Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-22 / 197. szám
2 rtÉPÜJSÀG 1986. augusztus 22. Kapica Tokióba látogat Csütörtöki sajtójelentések szerint a jövő héten Tokióba látogat Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes. Kapica Janai Sinicsi- vel folytat tárgyalásokat a szovjet—Japán viszony időszerű kérdéseiről, de fogadja őt Kuranari Tadasi külügyminiszter, sőt a tervek szerint Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök is. Tokióban arra számítanak, hogy Mihail Kapica tájékoztatást ad a Szovjetunió ázsiai és csendes-óceáni diplomáciai törekvéseiről, különös tekintettel a Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédében megfogalmazott, a térség békéjének és biztonságának szilárdítására vonatkozó elképzelésekre, valamint a Japánnal való kapcsolatok alakítására. Emlékezetes, hogy a japán kormány üdvözölte az SZKP KB főtitkárának beszédében foglaltakat, s elsősorban azt, hogy Mihail Gorbacsov nyomatékosan síkra- szállt a két szomszédos ország közötti viszony megjavítása mellett, s megerősítette, hogy a közeli jövőben kész Japánba látogatni. Az SZKP KB főtitkárának tervezett látogatása szintén szóba kerül majd Mihail Kapica és a japán vezetők jövő heti tárgyalásain. Elkészült a csernobili jelentés Augusztus 25-én a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi tanácskozása elé terjesztik a csernobili szerencsétlenség körülményéiről és következményeiről készített szovjet tájékoztatót. A jelentés részleteit nemzetközi sajtóértekezleten ismertették Moszkváiban, amelyen töhbek között részt vett Andranyik Petroszjanc akadémikus, az Állami Atomenergia, Bizottság elnöke. Petroszjanc kiemelte, hogy emberi mulasztások sorozatú okozta a balesetet: az itt dolgozók önelégüLtsége, felületessége és fegyelmezetlensége volt a balese/f közvetett oka. A szerencsétlenség következtében 31 ember vesztette életét (ketten a baleset napján haltak meg). Konzultáció a regionális kérdésekről .Regionális problémákkal foglalkozó szovjet—amerikai megbeszélésekre kerül sor még augusztus folyamán Washingtonban — jelentette be Charles Redman amerikai külügymimisztériumi szóvivő. Az amerikai tárgyalóküldöttséget Michael Armacost, a politikai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes vezeti. Tüntetés Johannesburgban A szóvivő szerint az újabb kétoldalú találkozóra a szeptember 19—20-ra tervezett szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések, valamint az esetleges csúcstalálkozó előkészítése keretében kerül sor. A fajüldöző dél-afrikai rezsim hiába vezetett be rendkívüli állapotot, hiába börtönözte be minden vádemelés nélkül a feketék emberi jogaiért küzdő ellenzéki vezetők ezreit — az elégedetlen tömegeket mégsem tudja elnémítani. Johannesburgban — a gyülekezési és tüntetési tilalom ellenére — az egyetemista fiatalok rendeztek nyilvános tüntetést. (Telefotó) PANORÁMA Benjámin László 1915-1986 Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas író, az lüj Tükör főszerkesztője szerdán, 11 /éves kofában súlyos betegség következtében elhunyt. Temetéséről jkésőbb intézkednek. Művelődési Minisztérium Magyar írók (szövetsége 0 j Tükör /Szerkesztősége HAJDÚBÖSZÖRMÉNY Csütörtökön, a Román Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából loan Chira, Románia budapesti nagykövetségének tanácsosa koszorút helyezett el a hazánk felszabadításért folytatott harcokban elesett román katonák hajdúböszörményi síremlékén. A koszorúzásnál jelen voltak a Hajdú-Bihar megyei és a hajdúböszörményi városi tanács vezető képviselői. BUKAREST iNicolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke a KB PVB ülésén méltatta annak a szovjet bejelentésnek a jelentőségét, hogy az év végéig meghosszabbítják az atomkísérletek egyoldalú moratóriumát. A román vezető sürgette, hogy már az idén érjenek el konkrét és, kölcsönösen elfogadható megállapodásokat az atom. fegyver-kísérletek beszüntetésében. WASHINGTON A légierő égy tábornokát nevezték ki a Kennedy űrközpont élére. Az űrközpont új vezetője Forrest McCartney repülőtábornok. Eddig polgári