Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-22 / 197. szám

1986. augusztus 22. NÉPÚJSÁG 3 Kinek, miért előnyös a lakossági kötvény? Egész napos színes program Szekszárdon (Idestova négyéves múltra tekinthet vissza a magyaror­szági kötvények legújabb ko­ri története, és jelenleg már mintegy 110 féle értékpapírt hoztak forgalomba. Miközben a vállalatok és a magánsze­mélyek szinte minden kibo­csátott kötvényt nyomban megvásároltak, még mindig nem ült el teljesen a vita a pénzátcsoportosítás ilyen módjáról. Az ellenzők továbbra is azt vallják, hogy a kötvény- vásárlások elvonják a pénzt az OTP-től, illetve a Nemze­ti Banktól, ezért további ki­adásuk nem kívánatos. A té­nyek azonban azt mutatják hogy ez nem egészen így van. hiszen az OTP betétállomá­nyának növekedése az utób­bi négy évben sem állt meg — ellenkezőleg. Amiből in­kább arra következtethetünk, hogy a választási lehetőség — kötvényben vagy bankbe­tétben tartsa-e pénzét a tu­lajdonos — növeli a megta­karítási hajlandóságot. Hogyan számol a vásárló? További előnyei : A kibo­csátók olcsóbban jutnak hi­telhez, a kötvények tulajdo­nosai pedig magasabb kama­tot élveznek, mint más ese­tekben. Sőt, a népgazdasági haszon sem marad el. Mivel a kötvény az átlagosnál hosz- szabb, 7—10 éves pénzlekö­tést jelent, szerepe népgaz­dasági szinten is pozitív. A hosszabb időre lekötött pénzre ugyanis biztonsággal lehet számítani, míg a bank­betét, a takarékbetét tulaj­donosa bármikor kivonhatja pénzét a gazdasági körfor­gásból. A kötvényvásárlók anyagi biztonságát sem fenyegeti veszély, » hiszen a magánsze­mélyek kötvényeinek vissza­fizetéséért és a kamatok fo­lyósításáért az állam vállal garanciát. Bár arra nincs hi­vatalos garancia, hogy a köt­vénytulajdonos a futamidő letelte előtt, bármely pilla­natban hozzájuthat pénzé­hez, a gyakorlatban mégis ez a helyzet. Az Állami Fej­lesztési Bank ugyanis létre­hozta a kötvények másodla­gos piacát, és napi árfolya­mon megvásárolja az eladás­ra kínált „használt” kötvé­nyeket. Aki a lapokban rendszere­sen átböngészi a kötvényár­folyam-táblázatot, azt ta­pasztalja, hogy az árfolya­mok megközelítő pontosság­gal követik a kamatfizetés időpontját. Vagyis kamatfi­Hamarosan megkezdi kí­sérleti üzemét az a számító- gépes rendszer, amelyet a Közlekedéstudományi Intézet kutatói dolgoztak ki Székes- fehérvár jelzőlámpás cso­mópontjainak központi el­lenőrzésére és irányítására. A rendszert két ütemben dolgozzák ki a szakemberek Az első szakaszban a jelző­lámpák központi felügyeletét, működésük folyamatos figye­lemmel kísérését oldják meg a számítógép segítségével. A gép állandó kapcsolatban áll a „villanyrendőrökkel”, s azonnal érzékeli és jelzi, ha valahol hiba keletkezett. A központban tehát pillanaton­ként képet lehet kapni a lám­pák állapotáról, s rögtön gondoskodhatnak a hiba kija­vításáról. így szükségtelenné válik a jelzőlámpás csomó­pontok naponkénti bejárása, megvizsgálása is. Szeptem­ber közepétől — kísérletkép­pen — már be is kapcsolódik a számítógép Székesfehérvár forgalomirányító lámpáinak üzemeltetésébe. A szakemberek a munka második fázisában továbbfej­leszt ík a rendszert és a szá­zetés után a kötvények gya­korlatilag névértékükön vá­sárolhatók, illetve eladhatók, míg a kamatfizetés előtt any- nyival magasabb az áruk, amennyi az évi kamatból — elméletileg — már realizál­ható. Igaz, a bank vételi és eladási árfolyama között 2 százalék különbség van, ami a bankművelet — az adás­vétel — ellentétele. Tulajdon­képpen ennyit kockáztat az, aki kötvényt vesz, ha az ér­tékpapírt lejárati, ideje előtt elaídja. De ez a szerény vesz­teség is csupán azt fenyegeti, aki a bank közbejöttével fei- vánja értékesíteni kötvényét: aki közvetlenül adja el másik magánszemélynek — ami nem tilos — annak még a 2 százalékkal sem kell számol­nia. Minimális kockázat Valamelyes kockázattal jár viszont az úgynevezett vegyes kamatozású kötvé­nyek