Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-15 / 192. szám

1986. augusztus |f>. > 2 Képújság Dél-afrikai helyzetkép A fajüldözők hajlíthatatlanok \ dél-afrikai Benoninban immár ötödik napja sztrájkol nak magasabb bérekért ős jobb munkakörülmény ékért a leket«.' munkások. Miután politikai jogaik -nincsenek, ez az egyetlen módja annak, hogy helyzetük jobbításáért valamit tehessenek. (Telelőtől Meter Botha dél-afrikai elnök kiállt a lakóhelyek és iskolák változatlan elkülöní­tése mellett, hadügyminisz­tere pedig katonai támadás­sal fenyegette ineg a szom­szédos afrikai államokat a dél-afrikai kormányzó Nem­zeti Párt Durbanben véget ért kongresszusa zárónapján, A pretoriai vezető közölte, hogy amíg kormánya hatal­mon van, nem sz’űnik meg a megkülönböztetés és elkülö­nítés feketék és fehérek kö­zött Dél-Afrikában. Hozzá­fűzte: hajlandó engedélyezni a színes bőrű lakosságnak, hogy országos választásokat tartsanak. A választásokon olyan,na kormány által is el­fogadott vezetőt kellene ki­jelölniük, akivel a kormány hajlandó tárgyalni a feketék jogairól. Ezzel ismét meg erősítette, hogy nem fogadja el tárgyalófélként Nelson Mandelát, sem az Afrikai Nemzeti Kongresszus Inas vezetőit. Kilátásba helyezte továbbá a nagy felháboro­dást kiváltott iskol.-. törvény módosítását, de konkrét ja­vaslatokat nem tett. a jelen­legi állapotok fenntartására irányult erőfeszítése. Magnus Maian dél-alrikai hadügyminiszter ezután meg­fenyegette a pretoriai rend­Az amerikai szenátus szer­dán késő este — közép-euró­pai idő szerint a hajnali órák. ban — heves vita titán, 59:41 arányban megszavazta a kormány kérésót, a. nioara- g uía i ellen f o r rada írná rok nak .szer ellen irányuló tilalma­kért és megszorításokért küz­dő afrikai államokat, első­sorban Zimbabwét és Zam­biát. Közölte, hogy a dél-al- rikai hadsereg „még nem mutatta meg igazi erejét". Washingtonban, nyolc af­szánt százmillió dolláros ka­tonai támogatást. A százmillióból harminc elvben „emberiességi" se­gélyre szolgál, de a kontrák már ebből is hozzájuthatnak fegyverekhez. rikai országot érintő körútja előtt tartott szerdai sajtóér­tekezletén- Jesse Jackson, amerikai polgárjogi vezető kijelentette: a Reagan-kor­mány politikája az igazság­talan állapotok fönnmaradá­sát segíti elő a térségben. A vitában több szenátor mu­tatott rá arra. hogy a kontrák -katonai támogatása elvezet­het közvetlen amerikai be­avatkozáshoz. ahhoz, hogy amerikai fiataloknak kell harci 11 ni Közép-Amerika ba n. Háborúellenes akciónap A SZOT elnöksége felhívás­sal]- fordult a szervezett dol­gozókhoz a háborúellenes küzdelem közelgő akció- napja alkalmából : tegyük szerte a világon szeptember elsejét a háborúellenes küz­delem szakszervezeti akció- na-pjává! A magyar szervezett dolgo­zók, mint mindenkor, most, e napon is felemelik szavukat az erőszak, a háborús törek­vések, az esztelen vérontás 'ellen. Felihívunk valamennyi szer­vezett dolgozót, hogy min­dennapi alkotó munkával; az ország politikai és gazdásági erejének gyarapításává! já­ruljon hozzá a. világ béké­jéért vívott harcunkhoz. Könyv Gorbacsov látogatásáról Mihail Gorbacsov Budapes­ten címmel az SZKP KB fő­titkára június fi—9-i baráti Hált oga tásá-n ak do ku me nt u ­mait könyv alakban jelen­tette meg a