Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

198B. július II. Képújság 3 Módosuló családjogi törvény A magas szintű, új jog­szabályok előkészítéséért is felelős Igazságügyi Miniszté­riumban máir javában dol­goznak a családjogi törvény tervezett módosításának sző. vegezésén. A paragrafusok törvényjavaslati megfogal­mazásánál és a kapcsolódó végrehajtási rendelkezések előkészítésénél egyaránt hasz­nosítják azokat az észre­vételeket, javaslatokat, in­dítványokat, amelyek a tör­vény módosításának elveiről rendezett társadalmi és szak­mai vitákon hangzottak el az elmúlt hetekben, hónapok­ban a Hazafias Népfront, a KISZ, a Magyar Nőik Orszá­gos Tanácsa, a Magyar Jogász Szövetség kibővített ülésein és az Országgyűlés illetékes bizottságainak tanácskozásán. A törvény újjáformáilásá- nak okairól, társadalmi hát­teréről, és a módosítással ér­vényre juttatni kívánt elvek­ről, törekvésekről érdeklő­dött az MTI tudósítója a mi­nisztérium illetékeseitől. Vál­tozatlan az alapelv — mond­ták —, s ebben a társadalmi- szakmai viták résztvevői is messzemenően egyetértettek, hogy a társadalom meghatá­rozó alapegysége a család. Alapvető feladata a gyerme­kekről való gondoskodás, a fiatalok nevelése, a közösségi magatartás formálása, a kü­lönböző nemzedékek össze­tartása. A házasság és a csálád in­tézménye hazánkban alapve­tően betölti rendeltetését, de a család működési zavarai jelentős társadalmi prob­lémát is okoznak. Évek óta tapasztalható a családi kap­csolatok lazulása, a felbomló családok számának növeke­dése. 1974 és 1984 között 25 százalékkal csökkent a há­zasságkötések száma. A válá­soké viszont ugyanezen idő alatt az évii 24,5 ezerről csak­nem 29 ezerre emelkedett, s ez például 1984-iben csaknem 30 ezer kiskorú gyermeket érintett. A családok 13 szá­zalékában ma csaik az egyik szülő él együtt gyermekével. Ez a tény pedig általában hátrányosan hat a gyermekek sorsára és nevelkedési fel­tételeire. Az elvált szülők életviszo­nyai nehezebbé válnak, így újira'házasodási esélyeik is csökkennék. Házasságkötés helyett sokan inkább az élet­társi kapcsolatot választják. Ebben bizonyos jogszabályi előírások is szerepet játsza­nék, mint például az özvegyi haszonélvezet elvesztése, vagy az ingatlanszerzési kor. látozás. Ugyanezen okok lát­szab válásokhoz is vezetnek. A családi élet zavarai szá­mos kedvezőtlen társadalmi jelenséget váltanak ki, vagy azokkal szoros összefüggés­ben, kölcsönhatásban jelent­keznek. Különösen a népe­sedési helyzet kedvezőtlen alakulása, a gyermekek ne­veltetési fogyatékossága, ve­szélyeztetettsége, s egy sor társadalmi beilleszkedési za­var — köztük az alkoholiz­mus. a bűnözés — függ össze a családi élet problémáival. A közvélemény is gyakran bizonytalan a házasság sze­repét, jelentőségét illetően. A hagyományos családkép he­lyébe még nem lépett egy korszerűbb, a gyakorlatban is jól működő családmodell. Elterjedt a házasságnak „szerződésként” való felfo­gása, amely szerint az állam­nak nincs joga a házasságba beavatkozni, a válás két ern­ten „magánügye”. E néze­tek ellen fel kell lépni. A há­zasság és a család intézmé­nyének védelme érdekében többre t ű állam i - tá rsadalmi j intézkedéseket kell tenni. Mindenekelőtt szükség van az állam és a család közötti harmonikusabb teherviselés kialakítására. Számos, ko­rábban hagyományosan a család által vállalt feladat ma már a társadalom aktí­vabb támogatása nélkül nem oldható meg. Gazdasági lehe­tőségeinkkel összhangban in- ddkolt növelni a gyermekes családoknak nyújtott támo­gatásokat, és kedvezménye­ket. Ugyanakkor az eddigi­nél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a társadalmi tudatformálásnak, a családi élet pozitív elemei bemutatá­sának. Erősíteni kell a fia­talok szocialista