Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
(''touHTN _ 8 nÉPÜJSAG 1986. július 12. Automatizálás a Szovjetunióban 155 !; mp Mi KUBA Előtérben a melléktermék- Új utakon a kubai cukoripar 1 1 Cukornádbetakarítás kombájnnal. A cukornádarató kombájn kubai gyártmányú. JUGOSZLÁVIA Viták a Himnuszról Jugoszlávia himnusza a Hej, Sloveni legyen - javasolja a himnuszról szóló törvénytervezet, amely a közelmúltban került a JSZSZK Képviselőháza elé. Az indoklás kimondja, hogy „tiszteletben tartjuk, őrizzük és ápoljuk a forradalmi hagyományokat, a nemzetek és a nemzetiségek testvériségének és egységének jelképeit szocialista forradalmunk folytonosságát”. Mindezt figyelembe vették, amikor beterjesztették a javaslatot. A himnusz két versszakának átformálására vonatkozó elképzelést az illetékesek elfogadhatatlannak nyilvánították. „Szükségtelenül elégedetlenséget és tiltakozást váltanánk ki hazánk lakosságának hatalmas többségében” - hangoztatja a törvénytervezet. Kuba - cukorsziget. A dohánytermesztésen és feldolgozáson, valamint a nikkelbányászaton kívül az ország iparát napjainkig szinte egyedül a cukor- gyártás képviselte. Ám, mint valamennyi cukornádtermelö államnak, Kubának is szembe kell néznie a kényszerű valósággal: a keresletnek és a cukor világpiaci árának lassú, de folyamatos csökkenésével. Az árak jelenleg alig fedezik a költségek 30 százalékát! Szerencsére azonban a helyzet nem annyira súlyos, mint amilyennek látszik, legalábbis, ami Kubát illeti. Egyrészt az országban már megkezdődött az iparszerkezet átalakítása, gyors ütemben fejlődik a kohászat, a gépgyártás és a vegyipar. Másrészt, mivel a cukornád igen értékes alapanyagforrás, cukron kívül is számos jól eladható cikk állítható elő belőle. A betakarítási hulladékok és a gyártási melléktermékek hasznosításának kidolgozására alakult meg 1963-ban a Kubai Cukornádszármazék Kutatóintézet. Már a forradalom előtt is hasznosítottak néhány cukornád-mellékterméket, köztük elsősorban a hires kubai rumot. Később 1930-ban élesztőgyár, 1957-ben két viaszgyár és egy papírgyár létesült a melléktermékek feldolgozására. Az intézeti kutatásoknak köszönhetően 1975-ben már tíz élesztőgyár, három farostlemezgyár és ötven takarmánygyár működött Kubában. Az intézet munkatársai számos területen kívánják felhasználni a cukornád melléktermékeit. Van lehetőség a hulladékok és a melléktermékek alkalmazására az állattenyésztésben, a takarmányozásban, az élelmiszergyártásban, az energetikai és a biokémiai iparban. Ez utóbbin belül a fehérje-, az enzim- és az aminosavgyár- tásban. Tervezik cukornádszármazékokból cellulóz és papír, farostlemez, gyanták és különböző bioaktív anyagok, sőt gyógyszeralapanyagok készítését is. Az UNIDO-val együttműködve megépült a kubai Takarmányozási és Fermentációs Fejlesztési Központ. Jelenleg 30 tonna papírt és cellulózt gyártanak a kizárólag cukornádszármazék nyersanyagokat felhasználó üzemben. A kutatók legnagyobb eredményeik közé sorolják a sertéshizlalásra kiválóan alkalmas fehérje-koncentrátumot, amelyet a cukornád feldolgozása során nyernek. Ezzel a táppal Kuba évente jelentős devizamegtakarítást érhet el. Kubában jelenleg 173 cukorgyár működik. Ezek évente 34 millió köbméter szennyvizet bocsátanak a természetbe. A kutatóintézet tudósai eljárást dolgoztak ki a szennyvíz medencékben történő megtisztítására. A szennyvízből nyert melléktermékeket pedig trágyázásra és biogáz termelésére használják. A Szovjetunióban a XII. ötéves tervben (1986-1990) kétszeresére kívánják növelni a termelés automatizálásának szintjét. De előreláthatóan még ez az ütem sem kielégítő: sok gazdasági ágban továbbra is érezhető lesz a munkaerőhiány. Ez két