vásárlása. Ilyeneket el­sőként tavaly júliusban a Pest Megyei Ipardikk Keres­kedelmi Vállalat (PIK) bo­csátott ki. Míg a korábbi kötvényeket fix, általában 11 százalékos kamattal árusítot­ták, addig ez a FIK-kötvény csak 9 százalékos kamatot garantál. Ennek ellenére meglehet, hogy az általános 11 százaléknál is többet fi­zet, attól függően, mennyire eredményesen gazdálkodik a PIK. Ebben az esetben tehát a kötvény tulajdonosa már ér­dekelt a vállalat gazdálko­dásának hatékonyságában, ha úgy tetszik: részt vállal a ki­bocsátó vállalat kockázatá­ban. Akik tavaly a változó kamatozású kötvény mellett tették le a garast, azok az idén jól járnak: a PIK az idén 12 százalékot fizet, ami valamennyi lakossági köt­vény közül a legmagasabb >. kamatot jelenti. Persze, nem biztos, hogy ez mindig így lesz : elméletileg lehetséges, hogy a következő évek vala­melyikében a kamat a mini­mális 9 százalékra zsugoro­dik, amint az is megtörtén­het, hogy eléri, netán meg­haladja a 13 százalékot. A kockázat azonban ennél a kötvényfajtánál sem szá­mottevő. Aki mondjuk 10 ezer forintos kötvényt vett, az egy esztendő leteltével leg­alább 900 forintért mehet a pénztárhoz — ennyit garan­tál az állam. Szemben az egyéb kötvényekkel, amelyek garantáltan 1100 forintot hoz­nak évente. A lehetséges leg­nagyobb kamatveszteség te­mítógépet felhasználják a forgalom megfelelő irányítá­sára is. Érzékelő detektoro­kat építenek az útburkolat­ba, melyek folyamatosan jel­zik a számítógépnek a for­galmi helyzetet. A gép az adott csomópontra kidolgo­zott programok közül auto­matikusan választja ki a pil­lanatnyi forgalmi igényeknek megfelelő, optimális progra­mot, s ennek alapján vezérli a lámpákat. Az automatikus programvezérlés különös elő­nye tehát, hogy a szubjektív érzékeléstől függetlenül, min­dig a valóságos forgalomnak megfelelően működnek a lámpák a városban, így a közlekedés még a csúcsfor­galom idején is zavartalan lehet. Jövőre várhatóan már a rendszer második üte­mének kísérletei is megkez­dődnek Székesfehérváron. A Közlekedéstudományi Intézet szakemberei szerint ez a központi számítógépes forgalomellenőrző és irányí­tó rendszer tipizálható, s ki­válóan megfelel a Székesfe­hérvárhoz hasonló nagyságú városok forgalmának irányí­tására is. hát nem több évi 200 forint­nál, s ugyanennyi a lehetsé­ges kamatnyereség is, ami­kor 10 000 forint után 1300 forint kamat üti a kötvény- tulajdonos markát. (Nyomós gazdasági célokról, s azok eléréséhez vezető ész­szerű eszközökről van szó a vállalatok, intézmények szem­pontjából. Ládafia helyett Hiszen aki kötvényt bocsát ki, az meghatározott időre, meghatározott kamat ellené­ben kér kölcsön pénzt — ál­talában meghatározott célra. Legutóbb például Esztergom városi tanácsa döntött így: 49,9 millió forint értékben adott ki kötvényt azért, hogy az így befolyó pénzből két éven belül felépíthessen egy középiskolát. Mint minden ilyen esetben, az Állami Fej­lesztési Bank ezúttal is elő­zetes gazdaságossági vizsgá­latot végzett, és megállapítot­ta, hogy a városi tanács kü­lönféle bevételeiből a futam­idő alatt képes a kölcsönt visszafizetni. Esztergomban tehát iskola épül a lakosság megtakarított forintjaiból. Másutt az üzlet- hálózat fejlesztésére, gyár­építésre, árubeszerzésre for­dítják a pénzt. Túl ezeken a gyakorlati cé­lokon, azaz a pénz ilyen vagy olyan irányú befekteté­sén, a kötvénykibocsátásnak van egy általános, pénzügyi célja, ami alapvetően meg­adja létjogosultságát. Ez pe­dig a tőke átcsoportosítása: a használaton kívüli pénzek bevonása a gazdaság vérke­ringésébe. Amint a magánsze­mélyeknek is lehet — van — olyan pénzük, amelyre át­menetileg nincs szükségük, úgy a vállalatok is rendel­keznek időnként szabad esz­közökkel. Ha az ilyen pénz holmi ládafiában áll, nem hoz hasznot sem a tulajdo­nosának, sem másnak. Ha vi­szont megmozdul, és működő tőkévé válik, akkor a köl­csönadónak — a kötvényvá­sárlónak — kamatozik, a