Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-23 / 198. szám
1986. augusztus 23. NÉPÚJSÁG 3 Tolna kétezerben Távlati tervek A pártbizottság megtárgyalta ,,A tanácsok terveiket és költségvetésüket a népgazdaság hosszú távú terület- és településfejlesztési követelményeinek messzemenő fi-' gyelembevételével, a helyi és területi adottságokhoz és szükségletekhez igazodva állítsák össze... A lakosság érdekeit szolgálva, fokozódó önállósággal és felelősséggel szervezzék területük, településük társadalmi és gazdasági életét”. Az országgyűlés tavasszal határozott a hosszú távú terület- és településfejlesztés feladatairól. A téma jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az illetékes pártbizottságok általában megtárgyalták és véleményezték a tanácsok elképzeléseit. Így történt ez Tolnán is. A jelenlegi helyzet Kiindulási alap a tervezésben mindig a jelenlegi helyzet, először azt kell elemezni, hogy megtalálhassák a továbbvezető utat. Az elmúlt tizenöt évben a nagyközség és és társközségei is jelentős fejlődésen mentek keresztül, beleértve az állami, szövetkezeti ipart és mező- gazdaságot is. Az üzemekben megvalósult rekonstrukció következtében a termelési érték dinamikusan nőtt, de a foglalkoztatottak száma nem emelkedett. A mezőgazdaságban dolgozók száma csökkent, ugyanakkor nőtt az inaktív keresők és az eltartottak száma. A biztos munkalehetőség és a szekszárdi, paksi nagyberuházások beindulása Tolnán tovább növelte a letelepedés iránti igényt. A lakosság csökkenése a nyolcvanas évek első felére leállt Mözsön és Fácánkerten, Tolnán pedig tovább nőtt a lé- lekszám, tíz év alatt tíz százalékkal. Az elmúlt év január 1-én a három település összes lakossága 13 652 volt, ebből Tolnáé 10 232. Ebből következően nőtt a lakásépítés, ami megkövetelte a telekellátás . növelését, különösen, hogy Tolnán is családi házas beépítés a jellemző. A vízellátás Tolnán, Mözsön vezetékes, nincs Tolna-szigeten, Fácánkerten és a nagyközség külterületi részein. A vízbázis fejlesztése tervszerűen folyt. A szennyvízelvezetés már korántsem ilyen jó, és tisztító kapacitása nem is bír el többet. A lakások alig több mint 12 százaléka van rákötve a hálózatra. Az úthálózat jelentősen fejlődött. A villamoshálózat néhány körzetben túlterhelt. Az óvodai ellátás teljeskörű, a bölcsődei is megfelelő, de az épületek korszerűtlenek. Az általános .iskolákra a tanterem és tornaterem hiánya a jellemző, a középiskola korábbi bővítése és a kollégium befejezéséhez közeledő építése után az intézmény távolabbról is logad- hat tanulókat. Az egészségügyi hálózat korszerűsödött és bővült. Az öregek napközi otthona az igényeket nem tudja kielégíteni. A kereskedelmi hálózat néhány nagy egységet és az újonnan épített szakboltokat kivéve korszerűtlen, területi elhelyezkedése sem a legjobb. A vendéglátó egységek régiek, elavultak, korszerűsítésük indokolt. A szolgáltatásokat az állami, szövetkezeti szervek és a kisiparosok jó színvonalon látják el. A Tolna határában húzódó holt-Duna-ág sorsa rendezetlen, a víz erősen szeny- nyezett, fürdésre alkalmatlan, korszerűsítése indokolt, az új lakóterületeken további zöldövezetek kialakítása szükséges. A telefonhálózat — a központi részek kivételével — nem megfelelő. A településfejlesztés főbb céljai A foglalkoztatás teljes körű szabad munkaerőre már nem lehet számítani. A gyermek- létszám a következő időszakban növekedni fog, óvodai, bölcsődei elhelyezésükről gondoskodni lehet, már a jelenlegi feltételek között is„ Az általános iskola bővítése sürgető feladat, de hosszabb távon célszerű bővíteni a középiskolát is. A két könnyűipari üzemre alapozva köny- nyűipari szakközépiskola kialakítását tervezzük, természetesen az üzemek bevonásával Az idős korúak gondozóhá- lózatát a nagyközség több irányában is fejleszteni kívánja az elkövetkező tizenöt évben. A nagyközség és társközségeinek gazdasági súlya a lakosság lélekszámának várható alakulása a városi életforma elterjedését eredményezi. Fő