Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

1 »8«. augusztus 19.

Képújság 3

Csak minőségi árut szabad termelni

„lantern! kei! egymást”

Tsz és tanács Iregszemcsén

Beszélgetés dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi

miniszterhelyettessel

A/, elmúlt évek teljesítményei alapján ma már ismeri az összefüggés : a magyar mezőgazdaság minden harmadik hektáron exportra termel. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a jó hazai ellátáson túl a megtermelt javak tekintélyes részét a külpiacon értékesítjük ezért a hazai gazdálkodóknak érdekük, hogy a világpiachoz is alkalmazkodjanak. Ott viszont a bővülő agrártermelés miatt erősödik a verseny, amelyben a helytállást a számunkra hátrányos megkülönböztetések is nehezítik. Ha versenyben akarunk maradni, nincs más választásunk, mint minőségi árut termelni és értékesíteni Ennek esélyeiről és tennivalóiról dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel beszélgettünk.

— Korábban még érdemes volt számolgatni: minőségi vagy tömegárut állítsanak-e elő a vállalatok, mert ettől függött a jövedelmezőség. Az élelmiszerek piacán a kínálat meghaladja a fizetőképes keresletet, ez önmagában is tagadja a régi szemléletű logikát.

— A tömeg- vagy minőségi áru termelésének lehetősége ma már nem alternatíva a magyar gazdaságban. Lé- nyegretörően fogalmazva: minőségi árut kell termelni, mert ezt lehet gazdaságosan eladni a világpiacon, de ezt várják a hazai vásárlók is. A nagyobb mennyiségben előállított áru, a minőség és a választék is szorosan összekapcsolódik, hiszen mindenféle árunak van egyféle minősége. A vásárlók azt igénylik, hogy a legolcsóbbtól a legdrágább árukig, mindent megtaláljanak a boltokban. Élelmiszer- ipari példánál maradva, a párizsi és a kenőmájas ugyan olcsó áru, de a saját kategóriájában kiváló minőségűnek kell lennie. Annak ellenére, hogy a termékek összetétele, csomagolása más, mint például a gyulai kolbászé.

— A hazai vásárlók keresik az exportból visszaTelevíziós műholdvevő- és műsorsugárzó parabolaantennák és berendezések gyártása kezdődött el a Nógrád Megyei Szolgáltatóipart Vállalat Videotechnika leány- vállalatánál. A salgótarjáni szakemberek csehszlovák megrendelésre készítették el az első híradástechnikai berendezést. amelynek próbasugárzását Povázska Bystri- cán tervezik. A berendezés a

maradt árukat, mondván, hogy azok minősége jobb. mint amelyeket eleve a hazai piacra gyártottak. Igazuk van?

— Nincs. Nem lehet úgy paradicsomot termelni, vagy sertést hizlalni, hogy azokat vagy exportra szállítjuk, vagy pedig a hazai piacon értékesítjük. A termelőknek, a kereskedőknek egyformán gondosan kell bánniuk az alapanyaggal és az áruval. Addig biztosan jó lesz a hazai ellátás is, amíg nem teszünk különbséget a hazai és az export élelmiszeripari termékek között. Másképpen fogalmazva: ha jó a belföldön értékesített áruk minősége, akkor bővíthetjük az exportot is; és megfordítva is igaz az ösz- szefüggés: az export is ösztönzi a hazai gyártás minőségét.

— Minőség—szabvány— ár. elméletileg összetartozó fogalmak. A gyakorlatban milyen a kapcsolat közöttük?

— Ügy tapasztalom, törekvésünk megvan ahhoz, hogy ez a kapcsolat egyre szorosabb legyen. A legutóbbi években például emelkedett a baromfihús fogyasztása, mintegy 15 százalékkal. Ez annak is következménye hogy a feldolgozó vállalatok rájöttek: darabolni kell a csirkét, és a finomabb, értékesebb részeit drágábban, a kevésbé értékeseket olcsóbban lehet eladni. Jól jár a fogyasztó, hiszen igényének, ízlésének megfelelően választhat, de megtalálja a számítását a vállalat is, mert a darabolás költségei a forgalomban megtérülnek. A minőség —szabvány—ár összefüggéshez hozzátartozik még a műszaki fejlesztés és a gyártás gondossága is. A nemzetközi piacon jobban keresik és megfizetik a feldolgozott árut, így például a sonkaroládban a műszaki feljesztés színvonalát is eladhatja egy vállalat.

