Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-15 / 192. szám
IPX«, augusztus Iá. TOLNA á _ KÉPÚJSÁG 3 Az OKISZ ülése Az Ipari Szövetkezetek Oi - szagos Tanácsa csütörtöki ülésén megvitatta az ipari szövetkezetek október 10—11- én megtartandó IX. kongresz- szusának dokumentumait. Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke szóbeli kiegészítésében az előző kongresszus óta eltelt időszakot összegezve megállapította, hogy az ipari szövetkezetek teljesítették feladataikat: növelték termelésüket, javították a szolgáltatások minősegét. A 755 hagyományos formában működő szövetkezet, es a 713 kisszövetkezet a jövőben azonban csak akkor tud eleget tenni feladatainak, ha javítja gazdálkodását, s — ahol tv. lehetséges — növeli exportját. Ehhez elengedhetetlen a műszaki fejlesztés, a legmodernebb gyártási eljárások bevezetése és elterjesztése. Az OKISZ a közös alapok bővítésével, az elosztás korszerűsítésével, a felhasználás ésszerűsítésével igyekszik segíteni a célok elérését. Ha a kongresszus jóváhagyja, már a jövő év elejétől új pénzügyi alapot hoznak létre. A megnövekedett gazdasági feladatok megvalósításához, a szövetkezeti önkormányzat szélesítéséhez a szövetkezeti jogszabályok korszerűsítése, az alapszabály módosítása is szükséges. Ennek elveit ugyancsak megvitatta az országos tanács, amely a kongresszusi dokumentumok tervezetét elfogadta. Öntözés 100-120 ezer hektáron A növények szomjasan áhítoznak víz, csapadék után. Az ország területének több mint 90 százalékán a talaj felső, félméteres rétegében csupán 30—50 százalékos a víztartalom, ami nagyon kevés. Ahol mód van rá, ott már 60 százalékos nedvességtartalom esetén ajánlatos megkezdeni az öntözést. Igaz ugyan, hogy a múlt évi őszi, a téli és a tavaszi csapadék kielégítő volt, összességében csak 1—5 százalékkal maradt el a sokévi átlagtól, az idei nyár azonban tikkasztóbb, mint a tavalyi, a júliusi csapadék pedig az ország nagy részén jóval kisebb volt, a szokásosnál. A vízügyi igazgatóságok öntöző főművei, csatornái korlátozás nélkül látják sl vízzel az érdekelt gazdaságokat, s teljesítményüket további 20—30 százalékkal tudják növelni. A nagyüzemi gazdaságok eddig 100—120 ezer hektárnyi területet öntöztek meg. Ezzel azonban még egyáltalán nem használlak ki minden lehetőséget, mert az öntözésre berendezett terület mintegy 300 ezer hektár. Sok helyen a gazdaságok vonakodnak az öntözési többletköltség vállalásától', pedig — központi intézkedésre — az idén mentesülnek a vízszolgáltatási .alapdíj 80 százalékának megtérítése alól. Jó néhány gazdaság megfelelő öntözőberendezéseit sem használja ki,.Pedig az öntözőberendezések amortizációs és egyéb állandó költségeit akkor is fizetni kell, ha nem öntöznek. Ez a kiadás 60—65 százaléka az öntözés teljes költségének. Vagyis alig kerül többe, ha a berendezéseket nemcsak fenntartják, hanem fel is használják. A vízügyi igazgatóságok gyorsított eljárással, 48 órán belül kiadják a vízjogi engedélyt az idei öntözésre azoknak a\ gazdaságoknak, amelyek eddig még nem jelezték igényüket, de most meg akarják kezdeni a vízpótlási. Taneszközellátás A most kezdődő tanévben mintegy 20 új, a korszerű oktatási követelményeknek magas színvonalon megfelelő taneszközt kínál az óvodák, általános és középiskolák számára Tanért. Egyebek között az idén kezdik meg az oktatáshoz készült műsoros videókazetták, valamint a különböző iskolai számítógépekhez csatlakoztatható demonstrációs eszközök forgalmazását. A taneszközellátás helyzetéről, az újdonságokról Pataki János, a Tanért kereskedelmi igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, az 1985— 86-os tanévben befejeződött az általános iskolák tervszerű, évente mintegy 120 millió forintos .központi és tanácsi támogatással segített taneszközellátási programja. Ez idő alatt t'öbb mint 450 féle oktatástechnikái, kísérleti eszköz került az iskolákhoz, mintegy kétmilliárd forint értékben. Ez nemcsak az általános iskoláik közötti különbséget csökkentette. de biztosította az 1978-bam bevezetett tantervek feldolgozásához szükséges új taneszközöket is. Bár a legutóbbi felmérés szerint az általános iskolák taneszköz-ellátottsága országos átlagban elegendő, az egyes iskolák között még jelentős különbségek vannak. Ezért, valamint az elhasználódott eszközök pótlásárai és az új iskolák szükségleteinek kielégítésére a Tanért továbbra is forgalomban tartja az alapvető taneszközöket'. így az új tanéviben az óvodáknak mintegy 80 féle, többségében manipulációs illetve sporteszközt, valamint anyanyelvi és matematikai segédeszközt, az általános és kiegészítő iskolák számára töibb mint 90 féle instrumentumot. a középiskolák részére pedig további 300 féle taneszközt kínálnak. Ezek között számos újdonság is. van, s különösen jelentősek azok, amelyek a középiskolás-oktatást segítik majd. Ilyenek például a számítógépekhez csatlakoztatható eszközök, ^melyek elsősorban a fizika oktatásában használhatók. Most kerül forgalomba egy mechanikai demonstrációs eszköz az egyenes vonalú és változó mozgások tanulmányozására, valamint egy új, számítógéptől független modulrendszer, amely a kísérleti mérő- és érzékelő eszközöket kapcsolja össze a számítógéppel. Az atomfizika-kísérletek oktatásához is kifejlesztettek egy alaipkísérletet. az új rajz gömb pedig a matematika, az ábrázoló geometria Oktatásában 'használható, míg a szétszedhető szerkezeti földgömb a legkorszerűbb földrajzoktatást segíti. Az általános iskolák és középiskolák számára egyaránt hasznos, modern eszközök lesznek azok a videókazetták, amelyeket a televízió, az Országos Oktatástechnikai Központ és a Mafilm anyagaiból állítottak össze. A Televideo által kiadott és sokszorosított kazetták a művészi értékű irodalmi feldolgozásókat, az Iskolatévé különböző tantárgy,akihoz készült műsorait tartalmazzák, s megvásárlásukhoz 50, illetve 25 százalékos árkedvezményt kapnak az iskolák. Mint elmondták, a hagyományos taneszközökből kiegyensúlyozott ellátás várható, a modern oktatástechnikai eszközökből azonban az erőfeszítések ellenére sem tudnak az idén minden igényt kielégíteni. Fennakadás várható például különböző írásvetítők, diavetítők és videomagnók forgalmazásában, s csak az év végén lesz elegendő mennyiségű jó néhány iskolaszámitógép-tí- puslból is. Új Országos Építésügyi Szabályzat Az új Országos Építésügyi Szabályzat 1986. július elsejétől van érvényben. Ezzel kapcsolatban felkerestük a Tolna Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának vezetőjét, Bohli Antalt, hogy tájékoztathassa olvasóinkat é fontos szabályzatról. Az új Országos Építésügyi Szabályzat sok mindenben eltér a korábbitól. Terjedelme mintegy 1/3-daI rövidebb. ezen belül is kevesebb a normatív szabályozás. (265 paragrafus helyett 175.) A szabályzatnak e jellegéből fakad, hogy a helyi szabályozásnak nagyobb feladatai lesznek. Mit értünk helyi szabályozás alatt? — Azokat az építési tevékenységeket közvetve vagy közvetlenül szabályozó vagy befolyásoló előírások összességét, amelyeket az illetékes helyi tanács, végrehajtó bizottság, vagy az építési feladatokat ellátó szákigazgatási szerv alkot. Légálit a 1 án osabb szab ályo - zási forma a településre készített rendezési terv, amelynek része a tanácsrendelettel megállapított város vagy községrendezési előírások. Községrendezési előírásokat rendezési terv nélkül is elfogadhat a tanács. Rendezési tervekben kell elsősorban szabályozni a település építési övezetekbe