cél már a hetedik ötéves terv első felében az infrastruktúra, a kereskedelmi és vendéglátó hálózat fejlesztése, az oktatás, a köz- művelődés feltételeinek javítása. A távlati terület- és településfejlesztési koncepció fő célja a várossá válás alapjainak a megteremtése, illetve a városi rang elérése. A regionális,feladatok megoldása érdekében javítani ki vánják az együttműködést a környező két településsel, Faddal és Bogyiszlóval. A cél érdekében igen komplex programot dolgoztak ki, ennek főbb témakörei a következők: a helyi lehetőségek teljes kihasználása, a termelés további korszerűsítése, a környezetvédelem javítása, a lakásépítés meggyorsítása, a vízvezeték kiépítése a teljes közigazgatási területen. Társulati úton lehet növelni a csatornahálózatot. Javítani kell továbbá a testnevelés feltételeit az iskolákban. A játszóterek zöldterületének bővítése is a célok között szerepel. A belterületi utak teljes kiépítését a 90-es évek első felében szeretnék befejezni, a szennyvíztisztító kapacitását is növelni kell, regionális szerepkörben, hasonlóképpen tervezik a vízellátás és telefon- központ fejlesztését is. Szeretnének bekapcsolódni a gázellátásba. A tervek között szerepel a mözsi és a fácánkerti művelődési ház bővítése, felújítása is. Hogyan lehet mindezt megvalósítani? Ma már mindenütt, így Tolnán is nyilvánvaló, hogy mindezek megvalósításához nagy összefogásra van szükség. Ezért nagy figyelmet fordítanak a jövőben is a tervszerű fejlesztésre, illetve annak demokratikus előkészítésére. A gazdálkodó szerveket éppúgy mint a lakosságot, még inkább be szeretnék vonni a jövendő város megtervezésébe, nem nélkülözhető támogatásuk a kivitelezés során sem. Üj alapokra helyezik a vállalati támogatások rendszerét, úgy, hogy az mindenkinek megfeleljen, a tanácshoz befolyt összegek felhasználásáról az évente megtartott koordinációs értekezlet dönt. A középtávú tervidőszakra — így már a VII-re is — elkészítik a társadalmi munkák tervét. Ebből feladatot vállalhat a tanácstag, a választói nevében és azok egyetértésével, a szocialista brigádok, a közigazgatási területen élő, vagy dolgozó kollektívák, és természetesen az egyének is. Számítanak a lakossági önkéntes befizetésekre is, mert e nélkül a sokirányú és gazdag fejlődés nem érhető el. A pártbizottsági ülésen is az volt a fő vitatéma, hogy miből és hogyan lehet kigazdálkodni mindazt, amit terveztek A pályázati, céltámogatási rendszer lehetőségeinek kihasználására nagy figyelmet fordítanak, bevonva a munkába a településfejlesztési munkabizottságot. A tervkoncepció mintegy ezer lakás megépítését célozza minden lehetséges formát felhasználva. A terv már tartalmazza annak felvázolását is, hogy hol mit lehet építeni. Kijelölték a védelemre javasolt épületek körét, ezek adják meg • Tolna sajátos arculatát. Valamennyi célkitűzés részletes kidolgozását, illetve a lehetséges alternatívák körét is tartalmazza a koncepció, amelyet a pártbizottság elfogadott, azzal, hogy a középtávú, sőt az éves tervek is módosíthatják a megvalósulás ütemét, helyenként pedig a rövidebb távú céljait is. 1HAROS1 IBOLYA Sikeres módszer a távfűtés szabályozására és mérésére A Nagy Lajos király úti és az újpesti lakótelepen több éves kísérletsorozat aillapján sikeresen vizsgázott a Csőszerelőipari Vállalat fűtéskorszerűsítési és automatikus fűtésszabályotzási módszere. Ezzel &z eljárással a Budapesti Műszaki Egyetem és a Fővárosi Távfűtő Művek elllenőnző vizsgálatai és mérései szerint a fűtési energia 17,6 százalékát takarították meg a kísérletbe bevont több mint 300 lakásban. A gazdaságossági számítások azt is kimutatták, hogy a-z energiameg- takarításból legkésőbb három év alatt megtérülnek a korszerűsítésre és az automatikus szabályozásra fordított költségek. Az új módszer lehetővé teszi, hogy radiátoronként automatikusan szabályozzák a fűtést, ne pocsékolják az energiát. Jelenleg ugyanis ahhoz, hogy a leghidegebb lakásokban is kellemes meleg legyen, más lakásokat a