Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

1986. augusztus 30. KÉPÚJSÁG 3 Küldött választó megyei gyűlés Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) Kiterebélyesedett az isko­laszövetkezeti mozgalom. Míg 1980-ban mindössze egy volt a megyében, ma 23 is­kolaszövetkezeti csoport mű­ködik, tagjaik száma meg­haladja a 2000-et. A IX. kongresszus határozott úgy, hogy minden áfésznek legyen legalább egy iskolaszövetke­zeti csoportja. Az e téren végzett munkánk jutalmául büszkén viseljük az „Iskola­szövetkezeti Megye” kitünte­tő címet. Folyamatban van néhány takarékszövetkezet­nél is az iskolaszövetkezetek szervezése. — Számos t'igyslemre méltó eredmény született a társadalompolitikai munká­ban, amiről részletes tájé­koztatást ad az írásos jelen­tés. Ami a gazdálkodást il­leti, az áfészek kiemelt fel­adatuknak tartották a lakos­ság keresletének folyamatos kielégítését. Elmondhatjuk, hogy az áfészek mindenütt eleget tettek alapellátási kötelezettségüknek, és sike­rült megőrizni, helyenként javítani az ellátás színvona­lát. Különösen jelentős lé­pés volt a kistelepülési há­lózat rekonstrukciója, amit az Országos Tanács kezde­ményezett, és pénzügyileg is segített. Olyannyira sike­res volt ez — most mór az akció harmadik, utolsó éve is letelik, így már megközelítően végleges adatok vannak —, hogy a tervezett 145-:tel szemben 168 egységet — fa­lusi boltot, vendéglátó- és felvásárlóhelyet — sikerült felújítani — korszerűsíteni, a tervezettnél 10 millióval több ráfordítással. A vég­rehajtott rekonstrukció kö­vetkeztében javult az ellátás színvonala, kulturáltsága, némiképp erősödtek a szö­vetkezetek piaci pozíciói. A megye áfészei a 80-as évek elején az alacsony ha­tékonyságú szövetkezetek közé tartoztak. Nagy segít­séget jelentett, hogy a Szö- vosz elnöksége 1983-ban, szekszárdi kihelyezett ülé­sén foglalkozott a megye áfészeinek gazdaságszervező munkájával, kiemelt figyel­met fordított a jövedelmező­ségre és a hatékonyságra. Ennek is köszönhető, hogy a szövetkezeteknél tett erő­feszítések hatására erőtel­jesen felgyorsult az új üze­melési formák elterjedése. Tavaly már a bolti kereske­delem összes forgalmának közel 40 százalékát (nyere­ségének 60 százalékát), a vendéglátás forgalmának megközelítően 60 százalékát (nyereségének 75 százalékát) a korszerű üzemelési formá­ban működő egységek ad­ták. Megkülönböztetett figyel­met fordítottak az áfészek a háztáji és kisgazdaságok árutermelésének szervezésé­re, támogatására, a megter­melt' áru felvásárlására. A takarékszövetkezeteket a beszámolási időszakban a dinamikus mennyiségi nö­vekedés, működési területük és szolgáltatásaik bővülése, a városokban, köztük a me­gyeszékhelyen való megje­lenés és munkájuk hatéko­nyabbá, színvonalasabbá válása jellemezte. Romlot­tak a lakásszövetkezetek működési feltételei, emiatt a lakásépítés visszaesett. F.i'eve'emra méltó eredmé- nvék születtek viszont a la­kásfenntartásban. A feladatok végrehajtása során mindhárom ágazatnál megkülönböztetett figyel­met fordítottiak a szövetke­zetek a dolgozó emberre. Élénk volt a kádermozgás, főiként nyugdíjazás és a gyorsabb ütemű minőségi csere következtéiben. Az utóbbi évékben egyre in­kább kialakultak a szövet­kezeteknél a hatékony el­lenőrzés szervezetei. A továbbiakban az elnök­ség. vitaanyagával kapcsola­tos tapasztalatokról szólt a Mészöv elnöke. Mint mond­ta, a szövetkezeti vezetők, dolgozók közt messzemenő egyetértéssel találkozott, hogy ezúttal nem tézisek, hanem közös gondolkodásra késztető vitaanyag jelent meg. — A minden lényeges kérdést érintő és sok tekin­tetben a választás lehetősé­geit felkínáló összegezést az áfészek, takarék- és lakás­szövetkezetek kibővített igazgatósági és egyéb akti - vaüléseken széles körben megvitatták. Több