Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-26 / 200. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 200. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. augusztus 26., kedd. Mai számunkból A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLJE 2. (3. old.) ÜNNEPI HANGVERSEN V A MŰVÉSZETEK HÁZÁBAN (4. old.) KORKÉP A NYÁR ÜTTÖRÖPROGRAM J AIROl, (5. old.) KERESKEDELEM A SZÜRET ELŐTT (3. old.) Energiagazdálkodás a közlekedésben Ha k,ora reggel megáll az ember egy száll i tóvá Halat telepe előtt, ha körülnéz valamelyik nagyváros forgalmas útkereszteződésében, ha egy gyaloghídon megy át nagyobb rendezőpályaudvar fölött — önkéntelenül is a szállóigévé nemesült reklámmondat yut eszébe: „Kinek van ehhez energiája?” Márpedig kell, hogy legyen — az országnak. Az árut szállítani kell, legyen az mezőgazdasági termék, ipari kész- vagy félkész termelvény. Utazni is kell, hivatalos vagy magánügyben, eljutni az ország vagy a megye, a város másik végébe. A kérdés — különösen ae utóbbi években — „mindössze" az: hogyan lehet ezt a sok mindent kevesebb energia-ráfordítással megáldani? Ügy, hogy a forgalom a szükséges mértékben t növekedjék, de legalábbis ahhoz viszonyítva — vagy akár abszolút értelemben is — kevesebb fogyjon a drága és korlátozottan rendelkezésre álló energiahordozókból. A válaszon évek óta dolgoznák a iKözlekedésügyi Minisztériumiban. Nem csupán tervek készítésével — bár ezekben sincs hiány —, hanem mindjárt gyakorlatban is. Aminek olyan eredményei vannak, mint a vasúté: öt év alatt 28 százalékkal csökkent a fajlagos energiaráfordítás. Ami pedig az idén kezdődött ötéves tervidőszakot illeti: további 11 százalékos csökkenést irányoznak elő. Hogy ez a szám kisebb az előzőnél, az talán magától értetődik: a takarékosságnak is megvannak az ésszerű határai, amelyeken túl már a közlekedés és a szállítás rovására menne. Közismert tény, hogy a legtöbb energiát igénylő vontatási mód a gőzös. A tavaly véget ért ötéves terv idején csaknem teljesen eltűntek a magyar vasúti közlekedésből a jó, öreg gőzmozdonyok, már fél százalékot sem képviselnek a vasúti vontatásban. Jött helyettük a dízel, amely sókkal korszerűbb, takarékosabb is, de hátránya, hogy éppen a legféltettebb energiahordozót, ^az olajat fogyasztja. Pótolni kell tehát azt is — villannyal. Tavaly már 58 százalékot képviseltek az összvontatási teljesítményben a villamos mozdonyok, 1990-ben pedig elérik a 68—70 százalékot. Ehhez természetesen elsősorban az keli. hogy még több legyen a villamosított vasútvonal, s a tervben újabb 600 kilométer vasútvillamosítás szerepel. Jó lenne, ha az országúti közlekedésben is lehetne alkalmazni a villamos vontatást, de hát ez még sehol a világon nem jutott túl a kísérletezés szakaszán Marad tehát egyelőre — s ez az „egyelőre” akár évtizedeket is jelenthet — a dízelesítés. Ezelőtt öt évvel Csaknem 25 000 benzinmotoros ZIL teherautó futott- útjainkon, óriási porlasztóikban hefctoliterszámra égették a drága benzint. A hatodik ötéves tervidőszakban ezeknek a nagy étvágyú teherautóknak egy részét kiselejtezték, mert megöregedett, a többit pedig fokozatosan szerelték át dízelolaj fogyasztására. Igaz, hogy mi'lliárdökba került, de így is megérte — a várhattó megtakarítás ennél is több lesz. ,-Elismerésre méltóak a közúti közlekedés energiafelhasználásánál elért ötéves eredmények: a fajlagos felhasználás 18 százalékkal csökkent, a közhaisználatú és közületi gépjármüvek benzinfogyasztása pedig csaknem a felére: -az 1980-as 615 000 tonnáról 1985-ben 340 000 tonnára. Ami pedig a benzin—dízel arányokat illeti: tavaly már az összes üzemanyag-fogyasztásnak csak egy negyede volt benzin, a többi gázolaj. A mostani ötéves tervben már nem is hoznak be benzint fogyasztó, közepes kategóriájú tehergépkocsit, az új teherautók 53 százaléka lesz dízelüzemű. Vagyis az arány egyre javul — de lehetne még jobb is, s a nemzetközi tárgyalásokon ezt igyekeznek elérni a magyar közlekedési szakemberek. A siker nem rajtuk múlik. Viszont hazai vállalatokon, azok vezetőin és gépkocsivezetőin, no meg nem csekély mértékben a szervezésen múlik, hogy még mindig nem kielégítő a teherautók fcapactiásának kihasználtsága. Magyarán : virágzik az örökzöld téma, sók teherautó tér visz- sza telephelyére.