okkal magyarázható: a munkaerőtartalékok növekedésének nagyarányú csökkenésével - ez még a második világháború demográfiai következménye - és azzal, hogy sajnálatos módon egyelőre még sokmillió ember kézzel végez fizikai munkát. Az alacsonyan kvalifikált munka csökkentésével összefüggő kérdés megoldatlansága nemcsak a munkatermelékenység növekedését fékezi, hanem a társadalomban meglévő szociális különbségek folyamatát is. Vagyis ez az egyik legégetőbb társadalmi-gazdasági problémává vált, s megoldásának elsődleges jelentőséget tulajdonítanak. A fő hangsúly a tudományos-műszaki haladás meggyorsításán, a termelés gépesítésén és komplex automatizáláson van. Ez még várat magára: sok vállalatnál az alapvető munkák automatizálása mellett egy sor egyéb műveletet kézi erővel végeznek. Ilyen esetekben a munkatermelékenység 5-7-szerte alacsonyabb, mint a gépesített munkák esetében. A Szovjetunióban komplex célprogramot dolgoztak ki a kézierővel végzett munka csökkentésére. A kézi munka hányada 2000-re 15-20 százalékra csökken, de a kérdés teljes megoldása áthúzódik a következő évszázadra. Szakemberek számításai szerint a szovjet népgazdaságban potenciális lehetőségek nyitnak 20-25 millió ember munkájának komplex gépesítésére és automatizálására. Már • összeállították azoknak a szakmáknak a jegyzékét, amelyeket átsorolnak majd a gépesített szakmák kategóriájába. Mintegy 5 millió ipari munkásnak kell áttérnie magasabb színvonalra. Ehhez természetesen át kell képezni őket. Az átképzés idejére megkapják a havi átlagkeresetnek megfelelő összeget. Gennagyij Piszarevszkij E törvény elkészítésével Jugoszlávia állandó himnuszt kap, 40 évvel az ország megteremtése, valamint nyolc évvel a címerről, a zászlóról, a himnuszról és Josip Broz Tito nevének és képmásának használatáról szóló törvény megalkotása után. Országszerte nagyon sok összejövetelen egybehangzóan vallották ezt a követelményt, illetve azt, hogy az ideiglenes és az általánosan elfogadott himnusz legyen a végleges. Minden közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a lakosság hatalmas többsége, mintegy 90 százaléka a Hej, Sloveni !-t választja. Sikeres geológiai kutatások Szovjet-magyar tudományos együttműködés Automata festőgépektől a Vega-programig Az utóbbi hat esztendőben kiemelkedő siker koronázta a Koreai NDK-ban a geológusok fáradozásait. Ez alatt az idő alatt több mint ötven helyen bukkantak bőséges szén-, színesfém- és egyéb Új teherautó, A moszkvai Lihacsov Autógyár, a ZIL megkezdi az üzemtakarékos dízelmotorral üzemelő ZIL-4331 típusú új teherautók sorozatgyártását. Az ilyen teherautókhoz 12-14 tonna teherbíróképességű, különböző rendeltetésű pótkocsit lehet kapcsolni. Az új teherautónak korszerűsített motorja, nyolcfokozatú sebességváltója, tökéletesített fékrendszere van. Több érckészletekre a föld mélyében. A nyugati parton elterülő mammut-szénbá- nyavállalat, az Andzsu-körzet bányászati nagyüzeme, így hamarosan több új bányaüzemmel bővül. a ZIL-4331 mint 250 alkatrésze műanyagból készült. A vezetőfülkében automata ülés van, ami jobbra és balra elfordítható, magassága szabályozható, a műszerfal fénykijelzős. Legfontosabb újdonsága a ZIL-645 típusú dízelmotor, amely a korábbi változatnál csaknem 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot használ fel, kevesebb a karbantartási költsége is. A szovjet-magyar tudományos-műszaki együttműködés tervszerűen fejlődik, átfogva mind az alap-, mind pedig az alkalmazott kutatásokat, s a két ország fejlődésének létfontosságú szükségleteiből indul ki. A legújabb tudományosműszaki eredmények közös alkalmazása, mint ahogy az SZKP XXVII. kongresz- szusa hangsúlyozta, az integrációs