Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

8 "NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 30. KNDK Óriásgát - rekordidő alatt kálatok mindössze öt évig tartottak. A keletkezett hatalmas mesterséges tó partján üdülők, szállodák épülnek, ki­rándulóhelyek létesülnek, amelyek min­den bizonnyal népszerűek lesznek Észak-Korea lakói körében.- Daróczi ­ROMÁNIA Sinaia, a Kárpátok gyöngye Az egymillió lakosú Prahova megye legnagyobb idegenforgalmi központja Sinaia. A 300 éves település 107 éve vá­ros, erre kiváló fekvése ad magyaráza­tot: a Kárpátokat átszelő Prahova folyó völgyében fekszik, főút és vasút halad át a városon. A második világháború előtt már üdülőközpont, a híres Peles-kastély a román királyi család nyaralója volt. A kastély később múzeum lett, évente egymillió érdeklődő kereste fel, jelenleg tatarozzák. Az egykori királyi üdülőhely­ből főleg az utóbbi húsz évben százez­rek pihenőhelye lett - tájékoztat a városi pártbizottság titkára. - Ma 5 ezer szál­lás- és 8 ezer vendéglátóhellyel rendel­kezik Sinaia. A város 11 nagy és 25 ki­sebb szállodája, továbbá 100 kisebb vendégháza, tucatnyi szórakozóhelye várja a turistákat. Télen-nyáron kiválóak a sportolási lehetőségek: sí- és bobpá­lyák, uszodák, röplabda-, kézilabda- és futballpályák állnak a nyaralók rendel­kezésére. Az élsport is szerepet játszik Sinaia életében: 2300 méter magasan sportkomplexum épült válogatott spor­tolók részére. A gyógyüdülőhálózat is fejlődik, elsősorban ideg- és gyomorpa­naszokat kúrálnak Sinaián. A 40 évvel ezelőtt mindössze 4 ezer lelket számláló városban ma már 16 ez­ren élnek. A lakosságnak csak kisebb részét foglalkoztatja a turizmus, hiszen Sinaia korszerű iparral is rendelkezik. A természetvédelme érdekében a környe­zetet nem károsító finommechanikai ipart telepítettek ide. Két nagy üzemben 8500 dolgozó traktoralkatrészeket gyárt, KGST-szakosítás keretében. Az itt gyártott alkatrészek vásárlói a bolgár, a szovjet, a csehszlovák és a magyar gyá­rak. A városban húsfeldolgozó üzem is működik, ahonnan különféle húsárukat szállítanak a Szovjetunióba, Lengyelor­szágba, Bulgáriába és az NDK-ba. Egy kis vízerőmű is ad munkát a helybeliek­nek. Sinaián 4 általános iskola és egy ipari gimnázium található. Az idegenforgalmi szektorban dolgo­zik a lakosság mintegy 35 százaléka. Évente átlagosan 250 ezer külföldi ven­dég érkezik ide, körülbelül 4-5 napra. A dolgozók fokozódó részvétele a termelés irányításában Az SZKP XXVII. kongresszusa rámu­tatott, hogy a szovjet társadalom fejlődé­sének jelenlegi szakaszát döntő mérték­ben határozzák meg a gazdaság minő­ségi változásai, a gazdaság intenzív pá­lyára állítása, melynek fő eszköze a tu­dományos-műszaki haladás meggyor­sítása. A tudományos-műszaki haladás nem önmagától, hanem emberi munká­val valósul meg, és sok tekintetben az ember tudásától, képességeitől és ter­melési jártasságától függ. Éppen ezért kell mozgásba hozni az „emberi ténye­zőt”, amire oly nagy figyelmet fordít az utóbbi időben a szovjet sajtó. Hogy miben fejeződik ki az emberi té­nyező fokozódó szerepe? Elsősorban az egyes emberek kezdeményezőkész­ségének fokozásában, rendszereteté- nek, fegyelmezettségének és felelős­ségtudatának a javulásában. Ugyanak­kor azt is jelenti, hogy az embereket fokozottabban be kell vonni az állami és társadalmi ügyek irányításának folya­matába. Más szóval, az ország előtt álló bonyolult társadalmi és gazdasági fel­adatok sikeres megoldása csak úgy le­hetséges, ha az irányítás nem csak ész­szerűbb, hanem demokratikusabb is lesz. A dolgozó kollektívákról 1983-ban elfogadott szovjet törvény megerősítette a demokrácia alapjait a szovjet társada­lom elsődleges szférájában, a termelési viszonyok terén. Olyan eszközzé vált, melynek segítségével biztosítható a néptömegek társadalmi és temelési ak­tivitásának fokozása. Hogyan is jelent­kezik ez a gyakorlatban? A