— A fejlesztések viszont váratnak magukra.

— Nehéz erről beszélni, de az. a tény, hogy nem a kívánt

szovjet Gorizont 7. tévés mű. holdról érkező moszkvai 1. műsort veszi és adja tovább a környék szlovák nézőinek. Amennyiben a vétel és az adás minősége kielégítő lesz, további tíz műholdas berendezést szállítanak északi szomszédunknak. Ezekkel Prága, Karlovy Vary, Lip- tovszki Mikulás és más települések is élvezhetik majd a nemzetközi televíziózás előnyeit.

mértékűek a fejlesztések. Az is igaz viszont, hogy a fejlesztések tekintetében jó úton haladunk ugyan, de a pénzszűke a gyorsaságot befolyásolja.

— A világpiacon viszont a mi nehézségeinktől függetlenül is erősödik a verseny. Hogyan befolyásolja ez az exportot?

— Kedvezőtlenül. A VII. ótéves terv egyik célja éppen az, hogy hátrányaink mérséklődjenek. Az árualapok adottak, a saját szükségletünknél lényegesen több gabonát, növényolajat és élőállatot állítunk elő. A jövőben nem lesz más választásunk, mint ezek feldolgozottságát növelni. Most ugyanis inkább arra vagyunk berendezkedve, hogy termékeinket félkészen adjuk el. Pedig több pénz van a sajt értékesítésén, mint a tején; vagy a sonkán, mint a félbehasított sertésen. A jobb minőségű árut azonban felkészültebb — fogalmazzunk

úgy, hogy az áru minőségével azonos, vagy azt meg- haladóbb, tehát minőségibb — kereskedőknek kell eladniuk.

— Nincsenek ilyen kereskedőink?

— De, ma már ilyenek is vannak. Azt reméljük, hogy a jövőben egyre többen lesznek.

— Közhely, de igazság: eladni csak azt lehet, amit már megtermeltünk. Milyen a termelők és a kereskedők viszonya?

— Nem teljesen felhőtlen. Gyakori az egymásra mutogatás. A húsiparban a rossz alapanyagot szidják, az állat- tenyésztők a gyenge takarmányra hivatkoznak, együtt pedig a szabályozást kárhoztatják. Ezzel szemben csak <\ végtermék-szemléletű termelés és kereskedés lehet igazán eredményes. A folyamatok egymásra épülnek, ebből következően a partnereknek egymás kezére is kell dolgozniuk. Erre persze már vannak jó példák, például a tejiparban, a növényolajiparban és a baromfiiparban is.

V. FARKAS JÓZSEF

Egy hónap múlva BNV

Egy hónap múlva, szep- lember 19-én nyitja kapuit és szeptember 28-ián zár az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására.

Az előzetes jelentkezések szerint Magyarországon kívül 34 ország kiállítói mutatják be a fogyasztási cikkeiket, összesen mintegy 75 ezer négyzetméteren. A legnagyobb külföldi kiállító a Szovjetunió, amelynek köztársaságai közül ezúttal a Grúz Szocialista Köztársaság mutatkozik be külön kiállítással. Első ízben ismerkedhetnek meg a BNV látogatói Indonézia árucikkeivel. Nemzetközi kiállítóként ugyancsak első alkalommal jelentkezik Olaszország.

Az idei őszi BNV-n 14 árucsoportban mutatják be a kiállítók termékeiket. Szakosítva állítják ki a textil, bőr és ruházati termékeiket, szőrméket; a bútorokat és lakás- textíliákat; a lakásberendezési és felszerelési cikkeket ; a háztartás-vegyipari, papíripari és kozmetikai termékeket; az élelmiszeripari és élvezeti cikkeket, a kultur- cikkeket; a sport- és kempingfelszereléseket; a járműveket és azok felszereléseit; az ajándékokat és nép- művészeti tárgyakat; az oktatási eszközöket; a 14. árucsoportban pedig a máshová be nem sorolható termékeket tekinthetik meg a kiállítás látogatói.

