Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

2 Képújság 1*86. augusztus 8. 4 Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: Az atom- és hidrogén-bomba elleni harc kér­déseiről világkonferencia kezdődött Hirosimában — Asz- szad Szíriái elnök és Husszein jordániai király megbe­széléseiket folytatott Damaszkuszban — Dániel Ortega nicaraguai elnök -béke- és barátsági szerződés aláírását javasolta az Egy esüt Állam óiknak. Hétfő: Bush amerkai aielnök Kairóban megbeszélése­ket folytatott Mubarak egyiptomi államfőivel — Irán el­vetette az iraki békej avaslat ok at. Kedd: A Nemzetközösség tagállamai — Angliát leszá­mítva — szankciókat határoztak el a fajüldöző dél-afri­kai rezsim ellen — A libanoni muzulmán vezetők eluta­sították Amin Dzsemajel államfő békekezdeményezéseit — A Kőolaj Exportáló Országok Szervezete (OPEC) az olajkitermelés csökkentéséről hozott határozatot — Bet- tinó Craxi előterjesztette az új olasz kormány program­ját. Szerda: Hirosimában és Földünk számos más pontján megemlékezték a japán várost ért atomtámadás 41. év­fordulójáról — India, Tanzánia, Argentína, Svédország. Görögország és Mexikó vezetői csúcsértekezletet tartot­tak a mexikói Ixtapában —Tteagan amerikai elnök ismét megerősítette, hogy az Egyesült Államok érvénytelennek tekinti a SALT—ül. szerződést. Csütörtök: Reagan elnök ismét hangoztatta, hogy az ürfegyiverkezésd program „nem lehet alku tárgya" a Szov­jetunióval folytatandó leszerelési tárgyalásokon — Ame­rikai szakértők utaztak Moszkvába a szeptemberben esedékes szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó, illetve a genfi tárgyalások újabb fordulója előkészítésé­re — A Mexikóban tanácskozó Hatok bejelentették, hogy vállalnák egy atommoratórium ellenőrzését, ha a nagy­hatalmak meg tudnának állapodni egy ilyen szerződés aláírásában. Péntek: Khomeini ayatollah, iráni vallási vezető élesen bírálta Marokkót, Jordániát és Egyiptomot. A hét 3 kérdése 1. ,Van-e lehetőség g nukleáris kísérletek és a hadá­szati fegyverek ^zárnának csökkentésére, a hirosimai fel­hívás után? Szerdán, helyi idő -szerint 8 óra 15 perckor Hirosima főterén, az egykori iparkamara kupolás épületének rom­jai előtt több tízezer ember a földre feküdt. Így emlé­Közel-keleti körútja során Egyiptomba is ellátogatott az amerikai aielnök. flush tbalra) (Mubarak egyiptomi állam­fővel tanácskozik. keztek meg a 41 évvel ezelőtti atombomba-támadásról ábban a városban, amelyet a Földön először ért nukleáris csapós. Hirosima újabb békenyilatkozatában a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítésére, a tartós béke bizto­sítására szólította fel az összes atom-hatalmat. A doku­mentum méltatta a Szovjetunió által egy éve életbe lép­tetett egyoldalú atomkísérleti moratóriumot. Követelte a nukleáris fegyverkísérletek haladéktalan megszüntetését, és teljes támogatásáról biztosította Mihail Gorbacsov ja­vaslatát, egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó Hirosimá­ban v-aló megtartására. ■Némi optimizmusra ad okot, hogy a múlt hét végén befejeződött genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon, ame­lyek a nukleáris fegyverkísérletekről folytak, bizonyos fokú — ha nem is konkrét— előrehaladás -mutatkozott. Moszkva és Washington között azonban változatlanul je­lentősek a nézetkülönbségek a kísérletek eltiltását illető­en, és az Egyesült Államok egyelőre csak az ellenőrzés kérdésének megvitatására volt hajlandó. Feltétlenül po­zitív eredménynek -számít, hogy a két ország küldöttsége megállapodott a tárgyalások folytatásában. Ugyanakkor eredménytelenül végződött a másik genfi megbeszélés, amelyen a két ország képviselői a SALT—II. szerződésről folytattak. Az Egyesült Államok változatla­nul tartja magát ahihoz az állásponthoz, — ezt egyébként Reagan amerikai elnök e heti nyilatkozatában ismét meg­erősítette —, hogy a hadászati fegyverek számát korláto­zó