sorolását, az övezeten belüli tagolásokat és az adott építési övezet építési előírásait. Az OÉSZ szabályozásai ke- retszerűek, a korábbitól nagyobb mozgásteret enteil nek .a helyi adottságokhoz, i gén y ek h ez. hagyó mán vök ti t > z alkalmazkodó szabályozásra. Megnövekszik a szerepe a rendezési terveknek. illetve a terveken keresztül megvalósuló helyi szabályozásnak Számos kérdés megoldását az OÉSZ teljesen ennek keretébe utalja. Például: melléképületek elhelyezése, állal- I tartó épületek védőtávolsága, zártkerti építés szabályai, az építhető lakóépület gerinc vagy homlokzat magassága stb. Követelményelv Az új OÉSZ másik fontos vonása az úgynevezett kö-- vetelményelv. Ez azt jelenti, hogy az építmények, illetve az azokban folyó tevékenység környezetre kifejtett hatását belső védelmi intézkedésekkel kell elfogadható szinten tartani. Ugyanis a termelési, szolgáltatási, kommunális ellátási szférában számos olyan létesítmény elhelyezésére van szükség, amely funkciójából következően valamilyen káros hatást fejthet ki a környezetére. E káros hatások elleni védelemre a korábbi szabályzat védőtávolságok, védőterületek alkalmazását irta elő, tehát meghatározta, hogy az adott létesítményt milyen messzire kell helyezni más (pl. lakó-, Dombóvár első liftes. X szintes háza vagy ellátó stb) ielesilme nyéktől. A védőtávolságra e szabályzat is tartalmaz előírásokat, azonban megadja a lehetőséget is az eltérésre. A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de az övezeti előírások megtartásával lakóterületen főépületként szállásépületek, a lakosság alapfokú ellátását szolgáló intézmények, ellátó, szolgáltató kisüzemi termelő és tároló építmények, személygépjármű tárolók és azok kocsimosói és karbantartó műhelyei, továbbá a főépületet kiegészítő, áhhoz csatlakozó vagy attól különálló melléképületek és melléképítmények helyezhetők el meghatározót! körben. Fontos tudni viszont, hogy lakóterületen bármely más rendeltetésű épületet vagy építményt csak akkor szabad elhelyezni, ha az — a terület és építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, azokra nincs káros hatással, vagy azoktól nem károsodik és az egészséget nem károsítja. — a területfelhaszniálási egységre vonatkozó részletes előírásokat kielégíti, a települési környezetbe illeszkedik és a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásuknak megfelel, továbbá — az építmények között megengedett legkisebb távolságok betarthatók. A víz védelme Az építési telken az előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia- és ivóvízellátás, a keletkező szennyvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezésének lehetősége egyidejűleg biztosítható, továbbá az építmény nem befolyásolja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát. Az építmények között megengedett legkisebb távolság függ a homlokzatmagasságtól, az építmény tűzállósági fokozatától és tűzveszélyességi osztályától, de fontos tudni, hogy az épületek egymással szemben fekvő oldal- homlokzatai közötti távolság ö m-ncl kisebb nem lehet. Melléképületek általában a hátsó kertben helyezhetők el az előírt védőtávolságok megtartásával a főépület elhelyezéséhez igazodva, de rendezési terv, illetve kialakult beépítés esetén az építésügyi hatóság — a védőtávolságok megtartásával — a melléképületek elhelyezését a hátsó kertben attól eltérően is meghatározhatja. La-" kóterületen különálló melléképület legfeljebb 3 méter homlokzatmagasságú és 4,50 méter tetőgerinc-magasságú lehet. Látó- és üdülőépületeknek a szomszédos telekkel közös oldalhatáron álló falában, illetve az erre néző tetőfelületén csak a lakásügy üdülőegység mellék- helyiségei (közlekedő, tisztálkodó, illemhely, főző- és