Műhold műsorvevő és -sugárzó

Ellenőrző méréseket végeznek az üzem parkjában felállított parabolaantennával

Az építési kedv töretlen, a régi házak mellett .sorozatban épülnek az újak

— Rátérve az együttműködésre, kezdjük az ivóvíziregszemcsén a községi közös tanács és az Egyetértés Mgtsz között nincs írás ba foglalt együttműködési magállapodás. Ügy tartják, fontosabb a személyes jó kapcsolat, mint a papír, mert nem leírogátni kell a község gondjait, hanem megoldani.

— Hiába lenne írásba foglalt magálllapodás, ha nem is köszönnénk egymásnak — mondja Magyar István a tsz elnökhelyettese. — Nem szoktunk feljegyezni minden közös munkát, természetes, hogy együttműködünk a tanáccsal, hiszen a mi dolgozóink laknak a községben.

— Az évék tapasztalata azt azt mutatja, hogyha nincs kötött megállapodás, a gazdasági szervezeteknek több önálló kezdeményezése van — kapcsolódik be Dénárt Ádámné vb-titkár. — A tsz a legnagyobb munkaadó, rá kell hát elsősorban számítanunk.

— A tsz-ről a!nnyit, hogy 1975-től működik ebben a felállásban, termelési nagy- díjat kaptunik, és négyszer nyertük el a „kiváló” címet. Miniszteri dicséretet is kiérdemeltünk már. Bátram mondhatom, hogy a megyében a jól működő tsz-ek közé sorolhatjuk magunkat. Alaptevékenységünk a növénytermesztés és az állattenyésztés, de hogy dolgozóinknak munkát biztosítsunk, melléküzemágunkban a Duna Cipőgyárnak dolgozik hetven asszony. Építőbrigádunk elsősorban saját céljainkra dolgozik, valamint a tagok részére végez szolgáltatást. Taglétszámunk közel ezer fő.

— Illő néhány mondatot szólni a tanácsról is. Tizenkét fővel dolgozik az apparátus. a község lakossága. Űjireg társközséggel együtt 3600 fő. Sajátossá teszi munkáinkat, hogy — a megyében tudomásom szerint egyedülállóan — önálló építési hatóságként működünk öt községre vonatkozóan. Ezt a hatáskört a megyei tanács vlb. ruházta ránk, és nagyközségi feladatnak számít. Meg kell említenem, a község másik jellegzetességét. Regszemcse félúton helyezkedik el Tamási és Siófok között. Ez afféle központi jelleggel ruházta fel, egyrészt a környező kisebb községek, másrészt a Balaton felé tartó nyári nagy forgalom miatt. Ezt figyelembe kell vennünk az ellátásnál, érezzük is ennék felelősségét. Így hát a nyári szezonban több élelmiszert kel] rertdetniük a boltoknak, másrészt besegítünk a könnyező községek, például Nagy- szolkoly ellátásába. Körzeti orvosi ügyelet szempontjából Tamásihoz lettünk volna központosítva, de elértük, hogy idén június közepéiéi Regszemcse legyen a környék orvosi ügyeletéinek a központja. Jól felszerelt, megfelelően elérthető rendelőnk van, megállapodás szerint az érdekelt tanácsok megosztják egymással a mű. ködési költségeket.

zel. A minőséggel szerencsére nincs probléma, de az ellátásban élvenként visszatérő gondot okoz a nyári vízhiány. Ez időnként a mostanihoz hasonló nagy melegben fordul elő. Tavaly épített a tanács egy száz köbméteres víztároló medencét, ez sókat segített. De a még jobb ellátás érdekében: a

bántovai majorunk kútjára rákötött a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, így zavartalan ahbul jut vízhez a község.