Kossuth Könyv­kiadó. A szép kivitelű kötet egyebek között, feleleveníti a moszkvai indulás és a buda­pesti érkezés pillanatait. a Csepeli Szerszámgépgyárban tartott, barátsági nagygyűlés és a többi program esemé­nyeit. A kiadvány tartal­mazza az SZKP Politikai Bi­zottságának értékelését a bu­dapesti találkozóról, valamint az MSZMP KB június 18-i üléséről kiadott közlemény­nek a találkozóról szóló ré­szét. A könyveit az. MTI mun ka tá rsai-nak a látogatási ul ke szítét! színes és fekete fehér képéi iiMusx.'tráÍjak Százmillió a kontráknak Oppenheimer öröksége 1. Verseny az atombombáért Az Oppenheimerről szó­ló tévéfilm emberi közel­ségbe hozta azokat az ame­rikai és Amerikába mene­kült tudósokat, akik kifej­lesztették az atombombát. Felelősek-e a szörnyű esz­köz létrehozásáért? A má­sodik világháború idején éles verseny folyt az ame­rikai és a bérnél kutatók között: ki állítja elő ha­marább a pusztító fegy­vert? S )ha a nácik értek volna előbb célhoz?! ... Amikor Hitler csapatai bevonultak Prágába, a tu­dományos folyóiratokban megjelentek az első cikkek egy óriási jelentőségű fel­ismerésről: az atomenergiát gyakorlati célokra is fel le­het használni! A berlini Vil­mos Császár Fizikai Intézet-- ben fontos dolgok mentek végbe, tudósok titkos meg­beszélésre jöttek össze, ők is, a német hadsereg pa­rancsnokai is nyugtalankod­tak: hírek érkeztek arról, hogy az amerikai fizikusok kapcsolatba léptek az Egye­sült Államok hadseregének illetékeseivel az atomener­gia háborús felhasználásának megvalósítására. Hitler tá­bornokai cselekvésre szánták magukat. Min dolgoznak Ameriká­ban? Egyelőre — 1939-et ír­tak — még nem tartanak olyan messze, mint azt a né­metek gondolják, de az olasz fasizmus elől a teogeren túl­ra menekült Enrico Fermi és a Magyarországról oda­került Szilárd ■ Leó megnye­rik tervüknek a tudomány koronázatlan királyát, az ugyancsak emigráns Eins­teint, s a nagy tudós emlék­iratot juttat el Roosevelt el­nökhöz: meg kell előzni a nácikat! Az amerikai tudósok ugyanolyan problémák előtt állnak mint a németek: le­hetséges-e a természetben található uránban láncreak­ciót létrehozni? Csakhogy az Egyesült Államokban sok­kal több pénzzel, nagyobb ipari háttérrel rendelkerjfek és mint láttuk, Európa sok nagy tehetsége is oda mene­kült. S miközben — 1940 májusában-júniusában — a német tankok győzelemitta- san gördültek végig francia földön, az amerikai Berke- leyben csendben megszület­nek az első transzuránok, így a plutónium (amelyből majdan egy kilognammnyi pillanatok alatt ötvenezer ember halálát okozza Naga-. szakiban). Elvileg Berliniben is rájönnek ezeknek az anyagoknak a használható­ságára, de nem lévén ehhez szükséges ciklotronjuk, a gondolatot nem tudják át­vinni a gyakorlatba. Az elméleti megfontolá­sok és bizonyos kísérletek párhuzamosan haladnak, s kiderül : három megoldás vezethet a bombához. Az amerikaiaknak módjuk van mindhárom kipróbálására, a németeknek kellő műszak) és pénzügyi feltételek híján választaniuk kell, s így az atommáglya építése felé ve­szik útjukat. Ebben 1942 során még némi előnyre is szert tesznek, ettől kezdve azonban haladásuk üteme lassul. Megkezdődik a sztá­lingrádi ütközet, itt a szov­jet hadsereg, a tengeren túl pedig az amerikai tudósok fordulatot érnek