szellemben történő nevelését, felkészíté­sét a családi életre. A törvényelőkészítők ugyan­akkor tisztában vannak azzal is, hogy a házasság- és a családbomlás társadalmi-gaz­dasági okait csak jogi eszíkö- zökkel nem lehet kiküszö­bölni, de a házastársak ma­gatartásának és döntéseinek befolyásolása ilyen módon is lehetséges, és szükséges. Ezért a családi kapcsolatok erősítése, a gyermekek foko­zottabb védelme érdekében kell korszerűsíteni a család­ról és a gyámságról szóló törvényt, valamint a kapcso­lódó jogszabályokat. Várható, hogy a jogszabálymódosítás­sal lehetőség nyílik a jelen­leginél differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalma­zási gyakorlat kialakítására is. Kísérlet magyar ékszíjjal Hozzávetőleg 13 ezer kom­bájn dolgozik a határban, a gépek műszaki ellátása folya­matos. Az egyik legkényesebb műszaki áru ezékben a na­pokban az ékszíj, amely az arató-cséplőgépek, vontatók forgó részei között teremt közvetlen kapcsolatot. Né­hány típus az elmúlt napok, ban hiányzott az AGROKER- telepekröl, az ékszíjak döntő többsége azonban az aratók rendelkezésére áll. A még hiányzóik kivétel nélkül kül­földi, tőkés eredetű gépekhez tartoznak, várhatóan a kö­zeli napokban érkeznék meg és nyomban átadják ezeket is a megrendelőknek. A Taurus Gumiipari Vál­lalat nagy erőfeszítéseket tesz az ékszíjgyártás fejlesztésé­re. A mezőgazdaság 120—150 féle gumialapanyagú meg­hajtószíjat használ fel, ezek­ből 70—80-at itthon állítanak elő. Közülük mintegy ötvenet használnak az aratásnál, és mindössze 2—3 olyan méret van, amelynek utolsó téte­leit — ezek kivétel nélkül úgynevezett pótmegrendelé­sek — július 15-ig adja át a Taurus. A gazdaságok gépé­szei 50—60 féle, tőkés im­portból származó ékszíjjal dolgoznak, ezeknek mintegy fele szükséges a búza artásá- hoz. A külföldi gépek ilyen tartozékai döntő többségük­ben szintén rendelkezésre állnak, néhány típus azonban immár hosszabb ideje hiány­cikknek számít. Ilyen például az úgynevezett többpályás meghajtószíj. amely különle­ges gyártmány, előállításával itthon nem is foglalkoztak. A Taurus, látva az igényeket, kísérletet indított ezekkel az ékszíjakkal. Az egyik üze­mükben megkezdték a tech­nológiai, gyártási próbákat a négypályás szíjjal. Amennyi­ben a kísérlet sikerül, úgy az egyik legjobban hiányzó tí­pusból feleslegessé tehetik az importot. Tudósítóink írják A zöldség-, gyiimölcsfelvásárlásról és -ellátásról Tavasszal, és kora nyáron még úgy tűnt, hogy idén később érik a gyümölcs, a zöldség, az időjárás azon­ban behozta » -lemaradást, s mostanra igen nagy már a választék. A meggyszezon véget ért, most az uborkát szedik sokan és adják át a fel vásárlóhely eken. A (szántóföldi zöldségfélék — hagyma, paprika, paradicsom, zöldbab, káposzta, karalábé — felvásárlá­sa iis tart, a zöldségfélék minősége jó és bőséges a kí­nálat. Felvásárlással megyénkben itiz áfész, és a kisállat- tenyésztő szövetkezet foglalkozik. Az árakat — a fel­hozataltól /függően — naponta, kétnaponta állapítják meg. ia termelő a mindenkori fogyasztói ár nyolcvan százalékát kapja. Gyümölcs,- és zöldségfelvásárlás köz­vetlenül a lakosságtól, és kis tételben is megyénk 117 boltjában történik. Kevés a gyümölcs, a zöldségfélékből jó a választék... ... csak drága — mondják a vásárlók a Tamási KÖP— KA ÁFÉSZ hőgyészi szerző­déses zöldség-gyümölcs üzle. tében. Nézem az árut, a vá­lasztékot. Már hasonlítom' is össze azzal, amit az áifész másik zöldségboltjában lát­tam. A szerződésesben vian karfiol, uborka, háromféle paprika, tök, paradicsom, új­burgonya, káposztaféle, két­féle sárgabarack, őszibarack, sárgadinnye. Amit nem lát­tam — kelkáposzta, karalá­bé — azt megtaláltam a má­sik boltban. Hőgyészen és a közvetlen környéken kevés a kisterme­lő, főleg a több