élelmiszer-tároló) legalább 2 méter mellvédmagasságu szellőzőablakai, szellőzői lehetnek. A szellőzőafolak felületének és mellékhelyiség al'apterületének aránya legfeljebb 1/10 lehet. Állatok tartása Állattartás céljára szolgáló melléképületek és mellék- építmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket — a közegészségügyi és állategészségügyi, továbbá a környezet- védelmi követelmények meghatározásával — helyi tanácsrendeletben kell megállapítani. Bármely építmény létesítésénél kiemelkedő szerepet kap a káros környezeti hatások elleni védelem. Változnak a zártkerti övezetben elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások, mely szerint magánszemély»k tulajdonában vagy tartós használatban álló (legalább 720 négyzetmétert elérő) földrészleten egy, minimum 12 négyzetméter, maximum 30 négyzetméter nettó alapterületű tetőtér-beépítés nélküli, földszintes, legfeljebb 3,50 méter homlokzatmagasságú, legfeljebb 5,50 méter gerincmagasságú a tájba illő, a földrészlet megműveléséhez szükséges gazdasági épület helyezhető öl. A gazdasági épület (szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló, présház) ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiséget és az illemhelyet is magába foglalhatja a határértékek között. A zártkerti földrészleten pince, növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, növényház és állattartás céljára szolgáló építmény is elhelyezhető, meghatározott félté tel ekkel. M a gáns zemél y haszonbérletében álló földrészleten csak ideiglenes jellegű, 12 négyzetmétert meg nem háladó nettó alapterületű gazdasági épület helyezhető el. Vízparti építmények Sokakat érdekel a vízparti területek felhasználása is. Kijelölt üdülőövezetben t' területeken is az építhető, amit a rendezési terv megenged. Bármely vízparti területen 0 rendezési terv szerint elhelyezhetők a vízisport, illetve a sporthorgászat közösségi létesítményei. Horgásztanyát azonban magánszemély nem építhet. Üdülőépületet magánszemély csak a rendezési tervekben üdülőövezetbe sorolt területeken építhet. Az azonban változatlanul lehetséges, hogy egyes községekben meglévő lakóházat valaki üdülővé minősíthessen. Építési korlátozások, tilalmak A tilalmak egyik fajtája. amikor a település területének rendeltetésszerű felhasználásához meghatározott területekre 'telekalakítási és építési tilalom rendelhető el. Az elrendelés csak meghatározott időre szólhat. A meghatározott idő legfeljebb 5 év lehet, ha a - terület rendeltetésszerű fel használásának megállapításához rendezési terv készítése vagy a meglévő módosítása szükséges vagy ha a területet valamely létesítmény elhelyezésére hatósági határozattal kijelölték. Legfeljebb tíz év lehet a meghatározott idő akkor, ha azt a rendezési terv végrehajtása érdekében rendelik el, vagy pedig azért, hogy a rendeltetésszerű felhasználás feltételei megteremtéséhez előkészítő munkák előzetes elvégzése szükséges (pl. tereprendezés, útépítés stb.). A tilalom másik fajtája, amikor határidő nélkül kel! elrendelni. Ez akkor merül fel, hia a terület rendeltetés- szerű felhasználását, az élet- és vagyonvédelmet veszélyeztető változás következhet be, vagy ennek veszélye fennáll. (Pl. talajimozgás, vízszintemelkedés, káros sugárzás stb.) Elrendelhető továbbá régészeti, műemlék vagy környezetvédelmi, illetve bányászati érdekből is, vagy külön jogszabály alapján. Ilyen tilalom esetén magán - személy által csak veszély- helyzet elhárítását szolgáló építési munkák és az állag- megóvás i, karban tant ás i munkák végezhetők. A vardombi iskola bővítésénél több volt a jószandek. mint a szabályozók ismerete, .a régi és az új itt így találkozik Bimyh.irtm) az Ybl Tervez«» (b\IK munkája alapjai) ke szül ez a lakóház
