Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-11 / 162. szám
2 Képújság 1986, július 11. PANORÁMA Befejeződött a csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról.) Hangsúlyozta: a találkozók és megbeszélések Mihail Gorbacsov val, Andrej Gromlkával és Nyikolaj Rizskovval rendkívül tartalmasak voltak, a látogatás idejét főként konkrét tárgyalások töltötték ki. A budapesti felhívásról megállapította, hogy az része annak a javaslatcsoportnak, amely Franciaország számára „nagyon érdekesnek tűnik”. Franciaország mindig kész a javaslatok meg vizsgál ására, igyekszik kedvező választ adni rájuk, de csak azután, ha kidolgozta saját elvi álláspontját, s annak fényében megvizsgálta őkét. A SALT—2. szerződésről a francia álláspont az, hogy a meglévő szerződéseket be kell tartani; ami létrejött, nem szabad lerombolni. Az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó lehetőségéről szólva Francois MitA Jordániáiból kiutasított Abu Dzsihad csütörtökön elhagyta Ammant. Arafat általános katonai helyettesét, az El Fatah szervezet megszállt területek ügyeiben illetékes hadműveleti főnökéi kedden szólították fel távozásra, miután J ordán'i ában intézményesen felszámolták az El Fatah palesztin mozgalom, s gyakorlatilag az egész Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet jelenlétét. Jordánia arra hivatkozott, hogy az El Fatah Forradalmi Tanácsa megbírálta és ezzel megsértette. A PFSZ szerint azonban ez csak ürügy, mivel Jordánia az Egyesült Államokra akarja bízni a térség ügyeinek rendezését, és a PFSZ helyett most olyan paterrand ügy fogalmazott ; ma még nem lehet megmondani, hogy létrejön-e a találkozó, és mikor, de a diplomaták azon dolgoznak, hogy létrejöjjön. A közel-keleti kérdésben az elnök „a béke irányába történő előrehaladás” mellett emelt szót. Elmondta, hogy a Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalások során megvitatták a nemzetközi élet minden egyes különösen élesen felvetődő problémáját. A Szovjetunió álláspontjáról szólva Mitterrand hangsúlyozta, hogy az megfelelően világosnak, jól körvonalazottnak tűnt. Az iraki—iráni háborúról szólva emlékeztetett, hogy Francia- ország e háború ellen lép fel. Kijelentette, a földközitengeri térség problémái ugyan nem álltak a tárgyalások középpontjában, de érintették azokat. Egyetértettek abban, hogy a Földközi-tenger fegyverekkel lésztin partner után néz, aki együttműködőhb Araiatoknál. A palesztin központi mozgalom tudvalevőleg megtagadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott 242. számon ismert határozat elismerését mindaddig, amíg ez csak Izrael állam létjogosultságát foglalja magában, a palesztin nemzeti jogokét nem. Abu Dzsihad, aki Arafattal együtt alapította meg a PFSZ központi mozgalmát, az El Fatahot, gépkocsin utazott Irakiba, hogy onnét — mint mondta — Tunéziába folytassa útját. Újságíróknak kijelentette: Izrael téved, ha azt gondolja, hogy a PFSZ- intézmények jordániai fel- szátnolásával a megszállt területek gerillabarca alábbtúlzottan is betelepitett, zári tenger, a térség problémáit csak közösen, az összes érdekelt felek bevonásával lehet megoldani. Csütörtökön befejeződött Francois Mitterrand francia köztársasági elnök négynapos hivatalos szovjetunióbeli látogatása. Szovjet vendéglátói a Kreml György termében rendeztek ünnepélyes búcsúztatót számára. A francia köztársasági elnöknek és feleségének Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége kívánt jó utat. A repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke és felesége, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter és felesége, valamint más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Francois Mitterrand és kísérete hazautazott Moszkvából. hagy. Ellenkezőleg — fűzte hozzá —, az ellenállás nagyobb lesz, mint volt, mivel a hadműveleti területektől messze