el, Ameri­kában három hatalmas léte­sítmény épül: az egyik Te- nessee, a másik Washington államban, és a nagy kutató- intézet Los Alamoslban, amelynek vezetője Robert Oppenheimer. A náci vezetés akkor mát nem vár sokat a magfiziku­soktól, bár azok több inté­zetben is folytatják a mun­kát. Aztán 1944 februárjá­ban egy légitámadás elpusz­títja legfontosabb kutatóbá- záisukat, a berlinit. Meg kell kezdeni a kitelepítése­ket, a megmaradt berende­zések egy részét a délnémet városka, Heohingen közelébe viszik. Egy sziklabarlángban dolgoznak tovább a német atomprognam maradékán Barlanguk bejáratát sűrű or­gonabokrok takarják el. Va­lamely haladást itt is elér­nek. 1945 tavaszán, éppen amikor virágba borulnak az orgonabokrok, megjelennek az amerikai csapatok, s le­foglalják az „intézetet". Közvetlen a pillanat előtt, hogy a német atommáglya (ez még nem az atomfegy­ver-gyártás) beindult volna Az amerikai tudósok vi­szont célhoz értek, a katonák Robert Oppenheimer: ,.Úg> érzem, vér tapad a ke­zünkhöz . . pedig ledobták a bombát Hirosimára és Nagaszakina. Szükség volt rá? Németor­szágot már e nélkül is le­győzték. s ekkor voltaképpen már Japán is a vereség kü­szöbén állt. Nyilvánvaló, hogy ez a tragikus bombá­zás ezért nemcsak a japá­noknak, hanem a jövendő el­lenfélnek ítélt Szovjetunió­nak is szólt. A tévéfilmben elhangzik egy érdekes mon­dat. Teller Ede mondja Op­pen,heimernek: „Azt hiszed* hogy a háború után megáll a történelem?” Tellernek sajnos, igaza lett. Az atomfegyver fejlesz­tése sem állt meg: 1946-ban a csodálatos dél-tengeri szi­getvilág egyik pontján, Bi­kinin az amerikaiak felrob­bantották a következő, tö­kéletesített és továhb töké­letesítendő bombájukat. Tatár Imre (Következik: Miért remeg a vadszamár háta?) Mai kommentárunk Hakk - gyenge lábakon Az utóbbi napokban újra egymást érték a letartóz­tatások, a /hatósági tiltó intézkedések, a demokratikus jogok helyreállítását követelő tüntetők és az ellenük kivezényelt rendőrök összecsapásai Pakisztánban. A jelek arra mutatnak, hogy Ziaul Hakk rendszere még­sem olyan stabil, mint amilyennek a civilruhába átöl­tözött tábornok-elnök mutatni szeretné. Az 1977-ben katonai puccsal hatalomra került Hakk az utóbbi években jelentős amerikai segélyt kapott, s azt is elérte, hogy a közép-keleti térségben az ország az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese lett. E nemzetközi szerepkör, valamint a segélyáradat nyo­mán viszonylag stabil korszak következett, Hakk ezen felbátorodva tavaly még a választásokat is engedélyez­te, igaz, csak az ellenzék távoltartásával! Kivetkőzve a mundérból demokratikusnak próbálta beállítani ma­gát és rendszerét, azonban épp a minapi események igazolták, hogy Pakisztánban még mindig a diktátort eszközök a meghatározóak. Pedig az elnök és hívei egy hete még úgy gondolták : olyan jól alakulnak számukra a dolgok, hogy a füg­getlenség napján akár már egy időben, egy helyen gyűlhetnek össze a kormánypárt és az ellenzék erői. Később e két nagygyűlést mégis gyorsan lemondták, mert kiderült: elszámították magukat, a rezsim ellen­felei jóval több támogatóra számíthatnak, mint ők maguk. Hogy az ellenzék nehogy megtartsa a saját de­monstrációját, mintegy ezer képviselőjét letartóztat­ták, s legkiemelkedőbb