Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

Mai számunkból

Megszavazzák a küldöttek a kongresszusi vitaanyaggal kapcsolatos állásfoglalást

XXXVI. évfolyam, 204. szám.

ARA: 2,20 Ft

1986. augusztus 30., szombat.

A lakosság és a szén

Az elmúlt húsz évben arra biztattuk a lakosságot, hogy ne tegyen kísérletet az elhasználódott olajkályhák pótlására, hanem vásároljon helyettük vegyes, illetve széntüzelésű kályhákat és kazánokat. Most, hogy a nemzetközi olajárak csökkentek, nem mondhatjuk az ellenkezőjét... A lakosság pénztárcájával és érzelmeivel nem lehet játszadozni. Ezért félreérthetetlen egyértelműséggel ki kell jelenteni, hogy maradjon meg továbbra is a szénfűtés mellett, mert a kormányzat hosszú távon garantálja az ellátás biztonságát. Korántsem mellékesen megjegyzem, hogy ezt kívánja az ország jól felfogott gazdasági érdeke is...

Ipari miniszterünk, Kapolyi László mondotta a fenti szavakat, még az idén februárban. A nyilatkozat tartalmát később, a nyár folyamán egy kormányhatározat is megerősítette.

Ügy véljük, hasznos lesz erre emlékeztetni a fűtési idény közeledtével, hiszen most, a bányásznap táján, sok szó esik a szénről. Több, mint más évben ilyenkor, mindenekelőtt azért, mert kormányunk alig néhány hónapja döntött a szénbányászati iparág átalakításáról. Egymást követik az energiaellátás felelős szakembereinek nyilatkozatai, meggyőző érvelést hallunk arról, hogy — jóllehet, az ország 36 széntermelő aknája közül 1990-ig bezárnak 14-et — szó sincs a 60-as évek szénkrízisének megismétléséről. Mindenekelőtt azért nincs, mert a széntermelés — a hetedik ötéves terv előirányzatához híven — évi 24 millió tonna volt. és marad a jövőben is, csak annyi az eltérés, hogy ezen belül egy kicsivel több lignitet termelünk, mint idáig.

A felelős vezetők részletesen kifejtik, hogy már azért sem lehet szó a húsz évvel ezelőtti idők szellemének és gyakorlatának megismétlődéséről, mert — az akkori évektől eltérően — nemcsak bezárjuk a gazdaságtalanul termelő, már kimerülő félben lévő bányákat, hanem azzal egyidőben új, bő hozamú és korszerűen gépesített aknákat nyitunk például a Borsod megyei Dubicsányban, vagy a Veszprém megyei Ajkán. (Ügy két évtizede ez valóban nem volt jellemző!) Hozzáteszik: — a 60-as évek energiapolitikájával ugyancsak merőben ellentétesen — féltő gonddal őrködnek azon, hogy a nehéz és férfias bányász szakma a jövőben is olyan töretlen anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön, ami méltán megilleti. Ezt példázza a föld alatti dolgozóknak juttatott tavalyi 9, idei 10 százalékos rendkívüli béremelés, vagy például az a tény, hogy miközben ráfizetéssel termelő bányákat zárunk be, kibontakozóban van egy újabb, kedvezményes bá- nyászlakás-építési akció. Ez a tény is azt dokumentálja, hogy az országnak hosszú, sok évtizedes távlatban is szüksége lesz erős kezű, hozzáértő bányászokra. ..

Bár cak dióhéjban tudtuk ismertetni a nyilatkozatok tartalmát, e szűkszavú ismertetésből is megállapítható, hogy az elmondottak mindenekelőtt a bányásztársadalom bizalmának, jövőbe vetett hitének megerősítésére szolgálnak. Noha mindez egybecseng a lakosság érdekeivel (ha nincs elég bányász, szén sem lehet elegendő), a szénnel fűtő átlag állampolgár megnyugtatására ennyi még kevés. Már csak azért is, mert napjainkban minden második magyar családban szénfűtéssel védekeznek a tél dermesztő hidege ellen, következésképp a szénellátás közhangulatot formáló politikai kérdés volt és marad a jövőben is.