gondozást igénylő gyümölcs termeszté­sére vállalkoznak kevesen. A gyümölcsellátást a szerződéses üzlet sárgaba- rackákció meghirdetésével kívánja segíteni. A legtöbb gyümölcs azonban gyorsan romlik, hiszen a tárolás nagy gond. Az áfész saját boltijában a forgalom a ta­valyihoz képest nőtt. Adódik ez abból, hogy a boltvezető igyekszik a szállítókkal jó kapcsolatot kialakítani, több egyéni termelőt bevonni, kapcsolatot veit fel a siófo­ki Zöldérttel, amely igénye­ik szerinti minőségi árut szállít. — Hőgyészen mindent el lehet adni, mert kevés a ter­melő — mondja az áféSz felvásárlója. A meggyfel­vásárlás jól sikerült, a ter­melőktől átvették az árut, még többet is tudtak volna fogadni. Szerződést kötöt­tek líbroka termesztésre is, de nincs annyi vállalkozó, amennyi Uborkára igény len­ne, pedig a minőségi termé­kért jó árat fizetnék. Áldan­dó szerződésünk van 41 mé­hésszel, az akácméz szállí­tását is most kezdték meg, 160 kanna volt az első szál­lított mennyiség. Terveznek majd szílvaaikoiót és a bodza bogyóját is felvásárolják. Van, aki a megtermelt árujával maga megy ki .ked­den és pénteken a heti pi­acra a hőgyészi piactérre. Vannak állandóan árusító kistermelők, akiktől mindig szép és friss árut lehet ven­ni, esetenként alkudni is, így még olcsóbban lehet a ter­mékhez. jutni. Bárdos Lászlóné Fotó: Mártonfai Dénesné A felvásárolt áruk 90 százaléka szerződött Dunaföldvár és vidéke ős­idők óta jelentős zöldség, és gyümölcstermesztő tájkörzet. A kiváló termesztési feltété, lekhez méltán párosult a földváriak „mezei” szorgal­ma. Ma itt is, a nagyüzemi mezőgazdasági termesztés a meghatározó — nagyüzemi zöldségtermesztés nélkül. Dunaföldváron a zöldséget és gyümölcsöt közel ezer hektárnyi területen termesz­tik. Főbb terményeik a haj­tatott burgonya, a csemege- szőlő, de „tételek” a zöld­borsó, zöldbab, uborka, gyü­mölcsök közül a meggy, cse­resznye. És új színfolt — sajnos értékesítési gondok sorvasztják — a fűszer és gyógynövények, a majoránna, bazsalikom termesztése. — Mennyi, e dunatáji te­rületeken a megtermesztett zöldség és gyümölcs évi mennyisége? — kérdezem Révész István agrármérnö­köt, a helyi áfész felvásárlá­si osztályvezetőjét. — Több száz vagon. — Hová kerül ez a meny- ny.iség? Nincsenek értékesí­tési gondok? — Mennyi az áfész 1986. évi terve? — Összesen 1980 tonna áru. 33 millió forint értékben.. — És az idei teljesítés? — Zöldségfélékből teljesít­jük, gyümölcsből azonban nem. Meggyből, cseresznyé­ből 20—20 vagon, sárgaba­rackból 1500 mázsa „kiesett”. Szeleczky József Több az áru és olcsóbb Uborka 3 és 10 forintért A Dombóvári ÁFÉSZ a városkörnyék és a város el­látásában nagyban besegít. Eddig három vagomnyi meggyet vásároltak fel a környező községekben. Mint azt Kovács József felvásár­lási osztályvezető elmondta, többre számítottak, de a ta­vaszi hűvösebb időjárás kö­vetkeztében kevesebb lett a termés és az árut konzerv­gyárak felé értékesítették. Az Uborka felvásárlása je­lenleg folyamatban van, a kistermelőkkel szerződött terület 3 hektár. Paradicsomból 10 vagon- nyi árut várnak. Az osztály- vezető elmondta, hogy — sajnos — nem lesz elég sár­gabarack és francia barack is kevés várható. Az áfésznek 36 kereske­delmi egysége van, önálló felvásárlási joggal — mond­ta Bodó János kereskedelmi főosztályvezető. A helyi Ki­dért árai az irányadóak. A szükséges zöldség és gyü­mölcs 40 százalékát a kister­melőktől vásárolja az áfész, 50 százalékát a Zöldéltektől és mintegy 10 százalékra te­hető az áfész központi fel­vásárlása. A tavalyihoz ké­pest több áru van az üzle­tekben. Ez év február 24-én létesült Dombóváron a Ba­ranya Megyei Zöldért Vál­lalat kirendeltsége. Trupp Károly kirendeltségvezető elmondta, hogy megnyílik új boltjuk a városközpont­ban, mely