Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-12 / 163. szám

1986. július 12. ^ËPÜJSÀG 9 KOREAI NDK Több cipő, ruha, lakás BULGÁRIA A trák ezüstkincs nyomában A Duna és a Vracsanszki-Balkán hegy­ség között található Rogozen falu neve mindenkorra bekerült a trákok múltja iránt érdeklődők tudatába. Igazi archeológiái szenzációnak, s egyben az évszázad bol­gár régészeti leletének tartják azt a 165 trák eredetű ezüstedényt, amelyet csator­naásás közben fordítottak ki a főidből Ivan Szlavov traktoros házának udvarán. A ta­laj felszíne alatt alig 40 centiméteres mély­ségben rejtőzött 2400 évesre tehető kincs 108 csészéből, 54 kancsóból és 3 tálból áll. Értéküket, szépségüket tekintve ezek a legjelentősebbek az eddig feltárt trák lele­tek sorában. A régészek szerint a jelek ar­ra utalnak, hogy az ezüstedények tulajdo­nosa, a jómódú trák család a kincs sürgős elrejtésére kényszerült, s a későbbiekben már nem volt módja visszaszerzésére. Feltételezhető, hogy idegen betolakodók fogságába kerültek rabszolgának, vagy - a rosszabbik esetben - megölték őket. A lelet sokat elárul birtokosaik életviteléről, s ennek az eddig oly kevéssé ismert ősi népnek a szokásaitól és hitvilágáról. A tü­zetes vizsgálatból kiderül, hogy a család nem egyszerre jutott az edényekhez. Szorgos munkával gyűjthették össze a készlet darabjait. A legnagyobb számban előkerült fül nélküli csészék egy része minden valószínűség szerint az időszámí­tásunk előtti 5. századból származik, a gyűjtemény többi darabja pedig az idő­számításunk előtti 4. századi trák arany­művesek stílusjegyeit hordozza. Az edé­nyeket gazdagon díszítették, az ezüst vé- seteket arannyal töltötték ki. A díszítőele­mek között növények, mitológiai alakok, állatok, geometriai formák lelhetők fel. A rajzokon határozottan felismerhető a ló­tuszvirág, a pálmalevél, a makk és a mo­gyoró. Az állatok közül leggyakrabban a farkasfej vehető ki, s szép számban látha­tók a trák istenek is. Néhány csészén gö­rög betűkkel írott név olvasható. A kannák mérete, súlya és díszítése eltérő. Legtöbb­jüket geometriai alakzatban felrajzolt vi­rágminta ékesíti. Tíz kancsón viszont a Héliosz istent hordozó lófogatú kocsi lát­ható. Van olyan is, amely vadászjelenete­ket ábrázol Diana istennővel. Sőt akad olyan mitológiai motívum is, amely telje­sen ismeretlen, most bukkant először elő. Sokszínű a tálak mintázata is. Egyiknek a rajzolata teljesen megegyezik a korábban Észak-Dobrudzsában talált trák lelet dí­szítésével. A másik kettőn halászó mada­rak láthatók, illetve vadászjelenet lovas emberi alakokkal, akik éppen égy vad­kannal végeznek. A kutatók a most kiásott lelet kapcsán abban bíznak, hogy a jövő­ben még számos trák anyag bukkanhat felszínre bolgár földön. Phenjan városszélén a KNDK fejlődé­sét bemutató kiállítás sok látogatót vonz. A szabadtéri bemutató imponáló bete­kintést nyújt a bányafelszerelések, a va­súti vagonok, traktorok, daruk és teher­gépkocsik gyártásába, azokba az ipar­ágakba, amelyek az elmúlt negyven év­ben fejlődtek ki. Annak idején a felsza­badulást követő első években a gazda­ság alapját kellett megteremteni. A ne­héziparnak ma is megvan a maga jelen­tősége, de a Koreai Munkapárt VI. kong­resszusa leszögezte, hogy a dolgozó nép anyagi és kulturális