Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
2 Képújság 1986. július Í2, Ezt bízta a bél Vasárnap1: A japán választásokon biztos többséget szerez a kormánypárt. — Kudarcba fulladt puccskísérlet a Fülöp- sziigetékén, — A magyar külügyminiszter látogatása az NSZK-ban. Hétfő: Becsben megkezdődik, a Namí- biá-értekezlet. — Szíriái egységek vonulnak be Nyugat-Bejrútiba, a biztonsági terv végrehajtására, Jordániából kiutasítják az Arafat vezette Fatah intézményeit. Kedd: Négynapos szovjet—francia csúcs- találkozó kezdődik Moszkvában, Gorbacsov és Mitterrand tárgyalásai. — Rekord árfolyamesés a New York-i tőzsdén. — A. brät külügyminiszter mégsem utazik Pretoriába. Szerda: Szovjet javaslat az ENSZ-ben egy Földközi-tengeri konferenciára. — Terrorcselekmények Peruban, Franciaországban és az NSZK-ban. — A pápa befejezi dél-amerikai útját. — Feszültség Cipruson. Csütörtök: Elhunyt Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára. — Andreotti kap megbízást a kormányalakításra Olaszországban. — Ellentmondó hírek Washingtoniból: az elnök a szovjet javaslatokra adandó válaszra készül, közben új robbantást terveznek N'evatíában. Péntek: Lázár György ausztriai munkalátogatása. — Üjiaibfo tiltakozások Chilében. — Megszakadnak az amerikai—kubai megbeszélések Mexikóvárosban. Â hét 3 kérdése 1. Milyen új fejleményei voltak à csúcsdiplomáciának? Gyorsuló tempó a csúcsdiplomáciában is: Mitterrand francia elnök száz óra. leforgása alatt találkozhatott Ronald Rea- gannél, majd Mihail Gorbacsowal. A New York-i látogatásra a híres Szabadságszobor újbóli avatása adott alkálimat, Moszkvában szabályos csúcstalálkozó zajlott, három napon át tartó, beható tárgyalásokkal. Amint az természetes, voltak témák, ahol közelebb, völtaik, ahol távolabb estek egymástól a két fél álláspontjai. Alapjában véve azonban mindkét oldalon rendkívül hasznosnak ítélték meg az eszmecserét, és szélles körű lehetőségeket látnak az együttműködésre a fegyverzetkorlátozás, valamint az európai biztonság vonatkozásálban. Kitűnhetett, hogy a szovjet—francia kapcsolatrendszer a nemzetközi és az európai politika állandó, fontos stabilizáló tényezője. Ez már De Gaulle elnöksége alatt is így volt, s immár a negyedik államfő hivatala alatt folytatódik. Bizonyos értelemben tehát francia össznemzeti érdekeket fejez ki, nem befolyásolta a legutóbbi választás eredménye, sőt várhatólag az sem jelent változást, ha esetleg módosulás történne. (A héten tették közzé azt az alkotmányjogi döntést Párizsiban, hogy tíz képviselői hely érvénytelen, s ezekben a kerületekben új választást kell. kiírni. A jelenlegi helyiét szerint a tíz mandátum ötöt arányiban oszlik meg a szocialisták, illetve a jobboldali többség pártjai között, s nincs kizárva egy eltolódás, ami megváltó ztatlhaf ja az igein szoros parlamenti szavazati arányókat.) A szovjet—francia viszonyban jelentős szerepe van a gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatoknak is. Moszkváiban most feladták a szakértőknek a gazdasági együttműködés további fejlesztésének leckéjét, az erre vonatkozó elvi egyetértést ken majd „aprópénzre”, pontosabban szólva: milliárdókra váltani. S máris hagyományokkal rendelkezik a kozmikus összmunka. így hát nem volt meglepő, hogy a fnanai,a elnök a Moszkva szomszédságában levő Csillagvárosba, az űrhajósok kiképzési központjába is ellátogatott, miután újialbb közös expedíciót készítenek elő. A moszkvai csúcstalálkozó ráirányíthatta a figyelmet az egyelőre bizonytalan Washingtoni is, a genfi megállapodás