százan nyilvánítottak véleményt, tettek figyelemre méltó ja­vaslatokat. t A vitában kilencen szólal­tak fel, köztük Szalmeniez- ky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke. A felszóla­lók állást foglaltak a Szö- vosz vitaanyaga, a Mészöv által összegezett előterjesz­tés egyes részei mellett, egyiket-másikat részleteseb­ben indokolták, valamint új javaslatokat tettek. Ezután a küldöttválasztó gyűlés egyhangú szavazással elfogadta az előterjesztése­ket, majd titkos szavazással megválasztotta a fogyasztá­si szövetkezetek X. kong­resszusának huszonöt kül­döttjét. Ugyancsak megvá­lasztották a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának (Szövosz) új Tol­na megyei tagjait Kálmán Gyula Meszöv-elnök, Klein István nyugalmazott tamási, Kovács Sándor dunaföldvá- ri áfész lg. elnök, Pintér György dunaföüdvári taka­rékszövetkezeti ig. elnök, valamint dr. Vadas Ferenc szekszárdi lakásszövetkezeti tag, megyei lakásszövetke­zeti választmányi elnök sze­mélyében. A megyei gyűlés befejező aktusaként Szlameniczky István kitüntetéseket adott át. Tizennyolcán kapták meg a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa által adományozott „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” ki­tüntetést, egy-egy szövetke­zeti dolgozót pedig a műve­lődési miniszter, illetve a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter tüntetett ki a „Szocialista Kultúráért”, illetve a „Kiváló Munká­ért” jelvénnyel. J. J. A dolgozók átcsoportosításával kapcsolatos munkaügyi intézkedések A Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának szer­vezésében pénteken a Par­lamentben Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese és Nagy Sándor, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat a monkaerö-átcsoportosítások időszerű kérdéseiről, és az ezzel összefüggő új munka­ügyi jogszabályokról. Bukta László rámutatott, hogy hazánkban a munka­erőhelyzet ellentmondásos, szinte minden területen, minden vállalatnál egyszer­re van jelen a munkaerő­felesleg és -hiány. A feles­leges munkaerőtől a vállala­tok nehezen szabadulnak, a munkaerőhiányt pedig nem tudják munkahely-racionali­zálással enyhíteni vagy meg­szüntetni. A munkaerőhiányt a másutt feleslegesen foglal­koztatott vagy alacsony haté­konysággal dolgozók átcso­portosításával lehetne eny­híteni, mégpedig oly módon, hogy ezek az emberek érde­keit lehetőleg ne sértse. Az új jogszabályok a terü­letileg illetékes munkaügyi szolgáltató irodák feladatává teszik, hogy ha valamely vállalatnál egyidejűleg lega­lább tíz dolgozó munkaviszo­nyát szüntetik meg, akkor számukra gondoskodjanak megfelelő új munkahelyről. Az új munkakörnek olyan­nak kell lenni, amely megfe­lel az érintett dolgozó kép­zettségének, egészségi álla­potának. Emellett a dolgo­zók várható keresete sem le­het lényegesen — legfeljebb csak 10 százalékkal — ala­csonyabb a korábbiaknál, s a napi munkába járáshoz szükséges idő a tömegköz­lekedési eszközön nem ha­ladhatja meg a két órát. Ha a munkaügyi szolgál­tató irodák nem tudnak ilyen munkahelyet felaján­lani — s köziben magúik az érintettek sem találnak el­képzelésüknek megfelelőt —, akkor felmondási idejük legfeljebb hat hónapig meg­hosszabbítható. Ez idő alatt a dolgozók az átlagkeresetü­ket kapják, és az új munka­hely megkereséséhez szük­séges szabad idő biztosítá­sa érdekében nem keld a ré­gi munkahelyükön dolgoz­niuk. A vállalatokat a mun­kaerővel valló ésszerűbb gazdálkodásra ösztönzi, hogy ilyen esetekben a felmondá­si időre járó bér nem az át­csoportosítást végrehajtót terheli, hanem azt a költ­ségvetés megtéríti a mun­káltatónak. Nagy Sándor azzal foly­tatta a tájékoztatót, hogy a szakszervezetek javaslatá­ra született meg az a dön­tés, miszerint hia a felmon­dási idő hat