Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

1986. augusztus 30. / touu'n. Képújság 9 A régészek az eredeti leletektől nem messze újabb kincseket találtak CSEHSZLOVÁKIA Nők a pult mögött - a siker folytatódik Egy éve, hogy meghalt Jaroslav Dietl, s talán bevonult a halhatatlanságba - legalábbis két-három tévénéző nemze­dék kollektív emlékezetének erejéig fel­tétlenül. Népszerűsége mindenesetre változatlan azóta is, hogy ő maga már nincs többé. Sorozatai húsz ország kö­zönségét vonzzák a képernyő elé. A Ma­gyar Televízió mostanában két produk­cióját is vetítette, részben egyidejűleg. A kánikula ellenére is tekintélyes siker volt kedd esténként, a hagyományos soro­zatnapon a Nők a pult mögött, de sokan nézték szombat délutánonként a Louis Pasteurről szóló Dietl-sorozatot is. Jaroslav Dietl (1929-ben született), irodalmi pályafutása az ötvenes évek­ben kezdődött, de a közönség nem az írót, hanem alakjait: Az öreg Sova főor­vost, Stromajer dokit zárta a szívébe, máig legnagyobb sikerű sorozata a Kór­ház a város szélén hőseivel azonosítva a szerzőt. Már ezért a müvéért kiérdemelte a „cseh sorozatok atyja” elmet, pedig ezt még továbbiak követték. Utolsó soroza­tát nemrégiben sugározta a Csehszlo­vák Televízió. A történet, a Jakub mester fiai és lá­nyai tizenhárom vasárnap este, főmű­soridőben ültette a készülékek elé a közönséget. Műfaját tekintve televíziós családregény, amely a múlt század vé­gétől az ötvenes évek közepéig ölel fel bő fél évszázadot, s az üvegfúvó mester­nek és családjának szemszögén át per­geti le a korszak történelmi eseményeit. Dietl ebben az utolsó munkájában dol­gozott először ilyen hosszú időszakot átfogó forgatókönyvön. Soha még ilyen sok szereplőt - kétszáz figurát - nem mozgatott az örök rendező partner, Ja­roslav Dudek. Két évet vett igénybe a so­rozat elkészítése, s ebből nyolc hónap telt el forgatással. Ez volt Jaroslav Dietl utolsó sorozata, de nem az utolsó filmje. A Csehszlovák Televízió prágai stúdiója ugyanis még hat be nem mutatott Dietl-történetet őriz filmszalagokon. A közeljövőben tervezik ezek vetítését, s egy retrospektív szerzői sorozat adását is. CAD, CAM - e betűszókat ismételgetik az NDK-ban ma világszerte. A hazai új­ságolvasók számára feltehetőleg kevés­bé közkeletű hatbetűs rövidítést az NDK-ban az angoloktól kölcsönözték, a CAD a műszaki tervezés, a CAM pedig a gyártás számítógépesítését jelentő sza­vak kezdőbetűiből származik. A szakemberek úgy érvelnek, hogy miközben az évszázad elejétől magának a gyártásnak a termelékenysége mint­egy ezer százalékkal növekedett - a szellemi munkáé jó, ha hússzal. A CAD, CAM bevezetésétől az elkövetkező években e téren is a termelékenység mintegy háromszáz százalékos növeke­dését remélik. Ami pedig a kézzelfogható eredmé­nyeket illeti, ezekkel leginkább minden bizonnyal a Fritz Heckert Kombinátban büszkélkedhetnek. A 27 ezer dolgozót foglalkoztató óriáskombinátból szárma­zik az NDK szerszámgépgyártásának csaknem fele, termékeik 80 százalékát a világ több mint 50 országába exportál­ják. A kapuikon kikerülő gépek négy­ötödrészben elektronizált NC-berende- zések. A kombinátban nem kevesebb, mint nyolc nagy és középszámítógép, illetve húsznál több kis komputer teljesít szol­gálatot, s az összes gépórakapacítás