tevékenység egyik legfontosabb iránya. Önjáró kukoricakombájn Az előző ötéves tervben jelentős sikerek születtek különböző tudományos-és műszaki problémák megoldásában, körülbelül 120 új gép-, berendezés-, mü- szerfajtát, több mint 50 technológiai eljárást fejlesztettek ki, 20 új anyag- és készítményfajta, mintegy 100 teljes műszaki és tervdokumentáció került alkalmazásra. így például megszervezték a KSZKU-6 önjáró kukoricakombájn gyártását, amely hatékonyság tekintetében 2,5-3-szorosan felülmúlja az előző modelleket. Elkészültek a nagynyomású festőgépek mintapéldányai és megszervezték kooperációs gyártásukat, az ESZ-1010 számítógép bázisán a külföldi hasonmásoknál jobb navigációsföldrajzi reálidő-szisztémát dolgoztak ki tengergeográfiai munkákhoz. Számos más példát is megemlíthetnénk. A közös munka egyik legfontosabb iránya az automatizálási és gépesítési eszközök megkonstruálása és bevezetése a termelésbe. Egyebek közt villamosenergia-termelő és elosztó, az olvasztási eljárásokat irányító automatizált rendszereket, számjegyes progmatata ramvezérlésű szerszámgépeket és más berendezéseket fejlesztenek ki és tökéletesítenek. A két ország tudósai által kidolgozott automatizált számítógépes irányítási rendszereket a szovjet és a magyar népgazdaságban széles körben alkalmazzák. Felhasználják őket a tudományos kutatások, a gyártástervezés, a gyártásirányítás adatainak gyűjtésére, feldolgozására és tárolására. Automatizált gépsorok Különös figyelmet érdemel azoknak a műveleteknek a gépesítése és automatizálása, ahol kézi munkát használnak fel. Ez nemcsak a termelés hatékonyságát növeli, hanem az emberek jelentős részét is felszabadítja más területek számára. A szovjet és magyar szakemberek kö-' zösen munkálkodnak a mezőgazdasági gépek részegységeinek és alkotó elemeinek festésére szolgáló automatizált részlegek, nagy termelékenységű festőgépek, a férfi konfekcióiparban felhasználandó automatizált gépsorok létrehozásán. A gyakorlatban felhasznált eredményeknek érzékelhető gazdasági kihatásuk van. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatához tartozó novoszibirsz- ki Szerveskémiai Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetének tudósai félautomata készülékeket dolgoztak ki grafikai színképi- és szerkezeti információk számítógépbe való betáplálására. Ennek révén bővíthető a számítógép felhasználása tudományos kutatásokra. Tv-képek az üstökösről Ki kell emelnünk a szovjet-magyar tudományos-műszaki együttműködés területén Magyarország részvételét a Hal- ley-üstökös tanulmányozásában a VeJ ga-program alapján. így például a VE- GA-1 és a VEGA-2 űrszondák szovjet, magyar és francia szakemberek által közösen létrehozott különleges Tv- rendszer segítségévéi készítették felvételeiket az üstökösről. A folyó ötéves tervben nagyszabású tudományos-műszaki feladatok várnak megoldásra. Ezeket a feladatokat a KGST-tagor- szágok tudományos-műszaki haladását célzó, 2000-ig szóló komplex program és az ugyanezen időszakot felölelő szovjet-magyar gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési fejlesztési program tartalmazza. Elsősorban az új technika és technológia ama fajtáinak kifejlesztésére és gyakorlati bevezetésére fordítanak figyelmet, amelyek mindkét ország számára lehetővé teszik a munkatermelékenység lényeges növelését és a termékminőség javítását, anyagok és energia megtakarítását, a gyártásfolyamatok automatizálását, valamint a Szovjetunió és Magyarország közti gazdasági kapcsolatok bővítését és elmélyítését. ALEKSZEJ KROHOTKIN a Szovjet-Magyar Kormányközi Gazdasági- és T udományos-Műszaki Együttműködési Bizottság szovjet részlegének titkára A ZIL-4331 próbaúton Moszkva környékén