szerződés előírásait amerikai részről nem tartják be a jövőben. Az 1979-ben aláírt megállapodást az Egyesült Államok kongresszusa sohasem ratifikálta, de a két kor­mány hallgatólagosan megállapodott, hogy a jegyzőköny­vekben foglaltakat betartja. A rossz hír után jónak számít, hogy hétfőtől Moszkvá­ban tárgyal az Egyesült Államoknak az a szakértői dele­gációja, amely arra hivatott, hogy előkészítse a leszere­lési tárgyalások felújítását, és konkrét javaslatokat te­gyen a szeptemberben sorra kerülő szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések programjára. A két or­szág diplomáciájának vezetője egy újabb amerikai csúcs­találkozó lehetőségeit fogja megvizsgálni. ; 2. Hogyan alakul a Szovjetunió és a Kínai -Népköztár­saság kapcsolata Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszé­de után? Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban átfogóan elemezte a távol-keleti helyzetet. Konkrét javaslatokat tett — többek között — a Kínához fűződő viszony teljes norma­lizálására. A Szovjetunió kész Kínával akár a legfelsőbb szinten is tárgyalni a határ-menti övezetek részarányos csapatcsökkentéséről és más kérdésekről. Ezt már Mihail Kapica külügyminiszter-helyettes mondta azon a sajtóér­tekezleten, amelyen elemezte Gorbacsov főtitkár vlagyi­vosztoki beszédét. Kína mindeddig három előfeltételhez kötötte a kapcsolatok teljes rendezését: a Szovjetunió vonja ki csapatait Afganisztánból, csökkentse a Mongó­liában és a közös határ mentén lévő fegyveres erőinek számát, valamint ne támogassa Vietnam délkelet-ázsiai politikáját.-Mihail Gorbacsov jelezte, hogy a Szovjetunió kész ki­vonni csapatait Mongóliából, és hat ezreddel csökkenti Afganisztánban lévő fegyveres erőinek létszámát. Ide kí­vánkozik, hogy Vietnam már -két évvel ezelőtt menetren­det dolgozott ki Kambodzsában állomásozó önkénteseinek visszavonására. Októberben a szovjet—Jurtái konzultáció keretében Pekingben katonai és diplomáciái szakértők tanácskoznak majd a vlagyivosztoki javaslatok gyakor­lati részéről. Pekingi bejelentés szerint a vlagyivosztoki beszéd több figyelemre méltó megállapítást tartalmaz. A kínai kül­ügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy bizonyos szinten egy idő óta már folyik párbeszéd Kína és a Szov­jetunió képviselői között. 3. Végül is hajlandó-e Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a Dél-Afrika felleni Szankciókra? A héten Angliában mini csúcsértekezletet tartattak a nemzetközösségi tagállamok képviselői. Zambia, Zim­babwe, Kanada, Ausztrália, ilndia, a Bahamai Közösség és természetesen Anglia állam- és kormányfői a Dél-Af- rika ellen hozandó szankciókról tárgyaltak. Először for­dult elő, hogy a kiadott záróközleményben a résztvevő felek kijelentették: csak ábban értenek egyet, hogy nincs egyetértés Nagy-Britannia és a többi, 49 tagállamot kép­viselő politikusok között. A Nemzetközösség képviselői — Thatcher brit miniszterelnök határozott nemtetszése ellenére — magukévá tették a tavalyi csúcsértekezleten elfogadott Dél-Afrika elleni szankciókra vonatkozó nyolc­pontos ajánlásokat, és azokon felül további szigorú bün­tetőintézkedéseket határoztak el. Angliának, csakúgy, mint az Egyesült Államoknak ko­moly gazdasági érdekei fűződnek a Dél-Airlkával fenn­tartott kereskedelmi kapcsolatokhoz. Ezért is gyenge lá­bakon áll az az érvelésük, hogy az esetleges Pretória-el- lenes szankciók elsősorban a dél-afrikai feketéket és a szomszédos országokat hoznák nehéz helyzetbe. A fejle­ményeket figyelembe véve azonban előbb-utóhb elkerül­hetetlennek látszik, hogy a nyugati nagyhatalmak is csat­lakozzanak a Dél-Afrika-ellenes szankcióikhoz. Annál is inkább, mert Nagy-Britannia már most is rákényszerült kisebb jelentőségű korlátozó intézkedések bejelentésére. G. FEHÉR PÉTER Nemzetközösségi minicsúcs volt Londonban. (Hiába ren­dezkedett Margaret Thatcher brit kormányfő, a találko­zó többi