fe­lét fordítják tudományos számításokra. A törzsgyárban a számítógéppel mű­ködtetett impozáns magasraktár vagy a padlóba rejtett vezérlő fémszálak nyo­mát kísérletként követő, vezető nélküli anyagszállító-járművek pedig már a 90- es éveket idézik. A CAD, CAM fejlesztéséről a gyárban elmondták, hogy eddig - egyetemi se­gédlettel - hengeres testek, tengelyek automatizált tervezésére szolgáló prog­ramcsomag készült el. Számításaik sze­rint 25-30 százalékkal növeli majd a konstrukciók biztonságát és évente 40 Futótűzként terjedt el a hír: Északnyu- gat-Bulgária egyik kis falujában Vráca megyében a trák művészet új alkotásai kerültek elő: a lelet 54 aranyozott ezüst korsót, 3 serleget és 108 tálat tartalmazott. A tárgyak az i. e. 4. századból származnak és most a vrácai történelmi múzeum trák emlékeit gazdagítják. A kincsek nemcsak azért keltettek rendkívüli figyelmet, mert ez az eddigi legnagyobb ilyen bulgáriai lelet, hanem azért is, mert olyan ékszereleme­ket és motívumokat mutatnak, amelyek eddig ismeretlenek voltak a trakológusok számára. (A trákok: számos balkáni és részben kisázsiai nép összefoglaló elne­vezése. Az i. e. 8-7. században görög be­folyás alá kerültek, majd az i. e. 5. század­ban önálló államot alkottak. Egy évszázad múlva római uralom alá kerültek. Később beolvadtak a népvándorlás kori népekbe.) A felfedező Mint annyi más hasonló leletet, ezt is a véletlen hozta felszínre. Ivan Szavov trak­toros a múlt nyári szárazság idején elhatá­rozta, hogy a kertje közelében folyó pata­kocska vizével öntözi a kiszáradt földet. Csatornaásás közben ásója valami fém­tárgyba akadt. Az „elgörbült alumínium­tányért” kiemelte és felakasztotta a kerí­tésoszlopra. Aztán további tányérokat és kannákat talált. „Először azt hittem, hogy a szomszé­dom dobott egy rossz tányért a kertembe - mondja Szavov. - Amikor a kannák is A vrácai lelet egyik szép darabja ezer tervezői órát takaríthatnak meg ál- tala. A tervezés, az anyagtárolás és szál­lítás, a gyártáselökészítés valamennyi fázisának komplex számítógépesítésé­vel - mint arról néhány termékük eseté: ben már megbizonyosodtak - 20-30 százalékkal csökkenthető az előkészíté­si idő. A CAM széles körű alkalmazásá­tól pedig távlatilag a korszerű berende­zéseik és a gyárban működő rugalmas gyártórendszer optimális kihasználását s a termékek átfutási idejánek akár a fe­lére csökkentését remélik. Ha a termelékenység növelésének kapcsán a legtöbbször a CAD, CAM is hangzik el az elkövetkező években - ter­mészetesen - az NDK-ban sem csupán ennek a központi programnak szánnak prioritást. Tovább folytatják például a ro­botok alkalmazására tett erőfeszítése­ket. Ami ezek számát illeti, valóban meg lehetnek elégedve. Az elmúlt öt évben 45 ezer ipari robot előállítását tűzték cé­lul, végül 46 500 lett belőle. Ám a kitűzött célt, hogy egy-egy robot üzembe állítá­sával 2,5 munkaerőt megtakarítanak, egyenlőre még nem sikerült elérniük. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak a termékek megújításának is. Nem utolsó sorban a szocialista piac korábbi igény­telenségével, elkényelmesítő hatásával magyarázzák, hogy a gyártmányok egy része ma már elavult. Ebben az évben a termékek 28 százaléka új köntösben je­lenik majd meg. (Fogyasztási cikkek esetében ennél is nagyobb, 40 százalé­kos lesz a termékváltás). Egyebek között erre a célra is az idén rekordmennyisé­gű, 11,6 milliárd márkát kitevő K+F (ku­tatási és fejlesztési) forrásokat szánnak. A szocialista országokkal együtt kí­vánják továbbfejleszteni az ugyancsak kulcságazatként számon tartott számí­tástechnikát és a biotechnológiát, s köz­ponti programot dolgoztak ki az anyag- és energiatakarékosságra is. előkerültek, feleségem templomi eszkö­zöknek nézte azokat, de biztosat ő sem tu­dott. Az edények mintegy 45-50 cm mé­lyen feküdtek a földben. Nem tudtunk ve­lük mit kezdeni. Amikor aztán lemostuk a tárgyakat, csodálatosan csillogtak. Soha azelőtt ilyet nem láttunk! Egyszerű embe­rek vagyunk, de éreztük, hogy valami rendkívülivel van dolgunk. Arra nem is gondoltunk, hogy 2400 éves kincsek ke­rültek elő”. Ki volt a birtokos? Ivan Szavov később is alig értette, hogy bejelentése nyomán a régészek („tanult fejek”, ahogy nevezte őket), majd a sajtó, a rádió és a tévé emberei miért szentelnek akkora figyelmet az ügynek. A talált tár­gyakat becsomagolta és bevitte a vrácai múzeumba. A vrácai régészek hamaro­san ott voltak, felásták a kertet és alig öt méter távolságban újabb száz darabra bukkantak. A régészek a lelet közelében semmit sem találtak, amely egy trák sírra vagy településre utalt volna. Ebből arra következtettek, hogy a kincsek egykori tu­lajdonosa rendkívüli körülmények köze­pette elásta azokat, majd megölték vagy fogságba vetették. A tárgyak külömböző- sége arra utal, hogy évtizedeken át gyűj­tötte azokat egy gazdag trák előkelőség. Az aranyozott ezüsttárgyak pompája az 5. és a 4. századbeli trák arisztokrácia törek­vésére utal: ezekkel is gazdaságukat és tekintélyüket akarták demonstrálni. A napisten kocsija Az egyedülálló gyűjtemény darabjai az i. e. 5. és 4. század különböző időszakai­ból származnak. Díszítésükre növényi, geometriai, mitológiai elemeket alkalmaz­tak, mások a mondavilág jeleneteit eleve­nítik meg. Súlyra, nagyságra, formára és díszítésükre nézve nincs két egyforma tárgy. 13 tálon ógörög betűkkel írt trák személynevek olvashatók. Különösen ér­dekesek a korsók díszítései. A legtöbb geometriai ábrákat vagy virágfűzéseket ábrázol. Tíz tálon a mitológiából láthatunk jeleneteket, istenségeket, szörnyeket, vadállatokat, vadászatot: Diana istennőt, Heraklész hőstetteit, szárnyas lovakat a napisten, Heliosz kocsija elé fogva stb. Egyik vadászjeleneten a lovak szerszá­mai, a vadászok ruházata és fegyverzete rendkívül hasonlít azokhoz az ebből a kor­ból származó leletekhez, amelyeket Bul­gária más területein találtak. Ebből arra következtetnek, hogy valahol a környéken művésziskolában oktatták a mestereket. A tárgyak többsége azonban egyedülálló és a trák kultúra eddig ismeretlen területeire enged betekintést. DIANA NADSIJSZKAJA MONGÓLIA Magas színvonalú könnyűipar A Mongol Népköztársaság könnyű­ipara az ország egyik legfejlettebb nép- gazdasági ágazata lett az utóbbi évek­ben, noha ennek semmilyen előzménye nem volt. Hacsak nem számítjuk a kez­detleges gyapjú- és bőrfeldolgozó, vala­mint háziipari tevékenységet, amelyet már az 1921 -es népi forradalom előtt is folytattak az állattenyésztők és a kézmű­vesek. Az első könnyűipari üzemek a harmincas években létesültek, szovjet segítséggel. 1934 óta dolgozik az Ulán- bátori Ipari Kombinát és a hatlagi gyap­júmosó üzem. Ezeket később többször korszerűsítették és bővítették, s ma az ország legnagyobb ipari vállalatai közé tartoznak. A következő negyedszázadban a könnyűipar gyors fejlődésnek indult. A biztos anyagi-műszaki bázis létrehozá­sa, továbbfejlesztése és erősítése ösz- szekapcsolódott a szocialista közösség országainak, mindenekelőtt a Szovjet­uniónak a testvéri támogatásával. A ba­ráti országok önzetlen segítségével kö­töttáru-, cipő- és szőnyeggyárak, fono­dák, szővödék és konfekcióüzemek épültek az országban. Ez idő alatt a könnyűipar állóalapjai a hatszorosára növekedtek, a termelési érték pedig a hétszeresére emelkedett. A textiláru termelése a korábbinak csak­nem a négy és félszeresére, a konfek­cióé több mint a tizenegyszeresére, a bőr- és cipőipari termékek gyártása pe­dig közel az ötszörösére emelkedett. Jelenleg az iparban foglalkoztatott dolgozók közül minden negyedik a köny- nyűiparban talál munkát. A bruttó társa­dalmi termelésből mintegy 40, a belföldi áruforgalomból 60 és a nyereség meg­termeléséből 30 százalékban részese­dik a könnyűipar. Az 1981-85-ös idő­szakban az ágazat fejlesztésére kétszer akkora beruházást irányoztak elő, mint a megelőző ötéves tervben. Ennek követ­keztében az ágazat bruttó termelése à 2,1 -szeresére, a munkatermelékenység pedig az 1,5-szeresére nőtt. A könnyűipar termékei a mongol ex­port fontos cikkeivé váltak. Míg régeb­ben az export főleg a hagyományos ter­mékekből, szőrmékből, állati nyers­anyagokból, háziipari cikkekből állt, ma mind több a készáru. Igen keresettek a bőrruházati cikkek, a szőnyegek, a bun­dák, a teveször-, a kecskeszőr- és kö­töttáruk, a gyapjútakarók és még sok olyan termék, melyeket a nemzetközi vásárokon érmekkel tüntettek ki. Ez az ágazat adja az ország exportjövedelmé­nek 35 százalékát. Az idei gazdasági és társadalmi fej­lesztési terv csaknem 140 millió tugrik értékű könnyűipari beruházással szá­mol, amelynek eredményeként a kon­fekcióipar bruttó termelési értéke 2,6 százalékkal, a gyapjúfeldolgozó iparé 4,4 százalékkal, a különféle bőrcipők termelése pedig 6,1 százalékkal emel­kedik. Új üzemek épülnek, bővítik és fel­újítják a régi vállalatokat. Ezenkívül még az idén kidolgozzák a mongol könnyű­ipar fejlesztésének tervét az ezredfordu­lóig. A termékek minőségét illetően szi- - gorú normák léptek életbe. Hosszú éve­kig a mennyiség növelése volt a gond, mivel a kereslet gyorsabban nőtt a kíná­latnál. Másfelől nem gazdálkodtak ész­szerűen a munkaidővel, az alapanya­gokkal, s nem növelték oly mértékben a munkatermelékenységet, ahogy azt a fejlődés megkívánta volna. Mindez ter­mészetesen kihatott a könnyűipari válla­latok által gyártott termékek minőségé­re. Ezért az új, nyolcadik ötéves tervben a súlyt a fogyasztási cikkek minőségé­nek nagymértékű javítására helyezik. NDK Gyorsuló termékváltás JAMBURGI FÖLDGÁZ Az elkövetkező öt év során (1986-1990) a Szovjetunió a földgázkitermelést mintegy egyharmadával kívánja növelni és ezzel elérni az évi 835-850 milliárd köbméteres termelési értéket. A kitermelés növelésében a legfontosabb szerep a Nyugat-Szibériai jamburgi lelőhelynek jut. A szakemberek meggyőződtek arról, hogy Jamburg képes a tervezett mennyiségű