Az elmondottakhoz kívánkozik hát, hogy amikor a bányászati iparág átalakításáról határozott a kormány — nyomatékosan hangsúlyt kaptak a lakossági érdekek. Vagyis az a tény, hogy a széntüzelésre berendezkedett 1,6—1,8 millió magyar család mintegy 6,5 millió tonna szénre és brikettre tart igényt évenként, s ebből mintegy 5 milliót — 1990-ig, sőt azután is — a \iazai mélyművelésű bányaüzemeknek, brikettgyáraknak kell megadniok. Elvben persze az is elképzelhető lett volna, hogy a lakosság szükségletének mind a száz százalékát hazai forrásból fedezzük, végtére is vagy száz évre elegendő szénkincsünk rejlik a mélyben. Am, amint Tarján Róbert, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság (OEGH) osztályvezetője kifejtette, ez igy nem kifizetődő. Az elmúlt száz év meteorológiai megfigyelései szerint ugyanis nálunk a téli középhőmérséklet plusz 3,5 Celsius fok átlag körül alakul. Ha csak egy-két fokkal hidegebb vagy — ami ugyanilyen gyakori — melegebb van ennél, a lakosság szénigénye plusz-mínusz 0,6—1,2 millió tonnával ingadozhat. .Sokkal olcsóbb, gazdaságosabb, ha nem halmozunk fel itthon felesleges szénhegyeket, hanem hidegebb tél esetén, amiként eddig tettük — külföldről hozzuk be a többletet, hiszen — több éves tapasztalat — mindig hozzá tudtunk jutni e mennyiséghez.

,A lignitakció kibontakozása mindenekelőtt az erőműépítési programot szolgálja, a lakosságot csak any- nyiban érinti, hogy — választékbővítésként — megjelenik, illetve több lesz a dúsított lignitből készült brikett. Minthogy ennek fűtőértéke a jó minőségű barnaszénével egyenlő, valószínű, hogy népszerű lesz a lakosság körében. Még így is megtörténhet persze, hogy nem mindenki jut annyi mosott berentei vagy kitűnő tatai barnaszénhez, mint szeretne, de lesz helyette más szén. minden intézkedés arra irányul, hogy általános szénhiányról ne lehessen szó. Ennyi kényelmetlenséget, ilyen kis kényelmetlenséget talán el lehet viselni, hiszen minden szénmedencénkben annyi és olyan minőségű szenünk van, amit a természettől örökül kaptunk.

MAGYAR LÁSZLÓ

KOSÁRLABDA GUNARAS KUPA

(13. old.)

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA.

Az Elnöki Tanács ülése

•Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa.

\ A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, valamint a magánkereskedelemről szóló törvény - erejű rendelet egyes rendelkezéseit. A törvény korszerűsítését a megalkotás óta a gazdasági életben bekövetkezett változások — a vállalat- irányítási rendszer korszerűsítése, a tevékenységi kör szabadabb meghatározása, új üzemeltetési formák bevezetése — és a magasabb szintű jogszabályok korábbi módosí_ tása tette szükségessé. Az új jogszabály a belkereskedelem alapvető feladatául az elosztási jellegű ellátási tevékenység helyett a kereslethez igazodó árukínálat kialakítását, a kereskedelmi, a vendéglátási és az idegen- forgalmi szolgáltatások bővítését határozza meg, és egyben elő kívánja segíteni a kereskedői foglalkozás jobb elismerését is. A lakosság ellátásának és vásárlási lehetőségeinek javítása érdekében a kistelepüléseken, illetve a megfelelően el nem látott területeken lehetségessé válik a magánkereskedés és a kisipari tevékenység együttes gyakorlása. .

•Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról. Ennek célja az érdekképviselet érdemi munkáját is meghatározó vezetési-döntési rendszer fejlesztése és a választott szövetkezeti testületek irányító szerepének fokozottabb érvényre juttatása.

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggésben az Elnöki Tanács törvényerejű rendéletet alkotott a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről. Ezen intézményrendszerben bekövetkezett változások szeptember 1- én lépnek hatályba, s végrehajtásuk folyamatosan történik.