személyiségét, Benazir Bhuttót házi őrizetbe helyezték. A Hákk által kivégezteti Ali Bhuttó volt kormányfő lánya csak áprilisban tér­hetett haza. Azóta oly nagy lendülettel és olyan ügye­sen megválasztott taktikával irányítja az ellenzék küzdelmét, hogy sikerült megkérdőjeleznie Hakk el­nök reményeit. Olyannyira, hogy a „Mozgalom a De­mokrácia Helyreállításáért” nevű pártszövetség tíz napja mintegy ultimátumszerűén 1986. szeptember 20-ig adott határidőt Ziaul Hakk tábornok'-elnöknek arra, hogy közölje az új, igazi általános választások időpontját. A mostani események azt mutatják, hogy ezt a követelésüket komolyan is gondolják a rezsim ellenfelei Pakisztánban. PANORÁMA SZEGED Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára csütörtökiön Csongrád megyébe látoga­tott. Felkereste a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nátot, a Szegedi Nemzeti Színház újjáépített épületét, végül pedig eszmecserét folytatott a budapesti köz­pontú Csongrád megyei vál­láratok pártszervezeteinek titkáraival. MOSZKVA Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a Minisztertanács a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából üdvözölte Kim ír Szent, a Koreai Munkapárt KB fő­titkárát, köztársasági elnö­köt, Kang Szong Szánt, a Közigazgatási Tanács (kor­mány) elnökét, az egész test­véri koreai népet. A koreai vezetők választáviratban kö­szönték meg az ügvözletet,. LUANDA Az ANGOP hivatalos an­golai hírügynökség szerint az angolai csapatok 95 dél-af­rikai katonát tettek harckép­telenné, s megsemmisítették, vagy zsákmányul ejtették a támadók nyolc járművét a Cuito Cunavale birtoklásá­ért négy napja tartó harcok­ban. A támadók eddig két angolai katonát öltek meg, s 41 polgári személyt meg­öltek vagy megsebesítettek. MADRID A spanyol kormány csü törtökön a hivatalosan Mad­ridban működő nemzetközi szervezetek képviseletének rangjára emelte a Palesztina! Fels zabad ítási Front Irodá­jának státusát. BAGDAD Babdadi bejelentés szerint az iraki légierő gépei csü­törtökre virradó éjjel tárna dást intéztek egy „nagy ten geri célpont” — olajszállí­tó tartályhajó vagy keres­kedelmi hajó — ellen az irá­ni partok közelében. BEJRUT Kelet-Bejrútban csütörtök délelőtt ismét egy autóban elhelyezett pokolgép rofo- bánt. A halottak száma meg halladija a 15-öt. a sebesül­teké a 40-et. HUELVA Újabb akcióval hívta fel magára a figyelmet a Gre­enpeace. A nemzetközi kör ­nyezetvédelmi mozgatom négy aktivistája szerdán a nyílt tengeren oda láncolta magát egy spanyol hajóhoz, így akarván megakadályoz­ni, hogy a hajóból vegyi anyagokat öntsenek az At­lanti-óceániba. NEW YORK Brunei álllandó ENSZ-kép- viselője — bár csak szerdán nyújtotta át megbízólevelét Pérez de Cuellar főtitkár­nak — máris birtokosa egy. rekordnak, övé a leghosszabb név a világszervezet tisztség- viselői között: Aw-anig Ahmad Bin Pehin Orang Kaya Di- gadong Serri Diraja> Lalin Utama Awang Haji Mohd Yussoí. A 200 ezer lakosú szultanátus 1984 szeptembe­rében lett az ENSZ — 159. — tagja-. Fegyvercsempészéssel vá­dolják Anita Castelót. az amerikai elnök feleségé­nek, Nancy Kcagannrk a szobalányát. Az. eset — érthető módon — külföl­dön is érdeklődést keltett (Telefotó) Hirosima az atombomba ledobása után

Next

/
Thumbnails
Contents