szükségesnél melegebbre kell fűteni, mert egy-egy radiátor lezárása a melegvíz egész keringési rendszerében zavarokat okoznia. A kísérletek során korszerűsített vezetékrendszerben a radiátoroktól függetlenül is folyamatos a melegvíz áramlása, s ezért a fűtőtesteket a hálózat egyensúlyának megbontása nélkül szabályozhatják, mégpedig a hőérzékelőkkel automatikusan összekapcsolt nyitódó-záródó szelepek beépítésével. Az így szabályozott radiátorok mindig annyi meleget adnak, amennyi a helyiség fűtéséhez szükséges. Ezzel megszüntetik az energiapazarló túlfűtést, s valameny- nyi lakásban megfelelő lesz a hőmérséklet. Az új módszert a leggyorsabban a paneles lakóházakban, lehet bevezetni, mert itt előregyártott csőelemeket alkalmazhatnak. A kísérletek során tizenegy, egymás fölött levő lakódban együttvéve alig három órát vett igényibe az átalakítás. Ugyancsak rövid ideig tart a felszerelt csövek befestése, tehát a korszerűsítés csak minimális mértékben zavarja a lakókat. Ihetról i ! I l! II ;1;M1 HÍRRE! Gazdagodtunk. Ez a hét úgy vonul be a történelemünkbe, hogy mind anyagilag, mind szellemileg gazdagabbak lettünk. Nem arra gondolok természetsen, hogy a szacializmus építésében óriásit ugrottunk. Láttuk,- másoknak sem sikerült. A tervszerű, következetes munka apró gyümölcseit akasztjuk le s ha a termelés frontján vizsgálódunk, ha a szellemiek tekintetében — akkor is könyvelhetünk el szép dolgokat. A szobor és az iskola Gazdagabbak lettünk I. Béla királyunkkal. Most már itt vigyázza városának polgárait, szerencsés helyre került a kitűnő szobor. Más kérdés, hogy éppen ennek az ünnepnek akalmálból III. Béla királyunk szobrát avatták Baján. Nekem azonban a mi szobrunk tetszik, s büszke is vagyok rá. Nemcsak a szoborra, hanem a térre is, hol szép vármegyeháza, belvárosi templom, az igazságot osztó ház, valamint a városház karélyát 'szépen átépítettük. Idegenforgalmi nevezetességgé válik a Béla-tér. Az még hátralévő munka, hogy az idegenforgalmat szolgáló parkolókat is valahol a Bezerédj utca egyirányúsításával, vagy más módon kialakítsuk. Díszpolgárok Kulturális kincsünknek tartom a 16 tantermes iskolát is. Most adták át, illetve azt a főiskolai komplexumot, amely ezentúl már szíinte minden tárgyi feltétellel az apróságok, a jövő generációjának rendelkezésére áll. Hiszen korábban több alkalommal is volt szerencsénk az oktatók szép eredményeiről is szólni. Az eredmények üvegben A szárazságon szerencsére túl vagyunk. Remélem a kánikulának vége, hiszen augusztus 21-re virradóra, az előző nap orkánja után lehűlt a levegő, csapadék is volt, mégha alig érte is el a négy millimétert. S nem feledteti ez a tény azt sem. hogy az idei ősz még nagyobb megpróbáltatás elé állítja a gazdasági vezetőket. Iparban, mezőgazdaságban egyaránt. Ugyanis a szárazság, szerencsére, a gabonatermésben nem okozott akkora kárt, mint azt hittük, ám kevesebb a termés a tervezettnél, de az ország ellátására elegendő, exportra is jut. Gondom az, hogy a jövő évi termelés megalapozása kerül igencsak többe, mint a szokásos, normális években. Arról van szó, hogy nem tudják .annyi költséggel a talajt előkészíteni a vetésre, mint azt a normák előírják. A legjobb traktorok is félembernyi rögöket forgatnak ki. A szántást sok helyütt nem is tudták folytatni. Amint a búzatáblákat tárcsával megkapar- gatták, valamicskét visszafogták a talajnedvesség párolgását. De az ősz adja majd a nagy munkát. Mert a kukorica sok helyütt már száraz. Törni, betakarítani lehetne. Tehát érthető, ha a legjobbnak ígérkezők kukoricatáblákat öntözik, mint például Bogyiszlón. A termés megfogása a földön mindannyionk érdeke, mert mint tudjuk a kukoricát, egyéb takarmányt is legjobb bőrben eladni, azaz hízott állat formájában, vagy még inkább dobozba zárva. A másik nyári, azaz aszályos gondunk a szőlő. Borvidéken vagyunk s egy írás. amely összegezni próbálja egy hét eseményeit, nem hagyhatja szó nélkül azt a tényt, hogy a szőlőt elviszik a megyéből. Javában tart a