— A tsz kezdeményezte az általános iskoláiban tanuló 430 gyerek részére tornaterem építését. El is készült tavaly az alapozás. Idén folytatódtak a munkák. Tavaly nem volt pénze a tanácsnak, a tsz megelőlegezte az anyagot és az egyéb költségeket. Ezt természetesen visszatérítjük majd.

Ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a megyei tanácstól egymillió forint támogatást kaptunk a tornateremre és hamarabb készül majd el, mint ahogyan azt előirányoztunk.

— Az együttműködés másik jó példája az útprogram. Az elmúlt öt év során kilenc kilolméter szilárd burkolatú út épült. Eiz hármas — tsz, tanács, lakosság — összefogás volt, megoldódtak olyan régóta élő gondok, minit például a gázcseretelephez vezető út leaszfalto- zása, ami a múlt héten készült el.

— Kulturális téren is vannak eredményeink. A község énekkarát „elvállalta” a tsz. Itt elsősorban a szállításra gondolok, valamint az egyéb anyagi természetű szükségletekre. Ide kapcsolódik a művelődési ház belső tatarozása, amit másodízben végzett el a tsz. A tanácscsal közösen vállalva a költségeket kicseréltük a székeket is.

— Hiány volt az iskoláknál tan termékben. Ez is szoros. hármas összefogással oldódott meg. Olyan össznépi felbuzdulás jellegű munka volt, az építkezésen szülők, nagyszülők, és jövendő szülők sok társadalmi munkával készítették el az 1983ban átadott három új tantermet.

— A kultúránál maradva még élmondanáim, hogy az énekkar műsort szervezett, amelynek bevétele a tornaterem építésére ment. Majdnem negyvenezer forint jött össze. A műsornak rtagy sikere volt, olyannyira, hoigy élhatároztuk, miniden éviben tartunk egy ilyet. A községben nagy hagyományai vannak a népdaléneklésnek, az öregek még hűen őrzik Bartók Béla népdalgyűjtő körútjainak emlékét, dalolják ä „Bartók-dalokat”. Hívtunk más hagyományőrző együtteseket, és mi is kaptunk meghívást hasonló rendezvényre.

— A társadalmi munkánkról annyit, hogy öt év alatt négyszer elismert eredményt értünk el, a köztisztasági verseny során pedig Üjireg négyszázezer forint fejlesztési pénzt nyert. Az úttörőcsapat hasznoshulla- dék-gyűjtésből százezer forintot juttatott a tornaterem építésére.

— Jó a viszony más szervekkel is. Gondolok itt a társközség elöljáróságára, a pártszervezetre, a népfrontra és a KISZ-re.

Az imént felsorolták csak kiragadott példák az együttműködésből. A legfrisefo- bek, vagy a legemlékezetesebbek. À kapcsolat ennél sokoldalúbb, összetettebb és szorosabb. A tanácsnak fontos a kapcsolat, hiszen sók- szor nagyközségi terjedelmű feladatokat kell megoldania községre méretezett költség- vetésből. A tsz-nek azért érdeke az együttműködés, mert dolgozóinak zöme a község és társközségének lakója.

Beszélgetőpartnereim azt is elmondták, hogy eljárnák egymás rendezvényeire, örömteli eseményeire. A majális közös népünnepély a községben, elképzelhetetlen, hogy ne együtt tartanák meg.

A kör persze nem töljes. Mert a tsz kapcsolatban áll az összes Olyan tanáccsal, ahol dolgozói élnék, a tanács pedig az összes olyan tszszel, ahol lakói dolgoznak. Ha ezeket a kapcsolatokat nem használják ki valahol, ott előbb-utóbb bajok lesznek — vélik beszélgetőpartnereim.

Amikor a jó együttműködés titkát kérdeztem, ezt válaszolták :

— Elengedhetetlen egymás helyzetének, viszonyainak ismerete és tiszteletben tartása. Mindig ügyelni kell arra, hogy akkor kérjünk egymástól, amikor reális lehetőség van a másik félnek a segítségre, az együttműködésre.

Iregszemcsén úgy látszik, bevált ez a módszer.

Egy szakasz. az elkészült szilárd burkolatú utakból

Wenter Mariann Fotó: Kapfinger András