törvény szerint a dolgozók közvet­len termelésirányítási részvételének fő formálójává a munkahelyi kollektívák közgyűlései váltak. A gyűléseken meg­vitatják és elfogadják a vállalat gazdasá­gi és szociális fejlesztésének távlati (öt­éves) és folyamatos (éves) terveit, meg­hallgatják a vezetés tájékoztatását a végrehajtás menetéről. A közgyűlés ha­tározatai a kétkezi munkástól az igazga­tóig mindenki számára kötelezőek. A munkahelyi demokrácia elvének to­vábbi érvényesítési formája, hogy több vállalatnál közvéleménykutató szolgála­tot hoztak létre. Ezek rögzítik a dolgozók valamennyi javaslatát és bejelentését, amelyek a gyakorlat tanúsága szerint felölelik a termelési tevékenység szá­mos területét (például a késedelmes nyersanyagszállítás miatti nyugtalansá­got, a váltótárs munkamódszerei miatti panaszokat stb.) A javaslatokat azután rendszerezik és eljuttatják a vállalat ille­tékes osztályainak és felelős vezetőinek. A vezetés vizsgálatának eredményeit és intézkedési döntéseit a kollektíva vala­mennyi tagjának tudomására hozzák. A szovjet vállalat munkahelyi demok­ráciájának rendszerében a legfonto­sabb hely a szakszervezeti bizottságot illeti meg. Igen széles jogköre van, amelybe beletartozik a munkajogi törvé­nyek, munkavédelmi szabályok és nor­mák vállalati betartásának ellenőrzése; a vállalatvezetés által megállapított nor­mák és bérek megítélése, a vállalatveze­tés munkaügyi döntéseibe való bele­szólás (pl. elbocsátási ügyekben); azon­kívül a szakszervezt a vállalatvezetéssel közösen határozza meg a vállalati alap kiadásait és dönt a munkások és alkal­mazottak társadalombiztosításának kérdéseiben, összesen kb. 70 féle irá­nyítási funkciót lát el a vállalatvezetés a szakszervezeti bizottság ellenőrzése alatt, azzal közösen vagy a bizottság rendelkezése alapján. Az utóbbi években számos vállalatnál a munkahelyi kollektívák alapszintjén új képviseleti szervek, nevezetesen bri­gádtanácsok és brigádvezetői tanácsok stb. is megjelentek. Az SZKP XXVII. kongresszusának előestéjén a Központi Bizottság lapja, a Pravda a következő kérdést tette fel ol­vasóinak: „Gazdának érzik-e magukat munkahelyükön?” Nemrég pedig szá­mos beérkezett választ tett közzé. A leg­tipikusabb talán az egyik munkás vála­sza: „Azóta vált bennem erősebbé az ér­zés, hogy munkahelyem gazdája va­gyok, amikor megjelent a munkahelyi kollektívákról szóló törvény, s különösen azóta, hogy a párt XXVII. kongresszusán nyílt eszmecsere folyt. Ha az üzemben valamilyen hiányosságot látok, elmon­dom róla véleményemet a vezetésnek és lehetőség szerint magam látok a hiba megszüntetéséhez. A legfontosabb, hogy mindig tudom, mi történik a kollek­tívában és cselekvőén részt veszek a dolgok megoldásában”. VJACSESZLAV MASZLENNYIKOV a jogtudományok kandidátusa LENGYELORSZÁG Javuló életszínvonal Lengyelországban a nyolcvanas évek elején az életszínvonal érzékelhetően csökkent. Ezért a párt és a kormány a to­vábbi romlás megakadályozására szá­mos intézkedést hozott. Ennek a célnak rendelték alá a nemzeti jövedelem felosz­tásának elveit is. Mit jelentett ez a gyakor­latban? Először is szigorú beruházási sto­pot léptettek életbe. Nagy mértékben kor­látozták a termelői beruházásokat, s csak ott fejlesztettek, építettek, ahol erre min­den szempontból szükség volt. Ugyan­akkor különféle társadalmi juttatások út­ján a lehetőségekhez mérten növelték a lakossági jövedelmeket. Ezeknek és más intézkedésnek köszönhetően 1981. és 1985. között az általános fogyasztás csökkenése a nemzeti jövedelem csökke­nésének nem egészen felét tette ki. A ko­molyabb fordulat a hároméves terv idején, 1983. és 1985. között volt tapasztalható. Ekkor az életszínvonal lassan, de egyen­letesen növekedett, s ez már a fellendülő termelést tükrözte. Ez időszakban egyes cikkek fogyasztásában helyreállt a hetve­nes évek végén elért színvonal, s javult a háztartások iparcikkellátása is. Az