üresen, miközben vele párhuzamosan, talán azonos időben is, más teherautók hozzák a szállítmányt — és ellenkező irányban térnek vissza üresen. Talán egyszer ezt is meg lehet oldani... Mint’ahogyan azt is, hogy — több árut kellene szállítani vízi úton. „Csupán” azért, mert minden más szállítási módnál olcsóbb. A fajlagos energiafelhasználás jelentősen —21 százalékkal — csökkent ugyan a vízi szállításnál is, de nem használjuk ki eléggé vízi útjaink lehetőségeit. Sokkal kevésbé, mint más, kevesebb nagy folyóval rendelkező országok. Bár ahhoz több hajóra, jobb és nagyobb kikötőkre és hajórakodókra lenne szükség. Sokat tenni — ha a fenti feltételek nincsenek meg — itt éppúgy nem lehet mint a légi közlekedésben. Legföljebb — s erről szólnak a tervek — a motorokat korszerűsítik, új műszereket helyeznek el mind a hajókon, mind a repülőgépeken az energiafogyasztás további csökkentése, illetve a vízi és légi járművek gazdaságosabb működtetése érdekében. Sajtótájékoztató a szovjet moratórium meghosszabbításáról A hadászati paritás az‘ Egyesült Államok és a Szovjetunió között továbbra is fennáll, annak ellenére, hogy tisztán katonái szemszögből az Egyesült Államok bizonyos előnyre tett szert azzal, bogy a szovjet moratórium időtartama alatt 18 kísérleti atomrobbantást hajtott végre — jelentette ki hétfőn Moszkvában Szergej Ahromejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. A szovjet moratórium meghosszabbításával kapcsolatban tartott sajtóértekezleten Julij Voroncov, a külügyminiszter első helyettese azt hangsúlyoztta, hogy a világ közvéleményének túlnyomó része a kísérleti atomrobbantások betiltása mellett foglal állást, s ezzel az akarattal lényegében csali befolyásos emberek kis csoportja szegül szembe az Egyesült Államokban. A brit kormánynak a szovjet hosz- szabbítással kapcsolatos sajnálkozása fölött pedig csak sajnálkozni lehet — mondotta. Szovjet részről szeretnék, ha az atomkísérletek tilalmáról folytatott tárgyalásokhoz Nagy-Britannia is csatlakozna, hiszen korábban voltak részvételével tárgyalások, de megszakadtak — nem a Szovjetunió hibájából. Kívánatos volna, ha [Franciaország is kezdeményező lépést tenne e téren. Igaz ugyan, hogy a Szovjetunió és az Egyesüli Államok hajtotta végre az atomkísérletek nagy részét, a tárgyalásokat tehát nekik kell kezdeni, a többi atom- hatalom csatlakozása azonban mindenképpen üdvözlendő volna — mondotta a szovjet külügyminiszter-helyettes. Voroncov lehetségesnek nevezte, hogy rövid határidőn belül megállapodás szülessen az Egyesült Államokkal az atomkísérletek átfogó ellenőrzéssel egybekötött tilalmáról. ,Ezt a megállapodást a szovjet— amerikai csúcstalálkozón már aláírhatnák. Szovjet részről remélik, hogy Washingtonban a józan ész felülkerekedik és a történelmi lehetőség nem marad kihasználatlanul. Voroncov kérdésre válaszolva ugyanakkor kategorikusan cáfolta, hogy a csúcstalálkozó időpontját már kitűzték -volna, s kifejtette, hogy a csúccsal kapcsolatos szovjet álláspont ismert: tartalmatlan találkozó megtartásának nies értelme. 'Julij Voroncov a Reagan- levél tartalmával kapcsolatos amerikai kiszivárogtatásokra utalva kijelentette, neki személy szerint az a véleménye, helyesebb volna nem játszadozni a kiszivárogtatásokkal, nyilvánosságra kellene hozni mind Gorbacsov főtitkár, mind pedig az amerikai elnök levelét, hogy a világ közvéleménye megismerhesse az üzenetváltás tartalmát. Hozzátette azonban, hoov a nyilvánosságra hozatalról a két vezetőnek kell döntenie. Nemzetközi konferencia a nukleáris biztonságról Az atomenergia pótolhatat lan, a feladat az, hogy a lehető legbiztonságosabbá tegyék termelését. Ezt hang súlyozták egybehangzóan nyugati és szovjet szakemberek hétfőn, a nukleáris biztonsággal foglalkozó világ- konferencia megnyitóján. Av ENSZ Nemzetközi Atomener. gia Ügynöksége (IAEA) által rendezett ötnapos tanácskozáson ötszáznál több szakember vesz részt a világ minden- részéből. A 28 tagú szovjet küldöttség vezetője, Valeri j Lega- szov, a Kurcsatövról elnevezett atomenergia intézet igazgatóhelyettese reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás, amelyet — a csernobili szerencsétlenséget követően — Mihail Gorbacsov, aiz SZKP KB főtitkára és Hans Blix, az IAEA vezér- igazgatója kezdeményezett, építő lég-ködben zajlik majd le. Alapfokú nevelési-oktatási iotézményigazgatók tanácskozása A megyei művelődési osztály tegnap rendezte meg Szekszárdon az alapfokú nevelési-oktatási intézmények igazgatóinak tanácskozását azzal a céllal, hogy a szeptember 1-től életbe lépő új oktatási törvényhez kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokkal kapcsolatos