gáz kihozatalára. A 170 kilométer hosszúságú és 45 kilométer szélességű többréteges lelőhely hozama meghalad­ja a híres medvezsjei lelőhely termelését is. A Sarkkörön túl fekvő Jamburg jóval északabbra helyezkedik el, mint Medvezsij vagy Urengoj. Az örök fagy, a különbö­ző apróbb-nagyobb tavak, a mocsarak, a lakott településektől és az ipari bázisok­tól való nagy távolságok jelentősen megnehezítik az új gázlelőhely kitermelését. Ennek ellenére a mintegy 4,5 milliárd rubeles beruházást igen szoros határidő­re kell megvalósítani. Öt év alatt tíz komplex gázelőkészítő berendezést, öt dizel- fütőanyagtermelő berendezést, több mint 2,3 ezer kilométernyi különböző ren­deltetésű vezetéket és 780 termelő kutat kell megépíteni, illetve üzembe helyezni. Hasonló volumenű feladatok végrehajtására Urengojban nyolc esztendőre volt szükség, ahol a mai kitermelési értéket az üzemeltetés hetedik évében érték el. Jamburgban már négy éven belül el kell érni a tervezett termelési szintet. Uren- gojból a gázkondenzátum a kitermelést követő ötödik évben került először hasz­nosításra, Jamburgból a tervek szerint erre már a második évben sor kerül. Mire alapozzák ezeket az optimista számításokat? Mindenekelőtt a már kipró­bált és jól bevált építési módszerek alkalmazására. A tervek szerint a jamburgi le­lőhelyvalamennyi technológiai komplexuma blokkrendszerben épül. A Tyumeny- ben épülő, és valamennyi berendezéssel felszerelt óriási blokkokat vízi úton, pon­tonok segítségével szállítják a helyszínre. 1985 nyarán 150-350 tonna súlyú 23 blokkot szállítottak a Tyumenyt Jamburggal összekötő 2600 kilométeres folyami útvonalon. További 28 kilométeres szárazföldi havas útvonalon jutottak el ezek a blokkok a komplex gázelőkészítő berendezés építkezésének közvetlen helyszí­nére. Vlagyimir Csirszkov, a szovjet kőolaj- és földgázipari beruházások miniszte­re szerint a blokkrendszerű építkezés lehetővé teszi kevesebb munkaerő felhasz­nálásával az ipari objektumok építésének idejét másfél-kétszeresére csökkente­ni. A továbbiakban Jamburgban 1000 tonnás, gyárilag „berendezett" blokkok al­kalmazását tervezik. Az ehhez szükséges ipari bázis kialakítása most van folya­matban Tyumenyben. Ezzel párhuzamosan folynak a szuperblokkok szárazföldi szállítását biztosító légpárnás járművek fejlesztésére irányuló kísérletek is. Az Ob-folyó torkolatánál fekvő Jamburgban ma hatezren dolgoznak. Épülnek az összekötő útvonalak, a vízvezetékek, a lakóházak és minden, ami a munkához és pihenéshez szükséges. Épül a Novij-Urengojt Jamburggal összekötő 230 kilo­méteres vasútvonal is, amely Szibériában a legmegbízhatóbb közlekedési formá­nak számít. A terv szerint az első szerelvények az év júliusában indulhatnak útra. Épül a jamburgi gázt az ország európai területeire továbbító szállítórendszer is. Januárban befejezték a Jamburg-Jelec közötti 3150 kilométeres gázvezeték épí­tését, amelyet február végén kapcsoltak a Szovjetunió egységes földgázvezeték hálózatába. 1986-1990 között Jamburgból hat 1420 milliméteres csővezeték- rendszert építenek meg, amelyek közül az egyik az európai KGST-országokba irányuló exportvezeték lesz. JEVGENYIJ SZPIRIDONOV Egyedülálló lelet Bulgáriában Évezredes trák kincsek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents