Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-12 / 163. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 163. szám. ARA: 2,20 Ft 1986. július 12„ szombat. Mai számunkból NŐPOLITIKA BONYHÁDON (3. old.) AZOK A HATVANAS ÉVEK (4. old.) NYAK (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) Környezetvédelem ■ Negyedszázada hirdették ki azt a kormányrendele­tet, amely tehetővé tette, hogy a vízügyi hatáság szennyvízbírsággal sújtsa a vizéket károsan szennyező üzemeket. Kerek tíz éven át csak ezt, a folyókat, pata­kokat, tavakat, és a talajvíz tisztaságát védő bírságot fizették azok az ipari vállalatok, amelyek szennyezték az életet jelentő vizet. Az elmúlt másfél évtizedben vezették be a csatornabírságot, a légszennyezési bír­ságot, a veszélyes hulladék-, a természetvédelmi, vala­mint a zaj- és rezgésbírságot. Legnagyobb „tekintélye’' a „bírságcsalád” legidősébb tagjának van: a szennyvíz- bírság összege az első évi alig kettőszázezer forintról 1984-re 900 millió forintra nőtt. (Ez abból is adódik, hogy mivel sók helyütt a kiszabott türelmi idő máj­régen tejárt, egyre magasabb a bírságtétel.) A környezetvédelmi bírságnak összegszerűen meg­szabott felső határa nincs, egyes bírságfajtáknál a nyolc számjegyű bírság sem kelt feltűnést. És jó néhány vállalat van, amely több bírságfajtában is „érdekelt”, mivel határérték felett szennyezi a vizel, a levegőt, s esetleg még a veszélyes hulladékokra vo­natkozó rendelkezéséket is megszegi. Jogos a kérdés, -hogy mi a hatása a környezetvédelmi bírságnak. Tíz esztendős például a levegő szennyezését büntető bírság; és 600 ezer tonna évente hazánkban a levegőbe jutó' szilárd szennyezés. „Élen jár” ebben a kohászai, a vegyipar, és a villamosenergia-termelés. A VI. ötéves terv során jelentős erőfeszítések tör­ténték a légszennyezést csökkentő környezetvédelmi beruházások érdekében, és a költségek egy részét a lég­szennyezési bírságból ‘befolyt összeg fedezi. Jelentős változás például a széntüzelésű erőművekben az elektrofiller alkalmazása amelynek eredményeként 10(1 ezer tonnával csökkent a szilárd szennyezés. Borsod­ban a beruházás előtti évi 40 ezer tonnáról 2500 ton­nára csökkent a szilárd légszennyező anyagok tömege. A váci cementgyár korszerűsítésénél szintén etektro- filtert alkalmaznák, és várható a beruházás támoga­tása, amelyét részben a környezetvédelmi bírság ösz- Szegéből fedeznek. Az új levegőtisztaság-védelmi jogszabály 1987. ja­nuár 1-től lép h'atályba. Lényege egyrészt a szigorítás,, és a progresszivitás, ami azt jelenti ,hogy a jelenlegi­nek többszörösére nőhet a bírság az évek folyamán. A másik fontos jellemzője az új jogszabálynak: ösztö­nözni a vállalatokat a környezetvédő beruházásra az­által, hogy tehetővé teszi a bírság egy részének vissza­térítését. A környezetet veszélyes hulladékokkal károsító vál­lalatokat, szövetkezeteket (ebben a témáiban a mező- gazdaság „vetélytársa” az iparnak) gyakorlatilag 1983 óta sújtják bírsággal, amelynek nagyságrendje meg­gondolásra készteti az érintett gazdasági egységeket. Már az első évben 142 millió forintot tétt ki a bírság összege, amelyet a nagyvállalatoktól, például a Lenin Kohászati Művektől, a Borsodi Hőerőműtől és a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemektől hajtottak be. A beje­lentés elmulasztását is büntetik, és nem veszi tekintetbe a jogszabály a vállalat helyzetét. A progresszív bírság félévenként kiszabható, illetve ismételhető. Az érintett vállalatok környezetvédő beruházásiad bizonyítják, hogy ez a viszonylag fiatal bírság eredményesen ösztönöz. Míg a természetvédelmi bírság alig érinti a válla­latokat, addig a zaj- és rezgésbírság elsősorban az ipar „asztala”. Ennek a legifjabb bírságnak kiszabása bo­nyolultabb előzményekkel jár, mint társaié, hiszen csák pontos műszeres mérés alapján állapítható meg, hogy a megengedett határértéket túllépte a zaj, illetve rezgés szintje. Attól is függ a bírság, hogy az árta­lom hány lakószobát érint. Gyakorlatilag másfél év tapasztalatairól beszélhetünk, de már érződik a bírság hatása, keresik a megoldást az érintett vállalatok. Nem öncél a bírság, az a lényeg, hagy javuljon a helyzet. A VII. ötéves terv irányelveit megszabó nép- gazdasági tervtörvény alapján a környezetvédelem a költségvetés önálő fejezete. Azt is megköveteli a tör­vény hogy a környezetvédelem érdekeit érvényre kell juttatni, a termelés szempontjait figyelembe véve. Ez feltétele^ a jogi és közgazdasági szabályozás összhang­ját. Gyakorlatilag azt, hogy a termelés ne járjon a környezet károsításával, sem a környezet óvása ne menjen a termelés rovására. Vagyis, nem a büntetés a cél, hgnam az, hogy kiala­kuljon az aktív és megelőző környezetvédelem; a jogi és gazdasági szabályozók erre ösztönözzék az ipart, tegyék érdekeltté az ipari ártalmak megszüntetésében. I. E. Magyar—osztrák kormányfői találkozó Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke Franz Vra­nitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására pén­teken nem hivatalos munka­találkozóra Ausztriába láto­gatott. Űtjára elkísérte őt félesége. A magyar kormányfővel együtt utazott Török István külkereskedelmi miniszté­riumi államtitkár és Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, valamint Nagy János, ausztriai magyar nagykövet. Lázár György gépkocsija a reggeli órákban hajadt át Sopron—iKlingembach határ- átkelőhelyen, majd néhány perccel később a magyar kor­mányfő megérkezett Eisen- stadtba, az Eszterházy-kastély udvarára, ahol elsőiként Franz Vranitzky és felesége, majd Johann Bauer kereskedelmi államtitkár, Herbert Tsoho- fen, a külügyminisztérium politikai igazgatója és Arthur Agstner, az Osztrák Köztár­saság magyarországi nagykö­vete üdvözölte Lázár Györ­gyöt, feleségét és a miagyar küldöttség tagjait. Ott volt a fogadtatásnál Theodor Kery, Burgenland tartományfőnöke is. A kölcsönös üdvözlések után a magyar miniszterelnök és az osztrák szövetségi kancel­lár szűk körben megbeszélést folytatott a burgenlandi köz­pont óvárosában fekvő, 1672- iben barokk stílusban épült, és eredeti formájában újjá­épített Eszterházy-kastély ffogadótermében. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott négyszemközti, ildetve szélesebb körű meg­beszéléseken Lázár György és dr. Franz Vranitzky tájé­koztatták egymást országaik helyzetéről. Megelégedéssel szóltak a magyar—osztrák kapcsolatok fejlődéséről, és kiemelték az együttműködés­hez fűződő érdekek kölcsö­nösségét. Megerősítették, hogy mindkét fél részéről megvan a szándék a tovább­lépésre, amit jól szolgálnak a rendszeres magas szintű politikai találkozók. Egyetér­tettek abban, hogy közös erő­feszítéseket kell tenni a gaz­dasági együttműködés új. (Folytatás a 2. oldalon.) Tambovi vendégek fogadása a megyei pártbizottságon Tegnap délelőtt a ,megyei pártbizottságon Váradi László, az iJHSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára fogadta a Tambovi /Szolgáltató (Kombinát küldöttségét, Hohlov Vaszilij Adrijanovics vezérigazgatót, Karpova Valentyi- na Mihajlovna igazgatót, Paramonova Nyina Petrovna igazgatót, valamint Bebanov ’Alexander Mihajlovics rá­dió. és jtv-szerelő mestert. A megyei párbizottság titkára tájékoztatta tambovi barátainkat Tolna megye gazdasági, társadalmi életéről, majd kötetlen beszélgetésre került sor, * I . I , I I I I . .1 .1 Vasutasnapi ünnepség Pénteken a MÁV konfe­renciatermében tartották meg a 36. vasutaswapi köz­ponti ünnepséget, amelyen részt vett Csehák Judit mi­niszterelnök-helyettes és Urban Lajos közlekedési mi­niszter is. Várszegi Gyula a MÁV ve­zérigazgatója ünnepi beszé­dében hangsúlyozta a vasút jelentős szerepét, de egyút­tal utalt arna, hogy a MÁV jelenleg igen nehéz körülmé­nyek között tud csák megfe­Tegnap délután tizenegy ország 120 sportolója rész­vételével megkezdődött a Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus SE XII. Gemenci Nagydíj nemzetközi ország­úti kerékpárversenye. A há­lelmi a követelményeknek. A gondok egy részét az Okozza, hogy a vasúti közlekedésben egymás mellett működik a 100 esztendővel ezelőtti és a mai technika-. A vasút má­sik sajátossága, hogy termé­ke, a szállítási teljesítmény önállóan nem tud megjelen­ni, azt nem tehet tartalé­kolni, raktározni. Ez azt je­lenti, hogyha a népgazda­ságnak, pontosabban az ipar­nak és a mezőgazdaságnak alacsony a teljesítménye, romnapos, négyszakaszoí viadal rangját fémjelzi, hogy rajthoz állt a kitűnő ver­senyzők alkotta NDK-beli pályaválogatott is. A me­gyeszékhely kerékpársportot kedvelő közönségének tapsa. vagyis kevés a szállítási fel-1 adat, akkor a vasút is csak nagyon nehezen végezhet gazdaságos munkát. A vezér- igazgató "rámutatott arra, hogy talán nincs is még egy olyan szakma, amélyben az egymásrautaltság olyan nagy fokú lenne, mint a vasútnál. EZért minden vasutasnak tudnia kell, hogy munkája nélkülözhetetlen, legyen pá- lyaimunkás, mérnök, moz­donyvezető, vagy igazgató. (Folytatás a 2. oldalon). lelkes biztatása közepette vágott néki a mezőny az el­ső szakasz 122 kilométeres távjának. (A verseny rész­letes tudósítása lapunk 13. oldalán.) Ülést tartott a SZOT Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Megvitatta a tag- díjrendszer módosítására ké­szült javaslatot. A testület egyetértett azzal, hogy a tagdíjfizetés jelenlegi módja több, már korszerűtlenné vált elemet tartalmaz. Ezért úgy foglalt állást, hogy 1987-itől a dolgozókkal és a szakszervezeti tisztségvise­lőkkel folytatandó vita ta­pasztalatait is felhasználva, lépcsőzetesen korszerűsíteni kell a tagdíjrendszert. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa megvitatta és elfogadta a SZOT 1986. má­sodik félévi munkatervét. Nagy Sándor, a SZOT tit­kára időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről tájékoztat­ta a testület tagjait. * Ugyancsak pénteken ta­nácskozott a SZOT elnöksé­ge is. A testület több közér­dekű kérdést vitatott meg: a bizalmiak képzésének új for­máját, a jövő évi szakszer­vezeti üdültetés kérdéseit, valamint a szakszervezeti rendezvények, értekezletek megtartásának új rendjét. Megállapították, hogy a Bizalmi Akadémia eddigi formájában a megváltozott és növekvő követelményék­nek nem tud teljes egészé­ben megfelelni, ezért helyet­te a központi tájékoztatás új, hatékonyabb formáját kell alkalmazni. A SZOT elnöksége — megköszönve a Bizalmi Akadémia szervezé­sében, lebonyolításában részt vevő szervezetek mun­káját — egyetértett azzal, hogy az akadémia a jelenle­gi formájában megszűnjön. Hasznosítható tapasztalatait felhasználva kell kidolgozni a bizalmiak, főbizalmiak új, központi tájékoztatásának, felkészítésének rendszerét. Tizenegy nemzet 120 versenyzője Rajt a XII. Gemenci Nagydíjon * Hőgyésznél együtt hajtott a mezőny

Next

/
Thumbnails
Contents