idén az év eleji áremelések ellensú­lyozásaként 18,8 millió kiskeresetű len­gyel állampolgár részesült támogatásban. Erre a célra az év folyamán 114,5 milliárd zlotyt folyósítanak az államkasszából. A Munka-, Bér- és Szociális Ügyek Minisz­tériumának tájékoztatása szerint a lakos­ság növekvő jövedelmei - emelkedő át­lagkeresetek, nyugdíjak és járadékok - kiegyenlítik a növekvő megélhetési költ­ségeket. Az utóbbiak sajnos, előrelátha­tóan tovább emelkednek, de az alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek esetében mindenképpen tekintettel lesz­nek a legalacsonyabb jövedelmű réte­gekre. Lengyelországban jelenleg luxus­cikknek számít a színes televízió, az auto­mata mosógép és a személygépkocsi. Ma minden ötödik dolgozó család, minden ti­zenegyedik nyugdíjas és minden huszon- harmadik parasztcsalád rendelkezik szí­nes televízióval. Atársadalombiztosítás úgyszólván a la­kosság egészére kiterjed. A biztosítottak számára ingyenes az orvosi ellátás, s a gyógyszerek fogyasztói árának is csak 30 százalékát térítik. A nyugdíjasok és a jára­dékosok számára a gyógyszerellátás in­gyenes. A rigai Straume gyár villanytűzhelye már elektronizált. Felolvasztja az élelmi­szereket és rendkívül gyorsan - egy csirkét például hét perc alatt - süti-főzi az ételeket. hez. Az árvízvédelmen, mezőgazdasá­gi területek nyerésén, haltenyésztésen kívül nem lebecsülendő szerepe a gát­nak, hogy jelentősen lerövidülnek a szállítási útvonalak, hiszen eddig a leg­közelebbi híd - csak a fővárosnál volt öt­ven kilométernyire. A gátrendszer tehát elkészült, a mun­A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság eddigi legnagyobb beruházását adták át az idei nyáron a Tedong folyó Kínai-tengerbe ömlő torkolatánál, Nampho ipari- és kikötőváros közelé­ben. A hatalmas gátrendszer 4 milliárd dollárba került, s rekordidő alatt készült el. Két nagyobb és egy kisebb zsilipkam­ra segítségével ezután a nagyobb hajók is - ötvenezer tonnáig - felúszhatnak majd a gáttól öt kilométerre lévő Nampho kikötőjébe, megkönnyítve ez­zel a vízi áruszállítást, így a főváros, Phenjan ellátását is. A gátakon közúti és vasúti hidak épültek, amelyeket zsilipe­léskor 90 fokban elforgatnak. A Tedong folyót nyolc kilométeres szélességben lezáró gigantikus gátrendszer megépi­A víz is éghet Nagy jelentőségű tudományos-műsza­ki kísérletre került sor a szibériai Belovo hőerőműben. Az egyik kazánban sikerült begyújtani a víz-szén szuszpenziót. A kísérlet közvetlen kapcsolatban áll a szállítási problémák megoldásával, mivel Novoszibirszk és Belovo között kísérleti szállitócső-vezeték épül. Ezen a vezeté­ken jut majd el a Kuznyecki szénmedence termelése a novoszibirszki megyébe. Ko­rábban feltételezték, hogy a végponton a további hasznosítás érdekében „víztelení­tő” üzemekben kell a vizet elvonni a szén­től. A kísérletek bizonyították, hogy a bá­nyában előállított meghatározott összeté­telű szuszpenzió víztelenítés nélkül a ka­zánok égetökemencéjébe kerülhet. tésekor több cél is vezételte a tervező­ket. Az egyik legfontosabb volt, hogy vé­get vessenek az apály és dagály okozta vízszintkülönbségnek, amely gyakran fenyegette árvízzel a fővárost is. Más­részt nagy területű földek hevertek ki­használatlanul, mivel a sós talaj miatt nem lehetett művelni őket. A gát segítségével az elkövetkezendő években lehetőség nyílik ezen földek „megtermékenyítésére” - legalább két­száz ezer hektár rizs telepítését tervezik. Az új létesítmény egyszersmind megte­remti a haltenyésztés kedvezőbb feltéte­leit is - a gátba külön halzsilipeket épí­tettek be, hogy az angolnák felúszhas­sanak ivóhelyeikre, s különleges me­dencéket is kialakítottak, hogy a fiatal halak hozzászokhassanak az édesviz­A központi zsiliprendszer felülről (Fotó: Nodon Színműn - Korea - KS) A hatalmas zsilipeken áthaladnak az első hajók Elektronizált villanytűzhely HHHEB

Next

/
Thumbnails
Contents