igénye* egyre nő, és a 80-as évek fő feladata a lakos­ság életszínvonalának növelése. Ezért az elkövetkező években foko­zottan kell fejleszteni a könnyűipart, hogy ezzel növeljék a fogyasztási cikkek kínálatát. A népgazdasági kiállításon bőséges választék tárul a látogató elé bőr- és műanyag cipőkből, különböző selymek­ből, gyapjú- és szintetikus anyagokból, ruhákból, üveg- és kerámiacikkekböl, játékokból és sportszerekből, stb. Az üz­letekben még nem minden kapható a kiállított termékekből, de arról, hogy a kí­nálat évről-évre nő, mindenki meggyő­ződhet, például az emberek ruházkodá­sából. A textilipar fejlődésének jellemzésére néhány adat: 1946-ban 1 millió méter anyagot termeltek. 1984-ben elérték a 800 millió métert. Az évtized végéig a ter­vek szerint 1,5 milliárd métert állítanak elő évenként, ami egy főre számítva 75 méter különböző anyagot jelent. A ha­gyományos selyem mellett egyre több szintetikus fonalat dolgoz fel a textilipar. A Japán-tenger partján fekvő Hamhyng- ban van a szintetikus fonalgyártás böl­csője, amelynek a Koreából bőségben található kőszén és mészkő az alap­anyaga. Tisztán vagy selyemmel, gyap­júval vagy pamuttal keverve dolgozzák fel a textilgyárak. Az évi 50 ezer tonna vi- nalon azonban ma már nem elég, többre van igény. Ezért a fővárostól északra fekvő Sunt- sonban új kombinát épül, évi 100 ezer tonna vinalon termelésére. A ruházati cikke.k növekvő kínálata mellett több rá­dió, tv, hűtőszekrény és bútor is készül - valamennyi Tiazai gyártmány. Ma már szinte minden lakásban van tv-készülék és hűtőszekrény. A következő évek fő feladata a lakás­kérdés végleges megoldása. A párt- kongresszus erre vonatkozó határozata kimondja: a cél nem egyszerűen az, hogy mindenkinek fedél legyen a feje fe­lett, hanem hogy minden komforttal el­lássák az épülő lakásokat. Ehhez tartoznak az egészségügyi be­rendezések csakúgy, mint, a Koreában évszázadok óta hagyományos padlófű­tés. Iskolák, óvodák és bölcsődék, szol­gáltató üzemek és pihenöparkok teszik teljessé az épülő lakónegyedeket. g. i. Szovjet és amerikai tudósok újabb kutatásai A nukleáris konfliktus lehetséges tra­gikus következményeinek bekövetkezé­sét támasztja alá az atmoszférikus hő- áramlás matematikai elmélete is, ame­lyet szovjet és amerikai tudósok fejlesz­tettek ki. Mint ismeretes, egy nukleáris kataszt­rófa esetében a sztratoszférába hatal­mas mennyiségű hamu és más egyéb anyag kerül. A belorusz Tudományos Akadémia hő- és tömegcsere intézetének fizikusai és az amerikai Stowne-Bruke (New- York állam) egyetem, valamint a chica­gói egyetem tudósai megállapították, hogy már viszonylag kismennyiségű ha­mu és por is képes többszörösére csök­kenteni a bolygónk felszínére érkező hő mennyiségét és ezzel olyan katasztrófá- lis időjárás változásokat kiváltani, amely még a nukleáris konfliktus egyéb követ­kezményeit túlélőket is elpusztítja. A két ország tudósainak kutatási programjának nem volt célja a kölcsö­nös rakétatámadások következményei­nek kutatása. A mostani kutatások során olyan kér­désekre kellett választ adni, hogy milyen hatással vannak az ipari hulladékok bolygónk éghajlati viszonyaira. A kutatási eredmények bizonyítják, hogy az ipari hulladékok rontják a föld­lakók életfeltételeit, a nukleáris tűzvész