iskolai, tanácsi feladatokat megbeszéljék, értelmezzék, a végrehajtás útjait keressék. A Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ színháztermében összegyűlt intézményvezetőket, a városi pártbizottságok, és a nagyközségi pártbizottságok ttitkáratit, a pedagógus- pártalapszervezetek titkárai-t, a Pedagógusok Szakszervezete területi titkárait, a munkahelyi főbizalmiakat, a fenntartó tanácsok, művelődési osztályok képviselőit, szaktanácsadókat, Péti Imrét, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkárát és Fü- löpné Szűcs Máriát, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárát Póla Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője köszöntötte. Ezt követően Kerekes László, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője tartott előadást, segítve ezzel az egységes értelmezési. Az előadó beszédében hangsúlyozta: a magyar közoktatás történetében első ízben született átfogó, az oktatási rendszer egészére kiterjedő, az iskolák társadalmi kapcsolatait is érintő jogszabály, olyan, ami a tartalmi munka eredményesebbé tételét célozza. A szeptember 1-től életbe lépő új oktatási törvényt ebben az évben meg kell ismerni, és 1987. szeptemberéig kell elkészíteni az iskoláknak a működési szabályzatot. Ezután a törvény, a miniszteri rendeletek, és a pedagógiái program összefüggéseiről beszélt. A működési szabályzatról szólva figyelmeztetett arra, hogy az ne ismételgesse a központi rendelkezéseket, de szellemében kövesse azokat. A munkaterv, a pedagógiai program és a működési szabályzat összefüggéseiről szólva azt tanácsolta, hogy a helyi nevelési rendszer kialakulásához távillati nevelési program és éves munkát érv készüljön. Felhívta a figyelmet — ennél a pontnál — a személyes és kollektív felelősség fontosságára, a túlszabályozottság elkerülésére. Javasolta, hogy utakat, módokat jelöljenek meg a működési szabályzatban. Foglalkozott ezután> az irányítás, ellenőrzés kérdéseivel, feladataival is, így többek között azzal, hogy a vezetői posztokra kötelező a pályázatok meghirdetése, illetve azzal is, hogy e pályázatok elbírálásában kinek milyen feladatai vannak. Szólt az igazgatóhelyetteseket, a tanulmányi felügyelőket érintő új vonásokról is, majd a tanácsok és művelődési osztályok szerepéről és feladatairól beszélt. Megállapította, a Művelődési Minisztérium a közoktatás egészét tekintve a legjobb partneroknak tekinti a tanácsokat. Az oktatás feltételei ebben a gazdasági helyzetben nem javulnak látványosan, de helyileg sokat lehet tenni. A fenntartó tanácsok legyenek igényesek az intézményekkel szembeni, hogy miként éltek a rendelkezésre bocsátott javakkal. Megállapította, az intézményvezetők legfontosabo feladata az intézmény vezetése, és kérte a tanácsok vezetőit, vizsgálják felül az említett vezetők társadalmi elfoglaltságát, segítsék ezzel is a szakmai munka jobb elvégzését. Kerekes László ezután a művelődés irányítását, majd a nevelő- testület, a szakmai munkaközösség és a pedagógusok megváltozott feladatait elemezte, azután pedig az osztályozás, értékelésről a tanulók és közösségeik jogairól, kötelességeiről, majd a rugalmas — fejlettséghez igazodó — beiskolázásról tájékoztatott. Az első osztályosokat szóba hozva elmondta, hogy célszerű a folyamatos átmenetet biztosítani a beilleszkedéshez. Biztató a fakultáció és a szakosított, tantervű osztályok ügye — állapította meg ezután, majd elmondta azt is, hogy azokban az óvodákban, ahol tartósan biztosítottak a feltételek, szabad teret kap az óvodai nyelvoktatás. Befejezésül a tanulmányi versenyek szabályozásáról, a felmentésekről és a hiányzásokról, illetve a tehetséges tanulókról és a bukásról, valamint a7. iskolatanácsról és a szülői munkaközösség szerepéről, feladatáról szólt. Érdekességként két dolgot kiemelünk az előbbiek közül. Az új oktatási törvény lehetővé teszi, hogy ha nem is bukott meg a gyerek, a szülő kérheti azért az osztályismétlést. Lehetővé válik az is — tehetséges tanulók esetében —, hogy osztályozó vizsgával másik osztályba léphessen. Ez egyébként egész osztályra is vonatkozik. Az is lehetséges, hogy csak bizonyos tantárgyakból léphet magasabb osztályba a gyerek. Ebben az esetiben egyéni tanmenet alapján kell dolgozni a pedagógusoknak. A délelőtti előadást délutáni szekciófoglaLkozások követték, ahol kiscsoportokban értelmezték az intézmények előtt álló feladatokat és alakították ki az egységes álláspontot. Feszült figyelemmel hallgatják az előadót