személy állt a floridai űrközpont élén. A januári katasztrófa óta szinte teljes személycserét hajtottak végre az amerikai Országos Ühajózási és Űrkutatási Hivatal vezető tisztségeiben. KAMPALA Lázadó katonák támadták meg» a kormányerők laktanyáját szerdán az Uganda északi részén fekvő Gulu városában. Yoweri Museveni Uganda! elnök bejelentette, hogy a kormánycsapatok szétverték a mintegy négyszáz lázadó támadását és harmincat közülük megöltek. Benjámin László 1915. december 5-én született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányai anyagi okokból szakadtak félbe, 1931-től csaknem egy évtizedig fizikai munkásként, 1940-től a felszabadulásig üzemi tisztviselőként dolgozott. Költői pályája a harmincas évek elején indult: első verseit ekkor vetette papírra, s 1938-tól folyamatosan jelentek meg költeményei a Népszava, a Szép Szó és a Kelet Népe hasábjain. Egyik korai mestere, József Attila hatását már ekkor tudatosan vállalta: a felszabadulásra vágyó magyar munkásosztály költőjeként jelentkezett, s az előretörő fasizmus nehéz évei közepette nyílt szóval hirdette harcos szembenállását, humanizmusát. Már ekkor tevékenyen részt vett a munkásmozgalomban is. A felszabadulás után számos pesti és vidéki lap munkatársa volt, s két ízben — 1952-ben és 1954-ben — szerkesztője az Új Hang című irodalmi folyóiratnak. Költészete ekkor kapott igazi lendületet, s bár az 1956-os tragédia mély intellektuális és érzelmi válságot okozott művészetében, a néhány éves hallgatás után megjelenő új versei és kötetei a megújulást, a társadalom közös gondjaival való azonosulást, a közösség keresését, reményét és humanizmusát magas művészi színvonalon tükrözték. Számos verseskötete jelenik meg, spanyol, francia és angol műveltet fordított, s külteményei több nyelven ol vashatók. Az irodalmi mellett köz életi munkássága is megélénkült a hatvanas évektől. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos munkatársa, a Magyar írók Szövetsége költői szakosztályának vezetőségi tagja, 1963- tól a Kortárs című folyóirat munkatársa, 1968-tól a Magvető Könyvkiadó lektora volt. A hetvenes években tagja lett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Országgyűlés kulturális bizottságának. 1977-től volt az Új Tükör című hetilap szerkesztő bizottságának elnöke, s 1980-tól haláláig dolgozott a lap főszerkesztőjeként. Művészete, munkássága elismeréseként két alkalommal kapott Kossuth-díjat, 1975- ben, 60. születésnapja alkalmából a Munka Vöröszászló Érdemrenddel, tíz évvel később pedig a Magyar Népköz- társaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjével tüntették ki. Berecz János beszéde a kalocsai nagygyűlésen Kedves elvtársak! Tiszteli ünneplő közönség! Honfitársaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Népköztársaságunk kormánya és a magam nevében tisztelettel köszöntőm augusztus 20-i nagygyűlésünk minden résztvevőjét, egész dolgozó népünket. Szép hagyomány, hogy ezen a napon évről évre megemlékezünk a magyarságot az állami szervezet keretei közé tömörítő István királyról, megszegjük új, friss kenyerünket és országszerte megünnepeljük a dolgozó nép hatalmát és fel- emelkedését kifejező szocialista alkotmány életbe lépésének évfordulóját. Augusztus 20. a szövetségi politikán alapuló nemzeti egység jelképe is. Kifejezi hazánkban a szövetséges dolgozó osztályok, rétegek, társadalmi csoportok, a különböző származású és világnézetű emberek együtt- rnűködését és törekvését társadalmunk gyarapításáért, népünk felemelkedéséért. Nemzetünket történelme során gyakran osztotta meg ellentét, belviszály. Népünk haladó erőit egy szándék azonban mindig összekötötte a történelmi időben, a haza fenntartásának és felvirágzásának érdekében a nemzet egységének megteremtését biztosító eszme és politika szolgálata. Az államalapító I. István király a fennmaradásért küzdött, s a magyarságnak helyet biztosító Európa fejlődésnek indult nemzeteinek sorába. Az a szentistváni gondolat, hogy a kor leghaladóbb eszméihez kell csatlakozni igaz, s így büszkén vállaljuk e máihoz is szóló útmutatást. Az államalapító végérvényesen elfoglalta helyét az örök emlékezet és kegyelet magyar panteonjában.. Az államalapító István király törvényei után — amelyek a nemzeti lét korszerű gondolatait megfogalmazva kapcsolták országunkat az akkor ismert, világ, a haladás folyamatába — egy évezred harcaiban kovácso- lódott akarattá újra meg újra a nép igénye: elemi léte mellett joga is legyen ezen a földön. Ezt fejezte ki Petőfi Sándor nagyszerű gondolata: haza csak ott van, ahol jog is van. Ilyen szellemiben tettek kísérletet a magyar jakobinusok az első polgári alkotmány létrehozására; ezért dolgoztak ki az 1848-as szabadságharc vezetői egy alkotmánytervezetet, s ezért született meg 1919. június 28-án a Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya, az az alapokmány, amely nyilvánvalóvá tette a történelem vastörvényét: a haza, a jog és a dolgozó osztályok hatalmának szaros ösz- sze tartozását. Az 1949-iben törvényibe iktatott, módosításokkal ma is érvényes alaptörvényünk kimondja: a munkásosztály „a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja”. A törvény a kialakult állapotot rögzíti: az elmúlt érvek során megalkotott szocialista nemzeti egységet, a társadalomban a különböző érdekek azonosságára épített . széles körű összefogást. Egyiben irányt is mutat. A munkások, parasztok, értelmiségek, a fiatalok és az idősebb korosztályok, a párttagok, és párton kívüliek, a vallásos és ateista emberek közös erőfeszítéseire, szívós, szorgalmas munkájára van szűk- ség, hogy a társadalmi köz- megegyezés a jövőben még jobban kiteljesedjék. Történelmünk folyamán nem volt még soha ilyen esélyünk a valóságos társadalmi egyetértésre, mint e legutóbbi korszakban, s talán soha nem volt akkora szükség sem az egységre, mint napjainkban. Magyarországon megszűntek azok a viszonyok, amelyek a társadalom egyes csoportjait élesen és kibékíthetetlenül szembeállították egymással. Nincs kizsákmányolás, nincsenek öröklött előjogok, megszűntek a maimutvagyonokat birtokló urak és a mindenből kisemmizett szegények. Minden állampolgárnak alapvető érdeke fűződik a szocialista ■, haladáshoz, a gazdasági gyarapodáshoz, a kultúra kincseinek elsajátításához és a műveltség emeléséihez. Ez az érdekközösség teszi tartóssá a szocialista nemzeti egységet hazánkban. A magyar nép már sokszor megmutatta, hogy élni és fejlődni akar, s hogy képes a világ élvonalába emelkedni. Vannak hozzá jó adottságai, szellemi képességei és erkölcsi tartása. S ha van soraiban olyan erő, amely vezérlő eszmét hordoz és hirdet, Magyarország a legsúlyosabb nehézségekkel is megbirkózik. Ma van ilyen erő. Ez a Magyar Szocialista: Munkáspárt, amely az elmúlt évtizedekben bizonyította elhivatottságát a társadalom vezetésére. Pártunkat e vezető szerep betöltésére alkalmassá teszi, hogy bár jellegénél fogva munkáspárt, politikája az egész nép érdekeit kifejezi, s így az egész nemzet pártja is. Éppen a párt által kivívott bizalom az a tényező, amelynek birtokában helyes választ adhatunk a kihívásokra, s amely cementként tartja össze a nemzeti egyetértést, a sűrűbb érdek- ütközések közepette is. E bizalom alapja, hogy az emberek jól ismerik az MSZMP elveit. A párt a marxizmus—deninizmus eszmei talaján áll, része a világ kommunista és munkás- mozgalmának. Mégis az egész nemzet pártja. Sajátjaként ápolja magyar hazánk történelmét és hagyományait, s vállalja minden előző korszak progresszív szellemi örökségét. Természetesen a párt, mint a dolgozó nép pántja, elsősorban a kizsákmányolt, elnyomott osztályok törekvései folytatójának vallja magát, de tisztelettel és hálával tekint mindazok emlékére, akik előbbre vitték a magyarság ügyét, tetteikkel az ország felvirágoztatásáért, szebb jövőjéért hoztak áldozatot. Az ország lakossága azt is tudja, hogy a párt nagy felelősséggel, s az emberek véleményére élénken figyelve, a nagy többség valóságos érdekeinek megfelelően foglal állást a nemzet sorsát érintő ügyekben. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus fejlődése, a gazdasági, tudományos, műszaki haladás meggyorsítható, éis a felzárkózás vagy lemaradás dilemmáját számunkra kezdvezően tudjuk megoldani. Nincs _ igazuk azoknak, akilk kétség bevonják céljaink, terveink megvalósíthatóságát. Rendelkezünk a szocialista fejlődés olyan reális programjával, mint az MSZMP XIII. kongresz- szusának határozata és a ViH. ötéves terv. Az e dokumentumokban rögzített célokat nincs okunk megváltoztatni. A dolgok a termelésben dőlnek el. Természetesen a hatékony gazdálkodás feltételeit is létre kell hozni. Ennek része, hogy § gazdaság- irányítás törekedjen határozottabban a gazdaság szerkezeti átalakítására, ösztönözze erőteljesebben, és ha szükséges, kényszerítse a gazdálkodó szervezeteket a termelés, a gyártmányszerkezet korszerűsítésére. Műszaki haladás, és új technológiák bevezetése nélkül nem tudunk előre lépni. Ugyanakkor az irányításban dolgozó szakembereken múlik, hogy megfelelő külső feltételek vannak-e a vállalatok működéséhez. Olyan környezet kialakítása a feladat, a követelmény, ahol a vállalatok nem a szabályozás kiskapuit keresik, nem az egyedi támogatásokért, kivételes elbírálásért harcolnak. A gazdaságirányításnak a jelenlegi szabályozás körülményei között olyan viszonyt kell kialakítania a gazdálkodó szervezetekkel, amely helyesen és időben orientál, így segíti a vállalati tervezést, a vállalati munkát. Ehhez jelentősen változni kell a gazdaságiirányítás munkastílusának, módszeretnék is. Figyelemre méltó tény, hogy a közel azonos feltételekkel dolgozó vállalatok és szövetkezetek között egyaránt vannak kiemelkedően jól és veszteségesen gazdálkodók is. Tehát a vállalat vezetőim és dolgozóin múlik, hogy a kollektíva mennyire képes megtalálni a helyi köriilményeknek, adottságoknak leginkább megfelelő módszereket, a hasznos és nyereséges gazdálkodási tevékenységet, mennyire képes perspektívát, anyagi és társadalmi megbecsülést nyújtani a hatékonyain, fegyelmezetten. dolgozó embereknek, fellépése mennyire következetes a hanyagul, a gondatlanul, a fegyelmezetlenül dolgozókkal szemben. Régi tapasztalat: a kollektívák mindig is megbecsülték és becsülik a következetes, határozott vezetést, amely maga mögött tudhatja a pártszervezetek, szak- szervezetek támogatását is. A nemzet többsége támogatja az ország politikai és gazdasági vezetését abban, hogy erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, őrizzük a munkáshatalmat, az ipari. mezőgazdasági üzemek, bankok társadalmi tulajdonát, a tervgazdálkodást. A magyar ember megérti és értékeli, hogy ugyanakkor keressük a rugalmasabban működő közösségi tulajdonformákat, a hatásosabb érdekeltségi rendszert, a szigorúan a munkán alapuló elosztás módjait. Azt akarjuk, hogy a rátermettség, a hozzáértés legyenek a legmegbecsültebb emberi itulajdonságok, s mindinkább megfelelő anyagi javadalmazást kapjanak. A mai helyzetben kialakult életszínvonal-különbségek ugyanakkor sokakat irritálnak. Egyre többen látják viszont, hogy valamennyiünk javára szolgál, ha a munka értéke szerint, teljesítményeket serkentően nőnek a jövedelmek. Kétségtelen azonban, sokat kell még tennünk a nem munkával szerzett jövedelmek visszaszorításáért. Dühösek, és kemény kifejezéseket használnak az emberek a korrupcióból, a csalásból eredő jövedelmek, a nem munkából származó vagyonok növekedése miatt. Igazuk is van! De az is igaz. hogy nemcsak felfelé kell mutogatni. A mi dolgozó társadalmunkban a rend, a fegyelem, az igazságosság és a törvényes jövedelemszerzés mindenkitől függ: a párttagtól, a kormány tagjától, minden állampolgártól. Egyetlen intézmény sem tud, nem képes rendet teremteni, ha a dolgozó milliók csak várakoz- * nak és mindig másoktól várnak valamit. De abban viszont igazuk van, hogy a körülmények a párttól és a kormánytól határozott intézkedéseket, pontos útmutatásokat és példamutató magatartást követelnek. És ha bíráló megjegyzések hangzanak el amiatt, hogy a pártunk XIII. kongresszusa határozatának végrehajtását szolgáló intézkedések késnek, nem készülnek el idejében, akkor ezt el kell fogadnunk, mert igaz, és meg kell szívlelnünk — zárta beszédét a Központi Bizottság titkára.