résztvevője Csak nem akart vele egy vonalban felsorakozni. Befejeződött a hazai és külföldi magyarok tudományos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) legújabb hazai és külföldi kutatási eredményeiről is. A hazai előadók egyebek kö­zött beszámoltak a Magyar, országon az utóbbi időiben kifejlesztett számítógépes pmgrnlmnyelvekről. Konkolya Tibor szólt arról, hogy további együttműkö­dési lehetőségekről is tár­gyaltak a tanácskozáson. Hasznosnak tartanák, ha a jövőben az eddiginél több magyar ösztöndíjas jutna el azokba a kutatóintézetekbe és egyetemekre, ahol a kül­földön élő magyar szárma­zású tudósak és mérnökök dolgoznak. Ugyancsak szor­galmazzák a szakemberek hosszafob-rövidebb időre szóló cseréjét. A rendező szervek azt tervezik, hogy a tanácskozást néhány éven belül megismétlik. Ezt követően Ágoston Mi. hály, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár főigazgatója be­mutatta az ezen a napon megjelent, Magyarok a ter­mészettudomány és a tech­nika történetében című könyvet. A kötetben több, mint 300 magyar tudós szakmai és életrajzi adatai szerepelnek. A könyv tartalmazza Neu­mann Jánosnak Bay Zoltán­hoz írt kilenc levelét is, amelyeknek eredetijét Bay Zoltán a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának adomá­nyozta. A záróülésen a külföldön élő magyar származású szakemberek nevében Ko- váts Ervin Svájcban élő Vegyészmérnök szólt a kon­ferencia munkájáról. El­mondotta, hogy a külföld­ről érkezett résztvevők a vártnál is sikeresebbnek ér­tékelik a tanácskozást. He­lyesnek tartja, hogy a ta­nácskozás megismétlését ter­vezik. Az ülésen Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségé­nek főtitkára, díjakat adott át az egyetemen kiállított legsikeresbb poszterek alko. tóinak. A résztvevők szava, zatai alapján első díjat ka­pott Tury József keramikus (USA), második helyezést ért el Muzsniay Csaba ké­mikus (Románia), harma­dik lett Borhídi Attila bota­nikus (Magyarország). Kádár interjújának A nemzetközi gazdasági együttműködés erősítését, a kelet—'nyugati együttműkö­désben jelentkező akadályok felszámolását szorgalmazta Kádár János a Time ameri­kai magazinnak adott inter­jújában — emelik ki ismer­tetéseikben a nagy nemzet­közi hírügynökségek. Az AJFP francia hírügynök­ség New York-í keltezésű tu­dósításának bevezetőjében hangsúlyozza, hogy Kádár János az interjúban „felhí­vást intézett a kelet—nyugati gazdasági együttműködés megerősítésére. „Minél fon­tosabbá válik a szocialista és a tőkés országok gazdasági együttműködése, annál szi­lárdabbak lesznek politikai kapcsolataik, — szögezte le Kádár interjújában”. Az is­mertetés idézi azt az elvárást is, hogy fel kellene számol­ni minden vámkorlátot Ma­gyarország és az Egyesült Ál­lamok között, és Washing­tonnak biztosítékokat kellene adnia, hogy hosszú időn át alkalmazza Magyarország vonatkozásában a legnagyobb kedvezmény elvét. Hasonlóan fogalmazott a Reuter angol hírügynökség is: „Kádár János magyar ve­zető a Time hírmagazinban megjelent interjújában kije­lentette, szeretné, ha felszá­molnának minden kereske­delmi korlátot hazája és az Egyesült Államok között, és azt, hogy Washington hosszú távra biztosítsa a legnagyobb kedvezmény elvét”. Az AP amerikai hír ügynökség az in­terjú kiemelkedő elemének azt találta, hogy Kádár János nyíltan szólt a gazdasági gon­dokról is, elmondta, hogy a tudományos kutatások ered­ményei Magyarországon csak lassan kerülnek át a gyakor­lati életbe. „Nem becsüljük alá gyakorlati gondjainkat” — idézi a magyar vezető sza­vait, de kiemeli a oyilatko­János visszhangja aatból azt a megállapítást is, hogy a Magyarországon kö­vetett politika fő vonásait a gyakorlat már igazolta. A BBC brit rádióállomás rövid kommentárt szentelt az interjúnak. Hírmagyarázója rámutatott, hogy Kádár Já­nos felhívása összhangban van a Szovjetunió politikájá­val, „beilleszkedik a kelet- nyugati kapcsolatok