értelmében ugyanis az idén válik esedékessé Gorbacsov amerikai látogatása. Egy olyan fontos eseményt, mint a szovjet- amerikai csúcsértekezlet, azonban jól elő kell készíteni, s annak bizonyos eredményekkel kell járnia. Hiszen" kudarc a csúcson rontaná a nemzetközi helyzetet, csalódást, kiábrándulást okozna. Szovjet javaslatok egész sorát tanulmányozhatják Washingtoniban, de a Fehér Ház malmai lassan őrölnek. Több jelentés látott napvilágot arról, hogy Reagan már csaknem kész a válasszal, de cáfolatok is elhangzottak. Legutóbb azzal kapcsolatosak voltak az ellentmondó tudósítások, hogy lesz-e Moszkva és Washington között eszmecsere a föld a'laltti nukleáris kísérletek ellenőrzésévé! összefüggően. Ezáltal remélhetőleg előre lehetne lépni a moratórium általánossá válása, majd az ellenőrzött teljes atomcsend irányába. Csakhogy egy másik kiszivárogtatott hír szerint július 24-re újabb robbantást terveznék a Nevada! sivatagban ... A szovjet—francia kapcsolatok mellett jelentős állomásához érkezik Moszkva és London párbeszéde (Sevardnadzét kedden várják a brit fővárosba), a Nakaszone—Gorbacsov levélváltás nyomán időszerűvé váltak a magas szintű szovjet—japán tárgyalások, s a héten két szovjet diplomata, Karpoiv és Iszraélján járt Bonnban, hogy első kéziből adjon tájékoztatást a nyugatnémet vezetőknek a genfi tárgyalások állásáról. Az amerikai magatartás tehát szemlátomást éppen a legfontosabb viszonylatban, a szovjet—amerikai tárgyalások vonatkozásában fogja vissza, lassítja le az események menetét. 2. Mi áll egy közel-keleti kivonulás és bevonulás hátterében? A kivonulás inkább kiűzetés volt: a j ordán hatóságok követelésére az Arafat nevével fémjelzett Fatah képviseleteinek záros határidőn belül el kellett" hagynia a közel-keleti országot. Csak egy rövid visszatekintés: az 1967-es háború után Jordániában volt a palesztin központ, de 1970 szeptemberében, a húszezer áldozatot követelő „fekete szeptember” idején el kellett hagyniuk az országot. 1982-ben, a libanoni exodus, az újabb távozás után a PFSZ központja ugyan Tuniszba tette át székhelyét, de Ammanfoan telepedtek meg fontos palesztin intézmények, s itt tartották meg a palesztin parlament legutóbbi ülését is. A tavaly februári Husszein— Arafat megállapodás után tovább nőtt a politikai, sóit katonai jelenlét a palesztinok részéről Jordániáiban. Az ammani egyezség felbomlása, az Arafattal szembenálló Szíria és Amman viszonyának rendezése megint kérdésessé tette a palesztinok működési terét Jordániában. Még inkább nehezítette helyzetüket, hogy nemcsak Damaszkuszban bontottak zászlót az ott levő palesztin szervezetek az Arafat-vezetés ellen, hanem Jordániában is jelentkeztek lázadók, Abu Za'iim (Atallah Atiallah) vezérletével, s felvetődött egy Jordániával rokonszenvező új palesztin formáció létrehozása. Am- rnanhan csak a megfelelő ürügyre vártak, s ezt egy Fatah-vezető nyilatkozatában találták meg, ennek okán történt a kiutasítás. Hivatalosan csak a Fatah-ot sújtották, de gyakorlatilag a PFSZ összes képviseletének felmondtak. Bejrutban bevonulás történt, négy év után ismét szíriai katonai egységek jelentek meg a libanoni fővárosban, hogy a libanoni kormányhadsereggel együtt végrehajtsák az elfogadott biztonsági tervet. A korábbi megállapodásokkal ellentétben ezt az egyezséget csak mohamedán erők kötötték, s az N y ugat -B ej rú tra vonatkozik, nem érinti a keresztény milíciák fennhatósága alatt álló keleti területeket, Szíria komolyan gondolja a rendteremtést — hangsúlyozzák Damaszkusziban, s ezért biztosítottak ehhez megfelelő katonai eszközöket is. Valóban csökkent azóta a feszültség a nyugati övezetekben, de kérdőjelékiben továbbra sincs hiány; Egy igazi biztonsági rendszernek ugyanis az egész Libanonra ki kellene terjednie, tehát felvetődik a keresztény ellenőrzés alatt lévő területek kérdése, s a „ki kit mondat le” vitája: mind többen követelik Dzsemajel elnök leköszönését, ő viszont Karami miniszterelnök menesztését szeretné keresztülvinni. Ugyancsak bizonytalan a palesztin menekülttáborok jövője, ahol a síiták és az Arafathoz hű többség között, rövid megszakításokkal, „a táborok háborúja” dúl. Vajon a síita fegyveresek — főként a szélsőségesék — menynyire ismerik el Szíria szerepét, s mit tesznek az Arafat-követők, akiknek a jor- dániai kényszer-kivonulás után ismét Libanon és Nyugat-Bejrút lett legfőbb mozgásterük? A táborok tehát bármelyik percben ismét csatatérré változhatnak, ebben az esetben viszont ismét lehetetlenné válhat a biztonsági terv végrehajtása. 3. Mit jelent ez újabb „terrorhullám”? Újra a terrorizmus, a hét derekán, ugyanazon a szerdán merénylet híre érkezett Franciaországból, az NSZK-ból, a távoli Peruból, Észak-lrország és Írország határáról. Aligha lehet valamiféle egységes vonulatról beszélni, különböző helyzeték, különböző szervezetek álltak a veszélyes akciók mögött. De az a tény, hogy világunkban nem csökken a terrorizmus megnyilvánulásainak száma, mutatja, szélsőséges csoportok kihasználnak minden lehetőséget céljaik elérésére, veszélyeztetik a stabilitást. A terror minden vállfája veszélyes, azok a cselekedetek is, amelyek egy ember vagy egy embercsoport életét veszélyeztetik, s azok is, amelyek egész közösségeket, országokat fenyegetnek. Sok szó 'esett már az „állami szintre” emelt terrorizmusról, s a Líbiát ért légitámadások után ma elsősorban a Nicaragua-ellenes aknamunka sorolható ide. Mindenesetre különös, hogy Washingtonban, ahol olyan érzékenyen reagálnak minden terrorcselekményre — s ez érthető s elfogadható — egyszerűen „eltekintenek” a tárgytól, amikor a nica- raguai kontrák amerikai eredetű aknája, harminckét békés ember, köztük számos gyermek életét oltja ki ... Jó lenne igazi nemzetközi összefogással végre hatékony fellépést elérni minden terrorista megnyilvánulással szemben, ez is javítaná a világ közérzetét. RÉTI ERVIN Magyar-osztrák kormányfői találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) korszerű formáinak szélesebb körű alkalmazása érdé- t kében. Megállapították, hogy ennek jó példája a bős— nagymarosi vízlépcső megépítéséiben kialakult kölcsönösen előnyös együttműködés. Méltattak a kulturális együttműködés területén elért eredményéket és kiemelték az ez éviben Bécsiben megtartott magyar, illetve az 1987-ben Budapesten sorra- kerülő osztrák kulturális hét jelentőségét, egymás kulturális értékéinek jobb megismerésében. Elismeréssel szóltak a két ország közötti idegenforgalom növekedéséről, és ennék szerepéről a két nép közötti kapcsolatok erősítésében. A nemzetközi helyzetet áttekintve, a két kormányfő különösen nagy figyelmet fordított a nemzetközi feszültség csökkentésének lehetőségéire. Mindkét részről kiemelték a nukleáris és a hagyományos fegyverkezés mielőbbi korlátozásának alapvető fontosságát,* a bizalom építését szolgáló párbeszéd megőrzésének szükségességét. Méltatták a helsinki folyamat jelentőségét, és megállapították: valamennyi résztvevő ország közös érdekej hogy a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együttműködését előmozdító eredményekkel járjon az idén ősszel, Bécsben kezdődő utókonferencia. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg dr. Franz Vranitzkyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A kismartoni program során a két tárgyaló delegáció tagjai (külön partnermegbe- széléseket is folytattak. Lázár György és kísérete találkozott Theodor Keryvel, Burgenland tart om á nyf önöké vei és a tartományi kormány több más tagjával. A két kormányfő közös sajtóértekezlete A plenáris tárgyalás után a két kormányfő a kastély nagy kínai termében magyar és osztrák újságírókkal találkozott. Dr. Franz Vranitzky bevezető nyilatkozatában elismeréssel szólt a két ország közti jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokról. örül — mondotta — a Lázár Györggyel létrejött találkozónak, mert a kapcsolatok ápolása nagyon fontos a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben. Mint'a szövetségi kaneel’ár elégedetten nyugtázta, egyetértett magyar partnerével abban, hogy mindent meg kell tenni a helsinki folyamatba illeszkedő, az idén ősszel Bécsben tartandó utókonferencia sikeréért — különösen a második kosár témáinak, a gazdasági kapcsolatoknak az előmozdításáért; a szakértők szintjén tovább kell mélyíteni a két ország ku'turáliis együttműködését; lépéseket kell tenni az 1985- ben rekordszintet elért, de azóta átmenetileg megtorpant kereskedelmi forgalom növeléséért. A kancellár megerősítetté . kormánya szándékát a nagymarosi vízlépcső megépítésében való részvételre. Lázár György megköszönte osztrák kollégájának a meghívást, és azt a lehetőséget, hogy a magyar—osztrák kapcsolatok folyamatossága jegyében a két ország számára sokat ígérő megbeszéléseket folytathattak. Magyarország nagyra értékeli a két ország jószomszédi kapcsolatait — mondta Lázár György, és kifejezte eltökéltségét e kapcsolatok ápolására, sőt továbbfejlesztésére. A magyar miniszterelnök megerősítette: osztrák kollégájával tartalmas megbeszélést folytatott, és minden lényeges kérdésben egyetértettek. Végül emlékeztetett arra, hogy a magyar közvélemény nagyra értékeli azoknak a politikusoknak és kormányférfiaknak a munkáját, akik megtették az első .lépéseket a két különböző társadalmi berendezkedésű ország közötti példás, enyhülést elősegítő jó kapcsolatok felé. Dr. Franz Vranitzky kérdésekre válaszolva elmondta: a világon tapasztalható erős békevágy bizonyára ösztönzően hat az őszi bécsi utókonferencia munkájára.. Előmozdítja az enyhülést, a leszerelést, a gazdasági kapcsolatok fejlődését. Ügy érzi — mondta —, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcs- találkozó — anélkül, hogy jelentőségét túlértékelnénk — a két nagyhatalom tárgyalási készségéről tett tanúbizonyságot, és ez is reményre jogosít az enyhülési folyamattal kapcsolatban. A kancellár a kétoldalú kerés- kedelmi kapcsolatok javításának fontos feltételét látja az osztrák bankok és a kereskedelmi kamara budapesti képviseleti hálózatának kiépítésében, s abban, hogy a két ország GATT-itagsága hozzájárulhat az e téren még fennálló adminisztratív ak ad ál yok elhárítás áh oz. Vranitzky az osztrák államosított ‘ iparra vonatkozó kérdésre elmondta: annak problémáit egyrészt az irányítási rendszer továbbfejlesztésével, másrészt a vállalatok saját kezdeményezésével kívánják megoldani. Lázár György egy osztrák újságíró kérdésére válaszolva az osztrák—magyar kapcsolatoknak — a mindig előtérben álló gazdasági együttműködés mellett — három területét emelte ki. Elismeréssel szólt a hagyományosan jó és állandóan bővülő kulturális kapcsolatokról, s