hónapig történő meghosszabbítása alatt sem sikerül az átcsoportosított dolgozóknak meafelélő mun­kahelyet biztosítani, akkor további hat hónapig elhe­lyezkedési támogatásra jo­gosultaik. Az elhelyezkedési támogatás összege az első három hónapban az átlag- kereset 75 százaléka, a to­vábbi három hónapban pe­dig 60 százaléka. Ez az idő is folyamatos munkavi­szonynak számít, s ebből munkaügyi szempontból semmiféle hátrányuk inem származhat a dolgozóknak, és társadalombiztosítási el­látásra is jogosultak. Az új jogszabályok arra az esetre, ha váltattatok fel­számolása válna szükséges­sé, szociális kedvezménye­ket is garantálnak e válla­latok úgynevezett jogi állo­mányiban lévő — például sorkatonai szolgálatát töltő, gyeden vaigy gyesen lévő, il­letve tartósan külföldön lé­vő — dolgozóinak. Az ő ese­tükben vállalatuk felszámo­lását követően a felszámoló szerv gyakorolja tovább a munkáltatói jogokat, s ha visszatérnek a munkába, ne­kik is a lakóhelyük szerint illetékes munkaügyi szolgál­tató iroda köteles új mun­kahelyet felajánlani. Ha ez nem sikerül, ezeket a dol­gozókat is ugyanazok a jo­gok illetik meg, mint azo­kat a társaikat, akik tény­leges állományiban voltak. A SZOT titkára hangsú­lyozta: változatlanul fő alap­elv a teljes foglalkoztatott­ság, a munkához való jog biztosítása mindenki számá­ra. Ahhoz azonban, hogy a teljes foglalkoztatottság a h aték on y fog talk o z t at á s s al párosuljon, azt kell elérni, hogy mindenki ott dolgoz­zék, ahol munkájára a leg­nagyobb szükség van, ahol a legtöbb hasznot eredmé­nyezi mind a maga boldogu­lására, mind pedig a gazda­ság számára. hírről Az ünnep előtti néhány nap éppejn úgy hordozza b várt lesemény bélyegét, mint az azt követő hétköznapok néhánya. Az el­múlt hét eseményei között is találunk olyan hangulatút, amely tartalmában, gaz­dagságában eltér a szürkétől és úgy érez­zük, hogy áthúzódott az előző hétről. Évszakok váltásán - örömökkel, űrömmel Nem véletlen, hogy kisísé több szó esett az islkolák körüli helyzetről, a pedagógu­sok tevékenységéről. Egyik oldalion indo­kolja ezt az a tény, hogy vége van a nyár­nak, és megkezdik vagy folytatják tanul­mányaikat az iskoláskorú gyermekek, fia­talok. A másik — éhhez kapcsolódó tény — az oktatásról szóló törvény feladatai­nak végrehajtása. A rövid hírek mellett hosszabb tudósítások is szer epelitek iskola- felújításokról, -bővítésekről, újak építésé­ről. Szüret előtti termékbemutató a szekszárdi Agrokernél. Mi indokolja, hogy ezúttal is visszatér­jünk a témához? Az, hogy információink arról szóltak, hogy már megtörtént az intézmények át­adása. Éppen ezért kell példájukat sokszorosan is továbbadni. Jól szervezett, irányított, végrehajtott feladátokról van szó. össze­fogásról, együttgondolkodásról, pontosan szervezett célokról, maradéktalan teljesít­ményékről!. Ne legyen ünneprontás — de olvashat­tunk arról is, hogy a legújabb oktatási in­tézményiből hiányZik a tornaterem. Ez a Szekszárdi Tanítóképző Főiskola most megépült komplexuma. Anyagi okokra kel­lett hivatkozni. Ez természetesen érthető és elfogadható magyarázat. De az elgon­dolkodtató, hogy a megyeszékhelyen az épülő sportcsarnok az élcelődések célpont­jába került. A már álló vasszerkezeiteket iassan elfedi a gaz, a haszontalan gyom­növényzet. Tanulni kellene a jó példák­ból, és azokat erőinkhez alkalmazni, hogy az üröm ne keserítse örömeinket. A napokban több helyről érkeztek hírek, amelyek már a következő évszak nagy ese­ményére való készülődést jelezték. A ház­táji gazdaságok, a nagyüzemek nagy len­dülettel álltak a „fogadásra”. A kereske­delem a szükséges intézkedéseket megtet­te, hogy a szüreti ellátás kiegyensúlyozott legyen. Üdültetésről jövő időben Lassan lejár a fő szezon, és az idegen­forgalommal foglalkozó