a legolcsóbbak egyike lesz. Céljuk az áru- választék bővítése. Közvet­lenül vásárol fel árut a bolt és a kirendelt«g is a kister­melőktől. A közeljövőben kajszi-, lecsópaprika- és pa­radicsomakciót szerveznek. — Bőséges őszibarack-kí­nálatra számítanak a Tolna Megyei Zöldért Vállalat ki- rendeltségében — mondta Gogh Józsefné kirendeltség- vezető. A zöldség- és gyü­mölcsellátás jobb mint a ta­valyi. BODÖ IMRE Fotó: DOMBAI ISTVÁN Nincs különbség a szerződött és a szabad árak között — A helyi szükségleten felüli áru három nagy „csa­tornán távozik”. Ma a bu­dapesti Bosnyák téri piacon növelik a kínálatot, de a helyi heti piaci napokon —* szerdán és szombaton — va­lóságos „vásári” a forga­lom ... mégis a legjelentő­sebb tételek az áfész fetvá. sárlótelepein keresztül jut el a fogyasztóhoz. — Csak a felesleget vásá­rolja fel a szövetkezet? — Nem, mi együtt tervez, zü'k-szervezzük a termesztési, -értékesítést. Hosszú évek során kiépített munkakap­csolatban vagyunk a kon­zerv- és hűt;iparral, a té- eszkerrel és különböző eláru­sító szervezetekkel. A felvásárolt áru 90 szá­zaléka szerződött. Ugyanígy az értékesítéseinket is szer­ződésék garantálják. — Aki nem szerződik? — Ha felkínálja áruját, általában megvesszük. Az idényárukról rendszeresen limitet, azaz árakat közlünk. Ez tartalmazza a szabad a szerződött és esetenként az úgynevezett egységes árakat. Azt tartják, hogy a ház­tájiban, a háziikerteík és konyhakertekben az önellá­táson kívül eladásra is ter­mesztenek zöldség- és gyi- mölcsféléket a falusiak. Így volt ez Magyarkesziben a múltban is és így Van a je­lenben. Azonban mégis na­gyon népszerű a helyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet zöld­ség- és gyümölcsboltja. Sze­retik az emberek, hisz egész évben jól ellátja a falu la­kosságát zöldség- és gyü­mölcslé lesé gekke 1. ősztől tavaszig télialma, körte, burgonya, hagymafé­lék, fejes káposzta, hordós káposzta, savanyúságok, re­tek, karalábé, mák, dióbél, bab, lencse kapható. Ta­vasszal és nyáron primőr áruk, saláta, paprika, para­dicsom, fejes káposzta, ké­sőbb dinnye, őszibarack, sző­lő. Nem hiányzik a korai cseresznye és a meggy sem a zöldségbolt polcairól. Akik­nél pedig ezekből felesleg van, a kialakult napi áron a termelőszövetkezeti bolt vezetője felvásárolja. Többen termesztenek zöld­ségféléket fóliasátor alatt. Számukra is biztos piac a zöldségbolt. Itthon helyben eladhatják a primőr árut. Így aztán egészséges konku­rencia alakulhatott ki a Ta­mási Köp—Ka ÁFÉSZ és a téesz között. Az áfész felvásárláskor nem tesz különbséget a szer­ződött és a szabadárak kö­zött. Minárik Lajos Évi 200 ezer forint zöldség beszerzésére Pincehelyen nincs önálló zöldség-gyümölcsbolt. Ezért az áruk forgalmazását és ér­tékesítését az élelmiszerbol­tok végzik. Legnagyobb mennyiségben paprikát, pa­radicsomot, Uborkát és bur­gonyát árusítanak az üzle­tek. De megtalálható a ká­poszta, a hagyma, a karalá­bé és a karfiol. Az árut az üzletek a simontomyai Sió­menti ÁFÉSZ központi rak­tárából kapják, illetve a Zöl­dérttől, amelyet kiegészíte­nek a kistermelőktől törté­nő beszerzéssel. Zöldségfélét szállítanak Cecéről, Tólna- némedifoől, Felgyőről és Kis­kunfélegyházáról. A zöldség beszerzésére Pincehelyen a legnagyobb áfész-üzletben évii 200 ezer forintot fordíta­nak. A községben a zöldség­félékből biztosított a lakos­ság folyamatos ellátása. Az idei évben a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva vala­melyest javult az ellátás. A gyümölcsforgalom nem ne­vezhető jelentősnek, elsősor­ban amiatt, hogy tulajdon­képpen kevés kivételtől el­tekintve majdnem mindenki saját termelésből biztosítani tudja ellátását. Dr. Molnár István Kedden reggel is friss á ru várta a vásárlókat

Next

/
Thumbnails
Contents