megja­vításának óhajába”. A nyugat-európai napila­pok közül a tekintélyes Frankfurter AUgeroaine Zei­tung csütörtökön közölt rész­letes tartalmi ismertetést. A nyugatnémet lap megállapít­ja, hogy ,ya nyugati és keleti politikusok nyilatkozatainak sorából kiemelkedik Kádár párítvezető igen személyesnek ható formában folytatott be­szélgetése az amerikai Time című lap vezető munkatár­saival.’' A lap részletesen ismerteti az interjúnak a magyar— szovjet kapcsolatról szóló megállapításait, valamint a magyarországi gazdasági és belpolitikai helyzetről el­hangzott értékelést. A Le Drapeaue Rouge, a Belga Kommunista Párt lap­ja „Kádár a kelet—nyugati együttműködés megerősítését kéri” címmel számol be az interjúról. Kitér a kelet— nyugati gazdasági és politikai kapcsolatok összefüggéseire, a magyar—amerikai keres­kedelemre, és idézi az inter­júban. megfogalmazott re­ményt, miszerint Magyaror­szág „a soron következő öt éves terv során képes lesz elérni az évi 3 százalékos növekedést.” Vezető helyen számolt be az interjúról szerdán este a csehszlovák televízió is. Kie­melte Kádár Jánosnak az or­szág fejlődéséről elhangzott szavait, és azt a kijelentését, hogy Magyarország számára meghatározóak szövetségesei­hez fűződő kapcsolatai­PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Vi Kim Vi köz- társasági elnököt a Szinga­púri Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Bettimo Craxi olasz miniszterelnököt ab. bői az alkalomból, hogy is­mét a kormány elnökiévé nevezték ki. * Az Elnöki Tanács dr. Dó­sai Istvánnak, a Római Magyar Akadémia igazgató­jának kiemelkedő munkás­sága elismeréséként, 60. születésnapja alkalmából az Április Negyediké Érdem­rendet adományozta. A ki­tüntetést Vajda György művelődési miniszterhelyet­tes pénteken adta át. * Horn Gyula külügymi- msztériuimi államtitkár meg­hívására augusztus 6—8. között hivatalos látogatást tett hazánkban Ahmed M. Al-Iriani, a Jemeni Arab Köztársaság külügyminiszté- riumi államtitkára, akit fo­gadott Falu végi Lajos mi- níiszterelnök-ihelyettes, az Országos Tervhivatal elnö­ke, s találkozott vele Nagy Gábor külügyminiszter-he. lyettes. * Hazaérkezett Moszkvából a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetségének de­legációja. amely Ispánovits Márton főtitkár vezetésével augusztus 5—8. között a szovjet fővárosban részt vett a szocialista országok veteránszervezeteinek soros tanácskozásán. TOKIÓ Pénteken Nagaszakiban folytatódott az atomfegyve­rek betiltásának kérdéseivel foglalkozó nemzetközi kon­ferencia. A minden évben megrendezett tanácskozá­son japán és külföldi béke- harcosok vesznék részt. WASHINGTON Időben érkezett haza kö­zel-keleti körútjáról Bush amerikai alelnök: csak az ő szavazatával sikerült a sze­nátusban biztosítani az új amerikai vegyi bomba gyár­tásának finanszírozását. A Bigeye elnevezésű repülő­bomba egyike lesz . az új amerikai vegyi fegyverek­nek. A repülőgépről ledob­ható bináris — a mérges gázt két összetevőből kiala­kító — bomba gyártásának finanszírozását ugyanis pontosan a szavazásban részt vevő szenátoroknak & fele ellenezte. CAPE CANAVEZAL Az Amerikai Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal (NASA) javasol­ta, hogy a januárban fel­robbant Challenger helyé­be építsenek új űrrepülő­gépet. Félhivatalos köpések szerint Reagan elnök haj­landó a javaslat elfogadásá­ra, de egyelőre nem tud­ják, honnan vegyék az eh­hez szükséges, körülbelül kétmilliárd dollárt. Az új űrrepülőgép elkészítése egyébként legalább két évet venne igénybe, mivel a gyártásihoz szükséges gépe­ket már más célra átalakí­tották. MANILA Az amerikai képviselőház újabb 350 millió dollár gaz­dasági és katonai segélyt szavazott meg a Fülöp-szi- getek számára. A képviselők ötvenmillió daliánál csök­kentették az eredetileg kért segély összegét, az Egyesült Államok költségvetési defi­citjére hivatkozva.

Next

/
Thumbnails
Contents