tartózkodó gerilla többet ér, mint az, aki közel van ugyan, de mozgásában korlátozzák, mint Jordániában. Azt is hangoztatta, hogy Jordánia és a PFSZ politikailag most szembekerült. Ennek oka az, nogy Jordánia magához akarja édesgetni a oiszjordániai lakosságot gazdaságfejlesztési ígéretekkel, másrészt kirekeszti saját területéről azokat a ciszjor- dániakat, akiknek magatartása nincs ínyére. A PFSZ-t azonban nem lehet elszigetelni a megszólít területek népétől — jelentette ki Abu Dzsihad. BUDAPEST Trautmainn Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés ef^ nőké fogadta Misur Györgyöt, hazánknak, az OlaSz Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőiben utazik állomáshelyére. BERLIN Pál Lénárd, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a Német Szocialista Egységpárt Központi Bízott, ságának meghívására július 8—10. között, küldöttség élén Berlinben megbeszéléseket folytatott Kurt Hagerrel, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. LIMA A perui hatóságok 35 személyt tartóztattak le szerdán Limában. Azzal gyanúsítják őket, hogy azokhoz a geril- laszervezetékhez tartoznak, amelyek állítólag végrehajtották a szovjet nagykövetség elleni pokolgépes merényletet. TEL AVIV Tűzpánbaj zajlott le csütörtök hajnalban Libámon déli partjainál izraeli erők és par'traszálló fegyveres gerillák között. BAGDAD (Teherán) Szerdán folytatódtak a nagy véráldozattal járó harcok Mehrán iráni határváros körzetében, Bagdadtól mintegy 160 kilométerre keletre. Teheránban új hadosztályok félállításával és harcba küldésével kívánják dűlőre vinni a hat éve dúló iraki—iráni háborút. Ammani lépések a PFSZ ellen Abu Dzsihadot kiutasították Kína és Tajvan Lesz-e harmadik típusú együttműködés? Hszikouban, Csang Kaj-sek szülővárosában tataroznak egy templomot — olvasom egy kínai hírben. A kis hír valami furcsa véletlen folytán kétszer is megjelent a kiinai sajtóban. S lehetséges, hogy nem csak nékem, hanem másoknak is feltűnt, — a tatarozandó templomnak ugyanis az égvilágon semmi köze nem volt Csang Kaj- sekhez, vagy családjához. Mint ahogy a Cső Csiaing tartományi kisvárost sem úgy emlegették — legalábbis az elmúlt negyven évben — mint Csaing Kaj-sek szülővárosát. A kínai sajtó azonban újabban feltűnően gyakran talál okot arra, hogy valamilyen formában, többnyire kedvező módon, megemlítse az egykori Kuomintang vezetőt, aki vert seregének maradványaival Tajvanra menekült és haláláig abban reménykedett, hogy egyszer visszafoglalhat, ja Kínát a kommunistáktól. A Generalisszimusz neve több évtizeden át tabu volt Kínában, s már-már kitörölték nevét a történelem la®* jairól is. Egy idő óta azonban megenyhült körülötte a légkör. A minap közölte a pekingi sajtó, hogy fényképe ismét látható a kínai történelmi múzeumban. S egy évfordulós esemény kap. csán kiderült, hogy Csang Kaj-sek „történelmi szerepet játszott’ a húszas évék első felében, amikor a kommunistákkal együtt harcolt az imperialisták és az északi hadurak ellen. Csou En- lajjal együtt vezette azt a közös katonai akadémiát, amely számos tábornokot nevelt, nem csak a koumin- taing, hanem a kommunista párt számára is. Amikor a közelmúltban a Cső Csiang tartományi Hsizikou városkában jártam, azt tapasztaltam, hogy gondosan karban tartják nemcsak Csang Kaj-sek szülőházát, ha/nem a családi sírboltot is. Hszikouban nyugszik Csang Kaj-sek négy felesége közül fiának Csang Csing-kuanak az anyja is, aki egy japán bambatámadás során vesztette életét. Csang Csing-kuo, Tajvan jelenlegi elnöke saját kezűleg írta anyja sírkövére: „A vért csak vérr»1 lehet lemosni.” A sír szépen gondozott és a kövön frissen festett a japánellenes felirat. A Csang-család síremlékét naponta sok százam keresik fel, kínaiak és külföldiek egyaránt. A jelek sze. rint a helyi hatóság és a lakosság tisztelettel emlékezik a városka szülöttére, aki