi papírgyárait.

A rató koszorú

A héten jártunk a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vastaflanítójában. Itt szűrik át kavicságyon a kutakból érkező vizet, s vizsgálják az összetételét. A telep sarkában rozsdavörös iszaphegyek, — vas- és mangániszap, ami a vízből leülepszik. Egészen addig, míg a vastalanitó meg nem épült, ezt a rengeteg fémet megittuk, megfőztük, ilyen sárga vízzel mosakodtunk, és mostuk a ruhákat. Könnyű a jót megszokni, lám, pedig mennyi bosszúságot okozott annak idején a csapból folyó vörös lé.

Az aratás befejezését számos helyen ünnep zárta, s némely közösség még ma is megüninepli ennék a szép és fontos munkának a befejezését. De még mielőtt egykor erre került volna sor, az aratás utolsó vagy utolsó előtti napján, mintegy koronájául az éves munka eredményének, elkészült az aratókoszorú. Rendszerint a ma- rokszedő fonta, a kaszás válogatta a kalászokat hozzá. Formája sokféle lehetett; valóságos koszorúalak vagy pedig kalászkorona, de nem volt ritkaság a csígaszerű- en csavarodó vagy búnaszerűen szétterülő alakzat sem. S kerülhettek bele virágok,

A vas és mangántalanítóban tisztítják a vizet

szalagok is.

IBevégezvén az aratást, a gazda házában, a tisztaszobában a ház utca felöli, megkímélt helyiségében — függesztették föl a mestergerendára az aratókoszorút.

Sokfelé meg is locsolták a koszorút, s a koszorúvivőket a mezőről bemenet, afféle esővarázsló, jövőre is jó termést kívánó hagyományként. Vetéskor pedig gyakran, a koszorú búzaszemeit kipergette a gazda, s a vetőmaghoz elegyítette — nyilván ősi te rméken ysé gvará zslatok szokásmaradvá- nyakénit.

Szép szokás volt az aratókoszorú készítése — kár, hogy ma már inkább csak múzeumban láthatunk ilyen kalászfonatokat. Szép a munka értékét becsülő hagyományt őrizne-élesztene az, aki aratás végeztével elkészítené ma is. Nem akármilyen éke lenne a közös gazdaságnak sem.

D. VARGA MÁRTA