A továbbiakban a testület kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg, valamint más időszerű ügyekről tárgyalt.

A lengyel kormányfő magyarországi látogatása

Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke.

HÉTRŐL HÉTRE — HfRRŐL HÍRRÉ

(3. old.)

ÓRIASGAT — REKORDIDŐ ALATT (8. old.)

ÉVEZREDES TRÄK KINCSEK

(9. old.)

FEKETE NAGY BÉLA KIÁLLÍTÁSA A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN

(11. old.)

A „FOLYÉKONY KENYÉR" ÖTEZER ÉVE (12. old.)

a földgáz útja

(12. old.)

Kongresszusra készülnek a fogyasztási szövetkezetek

Küldöttválasztó megyei gyűlés Szekszárdon

HOL VAN

AZ ALFÖLDSZÄLLAS? (4. old.)

vállalkozás

ÉS KOCKÁZAT (5. old.)

és XIII. kongresszusának határozatai, a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusának célkitűzései határozták meg.

— Mozgalmunk történetében nehéz, de tisztes eredményeket felmutató éveket hagytunk magunk mögött. Megfelelően fejlődtek a szövetkezetek, s hozzájárultak a társadalmi, gazdasági, életszínvonal-politikai elképzelések megvalósításához. Elmondhatjuk, hogy a VI. ötéves terv előirányzatai alapvetően realizálódtak.

A korábbi egyesülések hatására alakultak ki a hatékony gazdálkodáshoz szükséges méretű szövetkezetek, a vezetés, az irányítás;, ellenőrzés korszerű feltételei. Jelenleg 10 áfész, a Kisállattenyésztők Beszerző és

Értékesítő Szövetkezete, 16 takarék és 13 lakásszövetkezet működik a megyében.

Rendkívül örvendetes, hogy az országos tendenciával ellentétben sikerült megállítani a tagság csökkenésének kedvezőtlen folyamatát. A tett intézkedések következtében a beszámolási időszakban a taglétszám 16 816 fővel nőtt, ma megközelíti a 140 ezret. Döntő fordulat következett be a tagság anyagi hozzájárulása terén, emelkedett a részjegyek összege, a célrészjegy-állomány 19 millió forintról több, mint 51 millióra nőtt. A tagok anyagi hozzájárulása révén sikerült számos ellátási, fejlesztési feladatot megvalósítani.

(Folytatás a 3. oldalon.)

ÍGY LAKUNK MI. .. (5. old.)

DINNYE-ÜGYEK (7. old.)

. HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS <6. old.)

MÚLTUNKBÓL (6. old.)

Szlatneniczky István SZÖVOSZ-elnök átadja Kovács Dé- nesnének, a dombóvári áfész szövetkezetpolititkai előadójának a .„Szocialista Kultúráért” kitüntetést

Ez év őszén három szövetkezeti kongresszust tartanak a fővárosban. Az ipari szövetkezeteké októberben lesz, a fogyasztási szövetkezeteké november 14—15-én, a mező- gazdaságiaké decemberben. A megye fogyasztási szövetkezeteinek küldöttei tegnap délelőtt ültek össze a MESZÖV-székházban, hogy elemezzék, értékeljék az áfé- szek, a takarék- és a lakás- szövetkezetek ötéves tevékenységét, gazdálkodását, összegezzék a SZŐ VOSZ elnöksége által a X. kongresz- szus előkészítésére kiadott vitaanyaggal kapcsolatban a különböző szövetkezeti fórumokon elhangzott észrevételeket, javaslatokat és megválasszák a kongresszus Tolna megyei küldötteit.

Az elnöklő Béres Vilmos szekszárdi áfészelnök köszöntötte a küldötteket, a vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Szlameniczky Istvánt, a SZÖVOSZ elnökét, Gyugyi Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét és Varjas János megyei népfront-titkárt. Ezután átadta a szót Kálmán Gyula MESZÖV-elnöknek, aki szóbeli kiegészítést fűzött az előre írásban kiadott jelentéshez és állásfoglalás-tervezethez.

A bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek és a megyei szövetség tevékenységét az elmúlt öt esztendőben alapvetően a párt XII.