a legtöbbre vitte Kínában, amit ember elérhet. Hszikouban a helyi hatóságok lehetővé tették, hogy találkozzam a Csang család, mindenekelőtt Csang Csing- kuo ott élő néhány rokonával és a 83 éves Tang Zsui- fuval, aki öt éven át a jelenlegi tajvani elnök mindenese volt. A városi tanács illetékese a következőkkel vezette be a találkozót: A tajvani elnök rokonai egyszerű dolgozó emberek, akik köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendenek a városban és környékén. Olyan is van közöttük, aki élmunkás, vagy tagja a helyi népfrontszervezet vezetőségének. Tény, hogy a „kulturális forradalom” alatt bántalmazták és meghurcolták őket, de nem csak őket és különben is, ez már a múlté. Csang Kaj-sek és fia, Csang Csing-kuo iskolát, kórházat és egyéb jóléti intézményeket létesített « város lakosai számára, s ezért dicséret és elismerés illeti őket. De ami ennél is lénye gsía’ i» Apa és fiú: Csang Csing- kuo elnök, apjának, Csang Kaj-seknek a képmása alatt két alkalommal is együttműködtek a kommunista párttal. Először a helyi hadurak ellen az észáki hadjáratban, másodszor a japán- ellenes háború időszakában. Csang Kaj-«0k és fia mindig azt vallotta, hogy csak egy Kína létezik, s ez javukra írandó. Persze amellett, hogy „bizonyos pozitív szerepet játszottak a történelemben” bűnöket is elkövet, tek Kína és a kínai nép ellen. Ha Csöng Csing-kuo hajlandónak bizonyulna arra, hogy pártjával együtt harmadszor is együttműködjön a Kínai Kommunista Párttal annak érdekében, hogy Kína és Tajvan újra egyesüljön, akikor mind maga. mind apja Csang Kaj-sek számára sokkal tekintélyesebb helyet biztosíthatna Kína történelmében. Mi, a város lakosaival együtt bármikor szívesen fogadjuk Csang Csing-kuót, ha egyszer az ősi hagyományoknak megfelelően Hszikouba jön, hogy a halottak ünnepén rentdbe tegye anyja sírját. A Csang család körülbelül száz itt elő rokonát három személy képviselte a találkozón. Őket nem nagyon le. hetet szóra bírni, de aiz öreg mindenes helyettük is beszélt. Lelkiismeretes és jó embernek nevezte Csang Csing-kuót, egykori kenyéradóját. Sajnálja — mondotta —, hogy annak idején nem sikerült személyesen búcsút vennie tőle, amikor végleg elhagyta Kínát. Csang Csiing- kuo addig csaknem minden évben hazalátogatott, hogy tisztelegjen anyja sírja előtt. Ilyenkor összegyűjtötte a ro. konságot és segített megoldani gondjaikat. A szegényekkel mindig megértő és segítőkész volt. Az emberek tisztelték. Mostanában sokan keresik fel a családi házat és a közös sírhelyet. Jönnek Tajvanról is, halászok és üzletemberek. Talán megérjük, hogy egy szép napon eljön Csang Csing-kuo is. Sok mindent beszélnek, olyas, mit is, hogy „egy ország két rendszer”, de hát ettől még messze vagyunk. Azért szeretném megérni... Hszikouban és Pekingben is ugyanazt a kérdést teszik fel : lesz-e harmadik együttműködés a Kínai Kommunista Párt és a Kuomintang között? S ha lesz, akikor nem csak Tajvan egyesülhet újra Kínával, hanem hazahozhatják Hszikou szülöttének földi maradványait is, hogy a családi sírboltban leljen örök nyugalomra. Éliás Béla (Peking) Üdvözlő távirat Mongólia nemzeti ünnepe alkalmából A Mongol Népi Forradalom győzelmének 65. évfordulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöíki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következő táviratot küldte Ulánbátorba Dzsambin Batmömh- nek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének és Dumágin Szodnom-nak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének : Kedves Elvtársak ! A Magyar Szocilaista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek és a baráti Mongol Népköz- társaság népének nemzeti ünnepük, a Mongol Népi Forradalom győzelmének 65. évfordulója alkalmából. Népünk tisztelettel tekint a mongol népnek a múlt súlyos örökségének leküzdésében, a társadalom átalakításában az eltelt hat és fél évtized alatt elért eredményeire. Nagyra értékeljük a Mongol Népköztársaságnak a béke megszilárdítására, a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló aktív külpolitikáját. Őszinte örömmel tölt él bennünket, hogy pártjaink, országaink és népeink barátsága és együttműködése a marxizmus— leninizmus eszméi, az internacionalista szolidaritás jegyében sokoldalúan fejlődik, és új vonásokkal gyarapszik az élet minden területién. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kívánunk Önöknek és a baráti mongol népnek a szocialista építőmunkában, a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában. * * * Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Batocsirin Altangerelt, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljánalk elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte mongol partnerszervezetét a Szákszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt. Le Duón Le Duan 1907. április 7-én született a közép-vietnami egykori Quang Tri (ma Binh Tri Thien) tartományban, szegény iparoscsaládban. Még ifjú korában bekapcsolódott hazája forradalmi mozgalmába. 1928-ban csatlakozott a Ho Si Minh által szervezett illegális Vietnami Forradalmi Ifjúsági Ligához, s rövid idő alatt egyik legtevékenyebb szervezője lett. Az ifjúsági szövetség megszűnése után nyomban belépett az 1930. február 3-án az illegalitásban megalakult Indokínai Kommunista Pártba (1951-től Vietnami Dolgozók Pártja, 1976-tól Vietnami Kommunista Párt). 1931-ben az ország északi területét átfogó Bac Do-i pártbizottság propaganda bizottságán tevékenykedett. Még ugyanebben az évben, az akkor már ismert forradalmárt a francia gyarmati hatóságok letartóztatták és húszévi börtönre ítélték. Megjárta Hanoi, Son La és Con Dao börtöneit. 1936-ban, a franciaországi népfrontmozgalom választási győzelme után szabadult ki. 1937-ben megválasztották a közép-vietnami Trung Bo tartományi pártbizottság titkárává. 1939-ben tagja lett a párt Központi Bizottsága Állandó Bizottságának. 1940-ben ismét letartóztatták, és tízévi fegyházbüntetéssel sújtották. 1945-ben a Ho Si Minh által vezetett augusztusi forradalom győzelmével szabadult ki a börtönből, és szeptemberben már ott volt a Vietnami Demokratikus Köztársaság megszületésénél. Rövidesen az újra megszállt, majd elszakított Délen folytatta tevékenységét, mint a párt dél-vietnami irodájának titkára. Tagja lett az Indokínai Kommunista Párt Köz. ponti Bizottságának. A francia gyarmatosítók ellen 1946 —1954 között vívott háború időszakában ő vezette a néptömegek mozgósításának munkáját. 1951. februárjában a Vietnami Dolgozók Pártjának 11. kongresszusa a KB Politikai Bizottságának tagjává, a KB titkárává választotta. 1960 szeptemberében — a párt III. kongresszusán — a Központi Bizottság első titkárává választották meg. Az ország 1975. évi újraegyesítése után 1976. decemberében a párt IV. kongresz- szusán a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára lett. A VKP V., 1982 márciusi kongresszusa megerősítette ebben a tisztségében. Le Duan 1960-tól nemzet- gyűlési képviselő volt. 1980-ban a béke megőrzéséért és megerősítéséért végzett kiemelkedő tevékenységéért neki ítélték a Nemzetközi Lenin-Békedíjat. Le Duan 1975 októberében az európai szocialista országokban tett körútja alkalmával Magyarországon is járt. 1982-ben, 75. születésnapja alkalmából, érdemei elismeréseként az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendjét adományozta Le Duannak. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1982-ben Lenin- renddel tüntette ki. A baráti szocialista országok is magas kitüntetésekkel ismerték el a népek barátságáért folytatott tevékenységét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban betöltött szerepét. Magyarul megjelent művei: A vietnami forradalom (1971.), Válogatott beszédek és írások (1981.).