hivatalokban meg­kezdődik az összegezés. Ez a nyár — ami­A paksi „atomos-iskola” számítógépes tan­terme. HÍRRE töl kénytelen-kelletlen búcsút veszünk —. számszerűit kevesebb külföldi vendéget „fogadott” az előző évekhez viszonyítva. A kül- és belföldi turizmust befolyásoló gazdasági tényezők felhívják a, figyelmet a hazai tájak felfedezésére. Ezt tekinthet­nénk egy egészséges folyamatnak is. Ba­ráti beszélgetések, munkahelyi cigaretta- szünetek közben mind többet hallani, hogy egyik-másik család az Alföld, az Északi- Középhegység, a Dunakanyar vagy éppen az Őrség egy kis falujában töltötte csen­des, békés körülmények között a szabad­ságát. A Hazafias Népfront által elindított or­szágos méretű szervezőmunka készítette elő az arra alkalmas településeken, az egyre népszerűbbé váló akciót, az ,;Itthon otthon van” címet viselőt. Ez a falusi üdü­lés sokkal komolyabb szervezőmunkát igényel, mint amit korlábban bárki is fel­tételezett volna. A természeti adottságok vonzzák az idegeneket, de önmagukban mégcsak elégségesnek sem bizonyulnak a vendégmarasztaláshoz. A kistelepülések jó levegőjű, festőd környezetéhez bizonyos komfortfokozatú fogadási feltételeket is biztosítani kell. A kereskedelmi ellátás színvonalának növelése ugyanúgy elenged­hetetlen, mint a községek köztisztasági és közbiztonsági helyzetének javítása. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal már az elmúlt évben egy kiadvány közreadá­sával igyekezett könnyíteni a falusi turiz­mus iránt érdeklődők választási gondjain. Megyénkből Dunaföldvár, Mórágy és Si- montornya szerepel az ajánlatukban. Ez a kör bővíthető, ha települések fejlesztése a jövőben nem csupán helÿi érdekeket szol­gál, hanem a vendégfogadást is. Falu ás a háza Az előbbi gondolatokhoz kapcsolódva, a településfejlesztések és a közgondolkodás változására álljon egy példa. Most már nyugodtan állíthatjuk, hogy meghonoso­dott bennünk a fogalom, amit rövidítve négy betűvel használunk leggyakrabban: teho. Több helyen vihart kavart a be­fizetett összegek céljainak meghatározása. Általános jelenség, hogy utak, járdák, víz- és szennyvízcsatorna hálózatának megépí­tése, óvoda, iskola felújítása, korszerűsíté­se íródott az elvégzendő feladatok közé. A községek, városok lakóközösségeinek gon­dolkodásában. történt egy kimondatlan változás. Eddig sokan kevés figyelmet for­dították arra, hogy a tanácsok mire költik a rendelkezésre álló forintjaikat. Most azonban dönteni kell. A demokratikus jo­gokkal való élés természetes kísérője kell. hogy legyen az egészséges, a kitűzött cé­lokat előbbre vivő vita. Ezt az elmúlt hó­napokban megéltük. Silókukorica betakarítása a laddi határban A helyi tanácsok irányításával kerültek a köztudatba a különböző fejlesztési gon­dok. Egyik nagyon bátor kezdeményezés­nek lehetünk taniúii Kakasdon. Faluhéz megépítését tervezik. Az ezer forint ösz- szegű településfejlesztési hozzájárulást er­re szavazták meg az itt élők. A községi ta­nács nagytermében közszemlére tették Ma- kovecz Imre Ybl-díjas építész terveit, hogy bárki láthassa' és véleményével se­gítse a cél elérését. A kalkasdi faluház nem pusztán közművelődési igények kiszolgá­lására épül. A könyvtár és színházterem mellett a hagyományokra épülő meleg­konyhás söntés-lborozó is megtalálható, ami lakodalmi vacsorák kultúrált, korszerű körülmények közötti fogyasztását is lehe­tővé is teszi. A párt- és KlSZ-aiiapszerve- zet céljaira is terveztetett'’ hely, de ottho­na lesz a takarékszövetkezetnek is. Minden közösséget érintő .terv végrehaj­tása közös gondolkodást, együtt, egyszerre mozdulást is igényel. Az ilyen jellegű tár­sadalmi összefogásokról, minden bizony­nyal a jövő hét, hetek hírei között ás. tal­lózhatunk. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents