Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-18 / 194. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 194. szám. ARAí 1,80 Ft 1986. augusztus 18., hétfő. Mai számunkból A RÁKKUTATÁS Ojabb eredményei (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A TRIATLON ÜNNEPE DOMBORIBÄN <5. old.) MEGÜJULÖ PÉCSI BELVÁROS (4. old.) Születésnapra Háromnapos ünnepség- sorozat kezdődik ma Szekszárdon. Megyeszékhelyünk alapításának 925. évfordulójára emlékezünk, I. Béla királyiunkra, aki kilenc és negyed évszázaddiai ezelőtt apátságot alapított a Dunántúl e festőién szép dombvidékén. Azt mondják, hogy egy ünnep akkor szép igazán, ha az a szürke hétköznapok közül csupán fényével tűnik ki, s az ünneplésnek csák akkor van értelme, ha nem csupán egy dátumnak adózunk, hanem egy szép folyamatnak, melynek hasonlóan gazdag folytatása is várható. Hihetjük — erre eredményekben gazdag múltunk és a következő évekre, évtizedekre készített terveink a meggyőz® garancia — hogy megyeszékhelyünk születésnapja nem felületes csillogás, nem áhítozás valami szép és szebb iránt, hanem válóban eredményeink ünneplése. Megállunk néhány percre — hiszen a város történelmében e három nap csupán perceket vagy annak töredékeit jelenti —, s a gazdag, vidám, meghitt percekben mérleget vonunk, megkeressük az elmúlt évszázadok tanulságait, hogy mindazokból erőt merítve folytassuk tovább városépítő és városszépítő munkánkat — együtt. Oey gondolom, hogy az „együtt” szó e hasábon is nagyon jelentős. Nem akarok ünneprontó lenni, de ! megemlítem, hogy bizony vannak megyeszékhelyünkön élők között olyanok, akik rendre és sok mindennel elégedetlenek, akik folyton-folyvást csak a „jótanácsaikat” ontják: mi mindent és hogyan kellene csinálni... Csakhogy egy város épüléséhez, fejlődéséhez nem elegendő a jótanács, mely gyakorta fitymáló és lemondó. Hanem együtt, minden városlakónak összefogva, jó- szándékkal és segítőkészen kell megtennie azt, amit jószívvel tud adni, tenni, végezni. Persze, | öröm. hogy az utóbbiak sokkal, de sokkal többen vannak, mint az előbbiek. Gondoljunk osaik a különböző szocialista brigádokra. a parkot, a játszóteret. az utcákat építő lakóközösségekre. munkahelyi kollektívákra. Gondolom, az ünneplés napjaiban tett sétáinkon a gazda szemével is végig nézünk városunkon. A felújított épületek, az új házak során. És ' akkor jussanak eszünkbe Garai Gábor sorai: „És fényes leitt egyszerre minden: / a csupasz fák, a tűzfalak.” Valóban fényes lett. De egyik napról a másikra nem lehet fényt varázsolni ... E sorokkal is köszörűjük Szekszárdot, a Dunántúl egyik legrégibb települését. S köszöntjük természetesen a város lakóit, azt kívánva, hogy a közös születésnapi torta helyett örömmel gyönyörködjenek : az ünnep tiszteletére al- ■ kötött erőt sugárzó szoborban. —hm— Felvonulás, ünnepi nagygyűlés, szórakoztató programok Megyei aratónap Pakson forgalmi vállalat pékekkel, mozgó teherautón felállított kemencével idézte fel a búza újjászületésének, a kenyér készítésének fázisait. A felvonulást a bogyiszlói, nagy- mányoki, a dunaföldvári és paksi együttes menettánca zárta. Villányi Miklós beszéde Délelőtt tizenegy órára az ünnepi nagygyűlésre már közel háromezren gyűltek ösz- sze a művelődési központ előtti téren, a színpad körül. A vendégsereget Jákli Péter tanácselnök köszöntötte, külön üdvözölte Péter Szigfridet, az MSZIMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárát, Császár Józsefet, a megyei tanács elnökét, Varjas Jánost, a HNF megyei titkárát, Horváth Józsefet az SZMT vezető titkárát, Kiss Magdolnát, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkárát és Simon Péter országgyűlési képviselőt. Ezt követően Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet. — Esztendőről esztendőre István király napján, alkotmányunk ünnepén tisztelgünk az új kenyér előtt is, ünnepeljük a dolgozó embert, az élet értelmét adó és az életet formáló munkát. Ez az ünnep kitűnő alkalmat ad arra, hogy demonstráljuk szocialista nemzetünk egységét: alapivető osztályok, rétegek, kommunisták és pántonkívü- ldek, nem hívők és vallásos világnézetűek, a magyar és a hazánkban élő nemzetiségiek, valamennyi dolgozó, tisztes(Folytatás a 3. oldalon.) Régi aratási eszközök mákét tjei a művelődési központban Ünnepeltek szombaton a Duna-parti településen. Pák. son. Az atomváros adott otthont a második megyei ara- tónapnak, látta vendégül a megye egész területéről érkező mezőgazdasági dolgozókat és az egyszerűen csak kikapcsolódni, szórakozni vágyó érdeklődőket, családokat. És aki eljött, annak nem kellett csalódnia, mert valóban változatos programot kínáltak a szervezők, kisgyerekektől az idősebb generációiig, szakmai jellegű elfoglaltságoktól a szórakoztató műsorokig, sportrendezvényekig. Hogyha panaszra lehetett okunk a mintegy négyezer emberrel együtt, az csak az időjárás miatt volna, hiszen az egész napos nagyszabású rendezvényen a fullasztó kánikulai meleg helyett frissebb időt is el tudtunk volna képzelni... Életképek, táncosok a felvonuláson Ha volt még, aki nem tudott volna Pakson a nap híres ünnepéről, az is tudomást szerzett róla szombaton a reggeli órákiban. A város fúvószenekara ébresztette a helybélieket pattogós zenével megalapozta a jó hangulatot a felvonulás kezdetéig. A díszes aratónapi ménét délelőtt tíz órakor a városi tanács épülete elől a Dózsa György, a Kishegyi utcákon át haladt a Munkásművelődési Központ előtti térre, az események színhelyére. Pörgessük vissza a felvonulás színes képeit! A menet élén a paksi Duna menti Téesz pusztaötösének, ördögien ügyes hajtójának tapsolhatott az összegyűlt tömeg, mögötte a kettesfogatok és a szövetkezet dolgozói vonultak. őket követték a nagydorogi, németkéri és a pálfai termelőszövetkezet fess lovasai, szemetgyönyörködite- tő lovakkal, szerszámokkal. Majd a talán legeredetibb, de mindenképpen nagy tetszést aratott életkép következetté Duna menti Téesz lóvaskocsi során mutatta be az aratás történetéit, múltat idéző öltözetben, eredeti eszközökkel, az egykori munkaműveletek imitálásával Nem maradhatnak ki a névsorból a nagydorogi, a tengelici, a zomhai téesz képviselői, a Paksi Á. G. dolgozói, a nagykónyi és bátai fiatal táncosok sem. A gabonaAz aratónapi friss kenyérből kínál Villányi Miklós Színpadon a ipák si néptáncegyüttes Marjai József Ausztráliában Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese az ausztrál kormány meghívásária hivatalos látogatásra szombatom Sidney-lbe érkezett. Látogatásán a mimiszter- elnlök-lhelyettes tárgyalásokat folytat a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről, a szövetségi kormány, valamint egyes szövetségi állaimok kormányainak vezetőivel, a politikai és az üzleti élet képviselőivel. A Minisztertanács elnökhelyettesével együtt Ausztráliába érkezett magyar vállalati vezetők egy csoportja is. Befejezte munkáját a MAPRJAL kongresszusa A záró plenáris ülésen Pócs Ilona, a MAPRJAL alelnö- kc köszöntötte a hatnapos tanácskozás mintegy kétszáz résztvevőjét. (Telefotó) Békefelhívás elfogadásával szombaton befejezte munkáját az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének VI. világkongresszusa. A Budapest Kongresszusi Központiban megtartott záró plenáris ülésen Pócs Ilona, a MAPRJAL alelnöke köszöntötte a hatnapos tanácskozás mintegy kétezer résztvevőjét. Ezt követően a világ minden táját képviselő orosz nyelvtanárok Vitaldj Koszto- marovnak, a nemzetközi szövetség főtitkárának, Ervin Wedel NSZK-beli és Kurt Gabka NDK-beli professzornak, a MAPRJAL alelnökei- nek valamint Olga Mitrofa- novának, a 'moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézet igazgatóhelyettesének előadásában meghallgatták a szekciók munkájáról szóló összefoglaló jelentéseket. A tanácskozás résztvevői Kifejezték reményüket, hogy a budapesti kongresszus jelentősen hozzájárul althoz, hogy vdágszerte még többen és minél eredményesebben tanulják aZ orosz nyelvet. Békefelhívás A MAPRJAL kongresszusának záróülésén elfogadott békefelhívás hangsúlyozza : az orosz nyelv- és irodalom- tanárok VI. nemzetközi kongresszusa küldötteinek meggyőződése szerint valamennyi nyelvtanár arra hivatott, hogy a nyelvet tanulókat a népek közötti kölcsönös megértés, barátság és bizalom szellemében nevelje. A dokumentum a továbbiakban kiemeli: a nyelvtanár munkájának lényege, hogy az embereket az egymással való érintkezésre, egymás megismerésére és jobb megértésére tanítsa. Az ellenségeskedéssel, gyűlölettel és miliitarizmussal szemben a pedagógusoknak a humanizmus, az erkölos és a lelki'Smeret szellemében kell cselekedniük. Kötelességük segíteni abban, hogy az emberek felismerjék azt az egyszerű igazságot: az emberiség tud háború nélkül élni, és így is kell élnie. Ezért azonban küzdeni kell. A felnövekvő nemzedék tudatában meg kell erősödnie annak a gondolatnak, hogy a mai világban az atomfegyverek alkalmazása világméretű katasztrófa kezdetét jelentené. Felitárva az orosz nyelv és irodalom gazdagságát, ama törekszünk — hangsúlyozza a dokumentum —, hogy a nyelvtanulók a jó és az igazságosság eszméit, az emberi civilizáció eredményeit magukévá tegyék. Az orosz nyelv tanításakor azt keressük, ami a népeket egyesíti és nem azt, ami elválasztja. Mi, 66 ország orosznyalv- és -irodalomtanárai felhívunk mindenkit, alki nyelvet tanít, hogy határozottan lépjen fed a béke és az országok közötti párbeszéd érdekében. Az erőfeszítések egyesítésére, az emberiség ömpusztításának megakadályozására irányuló békekezdeményezések támogatására szólítunk fel mindenkit. Felhívással fordulunk az idegen nyelvek oktatóinak nemzetközi és nemzeti szervezeteihez, hogy használjanak fel minden lehetőséget az atomfegyverek és más tömegpusztító eszközök mielőbbi betiltása és teljes megsemmisítése érdekében — hangsúlyozza végezetül a felhívás. A kongresszus befejezéséi követően megkezdődött a nemzetközi szövetség közgyűlése.