köl- csönvevőnek pedig módot nyújt tevékenységének fej­lesztésére, bizonyos gazdasá­gi folyamatok felgyorsításá­ra. A kötvénypiac izmosodásá­ra jellemző, hogy négy évvel a kezdetek után ma már hoz­závetőlegesen 7 milliárd fo­rint értékben bocsátottak ki kötvényeket vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények. Korszerűbb szervezés A VORG, a Vörös Októ­ber Férfi Ruhagyár leány- vállalata az idén több ru­haipari vállalatnál és ipari szövetkezetnél 15—20 száza­lékkal segít növelni a ter­melékenységet. A szellemi szolgáltatást végző leányvál­laltat — díjazás elleniében — vállalja, hogy ésszerűbbé te­szi a gazdálkodást. A le- án y vállalat szakemberei fel­mérik, majd elemzik a hoz­zájuk forduló gazdálkodó egység helyzetét. Ezután írá­sos javaslatot tesznek az át­szervezésre, óbban közremű­ködnek, és részt vesznek az új munkaműveletek betaní­tásában is. A leányvállalat tevékeny­ségének eredményeként már az idén 15 százalékkal jaivul a termelékenység Kapos­vári Ruhagyáriban. Ugyan­csak 15 százalék termelé­kenység-növekedést vállaltak a Debreceni Minőségi Sza- bőipari Szövetkezetnél. I.tt felüllvizsgálják és korszerű­sítik a technológiákat és megvalósítják ,a számítógé­pes termelésirányítást. Kor­szerűsítik a Habselyem Kö­töttárugyár központi szabá­szatát és két vidéki telephe­lyét is. (Folytatás az 1. oldalról.) nes Istyánné pólókat és a rossz idő miatt melegebb holmikat is kínál. Délig mindössze két trikót vásá­roltak (tőle. (Ro^sz idő? Azt írtam, igaa. De ! a rendez­vényhez ez volt az igazi jő idő. Esni nem esett, viszont hőség sem volt, s kelleme­sen f újdog ált a szellő.) A Tolna Megyei Vendéglá­tóipari Vállalat két sátrai; állított fel' a Panoráma mo­zi szomszédságában. Szabó Sándorné felszolgáló nem panaszkodik, de kevesli a forgalmat. Szintén délig mindössze két rekesz üdítőt és hatvan üveg Szalon sört adták csak el. Este kilenc körül; már elég jó arányok­ról számolhattak be. Hogy hol és mikor ebédelték az árusok? Szabó Sándorné így mondja : — Este és otthon ... Öröm az egyik asztalka mellett álló fiatalembernek viszont jutott, ök könyvel árusítottak, s igen szép si­kerrel. Az egyiket Szeifert Dezsőnek hívják, és könyv­táros, segítője pedíiig Gelen­csér Attila, és könyvtáros. (A most zajló rádiós vetél­kedő győztes csapatának tagjai mindketten.) ök dr. Töttős Gábor Történelmi sé­ták Szekszárdon című köny­vét kínálták szerdán. Igaz, a szerző is gyakran ott idő­zött az asztalka mellett, s szívesen dedikálta a köny­veket. A „160-.as”-:ban lákók vi­szont páholyból nézhették az eseményeket. Ablakok, er­kélyek ... emberek. Néha onnan felcsattant a taps, István István, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője pedig — nem is tu­dom, hogy csinálta — min­dig és mindenütt ott volt. Egyik beszélgetésünk alkal­mával ezeket mondta: — Ilyen még nem volt Szekszárdon. Ügy értem, hogy ilyen nagyszabású, és sokrétű program városszer­te. Ügy érzem, hogy a si­ker egyértelmű. Persze, van­nak (hibák is, amiből tanu­lunk, a legközelebb kiküszö­böljük. Nagyon örülök, hogy végre a Prométheusz parkot is „megnyitottuk”, hiszen az kitűnő ilyen jellegű rendez­vények tartására — s köz­ben gyönyörködünk a nép- táncegyüttesek produkció­jában, melyeknek igen nagy A hagyományoknak meg­felelően, a nagygyűléseket követően színes ünnepi mű­sorral köszöntötték megye- szerte augusztus 20-át. A bonyhádi ünnepség vé­gén a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Állami Népi együttese adott káprá­zatos műsort, amelyet más­fél órában láthattak a mű­velődési házat zsúfolásig megtöltő érdeklődők. A .munkás-paraszt talál­kozók — szinte minden vá­rosiban, községben rendez­tek — jó hangulatban zaj­lottak le. Több településről kisebb csoportok utaztak más ren­sikerük volt. István István pedig ezt mondja: — Mind­annyian társadalmi munká­ban vállalták a szereplést. Hogy hálát érzek? Az mind­erre kevés! A néptánc- és népi