méltatta a • közvetlen emberi kapcsolatok jelentőségét. ígérte, hogy ennek előmozdítására Magyarország a jövőben még inkább megtesz mindent annak érdekében, hogy az . osztrák turisták jól érezzék magúkat Magyarországon és több időit töltsenek el ott. A magyar kormányfő végezetül a kisihatár menti forgalmat említette, amely véleménye szerint új színekkel gazdagítja a két ország, a két nép közötti kapcsolatokat. Ezt követően dr. Franz Vranitzky ebédet adott vendége tiszteletére a kismartoni Burgenland szállóban. Ebéd után Lázár György vendéglátója társaságában a Fertő tó nyugati partján fekvő Rustba látogatott, majd az innen néhány kilométernyi távolságra lévő * Donnerskirohenbe (Fehéregyházára). A magyar vendégek a kora esti órákban hazautaztak Budapestre. Vasutasnapi ünnepség (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese adta át a kormány üdvözletét és jókívánságait a 132 ezer aktív és a több mint 100 ezer nyugdíjas vasutasnak. Kifejezte elismerését aiZért az áldozatos helytállásért, amellyel a magyar vasutasok végzik szellemi, fizikai erejükét és egészségüket próbára tevő munkájúkat. Elmondta, hogy a kormány kiemelt figyelemmel kíséri a népgazdaság zarva rtalan működése, a * ország gazdasági-szociális fejlődése szempontjából különös fontosságú érhálózatot, a Vasúti közlekedést és igyekszik megfelelő intézkedésekkel biztosítaná a vasút működőképességét, stabilizálni gazdasági helyzetét. Hangsúlyozta azonban, hogy a gondok megszüntetésében a fő szerep magúkra a vasutasokra hárul, Kérte, hogy a vasutasak az eddiginél is jobb, szervezéttebb, gazdaságosabb munkájúkkal a jövőben is járuljanak hozzá az ország gazdasági helyzetének javításához. ( Az ünnepi beszédeket követően Urtbán Lajos közlekedési miniszter kitüntetésekét nyújtott át. Bajusz Rezsőt, a MÁV nemrégiben nyugdíjba vonult vezérigazgatóját több évtizedes kiváló munkája elismeréseként az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki.- » A hagyományokhoz híven, az idei vasutasnapot is azzal kezdték a dombóvári vasúti csomóponton, hogy a főnökség képviselői megkoszorúzták az 1919-es vasutas mártírok emlékművét a temetőben. > A MÁV körzeti üzemfőnök, ség ünnepségét a művelődési központban tartották. Kovács Sándor, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte az ünnepeiteket, s Cserép Imre, a városi pártbizottság első titkára mondott beszédét. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a rendkívüli körülmények ellenére is teljesítette a csomópont a tervét. Idén, az első félévben több mint 600 ezer tonna árut továbbítottak. Kedvező volt a mozdony- és kocsija- vlításá terv teljesítése is, és az év hátralévő részében a tervek teljesítésére a Vasutas dolgozók felkészültek — mon. dotfa az első titkár. A délután folyamán az építési főnökségen is ünnepséget tartottak. Ott Geresdi István igazgató mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy tavaly 780 ezer köbméter földmunkát végeztek és 148 kilométeren építettek új vágányt, s az eredmény meghaladta a 21 millió forintot. A szertárfőnökség, a pálya- fenntartási főnökség, a villamos vonalfőnökség ünnepségéin is a múlt évi eredményeket elemezték, és beszéltek a tennivalókról. Első ízben került sor arra, hogy az üzemfőnökség két bázisán — Bátaszéken és Sárbogárdon — külön megemlékeztek a vasutasnapról. Tegn'ap délután valamennyi munikahalyen kitüntették, megjutalmazták a dolgozókat. Az üzemífőnöikség több mint 2 millió forint jutalmat adott dolgozóinak, az építési főnökség pedig 700 ezer forintot.