szüret. Az Irsai Olivért, a Kunleányt stb. szüretelik. S viszik el a megyéből. Utazik a szőlő! Mennyivel gazdagabbak lennénk itt Tolnában ha a sok ezer mázsa szőlőt itt dolgoznák fel, s üvegben adnánk el a termést. Mert szerencsénkre a közös vállalat felkészült, vannak jó gépei, egyéb felszerelése, technikája korszerű, emberei értik a dolgukat. Paksról, Felsőnyékről, Dunaföldvárró] elutaztatják a szőlőt, hogy szörpöt és bort csinálva belőle ott drágábban, üvegben adják el a szekszárdi vidék gazdagnak és kitűnő minőségűnek ígérkező termését. Az alkotó emberekről A mezőgazdasági és ipari üzemek, a tömegszervezetek, az oktatási intézmények vezetőinek dolga, hogy a standard dolgozóik teljesítményét figyelve, erkölcsi és anyagi elismerésben részesítsék a legfcü- 1 önbeket. A mi újságunk ünnepi számában szerencsésen összehoztuk az idősebb, városunkért sokat munkálkodó embereket. Szívesen olvastam életük útját, s azt, hogy mit tettek városunkért, a megyéért. S ezek az évenkénti ilyen jellegű „összesítések” arra utalnak, hogy a most még munkában lévő vezetők nem feledkeznek meg elődeikről, akiknek örökségét átvéve folytatják a munkát. Nem sorolom fel az alkotói díjasokat, nem a többieket. Kezünkbe kell venni az újságot, s láthatjuk kikről van szó. Ezt a hagyományt folytatni kell. Az emberi alkotói munka anyagi és leginkább erkölcsi elismerése előbbre vivője nagy feladatainknak, mint arról Berecz János, az MSZMP KB titkára is beszélt a kalocsai ünnepi gyűlésen. A mi, Tolna megyei tennivalóinkról is szólt Péter Szigfrid. Látjuk mi vár ránk, tudjuk nagy feladatunkat előbbre vivő terveinket a vezetők, a dolgozók együttes jóakaratú munkájával tudjuk csak elvégezni. __ S természetesen nekünk, újságíróknak az a kötelességünk, hogy szóljunk, rendszeresen azókról, akik hétköznapjainkban az ügyért harcolnak. Ilyen emberek az erdőmunkások, a Vegyépszer dolgozói, textilesek, gépészek, és fölsorolni lehetetlen, hogy kik kívánkoznak a közmegbecsülés e sajátos újságbeli fórumára, az alkotóról, a mindennapi alkotó emberről az utóbbi időben többet írtunk, s a jövőben is az lesz egyik dolgunk, hogy akik példásan dolgoznak, például állítsuk mások elé, hogy díszpolgár, alkotói díjas legyen majd közülük valaki évek, évtizedet múltán. A vízről Szó esett már a szárazságról. A vízről azonban beszélni kell. Arról is, hogy Dombon szinte a huszonnegyedik óráját éli. Arról is, hogy a Sárvíz, a Malom-árok és a Sió már nem mondható élővíznek. S az országos erő úgy tűnik egyelőre csak a Balaton,, meg a Velencei tó megvédésére, vize romlásának megállítására elegendő. S éppen ezért a vizet szennyező szerveknek kellene többet törődni az üzemi technológiával, az olajos uszályokat kimosó, a szennyet a Dunába engedő tengerészekkel, az iparvidéken a vegyi gyárak gyűjtőinek szennyével, hogy valamiképpen a káros, veszélyes hulladék ne szaporítsa élővizeinket. A héten Domboriban jártaim. Az élő Duna p>artján 8—10 NSZK-beli autó állt, körös-körül pedig magyarok hűsiöltek. A vízbe senki nem ment bele, pedig most alacsony az állás, s a homokpadok nem veszélyesek. A víz szinte barna, olajfoltok terülnek szanaszét, és ha kezemet bemártottam, büdöst éreztem. A vízben ezen közben a vízisízők száguldoztak bőgő, tengerre való motorcsónakokhoz kötve. Még az a jó, hogy vannak szép csöndes vizeink. Szálka például. Felüdülés ott egy- egy órát eltölteni. Már él ez a víz, faunája, flórája kialakult. Szárnyasok röpködnek, apró víziimádarak sprintéinek anyáik után, szürkegémek mérik a vízpartot és csendben, mélán üldögélnek a horgászok. Még rádió sem szól. A hét gazdagodásunk számos jelével telt el. Szobor — csak egy Lenin-szobrot is állítanánk már fel, úgy tudom egyedüli megyeszékhely Szekszárd, ahol még nincsen köztéri szobra, iskola, alkotó emberek, jó termés, jónak ígérkező szüret — és gondok. Ha gondjaink nem lennének, mivel töltenénk a most már jobbra forduló időt, az aszály után? PÁLKOVÁCS JENŐ Gazdagodásunkat kiállításokon is bemutatjuk