következményei pedig katasztrófálisak lehetnek. KAMBODZSA Felszámolják az írástudatlanságot A kambodzsai Oktatási Minisztérium legfrissebb statisztikai jelentése szerint ma az ország minden negyedik lakosa tanul. A népköztársaság kikiáltása - 1979. január 11. - óta eltelt több mint'hét év alatt jelentős sikereket ért el az okta­tásügy. A testvéri országok segítségével már 1979 szeptemberében csaknem kétezer tanintézet nyithatta meg kapuit 45 ezer alsó- és ötezer felsőtagozatos általános iskolás előtt. A következő, 1980/81-es tanévben a beiskolázottak száma 1 millió 465 ezer fő volt, 305 ezer­rel több, mint a Pol Pot-rendszert meg­előzően, Szihanuk herceg kormányzása idején. (Pol Pót uralma alatt gyakorlati­lag nem volt oktatás.) Jelenleg az ország valamennyi falvában működik elemi is­kola. A járási központokban mindenütt nyitottak nyolcosztályos tanintézeteket, s ahol erre igény támadt és lehetőség adódott, középiskolákat is létesítettek. A legutóbbi tanévben az iskolaköteles ko­rú gyermekek 90 százaléka, 1,8 millió diák ült az iskolapadokban. A kormány anyagi erőfeszítéseinek köszönhetően az Oktatási Minisztérium eredményesen fejleszti és népszerűsíti az iskolát meg­előző nevelési formákat. Már 1980-ban több mint nyolcezer óvodást tartottak számon, az idén pedig 50 ezer kisgyer­mekről gondoskodnak a kambodzsai óvodákban. Országos mozgalmat indí­tottak az írástudatlanság felszámolásá­ra is. 1985 végéig 700 ezer különböző korú kambodzsai analfabéta vett részt a kisegítő tanfolyamakon és tanult meg ír- ni-olvasni. A szakemberek véleménye szerint 1986 végére végképp felszámol­ják az analfabétizmust. A közoktatás fej­lesztése érdekében megkezdődött a pedagógusképzés főiskolai hálózatá­nak kiépítése. Más célú felsőfokú tanintézetekkel együtt a kambodzsai fővárosban meg­alapították a Phnom Penh-i tanárképző főiskolát. E központi intézmény mellett még öt főiskolán kezdődött meg általá­nos iskolai felsőtagozatos és középis­kolai tanárok oktatása. Emellett további húsz tanítóképzőt hoztak létre. A tanár­képző főiskolákon és a tanítóképző inté­zetekben eddig több mint 40 ezer diák szerzett diplomát. ötezer hajó A Német Demokratikus Köztársaság hajógyáraiban az elmúlt évtizedekben több mint ötezer különböző típusú, kor­szerű hajót építettek. A választék igen széles: vontató- és kotróhajóktól, ha­lászhajóktól egészen az óceánjáró utas­szállító hajókig sokféle vízijármű készül. Van közöttük konténerhajó, sőt úszó konzervgyár is. Ez a hajó a halászat mel­lett a nyílt vizen elvégzi a zsákmány fel­dolgozását és fagyasztását, konzerválá­sát is. BÁNYAKOMBÁJN A falfejtő rendszerek csak egy részét képezik a bánya­gépipar hosszú terméklistá­jának, amelyek gyártására Lengyelország a KGST-ben szakosodott. A testvéror­szágokat egyre több, egyre korszerűbb ilyen berende­zéssel látja el. 1985-ben Lengyelország a bányagé­pek és berendezések ex­portja fejében több mint 110 millió bevételre tett szert. A KGST-n kívüli országokból is több millió dollárért vásá­roltak lengyel bányagépe­ket és berendezéseket. Ez a bányakombájn csupán egy része a mechanizált falfejtö komplexumnak, amelynek súlya mintegy 2500 tonna. Szemmel láthatóan tetszenek a kiállított cipők Jól öltözött gyermekek és felnőttek

Next

/
Thumbnails
Contents