együt­tesek — Bair tin a néptánc- együttes, bogyiszlói népi együttes, ízményd székely népi együttes, mórágy! né­met nemzetiségi együttes, nagymányokd német nem­zeti, sági együttes, pörbölyi népi együttes, váraljai ha­gyományőrző népi együt­tes — mondhatni menet­tánc felvonulásáról kü­lön is keli szólni. Roppant ötletes szervezés — külön­ben a szervezőket is csak elismerés illéíhieti — révén a város különböző pontjai­ról indulták, s táncukkal, dalukkal, csalogatták a kö­zönséget a város szívébe. És nem is kis eredménnyel! S hogy szereplésük milyen él­ményt jelentett a közönség­nek, arról gondolom, nem­csak tegnapelőtt délután, hanem még sokáig beszél­getnek. No, és a (közönség, ponto­sabban a létszám. Ügy ér­zem, a rangos műsorok több érdeklődőt vonzottak volna, ha ... ha a propaganda ma­sabb, jobb lett volna. De erről most csak ennyit. A következőkben pedig szólja­nak megyeszékhelyünk ve­zetői közül néhányan, illet­ve megelőzve őket Jacques dezvényekre, így például Dallmandról, Kocsoláról. Kurdról és Székesről1 a lo­vasnapokra látogattak Tamá­siba. A tolnai selyemgyár negy­venöt dolgozója Budapesten vett részt a központi ünnep­ségen. Ugyancsak Budapesten ün­nepelt a Dunaföldvári Alkot­mány Termelőszövetkezet tagjainak egy csoportja 20- án. Az aratásban résztvevők számára szervezték a prog­ramot, megtekintették — többek között — a Park­színpadon rendezett műsort. Sajnos a nagyközség Düna- partí látványosságainak egy Leser, Bezons polgármeste­re: — Ha az egész Franciaor­szágból toboroznánk az együtteseket, akkor' sem si­kerülne ilyen színvonalas és rangos folklórműsort meg- srervezni, mint ebben a nem nagy városban. Felesé­gemmel együtt el vagyunk ragadtatva a rendezvényso­rozattól.-Konopf Attila a városi KISZ-bizottság első titkárát — A három nap számom­ra egyet jelentett. Az ün­neplés szép, meghitt óráit. Vallom, hogy méltóbban nem ünnepelhettük volna a hármas, illetve négyes év­fordulót. Kiás Istvánné, ,a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára: — Egyetlen alkalommal sem kellett hangsúlyozni az ünnepségek eszmei monda­nivalóját. Azt mindenki tudta, érezte. Számomra az jelentette a teljességet, hogy olyan programot tudtunk „kínálni”, mely a családok­nak szólt. Együtt, azok min­den tagjának. Kovács János, a városi tanács elnöke: — Sok (mindent kellene, illene és lehetne monda­nom. E helyett örömömet fejezem ki, hogy adott lehe­tőségeket úgy használtuk ki, ahogyan sokan láthatták a városban. A programok színvonalasak, rangosak, ugyanakkor meghittek vol­tak. Szabó Géza, a városi párt- bizottság első titkára: — Köszönjük a város la­kosságának, hogy ilyen szé­pen ünnepelték augusztus húszadikát: az államalapí­tás évfordulóját, az alkot­mányunk (törvénybe iktatá­sát, az új kenyeret, mely egyben mindennapi mun­kánkat is szimbolizálja, és mi szekszárdiak, a város- alapítás 925. évfordulóját. — És az „utolsó jogán”: — A szerda este utcabál­lal fejeződött be. A bonyhá­di Szolid együttes húzta a tál palával ót. Sokan a zenét hallgatták, a fiatalok pedig táncoltak. Táncoltak, s most is jól érezték magukat vá­rosunkban. V. HORVATH MARIA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS részét a szó szoros értelmé­ben elfújta a széli. Nem szán­hattak fel — többek között — a hőlégballonosok sem. Majdnem minden ünnep­ségen megjutalmazták a leg­jobban dolgozókat, főként a társadalmi munkában ki­emelkedő kollektívákat és személyeket. Érdekes volt, hogy Gyünkön az ünnepi be­szédet követően a Petőfi Termelőszövetkezet adott tá­jékoztatót a nagyközség la­kosságának a kenyérgabona betakarításáról. Simontornyán az ünnepsé­gek mellett a kertbarát kör is bemutatkozott a művelő­dési házban. Gál Zsuzsa Számítógépes forgalomirányítás Székesfehérváron A Szekszárdi Fúvószenekar a Béla téren Munkás-paraszt találkozók, színes műsorok A váraljaiak a szüretelést adták elő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents